Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

1973. SZEPTEMBER 6.. CSÜTÖRTÖK mal áfCCVCf K/Cirlap BON L-Jl • t ll „Világos" eset Magam és családom részéről életfontosságú ügyben keresem fei Önöket levelemmel. Már 1969-ben kérelmet adtam be a községi tanácshoz a villany be­vezetésére. Erre ígéretet kap­tam. A baj az, hogy mindez a mai napig is csak ígéret ma­radt. A hálózatot 1971-ben bő­vítették, a mi házunkra nem került sor. Senki sem, figyelt fel arra, hogy nekem három kiskorú gyerekem van, akik még jelenleg is petróleumlám­pa mellett kénytelenek tanul­ni. Feleségem a háziipari szö­vetkezetnek dolgozik, és úgy hiszem, nem kell különösebben bizonygatni, hogy a kötés és a horgolás milyen nehéz ilyen körülmények között. Megje­gyezni kívánom, hogy a felme­rülő költség (8 ezer forint) fe­lét felajánlottam a tanácsnak és befizettem az OTP-fióknál. Megcsináltattam a belső vil­lanyszerelést is. Aránylag kis­fizetésű dolgozó vagyok, és ezeket a kiadásokat magamtól és családomtól kellett meg­vonnom. Kinek ne fogyott vol­na már el a türelme ennyi huzavona után? Magam és családom kulturáltabb életé­hez kérem szíves támogatásu­kat Mikus István Albertirsa, IV., Feketerész 30. ★ Kis Ferenciül, az albertirsai nagyközségi tanács elnökétől a következő választ kaptuk: — Albertirsa, Feketerész kisfeszültségű hálózatbővítésé­nek kivitelezési összege 24 266 forint. Ebben az évben hálózatbővítésre nincs fedeze­tünk. Az idei bővítési mun­kákra póthitelt kértünk a ceg­lédi járási hivatalon keresztül a Pest megyei tanács végre­hajtó bizottságától. A kérés teljesítését jövőre jelezték. Et­től függetlenül a községgazdál­kodási bizottság véleménye alapján a külterületi villamo­sítást megelőzi a belterületi, hiszen ott többen laknak. A külterületi villanyhálózat bő­vítésének lebonyolítását se­gítjük, de csak abban az eset­ben, ha a kivitelezés teljes összegét a lakos vagy az érde­kelt lakosság vállalja. Miért csak ők ? A ceglédberceli Dózsa György művelődési ház nemrég kirán­dulást szervezett Kalocsára, a Duna-menti folklórfesztiválra. Felejthetetlen élmény volt ez a résztvevőknek. A kirándulás egyébként 130 forintba került egy-egy személynek. Felmerül a kérdés, hogy Albertirsán, a helyi művelődési otthon miért nem tud ilyen olcsó és jó ki­rándulásokat szervezni. A ceg­lédi IBUSZ-iroda 45 szemé­lyes buszt kilométerenként S forintért tudna adni. Albert- Irsán a helyi Két tsz minden évben több kirándulást szer­vez tagjainak, ez azonban a község 12 ezres lakosságából mindössze ezer főt érint. Virág Mihály Albertirsa Gondolnak az idősekre is A veresegyházi nagyközségi tanács és a művelődési ház vezetősége törődik az idős em­berekkel. Bármilyen rendez­vényt vagy kirándulást szer­veznek, mindig először az öre­geket, nyugdíjasokat hívják meg. Július 21—22-én volt egy balatoni körutazás. Mintegy 45-en gyönyörködhettek a Ba­laton és környékének szépsé­gében, legnagyobb részt olyan idős emberek, akik most lát­ták életükben először a Bala­tont. A szállás és az ellátás ki­fogástalan volt, a csoport ve­zetője, Kapitány Gyula nyug­díjas pedagógus ügyesen ka­lauzolt, elmagyarázta egy-egy hely nevezetességét. Felejthe­tetlen volt számunkra ez az út, és ezennel köszönjük meg. Szép élményeket szerez a munkában megöregedett em­bereknek az ilyen utazásokon való részvétel. Sokan jelent­keznek ezekre a kirándulások­ra, hiszen a tanács anyagilag is hozzájárul a nyugdíjas klubta­gok költségeihez. ★ Két veresegyházi panasz: Községünkben a vasútállo­más közelében két üzletben is lehet tejet kapni, a Virág utcai tejboltban és a Táncsics utcai élelmiszer- és vegyesboltban. Azaz mégsem: délelőtt tizen­egytől délután háromig ugyan­is mind a két bolt zárva tart. Az állomás melletti, 17-es szá­mú önkiszolgáló élelmiszer- boltban pedig nem engedélye­zik a tej árusítását, pedig ott nagyon sokan keresik, főleg most, az idegenforgalmi sze­zonban. Jönnek a vendégek a strandra, a nyaralóházakba: az egyik vonat éppen li órára ér be, és nem jutnak tejhez. A problémát egyszerűen meg le­hetne oldani, úgy, hogy a 17-es számú bolt is kapjon legalább néhány rekesznyi te­jet. Az élelmiszerüzletekben je­lenleg, de már korábban is több ízben órákat kell (illetve kellett) várni a kenyérszállít­mány megérkezésére. Állítólag a szállító gépkocsikkal vannak problémák. Akárhogy is van, mindenképp tegyenek valamit az illetékesek, mert tűrhetet­len állapot, hogy a község la­kói fél vagy egész napra ke­nyér nélkül maradnak, a fölös­legesen eltöltött várakozási időről már nem is szólva. Irházi Mária Veresegyház Tej, kenyér, egyebek Dunakeszin minden reggel rendszeresen megérkezik a tej. Az élelmiszer-eladók nagy bá­natára a korábbi tizenkettővel egy magán-kiskereskedőnek van egy-egy zöldségboltja, egy tej bolt működik a tsz üzemel­tetésében, egy kenyérboltot- pe­dig a sütőipar tart fenn. Éhsé­günket és szomjunkat csillapít­hatjuk még a művelődési ház büféjében, a nemrég megnyílt Mátyás eszpresszóban, továbbá hat italboltban, melyek közül kettőben nemcsak innivalót, hanem ételt is kiszolgálnak. A három élelmiszerboltban és az egy húsboltban különösen hét­végeken nagy a zsúfoltság. A Kolozsvári utcai kicsiny bolt­helyiségben, bár három kiszol­gáló dolgozik, mégis mindig nagy a sor. A bolt csak 14 óráig tart nyitva, ezért a kör­nyező gyárakban dolgozóknak vagy a 17 óráig nyitva tartó ál­lomás előtti, vagy a 18 óráig nyitva tartó Fő utcai önkiszol­gáló boltokba kell elmenniük. Ha viszont a gyártelepi bolt­ban vásárolják^neg a szüksé­ges élelmiszert, egy busszal ké­sőbb érkeznek haza. Bundies Péter Tököl Egy régi határkő A Pilisi Parkerdőgazdaság gondozásában á'ló Sötétliget szerves része a Határ nevezetű erdős rész, mely ugyancsak új telepítésű, akár a Sötétliget. A Határnak valamikor nagy je­.oji lentősége volt a budakesziek életében. Ezen az erdőrészen keresztül lehetett csak elérni a falut, és aki gyalog érkezett — akinek nem volt szekere, csak gyalog mehetett, hiszen nem járt akkoriban busz — nagy «boldogságot jelentett megközelíteni a fővárost, örült, hogy átlépte a község határát. Ezt a régi időt őrzi az itt talál­ható csaknem 100 éves határ­kő. A Határhoz sétaképp láto­gatnak el: az erdőgazdaság gyönyörű parkerdőt létesített itt. Padányi Lajos Budakeszi Szerkesztői üzenetek B. B., Cegléd: Kérését eljuttat­tuk az illetékes rovat vezetőjének. Az eseményről lapunkban időben tájékoztatjuk olvasóinkat, köztük önt is. U. S., Tahi: Köszönjük a beszá­molót az utca elnevezéséről. Saj­nos azonban nem írta meg, hogy cikkünk megjelenése után ponto­san mikor történt az esemény. Cz. I. és G. F.-né, Vác: Megtet­tük a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat folyamatban van, szíves türelmüket kérjük. H. L., Gödöllő: Köszönjük a tá­jékoztatást, utáae nézünk a leve­lében foglaltaknak. Az eredmény­ről értesítjük. N. A., Nagykörös: Igaza van. Aa író valóban ez-vei írja a nevéti D. j.-né, Gyömrő: Mivel igen fontos problémával foglalkozik le­velük, nem szeretnénk elhamarko­dottan dönteni. ^Nagyon alapos tá­jékozódásra van tehát szükség. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk, hogy a panasz mindenki számára megnyugtató módon meg­oldódjon. M. E., Gödöllő: Panaszát eljut­tattuk az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságához. Hol van a cigánytelep? szemben, most a nagy, kék re­keszekben huszonnégy tejes­zacskó olvasható. Így az egy­személyes boltok vezetőinek sokszor huszonnégy kilókat kell megemelni, ugyanis a re­kesz a tejjel ennyit nyom. Praktikus megoldás, hogy a re­keszek férőhelyét kihasználják, ám valahogy meg kellene olda­ni az ezzel járó problémát is. Solymosi László Dunakeszi ★ Tökölön a Vörös Csillag Tsz-nek, a ZÖLDÉRT-nek és Válaszol az illetékes... Július 26-i Postabontásunk­ban Hova tűnt? címmel kö­zöltük Kiss Sándorné gödöl­lői olvasónk levelét, melyben arról olvashattunk, hogy Gö­döllőn, a Munkácsy ^ Mihály utca 56-os számú ház előtt már több mint fél &ve lesze­relték a neoncsövet, és azóta is elfelejtették visszarakni. A jó világításra pedig nagy szükség volna a forgalmas és így veszélyes kereszteződés­ben. Erre kaptunk választ az Elektromos Művek illetékes újpesti üzemviteli osztályától: „A panaszoslevél alapján vizsgá­latot tartottunk, és a következőket állapítottuk meg: 1. A bejelentés jogos, mert a megjelölt helyen valóban hiány­zik a közvilágítás. 2. A már meglévő közvilágítási, lámpatestet azért kellett leszerel­ni, mert a 20 kV-os hálózat átépí­tése közben a szóban forgó lám­patest közel került a nagyfeszült­ségű hálózathoz, és ezért további üzemeltetése életveszélyessé vált. 3. A kifogásolt terület közvilá­gításának megoldása az előbbiek miatt nehéz feladat, ennek ellené­re a lámpatest felszerelését fontos és sürgető kötelességünknek tart­juk.” A Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága idei, augusztus else­jei ülésén külön napirendként fog­lalkozott a megye cigány lakossá­gának hélyzetével, élet- és munka- körülményeivel. Mint az előter­jesztés tájékoztatott, 16 804 cigány él a megyében, s csupán 38 száza­lékuk lakik már telepen. Eredmé­nyesek voltak a tanácsok erőfeszí­tései, több egészségtelen, lakásra alkalmatlan telepet sikerült fel­számolni az elmúlt néhány évben, így Abonyban, Jászkarajenőn és Vácott. Másutt azonban döcögve halad a folyamat, egyrészt, mert a cigány lakosság ragaszkodik ré­gi, megszokott életmódjához, lakó­helyéhez, másrészt sokuk nem rendelkezik megfelelő anyagi esz­közökkel ahhoz,1* hogy helyzetén változtasson. A vb-elöterjesztésben arról is ol­vashattunk, hogy a tanácsok igye­keznek minden segítséget megad­ni azoknak, akik szakítani akar­nak régi életükkel. Minden eset­ben alaposan, felelősséggel bírál­ják el a lakáskérelmeket, sajátos, kedvező OTP-kölesön igénybevé­telére ösztönzik a rászorulókat. E szociális "kölcsön segítségével az elmúlt négy évben 300 család ju­tott megfelelő lakáshoz. A megol­dás, a segítségnyújtás útja azon­ban nem mindig zökkenőmentes. ...hozzászól az olvasó... Azonnal felveszünk KÉT GYAKORLOTT KARUSSZEL­ESZTERGÁLYOST Idegen nyelvtudással rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, BP. IX.. Viola u. 45. Augusztus 33-i Postabontásunk­ban A feladó lakhelye New Brunswick, USA címmel egy kül­földről hazalátogató olvasó levele kapcsán arról számoltunk be, hogy ml mindent tesznek a me­gyében a természet védelmében. Szó esett a cikkben egyebek közt a Pilisi Parkerdőgazdaság tábo­ráról, arról, hogyan" tanulmányoz­zák ott a fiatalok a madarak éle­tét, és a tanuláson túl fészekodút telepítésével, gyűrűzéssel stb. mi­képp védik a madarakat. Ehhez az Írásunkhoz kaptuk a következő hozzászólást: Örömmel olvastam soraikat a pilisi természetvédelmi munkáról. Lám, már a kül­földön élő magyarok is felfi­gyeltek rá. A váci kezdemé­nyezés a Lőwy Sándor Gép­ipari Szakközépiskolában tör­tént, ahol a pilisi erdőgazda­ság műszaki ügyintézője, Szentendrey Géza hetente tartott előkészítő, foglalkozá­sokat. Vasárnap volt „kemény meló” a srácoknak — ahogy ezt a cikkben említett Nyit- ray Péter III. d. osztályos ta­nuló mondotta. Bár a tanu­lók többsége a műszaki tár­gyak iránt vonzódott, mégis nagy sikere volt a hasznos madarászásnak. Reméljük, máshol is segítik a madárvé­delem iránt érdeklődőket. Urbán Sándor Tahi .,.és egy újabb külföldi levél Vőlegényemmel néhány hó­nappal ezelőtt elhatároztuk, hogy európai túrára indu­lunk: gyalog'osan és autóstop­pal — amilyen messze csak lehet. Július közepén hagytuk el Skóciát. Utunk Franciaor­szágon, Belgiumon, Luxem­burgon, Csehszlovákión. majd Ausztrián át vezetett Ma­gyarországra. Itt időnk leg­nagyobb részét Budapesten és a környező Pest megyében töltöttük. Mindenütt jólesett a magyar nép kedvessége. Hosszasan lehetne sorolni fő­városuk és a megye szép épü­leteit, nevezetességeit — mind­ezeket Önök ismerik a leg­jobban. Mi csak annyit mond­hatunk, hogy sok szép él­ményben volt részünk, és úgy döntöttünk, hogy a közeljö­vőben visszatérünk, hogy még többet láthassunk a főváros­ból, a megyéből és az ország­ból. Jacqueline Ball Scotland Nemrégiben egyik olvasónk, Radios Gyula Valkóról, le­vélben fordult szerkesztősé­günkhöz. Elpanaszolta, hogy még januárban beadta OTP- kölcsönigényét, i s azóta sem kapott rá választ. Jelenleg apósa házában lakik, de önálló lakást szeretne. Kiné­zett ugyanabban az utcában egy házat, az ár is megfelelő volt, de míg a kölcsönügy húzódott, addig elkelt a ház. Mint írja, sérelmesnek tart­ja az effajta lassú ügyinté­zést. A levél nyomán érdeklőd­tünk a gödöllői OTP-fióknál. Meggyes József fiókvezető úgy tájékoztatott, hogy a kölcsönkérelmet a megyei igazgatósághoz továbbítot­ták. Radios Gyula kedvezmé­nyes házvásárlási kölcsönt igényelt, 50 ezer forintot. Befizette a 10 százalékos elő- takarékossági alapot is. A valliói községi tanács javasol­ta a kölcsön folyósítását, azonban, amikor az OTP szakemberei helyszíni szem­lét tartottak, kiderült, hogy Radics Gyula — az érvény­ben levő jogszabályok sze­rint — nem jogosult erre a kölcsönre. Ez ugyanis csak azok számára adható, akik elköltöznek a telepről, (otta­ni lakásuk lebontandó!) és más helyen vásárolnak há­zat. Az előnyös, kamatmen­tes kölcsön célja éppen a te­lepek felszámolásának ösz­tönzése. Radics Gyula a val- kói Petőfi utca elején lakik, s a jelenlegi lakásával szem­ben levő házat kívánta meg­venni. Azonban már akkor világos­sá vált, hogy akármilyen döntés születik Radics Gyu­la számára, a konkrét eset­ben egyik sem kedvező. Ha ugyanis az egész utcát teleppé nyilvánítják, akkor a jelenle­gi házzal szemben levő, ugyancsak telepi ház vásár­lására nem kaphat kedvez­ményes kölcsönt Ha pedig jelenlegi lakása a döntés ér­telmében a telepen kívülre esik (a későbbiekben való­ban ilyen határozat szüle­tett), akkor pedig, mint nem telepi lakos, szintén nem jo­gosult kedvezményes köl­csönre. A gödöllői OTP-fiók vezetője szerint két megoldás kínálkozik Radics Gyula szá­mára: vagy nem kedvezmé­nyes kölcsönnel építkezik, vagy a Pest megyei Tanács­nak — a cigánylakosság la­kásgondjainak enyhítésére fenntartott — meghatározott, éves keretéből juttatnak szá­mára kedvezményes hitelt. Hogy miért húzódott az ügy ilyen hosszú ideig, miért nem nyilatkozott fél év alatt az OTP pro vagy kontra — e kérdésre a helyszínen, Val- kón kaptunk választ. Dr. Csighy Tiborné tanácselnök és Barna János vb-titkár el­mondták, hogy a járás köz­ségeiben évente 47 cigány- családnak juttathatnak ked­vezményes építési vagy la­kásvásárlási kölcsönt, 85, il­letve 50 ezer forintot. Valkon — ahol a lakosság egyharma- da, csaknem 900 a cigány — négy személyt javasolhatnak évente. Az előbbi évekhez hasonlóan, az idén is meg­tették a javaslatot, a támoga­tottak között volt Radics Gyula is. Az előző ciklusban azonban a tanács elkövetett egy hibát — amelyben az azóta újjáválasztott testület is osztozik —, hogy nem je­lölte ki a községi cigánytelep határait. (Emiatt nem tudott áz OTP sem kedvezően, sem elutasítólag állást foglalni Radics Gyula kérelmével kapcsolatban). A község Vezetői azt is el­mondták, hogy nem Radi- cséké az egyetlen probléma. Vidék József például a Pe­tőfi utca 35-ben lakik, tehát telepi lakos. Két éve — hogy, hogy nem — kiadták számára az építési engedélyt, a saját telkére. Már el is készült az alapokkal, azonban le kellett állítani az építkezést, mi­vel telepen belül új építke­zés nem engedélyezhető. Emellett egy ideig még köl­csönt sem kaphat, mert mind­össze három hónapja dolgo­zik állandó munkahelyen, s a feltételek között egyéves munkaviszony szerepel. Nem messze tőlük lakik a sokgyer­mekes Kolompár család. A vályogházuk egyik része élet- veszélyes, a tatarozáshoz, az újjáépítéshez azonban a ren­delet értelmében nem kap­hatnak engedélyt, illetve kölcsönt. Általában megér­tik, elfogadják: elsősorban az ő érdekük, hogy ne épít­senek több egészségtelen vá­lyogviskót, szűnjenek meg a cigány és a nem cigány la­kosság elkülönülését és el­különítését konzerváló tele­pek. Saját magukra vonat­koztatva azonban a rendelet végrehajtását mégis sérelmes­nek tartják. Ez is érthető, kü­lönösen az említett esetek­ben. Amikor az OTP-től Valkón jártak, még hivatalosan nem volt kijelölve, hogy a Petőfi utca melyik része számít ci­gánytelepnek, s melyik nem. A mulasztást az ez év jú­lius 18-i községi vb-ülésen hozott határozat korrigálta, mely kimondja, hogy Valkón, a Petőfi utca 27. és 79-es szá­mokkal határolt, része számít cigánytelepnek. (A vb dönté­séig nem tudott a tanácsel­nöknő nyilatkozni sem Ra­dics Gyulának, sem az általa megvásárolni kívánt ház tu­lajdonosának s az utóbbi így más vevőt keresett. Sajnos, nem sok biztatót tudtak mon­dani Radics Gyulának a dön­tés után sem, ugyanis a me­gyei tanács külön kerete is kimerült. így ebben az évben már nem tudnak számára eb­ből kölcsönt nyújtani). A rendeletben testet öltött helyes alapelvek feladása nél­kül az egyetlen megoldás a fokozottabb segítés lehet, s a türelmes, meggyőző szó. így gondolkodnak a valkói köz­ségi tanács vezetői is. Kana­las Sándor például, aki ko­rábban a Petőfi utca 35-ben lakott, most építkezik. Nem­csak az engedélyek, a köl­csön megszerzésében, de még az építőanyag beszerzésében is segíti a tanács. A Petőfi ut­ca 27-ből Kutka Sándor köl­csönigényét is támogatták. A további építkezni szándéko­zók számára ingyen telket adnak a Petőfi utcától nem messze, a Rákóczi utcában. B telkek már most is igényel­hetők. Azok számára pedig, akik nem tudják semmikép­pen előteremteni az alapösz- szeget, tíz lakás felépítését tervezik. A megyei ta- 3 anyagi hozzájárulásával, \ ,- lamint a helyi tsz építőbri- gádjának kivitelezésében 135 ezer forintból ki tudnák hoz­ni az egyébként 180 ezer fo­rintba kerülő típusházakat. Jelenleg az előkészítésnél tartanak, most veszik szám­ba, kik azok, akik leginkább rászorulnak e támogatásra. Tehát, ha gondoktól terhesen, lépésről lépésre is, de megin­dult egy biztató, változást ho^ zó folyamat Valkón. Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents