Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

1973. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK írlap Őszintén az újítómozgalomról Anyagiasság és tulajdonosi szemlélet Viták gyűrűznek egy jószándékú, vitathatatlanul aktivi­tást és értelmet kívánó mozgalomról — az újítómozgalomról. A viták nem a mozgalom életrehívása ellen, hanem miként­jéről, hogyanjáról kavarognak vállalatoknál, gyáraknál. A kedvenc: juliskabab Megyeszerte ismert a valkói juliskabab, a valkúi ter­melőszövetkezeti tagok kedvenc háztáji növénye. Egy-egy család több mint egy mázsa babot szed kertjéből. A képen: a felvásáríóhelyre hetenként háromszor szállítják a leszedett babot a háztáji gazdaságokból. Fiatalon — parancsnokok Guavár, mangó és papaya Indiai fűszerek kiállítása* Az indiai nagykövetség szerdán fogadással egybekötött árubemutatót rendezett a Vol­ga Szállóban. A bemutatón részt vett C. B. Matthamma India budapesti nagykövete. A kiállításon a távoli orázág egyik legnagyobb külkereske­delmi vállalata, az STC mutat­ta be eddig hazánkba nem szállított élelmiszer- és fűszer­kínálatát az érdekelt külkeres­kedelmi és nagykereskedelmi vállalatok szakembereinek. Indiából évente mintegy 1,5—2 millió dollár értékű árut —■ főleg kávét, teát, borsot, különféle kozmetikai cikkeket — importálunk. Az árubemu­tatón elsősorban fűszereket, köztük curryt, valamint gyü- tnölcsleveket és itthon ismeret­len gyümölcskonzerveket, gua- várt, mangót, papayát kínál­tak. A Délker Vállalat a be­mutató alapján a választék gazdagítására mintegy 250 ezer dollárért, vásárolt az idén in­diai fűszereket és gyümölcs­konzerveket. Őszinte beszélgetésre ül­tünk össze az ikladi Ipari Műszergyár szakszervezeti titkárával, Mayer Károllyal és páp-tíitkárával, Bobály Sándorral. A beszélgetés nem adalék a vitához, inkább föl- térképezése annak: milyen gondokkal küszködik, milyen eredménnyel dicsekszik egy vidéki gyár, ahol többségé­ben még az otthoni földön is dolgozó betanított munkások keresik inkább biztos, sem­mint mindennapi kenyerüket. • Olvasom: idén 123 javaslat született, ebből elfogadtak 82-t, megvalósítottak 19-et. Nem ke­vés a már bevezetett újítások száma? — Az újítás tulajdonkép­peni értéke: a bevezetés utá­ni megtakarítás. Tavaly ez több mint 300 ezer forintra rúgott — tájékoztat a szak- szervezeti titkár.— A díj, amelyet az újítók kaptak, 31 ezer forint körüli. A beveze­tést megelőzik a vélemények, s megelőzik a kísérletek. Előbbi r^em mindig objektív, utóbbi pedig általában elhú­zódik. Így —. hiába az első alapigazság, hogy az újítás értéke akkor érvényesül, ami­kor bevezetik — nehéz, sok lépcsővel teli utat jár be az ötlet, amíg megvalósulhat. • A lépcsőket itt állítjuk, vagy maguktól adódnak? — Néhány lépcső képlete­sen mondva „itt készül”. El­sősorban szubjektív lépcsők ezek. Egy technikus vagy egy üzemmérnök nem mindig ob- jektívan bírál el egy újítást, a rosszul értelmezett „presz­tízs” miatt. A legtöbb lépcső azonban gazdasági okokban keresendő — a kísérletek pénze a vállalat műszaki fej­lesztési alapját terheli, in­nen a számtalan ellentmon­dás. Az újítások díjazása pe­dig a nyereségből történik ... Nem szívesen „kísérlete­zünk” .. És a számadat is ön­magáért beszél — a műsza­kiak közül tizenöten, a fizikai dolgozók közül pedig százket- ten adtak be. • Áttérve a gazdasági ered­ményről, illetve eredményte­lenségről a társadalmi jelentő­ségre — ebben mire hivatott az újítómozgalom? — Két esztendeje módosí­tottuk a munka verseny-sza­bályzatot. A szocialista bri-. gádok versenyénél meghatá­roztuk, hogy egy-egy közös­ségnek évente két újítást be kell adnia, s egyet el is kell fogadnia a gyári bírálóknak. Ez tartalmi fejlődést hozott a versenymozgalomban. Az újí­tást sokan összekeverik a ta­lálmánnyal, és valami óriási dolgot látnak, elveszni a moz­galmon belül. Az újítás azon­ban inkább ötlet: tapasztalat, más gyárban látott eljárás, amelynek bevezetése kétség­telenül gazdaságos. Ennek a mozgalomnak a tudati hasz­na a fontos. Hogy valaki a gyárral gondol, nem mindegy neki mit, mivel végez — azaz érzi, hogy a gyárnak szüksé­ge van rá és úgy dolgozik, hogy neki is szüksége van a gyárra. Ezt a kölcsönkapcso- latot pedig nagyon nehéz el­érni, kialakítani. • Mégis visszatérnék az anyagi oldalra. Látom — kap­nak érmeket, jutalmakat, pré­miumokat, fizetésemelést, eset­leg külföldi tanulmányutakat a kiváló újítók, legalábbis a kol­lektív szerződés szerint. .. — A kitüntetés arany fo­kozatáért az újításokkal nem hivatásszerűen foglalkozók­nak 1 millió forintos megta­karítást kell elérniök. Ez nem könnyű. És mondom: a moz­galom anyagi háttere ellent­mondásokkal terhes az önálló gazdálkodás keretei között. Az emberek -pedig anyagia­sak. A megtakarítás egytől tíz százalékát kaphatják meg pénzben — persze a tíz szá­zalékot csak kivételes eset­ben ... • Nem formális-e a brigá­doktól várt évenkénti két újí­tás? — Végre szabni kell vala­mi mércét, hogy ki lehessen kiváló, kik lehessenek ki­válók ... • Mégis: nem illúzórikus egy zömében betanított mun­kásnőket foglalkoztató gyár­ban ilyen kikötés? — Hát, bizonyos fokig ők kizártak így a magasabb ki­tüntetésekből, de véleményem szerint, aki munkáját kedv­vel, törődéssel végzi, annak lehetnek javaslatai is. • A kollektív szerződésben olvasok pályázatról, újítási feladattervről, s mellette szá­mokról, 30 Üjítók Lapja meg­rendelésről, minden félévben cikkről az üzemi lapban, elő­irányzatról, tényszámról... Nem merevítik meg ezek a mozgalmat? — A XX. század embere adatokkal él. A feladatterv, az előirányzat, a pályázat serkentő. Megpróbáljuk az el­lentmondásokat áthidalni. Közbeszól a párttitkár: — Nagy és felelős dolog az, ha az embereket ötletre, ja­I vaslatra bírjuk. Az ötlet és a I javaslat nem önmagában ál­ló valami, . abból rengeteg más fakad: 'mint elégedett- j sé'g, hűség, törődés... Ezt j előbbrevin-ni nemcsak lénye­ges, hanem fontos pontja is egy-egy vállalat „üzemi poli­tikájának”. Az újítások hasz­náról nem is beszélve. A szerszámüzemben ' például 8—10 mázsát kellett emel­niük a dolgozóknak, mert da­rupályára nem volt. hely. Ki­találták, hogy vonatpályához hasonlóan közlekedtethetők ezek a súlyos tárgyak. Köny- nyebbé tették ezzel a maguk munkáját, javították mun­kakörülményeik^. Felkelte­ni az érdeklődést, aktivizálni az embereket javaslattevés­re, ötletek előadására annyi, mint éreztetni velük, hogy szükség van az eszükre, ke­zükre. A brigádokat utaztat­juk. Tavaly vagy 70 ezer fo­rintot költöttünk erre. Elláto­gattak az egri Finomszerel- vénygyárba, a jászberényi Hűtőgépgyárba, a Bakony Művekbe ... Akik figyeltek, láttak számos olyan egyszerű eljárást vagy munkaszerve­zési ötletet, amelyet Ikladon is hasznosítani lehet. Az újítómozgalom leglényege­sebb feladata nem más, mint éreztetni az emberekkel, hogy tulajdonosok is, nem csupán munkaerők. T. E. Több tízezer esztendő A Duna medrének kotrása közben a rácalmási Duna-szi- getek mentén a kotrógép rendkívül értékes leletet ho­zott napvilágra. Rénszarvas­koponyát és őstulokagyarat találtak a sóderben. A lelete­ket átadták a helyi múzeum­nak. A muzeológusok szerint több tízezer éves ősállatok maradványairól van szó. MIÉRT FUTTATJÁK ezt az embert? — súgtak össze néhá- nyan az egyik vállalatvezető háta mögött, a megyei tanács­kozáson. Az igazgatót nemrég egy miniszteri értekezleten di­csérték, most meg a megye gazdasági vezetői előtt említet­ték példaként. Nem a legna­gyobb, nem is a legjövedelme­zőbb vállalatot irányítja, s a gyár — a hírek szerint — le­hetne jövedelmezőbb is. Mit értékelnek ilyen feltűnően a munkájában? A tisztességet! Tavaly tavasszal az említett igazgató utasítására az értéke­sítési osztály közölte a rende­lőkkel, hogy olcsóbb nyers­anyagot kaptak, ezért csök­kentik néhány termékük árát. A meglepett kereskedők egy- némelyike nem nagyon örült a váratlan árváltozásnak, m/ert ilyenkor csökkenteni kell a kiskereskedelmi árat, kisebb lesz a vállalati haszon és ugyanannyi áru eladásakor kevesebb lesz a bolti forgalom és az eladói jutalék is. EGYIK KERESKEDŐ meg is mondta az igazgatónak, hogy nem érdemes a nyersanyag- árak sűrű változásait az árcé­dulákon minduntalan jelezni, mert az árleszállítás ugyan népszerű dolog, de kényelmet­len lesz, ha ismét emelni kell az árat a nyersanyag drágulá­sa miatt. S egyébként is. ha az egyik terméken valamivel több haszon van, az pótolja a má­sik termék kisebb jövedelmét. Az olcsóbban szerzett nyers­anyag pedig a vállalat ügyes­ségét dicséri, tehát megérdem­lik a több hasznot is. Az igazgató nem fogadta el sz érveket, mert tisztesséete- ’ennek tartotta, hogv a válla­lat vágja zsebre az árkülönbö­Augusztus 20-án ünnepélye­sen felavatták a tiszti iskolák — köztük a szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskola idén végzett hallgatóit. A fia­tal tisztek rövidesen megkez­dik munkájukat az első beosz­tásukban. A korábbi években végzettek / többsége avatás után legalább négy-öt évig vagy még hosszabb ideig sza­kaszparancsnokként teljesített szolgálatot és csak ezután ke­rült magasabb beosztásba. Ma már a fiatal tisztek azonnal századparancsnok-helyettesek, majd egy-két év után század­parancsnokok lesznek. Mind gyakoribb a csapatoknál az olyan fiatal tiszt, akit főhad­nagyként zászlóaljparancsnok­ká neveztek ki. A politikai munkások kö­zött is gyarapszik a fiatal tisz­tek számaránya. Sok pályakez­dő tiszt lett az utóbbi két-há- rom évben politikai helyettes, propagandista, vagy valame­lyik magasabb egység politikai osztályának beosztottja. Leg­többjükben a KlSZ-szerveze- tekben végzett munka és az ennek során szerzett tapaszfca­zetet. Ha a vevővel mindig — jogosan és szükségszerűen — megfizettetjük a nemzetközi piac áremelkedéseit,' akkor most érezze a kedvező ármó­dosulásokat is. S mi lesz a vállalat és a népgazdaság tervezett bevéte­lével? — berzenkedett a má­sik, arról már megfeledkezve, hogy a népgazdaság nem tart igényt olyan bevételekre, amelyeket a társadalmi érde­keket és a szocialista gazdál­kodás elveit sértő módszerek­kel értek el. Hiszen .ezer és ezer módja van annak, hogy tisztességes munkával megfe­lelő jövedelemhez jusson a vállalat. S ahol ez semmikép­pen nem megy, ott az állam segít, támogatást ad. A MI IGAZGATÓNK egyik legközvetlenebb munkatársa az utókalkuláció vezetője. Órá­kig tudnak meditálni, majd másokkal vitatkozni egy-egy termék, vagy az egyes munka­fázisok önköltségén, s az ilyen elemzésekre behívják az érin- j tett műhelyfőnököket, sőt sok­szor a brigádvezetőket is. \A tények megismerése sok­szor szenvedélyes vitákat vált ki. Ám ha ilyenkor az derül ki, hogy nem az emberekben, hanem a technikában, a szer­vezésben, vagy éppen az anyag- ellátásban van a hiba, akkor az üzemszervezőkkel, az újí­tókkal folytatják a töprengést, a megoldás keresését. Az üze­mi lapban, üzemi és brigád­gyűléseken közük a dolgozók­kal a következő negyedév újí­tási feladatterveit, s azt, hogy a megoldásért mennyit fizet­nek. A rendszeres analízis, a selejt csökkentése, a norma­órák ezreinek megtakarítása, az ismét hasznosított hulladék tonnái és a termelékeny célgé­latok birtokában érlelődött meg az az elhatározás, hogy hivatásos politikai munkás le­gyen. A fiatal parancsnokok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, nagy ambícióval és eredményesen állnak helyt a felelős posztokon. Magyar újdonságok a szaloniki vásáron A 38. nemzetközi vásár Sza- lonikiben megnyitotta kapuit, E vásáron a Hungexpo rende­zésében kilenc magyar válla­lat mutatja be termékeit. A magyar áruk iránt már az első napon igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az érdeklődés középpontjában áll a Metrlm- pex ipari televíziója, a Trans- elektro által bemutatott Lehel hűtőszekrénycsalád és a Tech- noimpex botkormányos gyalu- padja. A Nikex által bemutatott csőhajlító gép és a betonszi- lárdság-vizsgáló hordozható berendezés újdonságnak szá­mít a vásáron. pék tucatjai milliókat hoztak, s, hoznak ezután is a vállalat­nak, a népgazdaságnak. A mindennapi célkitűzéseknek megfelelően ösztönzött szocia­lista munkaverseny ugyancsak tetemesen megnövelte a válla­lat nyereségét, A tisztességes munka követelménye hozzá­szoktatta a kollektívát a leg­gazdaságosabb módszerek ál­landó kutatásához és gyakor­lásához. AZ ILYEN ÜZEMBEN nincs szükség olyan tisztességtelen üzleti ügyeskedésekre, amelye­ket a Minisztertanács közel­múltban született határozata is büntetendőnek nyivánított, ha a monopolhelyzetben levő vál­lalat csökkenti a választékot és a haszon könnyű növelésé­nek szándékával csak drágább termékeket hoz forgalomba, mások meg változatlan áron, de gyengébb minőséggel, ol­csóbb nyersanyaggal és csoma­golással, hamis árvetéssel nö­velik a bevételüket. A mi igazgatónkat — több társával együtt — mostanában azért dicsérik, mert rendele­tek nélkül is már évek óta ar­ra törekszik, hogy biztosítsa a társadalmi és csoportérde’’°k összhangját, s a gazdáit j egyes területein nem tűri ei az egyéni érdekek közösségellenes érvényesítését. EZÉRT ÉRDEMES ŐKET DICSÉRNI, biztatni, s ez nem „.futtatás”, hanem további bá­torítás a tisztességes úton va­ló boldogulásra. Az ilyen gaz­dasági, vezetői magatartásnak még nagyobb becsületet kell adni, ám aki nem így dolgo­zik. azt ne csak a törvény sújt­sa, hanem a társadalmi köz­hangulat bírálata is. Rátkai J. István Budapesten és közvetlen környékén a vállalati, a szövetkezeti és a magánépítkezések helyszínére KÉSZ HABARCSOT SZÁLLÍTUNK YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSS* • • r •• jr // KOZEPULETEPÍTO VALLALAT HABARCSÜZEME Budapest X., Kerepesi út 27ja. Telefon: 135-027 és 139-488. Felvilágosításokat ad a habarcsüzem vezetője. VÁLASSZON! Mi sem könnyebb, mert mindent megtalcn egy helyen, az önkiszolgáló ÁRUHÁZÁBAN Budapest XIII., Gogol u. 13. sz. alatt. Telefon: 490—714. Nyitva: hétköznap 10-től 17 óráig, szombaton 9-től 14.30 óráig AZ ÁRUHÁZ ELADÓI SZAKTANÁCSAIKKAL KÉSZSÉGESEN ÁLLNAK T. VÁSÁRLÓINK RENDELKEZÉSÉRE. Miért „futtatják”? ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents