Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-05 / 207. szám
1913. SZEPTEMBER 5., SZERDA 7 ”“ícMirlap BEOLTJÁK A HÁZTÁJI BAROMFIT if legfőbb sél: megelőzni a betegségeket Kétszáz állatorvos Pest megyében Pl Tiz nap rendeletéiből A társadalmi tulajdon becsülete „Volt nekünk egy háziszarkánk...” Seregélyveszély Kolomppal és karikással Kollokvium az iparosított építésről A legfejlettebb építési módszerek és szerkezeti elemek felhasználásán alapuló korszerű iparosított építés komplex fejlesztéséről tárgyalt az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) IV. építésiparosítási kollokviuma,. amely hétfőn megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Öt világrész 23 országának szakértői számolnak be tapasztalataikról és foglalnak, állást a legközelebbi fejlesztési tennivalókról. A Balaton menti szőlős vidéken valóságos riasztólánc alakult ki. A leghatásosabb riasztóeszköznek a vadászfegyverek, a karikás ostor, a ko- lomp és a kereplő bizonyul, de a Badacsony környéki táblákban néhol sorozatlövésre beállított karbidágyúkkal is igyekeznek távol tartani a rendkívül falánk madarakat. Vannak a gazdasági életnek is számokkal, adatokban megfoghatatlan tényezői; mégpedig olyanok, amelyek szinte a legnagyobb hatással vannak, lehetnek a gazdálkodás eredményességére. A minap riportot, afféle helyszíni tudósítást írtam a fóti termelőszövetkezetből, s a közgyűlésen azon meditáltam: ugyan mennyit is érhet forintokban egy jó vezető? Valószínűleg nincs rá válasz, miként arra a dilemmára sem, ami most vetődik föl bennem, egy újdonatúj, 26 millió forintba került gödöllői épület, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás helyiségeit járván. Ez a kérdés pedig ekként hangzik: ugyan mennyit ér a jó állatorvos egy gazdaságban, egy gazdaságnak — mi minden előzhető meg szakszerű útmutatásaival, gyógyító beavatkozásával? Ha pusztán a legutóbbi száj- és körömfájási járvány lezajlását vizsgálom, óhatatlanul fölmerül: vajon mi történt volna, ha nincsenek, s nem dolgoznak akkortájt napi 16—18 órákat Pest megye állatorvosai ? Hatéves szervezet Korábban* a megyei tanács mezőgazdasági osztályának állategészségügyi részlegeként működött, s 1967. július 1-én alakult meg az önálló állategészségügyi állomás, hasonlóan a növényvédő állomáshoz, a földhivatalhoz, az 'állattenyésztési felügyelőséghez. Az elgondolás az volt, hogy az önállósággal fokozódik az új szervezet —amely tehát a közelmúltban volt hatesztendős — hatékonysága. — Ügy ítéljük meg, hogy ez a szisztéma bevált — mondja dr. Kéri Miklós, az állomás igazgató főorvosa. — A megyében szinte gombnyomásra tudunk intézkedni, ami persze feltétele is a munkánknak. E szolgálatnak elsőrendű feladata ugyanis a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek megelőzése, elfojtása, s kártételeinek mérséklése. Ennek eszközei zömében igazgatási tennivalók, a járvány védelmi tevékenység, az állati termékek nemzetközi forgalmának ellenőrzése, szabályainak megtartatása, maga az állategészségügyi ellátás is javarészt hatókörünkbe tartozik, lévén Pest megye 200 állatorvosának zöme állami alkalmazott. — És a többiek? — Abból a kétszázból száz- huszonegyen tartoznak az állami kategóriába, úgy mint járási és városi főállatorvosok, körzeti álltorvosok, s mi is vagyunk itt néhányan, láthatta őket a modern felFELVESZÜNK gépkocsivezetőket, gépésztechnikusokat, henteseket és pékeket. Magyar—Szovjet Barátság Élelmiszergazdasági Termelőszövetkezet, Cegléd. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél, Reggel u. 2—4. sz. alatt. Szövetkezetünkben vályog vásárolható Kívánságra házhoz szállítjuk. szerelésű laboratóriumokban, az új állatkórházban. A többiek? Az állami gazdaságokban 46, a megye termelőszövetkezeteiben 24 diplomás tevékenykedik, őket hívják üzemi állatorvosnak. Nagy- jában-egészében ez a létszám megfelel az igényeknek, de a megoszlás már nem mondható arányosnak: akad több olyan gazdaság, amelynek jelentős az állatállománya, mégsincs önálló állatorvosa, másfelől csekély állatállománnyal bíró gazdaságok tartanak állatorvost. Természetesen az állategészségügyi ellátásban nem lehet fehér folt, tehát ha valamely tsz- ben azt mondják, hogy nem tudnak önálló állatorvost alkalmazni, úgy mind ők, mind mi magunk, kötelesek . vagyunk szerződést kötni egymással, s ennek fejében a gazdaságok bizonyos összeget fizetnek be az államkasz- szába. Három állatkórház Az állomás a 4-es számú termelőszövetkezeti vállalkozás produktuma: sajnos, bármennyire is impozáns a külső szemlélőnek ez a modern vonalvezetésű épület, a kivitelezés nem mondható éppen kifogástalannak. Nem kevesebb, mint 57 hibapontban sorolták elő a föllelt bajokat, olyanokat, amelyeket féléves működés . után sem javítottak ki, jóllehet alapvető hibának minősíthetők. Beázó pinceraktár, nem működő fűtés, melegvízproblémák, hogy a hézagos parkettáról, a nem záró ablakokról, sőt szekrényekről ne is szóljunk. A Pest megyei Mezőber Vállalatra, valamint az említett tsz-vállalkozásra háruló felelősséget most ne firtassuk, remélhetőleg megteszik ezt az erre illetékesek. Tény és való: az állomás működik, így a benne fölépített állatkórház is, ahol dr. Gráf Zoltán ifjú állatorvos kalauzol. A gödöllői állatkórházba Budapestről is hoznak gyógyítandó betegeket, főleg kis állatokat. Az állomáshoz még két megyei állatkórház tartozik: a dabasi és a ceglédi. Az előbbibe Bács-Kiskun, az utóbbiba Szolnok megyéből is szállítanak jócskán beteg állatokat, ami annak a tükre, hogy mindhárom Pest megyei kórház színvonalas munkát nyújt. Állatorvos a határon Említettük már, hogy a gyógyításon kívül más jellegű, méghozzá kiterjedt tevékenység jellemzi a megyei állatorvosi kar munkáját. Van állategészségügyi kirendeltség Pest megye egyetlen határállomásán: Sturovóban, tehát csehszlovák területen, ahol négy magyar s ugyanennyi csehszlovák állatorvos vizsgálja, illetve ügyel a vasúti forgalomra, pontosabban az élő állatok, az állati termékek, de még a takarmány, a szalma milyenségére, hogy a különféle betegségek ne kerüljenek át egyik államból a másikba. Dolgozik állatorvos a fehérjetakarmányokat gyártó tököli üzemben, a pilisi hizlaldában, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet ba- romfi-vágóhídján. Az élelmiszer-forgalom sem kerülheti el az állatorvosok vigyázó szemét, éspedig nem pusztán az állami ipar, hanem a termelőszövetkezeti feldolgozók produktumait is megvizsgálják. — Rosszabb-e a tsz-kolbász, mint az állami? — kérdem dr. Kéri Miklóst. — Nem, semmivel sem rosz- szabb ez a portéka, mint az állami termék, hiszen ha akad is hiba olykor, ebből nem lehet általánosítani. Persze, ha szükséges, a törvény szigorával lépünk fel: büntetünk, eltiltunk, leállítunk, fertőtlenítést rendelünk el és így tovább. Hat élelmiszer-higiénikus állatorvos működik, a kö- ponti laboratóriumunk ad biztonságos támaszt az ellenőrzésekhez. Sajátos „melléktevékenységre” is vállalkoznia kell olykor a laboratóriumnak, ahol nemcsak állatorvos, hanem vegyészmérnök is dolgozik. Barabás Béla a neve, s most éppen — bírósági fölkérésre — azt mutatta ki, hogy valóban vér volt egy személyautón, amely az országúton szarvast ütött el, s ezért tulajdonosát — a szarvas állami vagyon — följelentette az erdőgazdaság. Másfelől az autós kért kártérítést — a bíróság dolga aligha könnyű tehát. Az úgynevezett szeriológiai laboratóriumban folytatják a brucellózis — fertőző elvetélés — felderítésére vonatkozó vizsgálatokat. Ez a betegség, mondhatni, alapjaiban rendíti meg a szarvasmarha- tenyésztést, hiszen meddővé teszi a teheneket, amelyek gyógyultan is fertőznek. Az országoshoz képest kedvező az ebbéli megyei helyzetkép, de fontos az állandó ellenőrzés. Az országban elsőként végezte el az állomás a háztáji állomány vérvizsgálatát; ez egyéves munka volt, örvendetes, hogy a fertőzött- ség csak tizedszázalékokban fordult elő. A brucellózis emberekre is veszélyes: maguk az állatorvosok is gyakran fertőződnek, gyógyulásuk hosszadalmas, a betegség kínos. Gümőkórmentes: 86 százalék Most a megye tehénállományainak 86 százaléka, a IV. ötéves terv végére a teljes állomány gümőkórmentes lesz, bár azt követően is számítani kell visszaesésekre. És a többi állat? A teljesség igénye nélkül: a korábban gyakori sertéspestis csak elvétve fordult elő, a rendkívüli közegészségügyi gondokat támasztó rókaveszettség jócskán visszaesett: a korábbi évek 70—100 esetével szemben az idén csak néhány fordult elő. Miközben a régebben súlyos veszteségeket előidéző baromfitífuszt szintén sikerült visszaszorítani, a több mint tíz esztendeje nem jelentkező baromfipestis az egész megyében előfordul. Szerencsére, a nagyüzemekben — a védőoltások következtében — pusztán elvétve. Most, szeptember 1-től megkezdik a háztáji, az egyéniek baromfiállományának kötelező védőoltását is. Keresztényi Nándor A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról megjelent mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszteri 13/1973. (VIII. 25.) MÉM. számú rendeletet az érdekeltek a Magyar Közlöny augusztus 25-én megjelent 57. számából ismerhetik meg. A rendelkezés foglalkozik az előállítási jogosultsággal, a szesz előállítása, tárolása és forgalomba hozatala és a veszteség kérdéseivel. A szesz,jövedéki ellenőrzésről és adóztatásáról a 26/1973. (VIII. 25.) PM. számú rendeletet ajánljuk az érdekeltek figyelmébe, amely ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. A Munkaügyi Kutatóintézet létesítéséről megjelent 113/ 1973. MüM. utasítást a Munkaügyi Közlöny augusztus 27-i száma tartalmazza. A szakközépiskolák közvetlen irányításának és fenntartásának tanácsi hatáskörbe történő adásáról a 144/1973. MM. sz. rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Közlöny 10. száma.) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldötteket megillető járandóságokról — kereső- képtelenség esetére — ugyanitt találunk fontos közleményt. Egyes munkaügyi rendelkezések kiegészítéséről a Magyar Utamat állja a javakorabeli portás. Rendíthetetlen mosollyal mondja: — Most nem lehet bemenni, mindenki ebédel. Mondom, hogy megvárnám a főmérnököt az előszobájában, vagy bemennék előbb a rendészet vezetőjéhez. — Sajnos, nem lehet — ismétli. — Különben is, van magának igazolványa? Mutatom a személyit, az újságíróit, a vállalatit, a villamosbérletet, s egy hirtelen ötlettel a magyar néphadsereg központi klubja látogatási jegyét. Kevesli. Személyi és teherporta — A vezérigazgatótól nincs igazolványa ? — Lenne- ha az ÉVIG dolgozója lennék, de hát nem vagyok az. Igazán kedélyesen telik el egy félóra. Annyit mindenesetre beírok a jegyzetfüzetembe, hogy „az éberséggel nincs baj az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárában”. Végül is azért jöttem, hogy erről meggyőződjek. Szentül megfogadom: ha netán mégse engednének be, merthogy nincs engedélyem . a vezér- igazgatótól, akkor sem írom meg az önérzetemen esett csorbát. Aztán egyszer csak bent vagyok a rendészet vezetőjének közvetlenül a porta mellett levő szobájában. Határ István még egy kis türelmet kér, majd azzal tér vissza, hogy a Közlöny augusztus 28-án megjelent 58. számában található a munkaügyi miniszter 9/1973. (VIII. 28.) MüM. sz. rendelete. A leszerelést követően két éven belül előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is — rendelkezik a 27/1973. (VIII. 28.) PM—ÉVM—MüM. együttes rendelete, amely a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MüM. számú együttes rendeletet kiegészítette. A balatoni történelmi borvidéken, ahol már érnek a korai szőlőfajták, csapatokba verődtek a seregélyek. Kártételük veszélyezteti a termést. A védettséget élvező madarak gyérítésére az idén ősszel — a tilalom időleges feloldásával — már vadászfegyvert is használhatnak a vadászok és a csőszök. főmérnök csak két órakor ér rá. (Érthető, mivel előre nem beszéltük meg jövetelemet.) Kérem, hogy tájékoztasson addig az általa vezetett rendészet munkájáról, feladatáról. — A portásokkal és az őrökkel együtt összesen tizenhárom dolgozója van a rendészetnek. Feladatunk a társadalmi tulajdon védelme. A megelőzés fontos posztjai a porták — a személyi és a teherporta. — A teherportán teljesített szolgálat nagyobb szakképzettséget igényel. Ennek érdekében a rendészet dolgozói minden évben továbbképzésen vesznek részt, ahol elsajátítják a munkakörükre vonatkozó új rendelkezéseket. A személyi portán főleg azt kell tudni, hogy milyen igazolvánnyal lehet a gyár területére belépni, valamint azt, hogy kinek lehet kiadni egyszeri belépési engedélyt. — Kinek lehet? — Hát elsősorban a televízió, a rádió, a sajtó képviselőinek, na, és a könyvügynököknek. Nekik a központból kell engedélyt hozni. A dolgozók kötelesek felmutatni a gyári belépőjüket. Aki véletlenül nem hozta magával, azt a portás hazaküldi — mégha ismeri, akkor is. — Előfordult már, hogy egy egy osztályvezetőt hazaküldtek a gyári belépőjéért? — Hát... középvezetővel már előfordult. Az ügyrend mindenkire egyaránt vonatkozik. Rádiót, fényképezőgépet, magnót tilos behozni — a tárgyak megőrzésére külön csomagmegőrzőt hoztunk létre. Biztonsági zárak Kilépéskor az igazolványt, illetve a gyári belépőt újra fel kell mutatni. A táskákba bepillantanak a portások, s akinél valami gyanúsat észlelnek, azt természetesen megmotozzák. Az idegen vállalatok dolgozóira ugyanezek az előírások vonatkoznak. — Meg kell mondanom, hogy az utóbbi években alig került sor motozásra, a társadalmi tulajdon elleni vétség jóformán minimális. Nézem a júliusi jelentést: mindössze egy lopás történt a kismotorüzemben. Az egyik közös szerszámtartó szekrényből eltűnt egy 302 forint értékű, 300 milliméteres mélységmérő. — Sajnos, a tettest nem sikerült kinyomoznunk. A lopást követően elrendeltem 160 biztonsági zár felszerelését a szekrényekre. — Milyen szankciót alkalmaznak a tolvajjal szemben? — A fegyelmit követően kötelezzük az okozott kár megtérítésére, ezenkívül nyereségrészesedést sem kap. Nagyobb értékű lopás vagy visz- szaeső tolvajlás esetén az illetőt elbocsátjuk, bár erre még nem volt példa. Nem általánosíthatók — Egy esetben volt — veszi át a szót az éppen elekor betoppanó főmérnök, Tankó Zoltán. — Volt nekünk egy háziszarkánk, tizenhét év alatt, amióta itt vagyok, az egyetlen kirívó eset. Amit ellopott, házon belül értékesítette — nyolc hónapot kapott érte. A szankciókról még any- nyit: hogy a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét minden esetben kifüggesztjük a hirdetőtáblára, ahol a gyár valamennyi dolgozója pontosan tájékozódhat az ügyről. A főmérnök ezután elmondta, hogy bizony el-eltűnnek apróbb tárgyak: villanykörték, kapcsolók s nem ritkán a gépekhez használatos mini- lámpák, amelyeket nem is olyan könnyű pótolni. Ezek a kivizsgálhatatlan esetek azonban nem általánosíthatók. — A társadalmi tulajdon megkárosításának indirekt művelője a notórius telefonáló ... — Tőlünk be, Ceglédre csak a központon keresztül lehet telefonálni. Ha valaki, teszem azt, beszél az OTP-vel, akkor nem lehet kideríteni, magánvagy vállalati ügyben telefo- nált-e. Az interurbánnál más a helyzet. Az igazgató titkárnője a számla alapján ellenőrzi a beszélgetéseket. Ha valamilyen kirívó esetet talál, azt természetesen számon kérjük. Egyébként korrekt a telefonszámlánk: havonta átlagosan 25 ezer forint. — Merem állítani — jó kollektíva a mienk. A dolgozók erős többsége törzsgárdatag, tiszteletben tartja a társadalmi tulajdon, becsületét. Tavaly ugyan, amikor az új csarnok munkához látott, a nagyfokú felvétel következtében felhígultunk egy kicsit — az új emberek 20—30 százaléka nehezen ereszt gyökeret. A tizennégy holdon elterülő, ma már Európa-színvonalú ceglédi gyár talán az egyik legtisztább, leghigiénikusabb ipari létesítmény a megyében. A gyönyörű park virágai sértetlenül pompáznak, az üzemek világosak, tiszták, de nem tapasztaltam mást az ebédlőben s a mellékhelyiségekben sem. Igazat kell adnom a gyár főmérnökének, ebben a gyárban a társadalmi tulajdonnak becsülete van. Kertész Pete Azonnali belépéssel felveszünk kőműves, burkoló, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő. ívhegesztő, ács. vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyag- és padlóburkoló. karosszérialakatcs. gépkocsiszerelő, könnyűgépkezele szakmunkásokat, nehézgépkezelőket (E-302-es és E-1005-14-es kotrógépre), gépkocsivezetőt, kisdömoervezetőt. betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: Prosperitás Ksz. munkaügyi osztályán: Budapest IX.. Viola u. 45.
