Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
4 PtSI fit EC 1 &£írlap 1973. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT ZENE ÉS VENDÉGLÁTÁS Közvetítés Gödöllőről Evadkesdés as iskolatelevisióban Szombaton délután ünnepi Jó evéshez sz«I(jon?) a nóta Pest megyei tapasztalatok és tanulságok adással köszönti az iskolatelevízió a tanévnyitást. A körkap- esolásos műsor egyik helyszíne a gödöllői Munkácsy Mihály általános iskola. Mint Kelemen Endre, az osztály vezetője elmondotta, az iskolatelevízió az 1973—74-es tanévben mintegy 500 adást sugároz. Az idei tanévben — az előzőhöz hasonlítva — körülbelül 5000 új műsorperc az „időtöbblet”. Az egyik legérdekesebb új sorozat az alsó tagozatú iskolák I—IV. osztálya számára induló „Énekeljünk együtt.” A program lényegében a Kodály énektanítási módszer gyakorlati bemutatója, új filmekkel bővül a VIII. osztályosok számára sugárzott magyar irodalomóra is. Valószínűleg karácsonykor kerül képernyőre a Mikszáth Kálmán életéről és munkásságáról forgatott produkció. Az iskolatelevízió rendelésére filmleckét forgatnak Radnóti Miklósról és Móricz Zsigmondról is. „A vásári bűvész, a vándorbohóc, a késnyelő és a többiek, akik az emberek hiszékenységéből élnek: nyomban érdeklődést tudnak kelteni maguk iránt, ha csak egy kicsit is értik a mesterségüket. De nézd meg a vén cigány kínját, erőlködését, megfeszített munkáját, amíg valakinek eltalálni tudja a dalát! Mennyi élettapasztalat, emberismeret kell ahhoz, hogy egy jelentéktelen, semmitmondó emberből kihámozza, hogy milyen melódiák is bujkálnak abban, holott látszólag egyetlen nóta sem érdekli! Mennyi művészet kell ahhoz, amíg egy vén cigány kiokuxnlálja a szerelmetességét, a boldogtalanságát vagy a keserűségét a hallgatónak!” Hová mi való Krúdy Gyula, akit a vendéglátóipar szívesen és méltán ismer el egyik kitűnő krónikásának, ezzel a néhány mondattal is lényegre tapintott: miért kerül nehéz helyzetbe a muzsikus, ha nem a hangversenytermek közönségének, hanem a mulató vendégeknek játszik. A vendéglátás és a zene kapcsolata ma is bonyolult. Szenegál táncosai Afrikai ünnep a Fővárosi Nagycirkuszban A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ műsorpolitikájára, műsorainak színvonalára igazán nem lehet panasz. A Moszkvai Nagycirkusz rendkívül kulturált, legkényesebb^ igényeket is kielégítő előadásai után most itt van a Szenegál. Több mint tíz év után ismét. A szenegáli népi együttes kétórás műsora egyáltalán nem cirkuszi műsor, a cirkusz csupán helyet ad neki. A cirkusz kerek porondja egy afrikai erdei tisztás szerepét tölti be. A szenegáliak műsora különleges valami. Emberikultúrtörténeti érték. Afrika ősi világából ízelítő. Hasonlítani pontosan semmihez sem lehet A legmagasabb szintű művészetekhez hasonló élményt nyújtja, de más persze, több is és kevesebb is. A Szenegál a nép ősi ének-, zene- és tánckultúráját mutatja be, hozza be Afrika erdei tisztásairól a cirkusz kerek . porondjára. El lehet tűnődni a két óra »tán, lehet csodálkozni, bámulni, újra és újra felfedezni a „spanyolviaszkot”. Az ősi tam-tam dobok zenéje, ritmusa, harmóniája tökéletes, utánozhatatlan, másolhatatlan. A jó termés feletti öröm, a munka öröme, a termékenység öröme műtánc, műzene formájában is kifejezhető, talán még magasabb, differenciáltabb szinten is, az eredmény azonban mindenképpen más lesz, több is, kevesebb is. Afrika zenéje, táncai szokatlanok a számunkra, mégsem szokatlanságukkal, kuriozitásukkal fogják meg a nézőt, hallgatót, hanem szug- gesztivitásukkal. Azzal, hogy megmutatják a nép érzéseit, gondolatait, félelmeit, örömeit, a — lelkét. IRIGYLÉSRE MÉLTÓ, ahogy ez a nép örülni tud. Ahogy játszani tud. Ahogy belefeledkezik a játékba. Akrobatikus táncaik közben például az ajándék, a szülők jelenléte okozta öröm jutott eszembe, amint a gyerek az ágyon pizsamában bukfencezik, táncol; nevet, sír, már- már rosszalkodik. Szeretnénk gyermekkorunk felhőtlen, tiszta boldogságát felnőtt korban is átélni — és nem lehet. Elvesztettük valahogy ehhez képességünket. örülhetünk, lehetünk boldogok, de másképpen, boldogságunk lehet teljesebb, értékesebb,' de annál mégis kevesebb. A nép művészete egyedi csoda. Utolérhetetlen. A szenegáli együttes ezt, a népművészetét mutátja be. A tíz-valahány év előtti műsoruknak, fellépésüknek emléke természetesen már elhomályosult, miként a remekművekről csupán egy összkép, összérzés, élménynyom maradt meg. Akkor mintha elemibb erejű lett volna főleg a táncuk, akkor mintha a mostaninál jobban „elengedték” volna magukat, mintha köny- nyebben, természetesebben adták volna át magukat a táncnak, egészen a végsőkig, a belefeledkezésig, az eksztázisig. Most több a művészi fegyelem, a századmilliméter szintű, tudatos kidolgozottság. Ez a korábbinál több is, meg kevesebb is. így is egyedi, utánozhatatlan. GAZDAGODÁST jelent műsoruk megtekintése. Ha nem látjuk-halljuk őket, feltétlenül szegényebbek maradunk. Deregán Gábor Pravda 73 fotópályázat Immár hagyomány, hogy a legnagyobb szovjet napilap évente meghirdeti nemzetközi fotópályázatát. melyre sok ezer amatőr és hivatásos fotoriporter küldi be munkáját. Az idei pályamunkák témája lehet bármilyen érdekes esemény. A képek mutassák be korunk emberét: hogyan dolgozik, milyen eredményekét ér el a tudományban és a technikában, hogyan tanul és pihen, mik a vágyai, tervei. A külföldi résztvevők munkái tükrözzék a szocializmust építő testvérországok eredményeit; a népek életét, a békéért, a társadalmi haladásért vívott harcát; mutassák be a dolgozó embert örömeivel és gondjaival. Pályadíjak: I. díj: (2 db) szovjet résztvevőknek 500 rubel, külföldieknek 2 hetes szovjetunióbeli utazás. II. díj: (2 db) 250 rubel. TII. díj: (6 db) szovjet résztve vöknek 100—100 rubel, külföldiek nek 3 db Zenit—B fényképezőgép Ezenkívül egyenként 150 és 100 rubeles pénzjutalomban részesülnek az alábbi témakörben beküldött legjobb felvételek: — korunk emberének portréja, — fotoriport egy eseményről, — ember és természet, — sport. A „Szocializmus világa” című témára készült 2 legjobb munka (vagy képsorozat) 200, illetve 150 rubeles különülj ban részesül. A pályamunkák tetszés szerinti számban küldhetők be. A Pravda a legérdekesebb képeket közli, a legj óbbakból pedig kiállítást rendez. A pályázatra 18x24 cm méretűnél nem kisebb fekete-fehér fotók küldhetők be. A felvételeket címmel és rövid képaláírással kell ellátni, közölni kell továbbá a felvétel dátumát, a szerző nevét és címét. A pályázat beküldési határideje: 1973. december 1. A szerkesztőség a fotókat nem véleményezi és nem küldi vissza. A borítékra a pályázók írják rá: voí okonkursz”. Cím: Moszkva, A—47, ul. Pravdi, 24. (Redakclja „Pravda”.) — összesen 350 üzletünk, illetve vendéglátóipari egységünk működik a megye területén. Ebbe természetesen beletartoznak az italboltok, büfék is, ahol nincs zeneszolgáltatás — kezdi a beszélgetést Tóth Tihamér, A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese. — így válik érthetővé, hogy „csupán” 15 helyen szól a vacsorához a cigányzene, és 43 azoknak az éttermeknek, presszóknak a száma, ahol tánczenét hallhatnak a vendégek. — Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy a muzsikának melyik fajtája szórakoztassa az enni-inni vágyót? — Elsősorban az üzlet profilja. Csárdában, magyaros étteremben cigányzene szól, eszpresszóban tánczene, borozóban cimbalmos gondoskodik a hangulatról. Aztán lényeges, hogy az étterem milyen településen található. Más a helyzet a városokban, ahol több fajta lehetőség közül válogathat a vendég, nemcsak az ételek-italok, de a zene szempontjából is, és más feladata van egy kisközségben a „mindenes” zenésznek. Egy-egy terület — itt elsősorban a Dunakanyarra gondolok — idegenforgalma is jelentős alakító tényező lehet, és természetesen a közönség. Végeredményben azonban a szakma ismeretében mindig a vállalat dönti el, hogy hol, milyen legyen a zene. Az üzletvezető irányítja Bizonyára kevesen tudják olvasóink közül, hogy milyen „manőverekkel” jut a vállalat zenészhez. Igényét (milyen zenét és mennyiért szeretne) eljuttatja az Országos Szórakoztatózenei Központhoz, ahol a muzsikusoknak vizsgázniuk kell. Itt a kötelező és a választott számok eljátszása után szakemberek döntik el az előadás színvonala alapján., hogy A, B, vagy C kategóriába sorolják a zenészt. Megyénkben legtöbb a B kategóriájú muzsikus. Gázsijuk 60—120 forint lehet, naponta. A vállalat általában 100 forintot fizet esténként. A C kategóriájú zenészek pedig, bár maximum 80 forintért játszanak, hogy maradjanak, 90 forintot kapnak. — Milyen haszna van a vendéglátásnak a zenéből? — Sokakat csábít be a ze- ae, és így megnövekszik a forgalom. Ez pedig mindenképp előnyös! — És milyen problémák fakadnak belőle? — Főleg az agglomerációs gyűrűhöz tartozó községekbe kapunk nehezen zenészt Általános jelenség, hogy kevés a zongorista. Az sem tesz jót az üzletnek, ha télen szünetel a zeneszolgáltatás. A vendégek ugyanis érzékenyen reagálnak a zenére, és ha például megváltozik a ze- hekar, az is forgalomcsökkenést okozhat. Mivel a vállalatnak nincs módjában előzetesen meghallgatni a zenekarokat, csupán negyedévre szerződtetik az új tagokat, hogy szükség esetén — ha nem megfelelő a játék — legyen lehetőség a változtatásra. — Meghatározza-e a vállalat a zenekarok műsorát? — A műsort az adott üzletvezető, irányítja, mert ő ismeri legjobban a vendégeket, de ez inkább stílusra, zenefajtára vonatkozik. A zenekar dönt arról, hogy konkrétan milyen számot játsszon. Zenefelár: italokra — Miniszteri utasítás szerint akkor is felárat kell számolni a zenés helyeken, amikor nem szól még a zene ... — Az utasítás kimondja: az üzletben érvényesített fogyasztói árakat zeneszolgáltatás címén legfeljebb 10 százalékkal növelheti a vállalat igazgatója. Ez esetben az üzlet a nyitvatartás egész ideje alatt egyféle áron árusít. Üzleteink legnagyobb részénél az árnövekedést az italoknál érvényesítjük, az ételeknél felárat nem számítunk. — Felméréseink alapján a jelenlegi „zenés helyzet” ideálisnak mondható, az üzletekben a környezetnek és a vendégeknek megfelelő zene teszi kellemessé az ott-tartóz- kodást. Nem jártunk a megye ösz- szes zenés éttermében, de úgy hisszük, hogy a kérdezett muzsikusoktól és üzletvezetőktől kapott válaszok így is jellemzők. Lássuk őket! Szünnapon kevesebben Budakeszi, Szarvas eszpresszó. Zongora-dob duó szolgáltatja a zenét. Az ilyen ösz- szeállításban játszó zenésznek ismernie kell mindenféle muzsikát. — Világslágereket, tánczenei számokat, magyar nótát, operettet játszunk — sorolja a billentyűk mellől Koródi István. — Változatos a repertoár! Nem zavarja? — Nem. Szívesen játszunk és énekelünk mindent. A kereseti lehetőség is jó. Igaz, fizetés előtti napokban kisebb a forgalom. Azokra a törzsvendégekre azonban, akik a zene kedvéért jönnek ide, mindig számítani lehet. — Mi határozza meg a műsort? — Körülnézünk: mást szeretnek az idősebbek, mást a fiatalok. Igaz, a beatzene nem mindig hangzik olyan jól zongorán, mint gitáros előadásban. A visegrádi Vár étteremben még erre sem lehet panasz. A trióban a harmadik tag gitáros és pisztonos egy személyben. — Tudjuk jól, hogy "ide a kirándulók, nyaralók elsősorban zenét hallgatni és táncolni jönnek — mondja Szöllősy Márton helyettes üzletvezető. — Azon a napon, amikor szünnapjuk van a zenészeknek, átlagosan 30 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítunk le. Mi építünk a zenére mint vonzerőre. A zenekar pedig elsősorban talpalávalót játszik, a szó szoros értelmében vett tánczenét. Örkény, Aranyfürt vendéglő a helyi ÁFÉSZ kezelésében. — Négytagú zenekarunk muzsikusai zongorán, orgonán, hegedűn, szaxofonon, klarinéton és dobon játszanak — tájékoztat Kállai Antal üzletvezető. — Minden asztalon egy kis karton hívja fel a figyelmet: rendelje meg kedvenc zeneszámát! A kért dalokat műfajuk szerinti zenei blokkba csoportosítva adja elő a zenekar. — Hogy hat a zene a forgalomra? — Hétvégeken: szombaton és vasárnap van zeneszolgáltatás, és ez nagyon megnöveli a vendégek számát, összes forgalmunknak az 52—55 százalékát a szombat-vasárnapi bevétel adja. Cigányzene szól a gödöllői Gödöllő étteremben. Az öttagú zenekar összeállítása: ahogy az a „nagykönyvben” elő van írva. Műsoruk: — Legtöbbször magyar nótát kérnek — állítja határozottan a zenekarvezető Lakatos József. — Aztán csárdást, keringőt, operettrészleteket. — Ha eljön a vacsora ideje? — kérdez vissza, — Ilyenkor szórakoztató muzsikát, csendes „aláfestő” hallgatókat adunk elő. A zenekari hangzást időnként cimbalomszóló váltja fel. — És a magyar népdal? — Ritka, nagyon ritka kívánság. Tóth Tihamér szerint: — A vendéglátás összetett feladat. A jó étel-ital megfelelő környezetben történő elfogyasztását pluszként csak kiegészíti a szórakoztató zene. A megyei tapasztalatok szerint Krúdy igazsága nem avult el: emberismeret, tapasztalat kell megtalálni egy- egy ember nótáját, művészet az eljátszáshoz — ma is. Dalos Gábor Uj óvodát avattak Dabason Tegnap délelőtt ünnepélyesen átadták rendeltetésének Dabason a község új óvodáját. A 75 személyes óvoda építése a község III. kerületében tavaly [ annak a programnak az alap- | ján kezdődött, amelyet a helyi j tanács dolgozott ki. Eszerint a negyedik ötéves tervben a III. kerületi óvodán kívül még két hasonló, 75 személyes óvodát építenek. A júliusban elkészült új óvoda az állami költségvetésből 1 millió 300 ezer forintot kapott, s ehhez 300 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az üzemek. A munkában élen jártak a Gyóni Géza Szakszövetkezet szocialista brigádjai és a Pest megyei Víz- és Csatornamű Széchenyi István brigádja. Az átadási ünnepségen részt vett Boros András, a járási hivatal elnöke és Harminc Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa is. Avatóbeszédet Czeróczki András, a község tanácselnöke mondott, majd az új óvodát átadta Tömör Lajosáé vezető óvónőnek. A rádióban A bolgár kultúra hete A hagyományokhoz híven az idén is megrendezi a bolgár kultúra hetét a Magyar Rádió. Szeptember 3-án, hétfőn este bolgár könnyűzenei felvételek csendülnek fel a Petőfi adón. Kedden a Kossuth adón a Bolgár Rádió és Televízió népi együttesének programjából hallhatunk válogatást. Csütörtökön az esti órákban Verdi „Aida” című négy- felvonásos operáját tűzik műsorra. Vasárnap a Petőfi-adóm délután pedig Hollós Lajos számol be az 1973. évi várnai kórusfesztivál fontosabb eseményeiről. Pest megyei diákok a főváros múzeumaiban B udapest múzeumháió- zata a világranglista élvonalába jutott mind a tárgyi gazdagságot, mind a szervírozást illetően. A kérdés az, hogy megyénk oktatási intézményei, elsősorban az iskolák felfedezték-e igazán ezt a személyiségfejlesztő nagy lehetőséget, azt az egyedi adottságot, amellyel csak mi rendelkezünk? A Nemzeti és a Szépművészeti múzeum, továbbá a Nemzeti Galéria portája pontosan jegyzi a látogató csoportok létszámát és hovatartozását. A képzőművészeti kultúra e központi gyűjteményeinek 1973 januárjától augusztusig feljegyzett adatai arról tanúskodnak, hogy az ország minden részéből érkeznek az alsóbb fokú iskolákból, gimnáziumokból, egyetemekről egyaránt. Pest megye természetszerűen több csoporttal szerepel a kimutatásokban, mint Békés vagy Szabolcs-Szatmár, de az arányszám nem megnyugtató, fokoznunk szükséges az intenzitást. Az elmúlt félévben mindössze hat Pest megyei iskola látogatta a Nemzeti Múzeumot, pedig a vonzóan gazdag művelődéstörténeti anyag történelmünk vonulatának nagyszerű tömörítése, s az esztétikai, históriai szemléltetés mellett a hazafias nevelés példatára egyben. Kár, hogy mindössze 174 tanuló látta csupán — pedig ha Farmosról, Veresegyházról, Érdről, Pilisről szép számmal érkeztek, akkor máshol is adott volt e sok tanulsággal szolgáló kirándulás lehetősége. Annál ör- vendetesebb, hogy a váci gépgyártás-technológiai szakközépiskola és a nemrég létesített halásztelki szakmunkásképző diákjai megtekintették a Nemzeti Múzeum nagy gonddal szervezett kiállítását. A Szépművészeti Múzeumban biztatóbb a helyzet. Csaknem ezren érkeztek megyénk tájairól, 32 iskolából. Különösen nagy létszámmal képviseltette magát a Fóti Gyermekváros, a nagykátai gimnázium. az általános iskolák közül Kiskunlacháza és Al- bertirsa. A szóródás is nagy, hiszen Szobtól Tóalmásig, Dobástól. Dunaha- rasztitől Kartalia és Túráig több község adta le név- jeo-vét. A Nemzeti Galériában mindössze nyolcszáz diák fordult meg megyénkből 1973 első felében. Itt járt a legtöbb közénis- kolás Dobásról, Nngykátá- ról. Pácéiról. Dunaharaszti- ról, Aszódról, Ráckevéról — viszonylag nagv létszámmal érkpztek Budakesziről, Budakalászról, Szigethalomról, Erdőkertesről, Tökölről, Dunakesziről. UUő- ről. Külön megemlítek egy felemelő példát; a csömöri iskolások mindhárom múzeumban jártak — többször is, ők az abszolút győztesek, melyért elismerés illeti a tantestületet s azt az áldozatkész fiatal tanárnőt, aki a Nemzeti Galéria portása szerint lelkes vezetőjük. Neve ismeretlen, példája követésre méltó. H ogy mennyire a pedagógus személye a meghatározó mozzanat, arra bizonyíték, hogy a távolabbi vidékek lényegében azonos csoportszámmal keresték fel hazánk alapvető fontosságú múzeumait: Szentendre, Gyál, Érd, Törökbálint, Pilisborosjenő, Nagykőrös között nincs eltérés az intenzitásban. Nem ártana fejleszteni a megyei iskolák és a fővárosi múzeumok között a kapcsolatot azzal, hogy egyfelől létszámot, másrészt szakvezetőt biztosítanának. A legszorgalmasabb tárlatlátogató iskolák megérdemelnének egv-egy példányt a múzeumok évkönyveiből, sőt. ha ezen nemes ajándékhoz a Nemzeti Galéria még időnként vándorkiállítást is szervezne, az jelentené igazán képzőművészet és ifjúság találkozását, azt a folyamattá terebélyesedő kontaktust, mely a vizuális nevelés és a térbeli művészetek fejlődésének egyaránt kulcsa. Megyeszerte most készítik iskoláinkban a kirándulási programot a következő tanévre. Őszintén örülnénk, ha egyre több iskolavezetés. ha egyre több tanár döbbenne rá arra a privilégiumra, amit Pest megye részére a földrészeket és ezredéveket tömörítő múzeumok jelentenek, hiszen az emberformálás egyik tényezője azon vizuális érték, amely az emberiség történelmében felhalmozódott. K étezer Pest megyei diák látta 1973 első hónapjaiban a Nemzeti és a Szépművészeti múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait. Reméljük, hogy ez a szám megsokszorozódik, s állandósul az iskolák áramlása a megvei és fővárosi közgyűjtemények irányába. Korr- mánvzatunk az ifjúsági törvény keretében most biztosította a fiatalság számára az ingvenes múzeum- látogatást. Éljünk a szemnyitó, gondolatébresztő kénzőművészeti alkotások számunkra kiemelten adott lehetőségeivel. Tegnap százan nézték Rembrandt alkotásait, holnap tízezren találkoznak Egry József, Derkovits Gyula távlataival: így épül a jövő. Losonci Miklós
