Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6LÉD VÁROS BESSERE XVII. ÉVFOLYAM, £29. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 30., VASÁRNAP Szüntelenül tovább kell képezniük magukat Tanulnak a vöröskeresztesek Számíthatnak segítségükre A ceglédi járásban megkezdődött a vöröskeresztes egészségügyi szakaszok továbbképzése és gyakorlata. Főként az elsősegélynyújtást és a mentést tanulják meg az önkéntesek, akik majd ha valami okból segítségükre lesz szükség, szakavatott kézzel tudnak munkához látni. Üzemi és más balesetek alkalmával vagy akár otthon, a ház körül előforduló kisebb sérülések ellátásában segítve, mindig nyilvánvalóvá válik, hogy milyen jó, ha az emberek általános ismeretei az elsősegélynyújtás ismeretére is kiterjednek. Délután két órára, a délelőtti tanítás befejezése után, a Kossuth Művelődési Központ emeleti színháztermében gyülekeztek a ceglédi iskolák igazgatói, pedagógusai, hogy meghallgassák dr. Búzás László egyetemi docens előadását a pedagógus hivatásáról, a tanár személyiségéről és a tanítási óra atmoszférájáról. Az előadás a Ceglédi ősz eseménysorozatának rendezvénye volt. Az egybegyűlteket Győré Sándor, a városi tanács művelő| dési osztályának vezetője köszöntötte. Az utóbbi években sok szó esett a pedagógusok fel adatáról, társadalmi és anyagi elismeréséről. Tudományos és szaklapok cikkeztek róla, de nem volt alacsony azoknak az értekezéseknek a száma sem, amelyek a pedagógusi hivatásról szóltak, a pedagógusok lé- | lektanával foglalkoztak. Dr. j Búzás László, az Eötvös Lo- í ránd Tudományegyetem docense is részletesen kitért a í pedagógiai munka pszicholóMegyei kézilabda Mindkét akadályt sikerrel vették A Bem SE férfi kézilabdacsapata az elmúlt héten két bajnoki mérkőzést játszott, mindkettőt a Tököl ellen: tavaszról elhalasztott találkozójukat is most rendezték meg. A ceglédiek mindkétszer győztek, így a vezető Nagykőrös mögött, megerősítették máso.’ dik helyüket. TÖKÜLÖN: Bem SE—Tököl 31:25 (16:12) Bem SE: Vízvári — Túlik, Kuthán, Zubor, Katona, Gregor, Talmácsi. Csere: Farkas —- Podhorszky, Malizs, Nemes, Básti. Góllövők: Gregor (10), Zubor (7), Kuthán (5), Talmá- csd (3), Túlik (2), Podhorszky (2), Nemes (1), Básti (1). A Bem SE fegyelmezett játékával végig fölényben volt. Kemény, küzdelmes mérkőzést vívtak a csapatok, a tököllek kisebb képzettségüket sokszor durvasággal próbálták ellensúlyozni. Jók: Gregor, Vizvári Podhorszky. CEGLÉDEN: Bem SE—Tököl 20:13 (10:5) Bem SE: Vizvári — Túlik, Kuthán, Zubor, Básti, Gregor, Csulik. Csere: Malizs, Podhorszky, Talmácsi, Kovács. Gólszerzők: Csulik (9), Túlik (5), Kuthán (2), Kovács (2), Gregor (1), Zubor (1). Az első találkozón Gregor, a másodikon Csulik volt rendkívül eredményes. A Bem SE kezdéskor elhúzott, és biztosan szerezte meg a győzelmet. Sajnos, Cegléden is többször durva „belemenések” tarkították a játékot. Jók: Csulik, Túlik. Sorsdöntő mérkőzés előtt A Cegléd; Építők NB I B-s férfi kézilabdacsapata eddig 16 pontot szerzett: hét győzelemmel és két döntetlennel érte el. A bajnokság a hajrához érkezett, még négy forduló van hátra. Az Építőkre, melyre több nehéz erőpróba vár, újonchoz mérten, eddig jól szerepelt: hazai pályán négy pontot vesztett, idegenben pedig egy győzelmet aratott, éppen a legutóbbi fordulóban. Egy újonc csapatnak sem kedvez, hogy most rendkívül kiegyensúlyozott az NB I B mezőnye: még 20 ponttal is könnyen a kiesők sorsára lehet jutni. A CEGLÉDI ÁFÉSZ kölcsönzőboltja Kossuth Ferenc u. 7. sz. alatti új üzletében, vagy a 751-es télefonszámon GAZRA MEGRENDELÉSEKET FELVESZ A ceglédiek a bennmaradás kiharcolásához , Budakalászon nagy lépést tettek előre. A már kiesett, utolsó helyen álló vendéglátók minden eszközt bevetettek, hogy győzni tudjanak, az utolsó percekre eldurvult a játék, s Jakubácsot — ökölvívót is megszégyenítő produkciójáért — végleg kiállították. Ezzel ellentétben az Építők a játékra koncentrált, a játékosok nem fecsérelték el erejüket törlesztéssel: győzelmüket elsősorban ennek köszönhetik. Vasárnap fél 11-kor a tavaly még NB I-es és most feljutásra pályázó VAJ Egyetértést fogadják. A ceglédiek taktikus, megfontolt és jó játékkal megszerezhetik az oly áhított két bajnoki pontot, bár elérése rendkívül nehéz lesz. Az Egyetértés játékerejére jellemző, hogy Pécsett legyőzte a Pécsi Bányászt, s a Dunakeszi Vasutast is szinte lelépte. A bennmaradáshoz lét- fontosságú a győzelem elérése: a játékosok ennek tudatában készülnek. U. L. giájára, a pedagógus-hivatás jellemzőire, a szülők és a pedagógusok értékmérése közti különbségre, amely, bizony, sokszor nem egyezik, ha egy- egy gyerek tanulásáról, előmeneteléről esik szó. Beszélt arról, hogy a pedagógusnak bizalomra méltó egyéniségnek kell lennie, közel kell állnia tanítványaihoz, azok környezetéhez, hogy minél többet tehessen értük, szellemi gyarapodásuk érdekében. A továbbiakban az előadó kitért a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülésének mérlegelésére, közérzetük alakulására. Szólt arról is, hogy azoknak, akik a most felnövő fiatal nemzedék tudásának megalapozására hivatottak, még többet kell törődniük továbbképzésükkel, még több szakirodalmat kell olvasniuk, izig-vérig jó pedagógusnak kell lenniük. Cseppet sem könnyű a feladatuk, de aki ezt a pályát választotta életcéljául, hivatásául, annak személy szerint is azonosulnia kell a pedagógus-hivatással. E. K. Bemutató- csemegéből, virágból Október a bemutatók hónapja lesz Cegléden. Hatodikára tervezik a Kossuth étteremben a nemzeti eledelek melegkonyhai bemutatóját, majd a következő napon a hidegkonyhai és a cuk rászipari termékek vizsgáznak a ceglédi közönség előtt. Október 14-én az alföldi szakácsok versenyét rendezi meg az ÁFÉSZ az Alföldi étteremben. A Kossuth Művelődési Központ emeleti termében 6-án virágkiállítás és virágkötészeti bemutató látványa gyönyörködteti a betérőket. TELI FÜRTÖK Hangverseny Ma, vasárnap délután ötórai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színház- termében a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa tart hangversenyt. Javában tart már a szüret az egész ceglédi határban. A termelőszövetkezeteknek a diákok segítenek leszedni a bőséges termést. Apáti-Tóth Sándor felvétele Térítésmentes véradás Törteién A ceglédi járás községeiben ismét megkezdődtek a térítés- mentes véradónapok. Az emberek közül egyre többen értik meg, hogy önzetlen segítségükkel milyen jelentős támogatást adnak a gyógyító munkához, sokszor az életmentéshez. Most Törteién, a Rákóczi Termelő- szövetkezetben ötvennyolcán, az Aranykalász Termelőszövetkezetben hetvenegyen adtak térítésmentesen vért és a község többi lakója közül is csaknem hetvenen mentek el a községi véradónapra. A Turini százas küldöttség 10któber elsején délután tél ötkor a ceglédi Kossuth Múzeumban megalakul a „Turini százas küldöttség” baráti köre. AZ 1876-OS ESZTENDŐ válságokkal volt tele, emiatt az emberek élénken érdeklődtek a politika iránt, és helyeselve olvasták az Itáliában élő Kossuth Lajos cikkét a keleti kérdésről. A nagy száműzött felé fordult az ország apraja-nagyja, felidézték fél évszázados közéleti múltját, és természetesnek vették, hogy Cegléd december elején elhalt országgyűlési képviselője helyére őt óhajtotta megválasztani. A gondolatnak nem volt ellenzője egyik politikai pártban sem, de volt ellenállás magában Kossuthban, aki visszautasította a mandátumot. A tiltakozás az utolsó napon érkezett meg, a ceglédiek szándékukon nem változtattak, december 27-én ellentmondás nélkül országgyűlési képviselőnek választották, és meghirdették a Turinba való kiutazást, 1877. január 20-ra tűzve ki az elindulás napját. Tervüket közzétették a fővárosi lapokban is, nem várt bajokat zúdítva a nyakukba. A MÚZEUMBAN ma is látható mozsarak durrogása ébresztette a várost ezen a napon öt órakor, majd félóránként újabb dörrrenések, a nép tódult az utcákra, negyvennyolcas dalokat énekeltek, szólt a muzsika szakadatlanul, vonultak ki gyalogosan a vaspályára. Százan voltak a ceglédiek, tizenhatan a fcőrö-i siek, az abonyiakkal. A dalárda a Kossuth-indulót énekelte és a Marseillest, a muzsikusok a nemzetőrdalokat. Meglengették a féltve őrzött lovas nemzetőrzászlót, és a pöfögő mozdony zajában lelkes éljenzések hasították a levegőt. Korszokás szerint, számos szónoklat hangzott el, a muzsikusok tust húztak, az egybegyűltek megéljenezték a hazát, száműzött nagy fiát, az elutazókat és az itthonmara- dókat egyaránt. Zajos éljenzések közt húzott ki az oldalajtós kocsikból álló szerelvény, és míg el nem fulladtak a gyerekek, versenyt- futottak a vonattal. A mély vasúti bevágás meredek dombján zászlókat lobogtattak a kámániak, Álbertirsán szil- vóriummal kedveskedtek nekik, Pilis, Monor és Üllő kivonult köszönteni őket. A pesti egyetemi hallgatók harminchármas bizottságot alakítottak a Százak fogadására, és plakátokat ragasztottak, hogy a tömegekkel demonstráljanak Kossuth mellett. De akcióba lépett a rendőrség is: leszaggatta a falragaszokat, a nép gyülekezett, ellepte a Nyugati pályaudvar előtti teret, a rendőrök benyomultak közéjük, és ököllel verték őket, az egyetemistákat pedig kordonnal szakították el a közben megérkezett ceglédiektől, akiket felhívtak, hogy kocsikon folytassák útjukat a Déli pályaudvarra, de ők elhárították az ■ ajánlatot: „Mint a szegény emberek, gyalog szoktunk járni, együtt jöttünk, és együtt megyünk.” Cseh László vitte a régi zászlót, mögötte, mint hajdan a nemzetőrök, hármas sorokban lépdeltek a küldöttség tagjai, akik kalapjukon vörös-fehér tollat viseltek, zöld levéllel. A Hungária fogadóba mentek, díszebédre. Háromszázan ültek az asztalhoz, köszöntőbeszédek hangzottak el. Az ebéd végeztével a Vigadó téren gyülekeztek ismét, hatalmas tömeg ölelésében, de a Lánchídon a pesti népet megint leválasztották a rendőrök. Propellereken keltek át a budai oldalra, ahol új sokaság várakozott rájuk az Alagút szájában. Végül is elérték a Déli pályaudvart, és este kilenckor indultak úticéljuk felé, hangzatos szónoklatok közepette. Menetvonaluk Zágráb—Steinbruck— Laibach—Nabrosina volt, ott látták meg az Adriai-tenger kék vizét először, Cormonst volt az utolsó osztrák állomás. Udinében az olasz vámtisztek kijelentették, hogy vizsgálatot nem tartanak. Verona stáción túl, tizenegy órára értek be Milánóba. Városnézés következett, az abo- nyiak megcsodálták a harminckét tornyot a székesegyházon, melyről a hajdani rekruták osztrák mundérban így énekeltek: „Hej, | Nagy- abonyban csak két torony látszik, de Majlandban harminckettő látszik!” Három vendégfogadóban aludtak. BARACCONE. Kossuth itt élt magányában, kerti virágai, herbáriumgyűjteménye, csigakollekciója, őslénytára és hatalmas könyvtára társaságában, elszokva az emberektől. A ceglédiek fogadása meleg és meghatott volt. A küldöttség úgy gondolta, hogy ha valaha, úgy most majd elkiáltanak olyan égig érő éljeneket, amik ostromolják az eget, ámde Kossuthot meglátván, könnyek tódultak szemükbe, és elszorult torkukból nemigen nagy hangok bukdácsoltak elő. Az aggastyán Dobos János szavára „Nagymessze hagytuk édes hazánkat... Ügy éreztük magunkat nálad, hozzád közel, mintha mindnyájan otthon volnánk, mert mi ott szeretnők látni hazánkat, ahol te vagy, és téged ott, hol hazánk van”. Kossuth könnyezett a meghatottságtól, és az udvarra beszivárgott (több száz olasz is, akik ugyan érteni egy szót sem értettek, de szívükkel megérezték, hogy mi játszódik itt le. Kossuth elmondta, hogy egy mód van Magyarország felvirágozására, ha a császár és király többé csak magyar király volna,, ez esetben haza is menne, letenné a magyar király kezébe a hűségesküt. A hivatalos rész után elszé- ledtek a nagy kertben, Kossuth a kisebb csoportokat megkereste, virágot és szőlővesszőt ajándékozott, majd később lefényképeztette magát, és mind a száz látogatónak dedikált példányát küldte el. A TURINI SZÁZAK évtizedeken át megünnepelték e nagy kirándulás emlékét, egyebek közt városházi közgyűléssel: ott számoltak be az elhaltakról, és ültették helyükbe a fiaikat, ha magva szakadt a családnak, köztiszteletben álló ceglédi férfiakat. Hídvégi Lajos
