Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
s%KMap 1973. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT ÉRDI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Amatőr művészek a budai járásban Fenntartás nélkül üdvözöljük a budai járási pártbizottság, KISZ és járási hivatal amatőr képzőművészeket gon-, dozó tevékenységét. Mintegy nyolcvan — többnyire fizikai munkát végző művészj elölt — szinte „második élet”-éről van szó, amely az összefogás, a társadalmi megbecsülés követ keztében tartalmasabb. Az érdi művelődési központ ban bemutatott kiállítás a helyi alkotók mellett a zsámbéki, pi- lisvörösvári, budaörsi szakkörök közös munkáját dicséri. Mindenképpen előrehaladás, hogy megyénk professzionista képzőművészi műhelyei — Szentendre, Vác, Zebegény, Nagymaros — mellett Cegléd és Ráckeve, Dabas után érdi központ alakul, igaz, egyelőre amatőr karakterrel. Az utóbbi meghatározás nem is egészen pontos, hiszen a határvonal elmosódik, az érték nem érdeklődik az iskoláztatás felől. Minőség pedig akad a tárlaton: a zsámbéfci Sándor Antal és az érdi Eöry Emil átlépték a mesgyét. Szobrászok, akik szívós fejlődéssel, emberileg és művészileg egyaránt elmélyült formákkal közelítik Madách Imre es a békét szimbolizáló Galamb eszmealakzatát. Szociális érzékenység és jó művészi erőnlét hatja át Szabó Mária és Kovács László szobrász-festő házaspár munkáit, Zombori Imre, Zombori László apa-fiú folyamatában zsámbéki temető és présház rajza képez párhuzamot. Ügy tűnik, hogy a tárlat ereje főképp a szobrokban és grafikákban nyilvánul meg. Domonkos, Béla Petőfi-portré- ja tisztes alkotás, a fiatal Nagy László és Pápai Gábor rajzaiban friss energiák rejtőznek. Az érdi Nagy Balogh János szakkör vezetője Szepes Gyula festőművész. Jó példát mu_ tat, hiszen rangos Duna-partí tájjal szerepel. Ki-ki más-más értékrenddel, saját színvonalán rajtol, ezért okoz örömet elsősorban önmagának és szűkebb környezetének Gáborliázy Károly, Fazekas László, Dányi Magdolna, Panger József, Feketévé Ribár Jálla, Borsovszky József. Szép csendéletével és szőnyeggel tűnik ki Hajósi János és Hauser Beáta. Nagy a látogatottság, mely a művelődési központ gondos szervező munkáját dicséri. A megnyitón — amelyről keddi számunkban tudósítottunk — mintegy százan vettek részt. A kiállítás jó hangulatátemel, te a pilisvörösvári női énekkar színvonalas műsora. Zene társult a képzőművészethez, támogatva a budai járás amatőr festőinek, szobrászainak nemes törekvéseit. Szerdán, szeptember 26-án népművelési ankét is következik itt Mucsy András művészettörténész ak tív részvételével és irányításával. A tárlatot szeptember 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Losonci Miklós Nemcsak egy névelővel több... A VILÁG IFJÚSÁGA A hangsúly nemcsak az „A" betűn van. Mert az ifjú újságolvasók tábora már bizonyára, felfedezte, hogy ebben a hónapban új formátumú újság jelent meg az árusok standján: A Világ Ifjúságit. Bizonyára sokan keresték a régi kiállítású, nagy formátumú lapot, amely helyett kapták kézhez ezt az újat. Megváltozott, átalakult sgy újság. Formátuma ugyan kisebb lett, ám terjedelme 50 százalékkal nagyobb, mivel Jó volna, ha tartalékolni lehetne Kevés a lexikon, a mezőgazdasági szakkönyv Negyvennégy bizományosa révén terjeszti a könyvet, gondoskodik a lakosság szellemi igényének kielégítéséről a járás községeiben a monori szövetkezeti könyvesbolt. A legsikeresebb könyvterjesztőik között találhatjuk Mo- noron évről évre Stéhli Ferenc tanárt, akitől tavaly 90 ezer forint, értékben vásároltak. Vecsésen Dombai Oszkárné, a kölcsönzőbolt vezetője bizományosként 130 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A nyugdíjas Frank István tavaly 78 ezer forintért adott el könyvet Pilisen. Sok-sok egyéni kérésnek, megbízásnak járnak utána a könyvbizományosok, hogy eleget tehessenek az olvasók kívánságainak, igényeinek. A járási könyvesbolt kollektívája ezeket összegezve gondoskodik a beszerzésükről. Fejes József né, a könyvesbolt vezetője panaszkodott, hogy kevés mezőgazdasági szakkönyvet kapnak. Főkép. pen az összefoglaló jellegű, egy-egy szakágat felölelő könyvek mennyisége marad el a kereslettől. Nem oldódott meg a vidéki könyvterjesztésnek az a régi problémája sem, hogy olyan műveket is tart, hassanak raktáron, amelyekre ismételten szükség van. A szabályozás ugyanis nem tesz különbséget a könyv és az egyéb áruk' készletezési rendje között. Ha ugyanis egy könyv „elfekszik”, az az újabb könyvek megvételét gátolja, sőt, bírságot von maga után. Ezért nincs mód sem Mono- ron. sem másutt egy-egy lexikonnak, vagy egyéb átfogó műnek a tartalékolására. Emellett csekélységnek tű. nik, ám mégis bántó, milyen elhanyagolt a szaküzlet. K. M. Árverés szeptember 25-én Megnyílt a 31. képaukció kiállítása A Bizományi Áruház Vállalat szombaton megnyitotta a 31. képaukciójának kiállítását a MOM Csörsz utcai székházában. A szeptember 23-ig megtekinthető kiállításon bemutatják azt a 247 válogatott, értékes festményt, amelyre licitálhatnak majd az érdeklődők. Az árverést szeptember 25-én rendezik. A 31. képaukció legrégibb darabja a XVI. század első negyedében készült — Szent Miklóst ábrázoló — oltártöredék. A magyar nemzeti festészet neves képviselői közül is többek műve lesz megvásárolható. immár negyvenyolc oldalt számlál. Ugyancsak új készítésének módja, a nyomdatechnikai eljárás. Az ára viszont nem új, maradt a régi, a négy forint. Megváltozott megjelenésének időpontja is, ezentúl mindig a hónap első napjaiban készül el, és kerül az árusokhoz. Megváltozott, illetve továbbfejlődött — mert ez kiváltképpen fontos szempont — a lap. tartalma is. „Szeretnénk legjobb képességeink szerint szolgálni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ügyét! és a Világ Ifjúsága olvasóit" — ahogy Ivanics István, a lap főszerkesztője fogalmazott. A sokkal szebb kiállítású, könnyebben kézbe fogható lap első, szeptemberi száma már bizonyítja készítői szándékát. Űj rovatok, izgalmas ifjúsági témák, érdekes, olvasmányos cikkek kaptak helyet az első számban. Új lemezek WOLFGANG AMADEUS MOZART már kisgyermek korában a „természet élő csodájaként” ejtette ámulatba a világ különböző főúri udvarait hegedű-, zongora- és orgonajátékával, közöttük saját szerzeményeivel. Hegedű- és zongoraművei a hangszerek tökéletes ismeretéről vallanak. 1775-ben, 19 éves korában három remekmívű hegedűversenye készült el, köztük a 218-as D-dúr verseny, amely a fiatalság önfeledt, boldog örömét sugározza, de a csalódásokba is már alaposan belekóstolt ifjú nosztalgikus, borongós hangja is kiütközik helyenként. Beethoven két hegedűrománca áradóan gazdag melódiáival a hegedűirodalom legnépszerűbb gyögyszemei, a hegedűestek kedvelt ráadásszámai közé tartozik. A művek Kovács Dénes tolmácsolásában szólalnak meg, a zenekari kíséretet a Rádiózenekar látja el, élén Lehel Györggyel. PERCNYI MIKLÓS MEGJELENŐ ÜJ LEMEZE bizonyára sokak számára felidézi első felvételét, amely tizenkét évvel ezelőtt készült, s a borítólap fényképén rövid nad- rágos kisfiú ül a gordonka mellett Pályafutását ugyanis Panoráma-miniben a Dunakanyar A honismeret, a turizmus szolgálatában Ebben az évben új útikönyvsorozatot indított a Medicina Kiadó Panoráma szerkesztősége. Az egyes kötetek formája — mint a közismert „Michelin” útikönyveké — hosszúkás, és zsebben köny- nyen elhelyezhető. Az útikönyvsorozatot „mtni”-fe keresztelték — nem elsősorban mérete, külső formája, hanem tartalma miatt: egy-egy kötet országnyi területet ismertet, részletesen, kalauzol és minden lényegeset bemutat. A Panoráma minisorozat első két kötete — a Balaton, illetve a Dunakanyar — igyekszik az új turizmusnak, a gyorsuló élettempónak is megfelelni. A sorozatban 1974-ben megjelenik Wellner István: Velencétől Rómáig című útikalauza s a továbbiakban Nagy Zoltán Rómától Szicíliáig, Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, Mátyás Vilmos: Erdélyi utazások és Ember Mária: Úton Ausztriában cimű művei látnák napvilágot. Említést .érdemel, hogy a magyarországi „mini”- témák teljessé válnak a Dunántúl, Észak-Magyarország, az Alföld és Budapest készülő köteteivel. A honismereti irodalom keretében a Panoráma kiadásában megjelent városmonográfiák 13 kötete lehetőséget adott a magyar történelmi városok jelentős részének alapos megismertetésére. Most a Panoráma „mini”-útiköny- vek sorozatával hat kötetben az egész országot felölelő gyakorlati, a turizmust, de nem kevésbé a honismeretet is szolgáló köteteket kapnak kézhez a belföldi olvasók, utasok és turisták. csodagyermekként kezdte, kilencéves kora óta hangversenyezik, s tizenegy évesen már a Zeneakadémia növendéke volt. A csodagyermek világhírű fiatal művésszé nőtte ki magát,. koncertezett már Európa szinte minden nagyvárosában, s az utóbbi években Pablo Casals mesteriskolájában is tanult. Mindenfajta kor és stílus zenéjében egyforma otthonossággal mozog: új lemezén mai alkotásokat szólaltat meg, Mihály András és Hindemith gordonkaversenyeit, a Rádiózenekar közreműködésével, Lehel György vezényletével. BARTÓK „NAGY” HEGEDŰVERSENYÉNEK 1939-es bemutató előadását őrző hang- felvétele felbecsülhetetlen értékű dokumentum. Az amszterdami Concertgebouwban lezajló premiert örökítette meg a hilversumi rádió mikrofonja, Székely Zoltán szólista közreműködésével, Willem Mengelberg vezényletével. Székely Zoltán Bartók kamaramuzsikus partnere, jó barátja, és számos művének első megszólaltatója volt A hegedűversenynek nemcsak bemutató előadása fűződik nevéhez, de a mű végső formába öntése is a Bartókkal közösen végzett munka eredménye. Ily módon a premiert őrző szalag egyike azon kevés számú felvételeknek, amelyek Bartók személyes részvételével, irányításával készültek, az ő elképzeléseit tolmácsolják az utókor számára. „Székely Zoltán rendkívül nehéz feladatának tökéletes művészeként mutatkozott be” — olvashattuk a korabeli beszámolóban. Az elmúlt évtizedek legnagyszerűbb tolmácsolásai nem kérdőjelezték meg a bemutató kivételes élményét, ezért rendkívüli jelentőségű, hogy az egykori felvétel — a Hungaroton laboratóriumában történt gondos restaurálás után — most első ízben a lemezgyűjtőkhöz is eljutott. AZ „I SOLISTI Dl MILANO”, a nálunk viszonylag ismeretlen együttes tolmácsolásában elhangzó hat concerto elsősorban nagyszerű stílushű hangzásával, utánozhatatlan olasz légkörével fogja meg a hallgatót. A műveket vezénylő karmester, Angelo Ephri- kian neve viszont, annál ismertebb, s nemcsak Vivaldi műveinek kitűnő megszólaltatójaként, hanem azok felfedezése, elismertetése és kiadása terén is -jelentős szolgálatot tett az európai zenekultúrának. A lemezen hallható 12-es opusszámú sorozatot hangversenytermekben is aránylag ritkán játsszák, a stílusos előadás mellett ez is fokozza a lemez értékét. Korda Agnes FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK • A Nemzeti két bemutatója Színház a cethal hátán Oláh Miklós esztergomi érsek börtönében rabul ejtett vadként kering faltól falig Ba- lassi*Baldizsár, az áruló, pénz- és vagyonsóvár főúmak, Balassi Menyhártnak a fia; mögötte fájdalmas szimfóniaként szól a rabok kara. A börcönajtóban egyszerre megjelenik a főpap, mindenfajta érseki dísz, gyűrű, egyházias kenetté! jesség nélkül, kapkodó mozdulatokkal áldást oszt a raboknak, s az isteni irgalmasságra hivatkozva, mindannyiukat szélnek ereszti. Ez a nyitókép az előadás legdrámaibb jelenete. Avar István — szerep a szerepben — Bonemissza Péterként ölti magára az érsek ruháját, s miközben nagyvonalúan „alakít”, minden gesztusa leleplező erővel hat, utal valami másra is: egyszerre ott vibrál, izzik a Mohács utáni ország \megannyi ellentmondása. S amikor néhány pillanatra négyszemközt marad Balassi Boldizsárral (Madaras József), megcsillan valami abból a konfliktusból, ami Hubay Miklóst drámaírásra ihlethette. Ahogy azonban a jelenet végén elsötétedik a színpad, kialszik a dráma is, s a háromórás kosztümös történelmi játékból az is nehezen olvashatja ki az írói szándékot, alti járatos első drámánk — vagy inkább drámai töredékünk — keletkezésének körülményeiben. Nehezen tudnánk megfogalmazni, miről is szól Hubay új darabja, a Színház a cethal hátán. Az írót érezhetően a színház a színházban lehetősége vonzotta, valami hasonló játéklehetőség, ami két éve Madách Imre Csak tréfa című darabjának újjáélesztésekor; ezért nyúlhatott. a Balassi. Menyhárt áruitatásáról szóló komédiához, melyet sokan -Bornemissza Péter protestáns prédikátornak tulajdonítanak, s amely annyi ideje vonzza, foglalkoztatja színházi alkotóinkat, de amelynek modem színpadi bemutatása nem kis gondot jelentett Hubay így vall a bemutató elé írt vallomásában: „Fagyott embert életre kelteni, azt mondják, legjobban eleven test melegével le- i hét. Élő ember feküdjék melléje, s addig ölelje az élettelent, amíg abba is visszatér az élet.” Az író hasonlóképp az „agyonfagyott drámát” az élő dráma hevével akarja színházi életre támasztani; s noha a vállalkozás, a szándék valóban minden tiszteletet megérdemel, a négyszázöt esztendeje hibernálódott dráma életre melengetésénpk kísérlete ezúttal sikertelen marad. Nem bontakoznak ki az egyes szereplők drámai útjának kontúrjai sem, egyedül talán Thurzó Anna alakját sikerül emberi hitellel megrajzolni, Máthé Erzsinek jó lehetőséget kínálva egy szép alakításra; Balassi Menyhárt magára maradásának „tragédiája” azonban üres patetizmusba fordul: Kállai Ferenc minden nemes igyekezete ellenére sem férkőzik közeliinkbe ez a minden gazemberségével is rendkívüli egyéniség-főúr. Keserű Ilona nagyszerű, csupa lehetőség játékteret teremtett, mely valóban a magyar történelem színpada is lehetne, Major Tamás nagy szeretettel nyúlt a darabhoz; az inszce- nizálás igazán ihletett epizódja azonban nem is lehetett más, mint az eredeti Balassi-komédia játékbeli előadása, mely a drámabeli Balassi Menyhárt és János király jelenlétében zajlik, s mely újra megvillantja az elmulasztott lehetőséget: egy ellentmondásoktól terhelt kor súlyos problémáinak árnyalt, több dimenziós megjelenítését. Az együttes nagy lelkesedéssel mozog a színpadon, többnyire mégis a bevált rutinhoz kell folyamodnia; az említetteken kívül még Öze Lajos, Szacsvay László, Moór Mariann hoz egy-egy hálásabb percben színt, «életet a játékba. A tömegjelenetek koreográfiáját Eck Imre készítette, az előadás pontos zénei kidolgozása Simon Zoltánt dicséri. Odüsszeusz szerelmei A nemrég elhunyt költő eredetileg nem szánta színpadra az Odüsszey^z szerelmeit; annak idején — csaknem másfél évtizede mór — az Odüsszeia ródióváltozatán dolgozott, de a költői ihlet szétfeszítette a szűkebb értelemben vett műfaji korlátokat, s Devecseri Gábor, aki nagyszerű Homérosz-fordításaival már nemegyszer bebizonyította, hogy milyen magas intellektuális és emocionális szinten tud a nagy görög eposzok alázatos tolmácso- lója lenni, most úgy érezte, Odüsszeusz kalandjainak ironikus újraköltésével önmagáról és rólunk mindannyiunkról, a korról kell vallania: arról, ami az odiisszeuszi sorsban és magatartásban évezredek múltán is időszerű, emberi és költői hitellel szól. A játék korántsem nevezhető a szó hagyományos értelmében színdarabnak, hisz a költő mindent a szavak erejével láttat, kötetlen asszociációival jelenít meg; s ha most a Nemzeti Színház társulata kamaraszínházukban, a Katona József Színházban látványos színpadi játékként adja is elő, szinte azt mondhatnék, áz Odüsszeusz szerelmei csukott szemmel is élvezhető. Tizenkét esztendővel ezelőtt volt e költői játék ősbemutatója az Egyetemi Színpadon, melyen még a költő is ott lehetett s melyet ugyanúgy Huszár Klára, a költő felesége és munkatársa állított színpadra, mint a mostanit, amelynek „előpremierje” a nyár végén volt a budai vár gótikus lovagteremében. A Katona József Színház előadásához is Csányi Árpád jó ízléssel és nemes egyszerűséggel tervezte meg a játékteret, Schaffer Judit jelmezei szellemesen utalnak a mű ironikus hangvételére, az előadás egészét, alaptónusát mégis műfaji bizonytalanság jellemzi. A legrokonszenvesebbnek azt a rendezői szenvedélyt érezzük, mellyel Huszár Klára újabb és újabb lendülettel meg akarja lelni az-Odüsszeusz szerelmei sajátos műfaji arculatát; ezúttal azonban úgy tűnik, túlságosan is egysíkúan a történelmi dráma kifejezési eszközeire „fordította le” a művet, s az itt-ott elkapott gúnyo- ros felhangok, sőt, bohózati színek — melyeknek az eredeti, költői alkotásban filozofikus jelentésük van —, mintegy külső, kissé idegen díszként csillognak az előadáson. Amit feltétlenül dicsérhetünk: mindenekelőtt a színészek gondos, szép szövegmondása, mai színművészetünkben ritka erénynek számít, másrészt Devecseri poétikus alkotásának tolmácsolásában van különös jelentősége. Szép számmal voltak tizenéves fiatalok a bemutatón, s minden bizonnyal így lesz ez a következő előadásokon is. Alighanem elsősorban ezért volt érdemes bemutatni az Odüsz- szeusz szerelmeit, mely fő vonalaiban híven követi a homéroszi történetet, mai hangsúlyokkal fogalmazva meg „örök” emberi tanulságait, így azokhoz a fiatalokhoz is közel viheti az Odüsszeiát, akik egyébként talán nem vennék kezükbe a görög eposzt. Igaz az is, hogy Sinkó László karakterisztikus vonásokkal megrajzolt, férfias Odüsszeusza, Váradt Hédi hármas érzéki alakváltása, Kohut Magda nemes vonásokkal formált Pénelopéja, Szerencsi Éva tinédzser-Nauszikája, Rajz János szép Eumaiosz-epizódja, Csernus Mariann és Zol- nay Zsuzsa ironikusan játékos Athénéje, illetve Aphroditéje sok emlékezetes perccel ajándékoz meg. Páiyi András
