Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

1973. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK •s'kKíAop 5 Önvizsgálat — „félidőben” ÁFÉSZ-ek a lakosságért Ahol a legnagyobb szükség van rá AZ ÜJ TANÉV mindig for­dulat a tanulók, az iskolák életében: új feladatok, tenni­valók várnak diákra, tanárra egyaránt. A tanévnyitó után „magasabb osztályba” kell lépnie az iskola KlSZ-szerve- zetének is, hiszen csali színvo­nalasabban, korszerűbb mód­szerekkel teljesímeti sokrétű hivatását. A tanévkezdet mellett más is értékelésre, feladatkijelölés- re készteti a tanintézeti KíSZ- szervezeteket: két év telt el a KISZ nyolcadik kongresszusa óta, „félidőhöz” érkeztek a kongresszusi határozatok meg­valósításában. Szükséges tehál az elemzés, a következtetések megtétele, s a közeljövő fel­adatainak pontos meghatáro­zása, hiszen az ifjúsági moz­galom legmagasabb fóruma sokféle teendőt bízott az is­kolai szervezetekre, sokat vár a tanulóifjúságtól. A „félidő” elemzését röviden mi is vé­gezzük el a dabasi, az ácsai gimnázium és az Örkényi me­zőgazdasági szakiskola példá­jának segítségével. Hogyan erősödött a tanintézeti KISZ- munka? A POLITIKAI MUNKA bo­nyolult, sokrétű volt az „első félidőben”, hiszen a KISZ- kongresszus határozatainak megismerését, a X. pártkong­resszus határozatainak feldol­gozása követte, majd az ifjú­ságpolitikai határozatok vál­tak „tananyaggá”. A járás if­júsági vezetői így értékelték e megismerő folyamatot: a fel­dolgozás nem volt elég alapos, elméletileg kevésbé tudták in-, dokolni, hogy gyakorlati te­vékenységük nem más, mint a határozatok megvalósítása. Miért fontos e kérdés elem­A gazdaságos nagyüzemi ál­lattartás egyik fontos feltétele az állat-egészségügyi követel­mények betartása, hogy a nagy hozamra kitenyésztett kényes fajták is genetikai adottságuk­nak megfelelően termeljenek. Az egyes állatbetegségek el­leni leghatásosabb „fegyver” kikísérletezését rendszerint hosszadalmas tudományos munka előzi meg. Ennek meg­gyorsítására a KGST-tagor- szágok szakemberei elhatároz­ták, egyeztetik állat-egészség­ügyi kutatási tervüket. A 2000-ig szóló prognoszti­kai együttműködésről ok­tóberben Szófiában tár­gyalnak. A részvevők között szerepel az MTA Állategészségügyi Kutató Intézete is, amely a háziálla­tok légző- és emésztőszervi be­tegségeinek témafelelőse. A kutatómunka eredményeként sikerült a baromfi idült lég­zőszervi betegsége elleni hat­hatós védekezés kidolgozása. A vizsgáló módszert más KGST-tagországok is alkal­mazzák a leendő grillcsirkék egészségének megóvására. Jelenleg egyebek között a sertés tüdőgyulladásának el­lenszerét kutatják. Ez a betegség a száj- és körömfájásnál is nagyobb gazdasági károkat okozhat. A tüdőgyulladást „lábon ki­hordó” kétezer sertés vizsgá­latánál például bebizonyoso­dott, több mint 1 kilogrammal több takarmányt fogyasztanak egy kilogramm húsgyarapo­dáshoz, mint egészséges tár­saik. Az intézetben nemrégi­ben olyan, a sertés tüdőgyulla­dása elleni kísérleti vakcinát állítottak elő, amellyel széles körű alkalmazása után gátat vethetnek ennek a gyakori be­tegségnek. A megoldást előre­láthatóan a többi KGST-or- szág is hasznosíthatja majd. A Szovjetunióban a szarvas- marha-leukózis vizsgálati módszereit dolgozták ki, ame­lyet a magyar szakemberek a szarvasmarhaprogram sikeres megvalósításához használhat­ok fel. zése? Azért, mert a tudatos­ság óriási erő, a megértett és vállalt feladat rejtett energiá­kat szabadít fel, ily módon a részteendők is célt kapnak, a munka folyamattá válik, s vé­gül az eredmények is megsok­szorozódnak. A tudatosság, az ebből fakadó cselekvés vissza­hat a tudatra — tehát csak így képzelhető el az igazi dia­lektikus fejlődés. Ezért általá­nosságban is megfogalmazhat­juk: az iskolákban fokozni kell a politikai munka tuda­tosságát, ez azért is könnyebb e „területen”, mert egész is­kolarendszerünk a tudat ki­művelésére hivatott. Az ifjú­sági mozgalom céljai illesz­kednek az iskola céljaival, az egységes módszerretalálásnak nincs akadálya! A TUDATOSSÁG FRONT­JÁN nem sötét a helyzet, bi­zonyítja ezt az Örkényiek ak­tivitása a honvédelmi neve­lésben, a dabasi szavalóverse­nyek színvonala, vagy az Öcsán a vietnami egyetemis­tákkal rendezett találkozó. A fiatalok azt már igazán tud­ják, hogy legfontosabb politi­kai hitvallásuk: cselekvésük. És erre is számos példa akad: az Örkényi szakiskola ifjúkom­munistái vietnami műszakot tartottak, mindhárom taninté­zet szervezetten vesz részt az őszi mezőgazdasági munkák­ban, vagy még egy tény, Ör­kényben a kilencezer óra tár­sadalmi munka értéke több mint százezer forint. A cse­lekvés értékelése már pozitív, s e téren a „haladó hagyo­mány” folytatása a feladat. Elemezzük félidőben a tan­intézeti KISZ-szervezetek ér­dekvédelmi tevékenységét. Az iskolai élet demokratizmusa Újabban ugyanis néhol már észlelhető ez, a hazai állományban eddig isme­retlen betegség. Az Állategészségügyi Kutató Intézet és a moszkvai össz- szövetségi Állategészségügyi Kutató Intézet ez évben meg­állapodást kötött a libainf­luenza elleni vakcina közös ki­kísérletezésére. mindhárom iskolában szélese­dik. Például az iskolai házi­rendet a KISZ közreműködé­sével készítik, vagy Dabason a KISZ-szervezet tevékenyen részt vesz az ösztöndíjak, a szociális juttatások odaítélésé­ben. A diákönkormányzat ki­alakítására, a demokratizmus szélesítésére ad további lehe­tőséget, hogy a két gimná­ziumban szeptember egyig be kellett fejezni a vertikális alapszervezeti formára való áttérést. És még egy példát említsünk az érdekvédelmi munka színvonalának emelé­sére: Dabasoi) felmerült az az igény, hogy azokra a megbe­szélésekre, melyeken az ifjú­ságot érintő problémákat tár­gyainak, ne csak a csúcsveze­tőség titkárát, hanem az alap­szervezeti titkárokat is hívják meg. Ennyit a pozitívumok­ról, de szóljunk néhány gond­ról is: a két gimnázium tanu­lóinak 70—80 százaléka be­járó. Egy-másfél órát utaznak, hiányolják, hogy a vonatokon nincs tanulókocsi. Vagy: a be­járó tanulók csak elvétve vesznek részt községük kultu­rális életében. Nos, ezek az elemzések, a feltárt problé­mák határozzák meg a közel­jövő legsürgetőbb feladatait — s tudják, hogy teendő van bőven. VÉGÜL nézzük, hogy az „illetékes”, az iskolavezetés hogyan vélekedik az ifjúkom­munisták munkájáról? Egyér­telműen pozitívan ítélik meg a KISZ-esek tevékenységét, a da-basi és az Örkényi iskolá­ban is megfogalmazódott, hogy bármilyen konkrét feladatot kapjon a KISZ-szervezet, azt a fiatalok lelkiismeretesen el­végzik, azonban kevés az ön­álló kezdeményezés. íme, a pozitív értékelés is tartalmaz feladatat: az ifjúsági szervezet legyen önállóbb, hozza felszín­re a javaslatokat, az ötleteket, s kezdeményezze végrehajtá­sukat. Ettől fiatalos egy ifjú­sági szervezet. „Félidőben” különösen szük­séges az elemzés, a következ­tetések megtétele, ugyanis csak így lehet pontosan meg­határozni a' közeljövő felada­tait. Az eredmények feltárása szárnyakat adhat a további munkának, a hibák felszínre hozása pedig új célok kijelö­lésére serkent. És csak ilyen önvizsgáló módon fejlődhet if­júsági mozgalmunk. F. P. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek leg­fontosabb feladata a vidéki la­kosság élelmiszerrel való ellá­tása. Tevékenységi körükhöz tartozik még a mezőgazdasági termékek felvásárlása, egyéb kiskereskedelmi tevékenység, I szolgáltatások, sőt egyre in­kább bekapcsolódnak saját te­rületük kulturális életébe is. A főváros közvetlen közelében működő ÁFÉSZ-eknek jelentős gondot okoz a hétvégeken meg­növekedő igények kiszolgálá­sa. Csak jó szervezéssel és na­gyon gondos számításokra épü­lő hálózatfejlesztéssel oldható meg a kereslet-kínálat egyen­súlyának biztosítása. Előre gondolkodnak A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ-hez öt község tartozik. Harminckét kiskereskedelmi bolt, tizennégy vendéglátó- hely, egy cukrászüzem, öt fel­vásárlóhely és hat szikvízüzem van a kezelésükben. A nagy múltú szövetkezet — 1946-ban alakult — már évi 100 milliós bevételi tervvel dolgozik, amit az előzetes számítások szerint az idén túl is teljesít. A községi tanácsok tájékoz­tatása szerint nagy ütemben folynak a parcellázások. Ez szükségszerűen felveti az üz­lethálózat fejlesztésének kér­dését. Tudnak-e a beruházási stop ellenére áthidaló megol­dást találni? — kérdezem He­gyi Jánost, a szövetkezet elnö­két. — Való igaz, hogy a nagy volumenű beruházások szüne­telnek. Ilyen például a tervpá­lyázaton elnyert budaörsi ÁBC- áruház építése. 1975-ben ismét megpályázzuk az építést, és ha megkapjuk, a megyei fejlesz­tési alapból veszünk fel rá köl­csönt. Addig is a lakosság ér­dekében minden épkézláb megoldást igyekszünk megva­lósítani. Budaörsön megsze­reztük a MEZŐGÉP Tröszt irodaházának építésekor visz- szamaradt felvonulási épüle­tet. A szükséges átalakítások után élelmiszer- és háztartási cikkeket árusító boltot létesí­tettünk az épületben, ezzel a község nyugati részén a keres­kedelem fehér foltját sikerült felszámolnunk. 1972-ben a tö­rökbálinti téglagyár területén ' nyitottunk egy élelmiszer- és háztartási cikkeket árusító üz­letet. A bolt érdekes kooperá­cióban működik: az üzlethe­lyiség a gyáré, a forgóeszköz pedig az ÁFÉSZ tulajdonában van. A megegyezés szerint a környéken lakók is vásárolhat­nak a gyár területén levő bolt­ban. Hasonló üzletünk nyílt idén ősszel a Hungarofruct hű­tőházában is, ahol az előző szolgáltatásokon kívül büfét is létesítünk. Ez azért is fontos, mert a községnek ezen a terü­letén 1976-ig egy 2130 lakásból álló telep épül, s jó, ha erre a kereskedelem előre fel tud ké­szülni. Ami még kérdés — Tervezik-e a vendéglátó­ipari hálózatuk fejlesztését? — Csak alkalmi vendéglátó­ipari egységeket akarunk léte­sítem a közeljövőben, ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Például itt, Biatorbágy kör­nyékén, a népszerű kiránduló- helyeken: a Peca-tónál és a Kataiin-hegyen. A már megle­vő vendéglátóipari hálózatun­kat korszerűsíteni, a szolgálta­tásokat bővíteni akarjuk. To­vább akarjuk fejleszteni az évek óta megrendezésre kerü­lő Szövetkezeti kulturális és kereskedelmi napolhat. A kü­lönböző vállalatokhoz elvisz- szük a cukrászati kiállításun­kat, ezzel is népszerűsíteni kí­vánjuk új fajta gyümölcsalap­anyagú termékeinket. — Mi jelenti pillanatnyilag a szövetkezet számára a legna­gyobb gondot? — A Győr—Hegyeshalom fe­lié vezető vasútvonal áthelye­zése. 1975-ben megszűnik a je­lenlegi vasútállomás, azt az E—5-ös főközlekedési út mellé helyezik, a jelenlegitől körül­belül 1 kilométer távolságra. Az új állorpás környékére bü­fé és legalább hagyományos rendszerű élelmiszerbolt kel­lene. Sem pénzünk, sem elkép­zelésünk nincs még a meg­nyugtató megoldáshoz. Apajpuszfai gond A Kisdunamenti ÁFÉSZ hét község összesen 25 ezer la- kdsának kiskereskedelmi ellá­tását igyekszik biztosítani. Ez a szám az üdülési szezon hét­végein négyszeresére emelke­dik. — Vajon megoldható-e fő­leg nyáron a megnövekedett igény zökkenőmentes kiszol­gálása? — Bizony nehezen — tájé­koztat dr. Magyar Lajos, a szövetkezet elnöke. — Negy­venöt kiskereskedelmi boltunk és harminckét vendéglátó he­lyünk van, s ez is kevés. Saj­nos, anyagi lehetőségeinket eléggé kimerítette a Ráckevén létesített Fekete Holló étterem. 1972-ben befejeztük az élelmi­szert árusító boltjainkban a hűtőlánc kialakítását. Ez is el­vitt 300 ezer forintot. Igaz, er­re szükség volt, mégis, ha vár­tunk volna vele, még fél évet, akkor központi támogatásból sokkal olcsóbban megúsztuk volna. De ezt előre nem tud- háttuk. — És vajon szükség volt négymillió forintért vendég­látóipari kombinátot létesíte­ni? — Évente 15—20 ezer szer­vezett külföldi turista fordul meg a területünkön, s ez a szám egyre emelkedik. A kül­földieket elsősorban a Döm- söd-Apajpusztán rendezett lo­vasbemutatók és Ráckeve mű­emlékei vonzzák. Apajpusztán még nem megoldott az ellátá­suk, de a Fekete Holló létesí­tésével Ráckevén ez a gond megszűnt. A tanácsok segítségével — A szövetkezet nagyobb felelősségét nyilván a helyi lakosság és a hazai kirándulók ellátása jelenti. Róluk hogyan gondoskodnak? — Meglevő boltjaink áruel­látását igyekszünk biztosítani, ezenkívül fejleszteni akarjuk az üzlethálózatot. A jövő nem, elsősorban a kis boltoké, ha­nem a korszerű ÁBC-áruháza- ké. Ezek építéséhez viszont sok pénz kell. A helyi taná­csok segítségével az országos idegenforgalmi alap felhaszná­lásával ÁBC-áruházat létesí­tünk Ráckeve és Kiskunlachá- za üdülőterületén. Majosházán szintén, tervezünk ÁBC-áruhá­zat, Makádon pedig kisvendég­lőt. Ipari tevékenységünket is tágítani szeretnénk, Dunaha­I rasztin és Ráckevén most ké­szül új vegytisztító üzemünk. Terveztük, hogy kis szaküzle­teinket összevonjuk, de az or­szágos tapasztalat ellentmond a tervnek, ezért erről lemond­tunk. Ezen a területen jobban érvényesülnek a kis szakbol­tok. Egy könyvesboltunk van, mégis mi látjuk el az egész járást könyvvel. Valamennyi szaküzletünk, a villanyégők, cipők, lábasok, szőnyegek mel­lett, könyvet is árusít. Csak könyvekből évi kétmilliós for­galmunk van. — Milyen a gyümölcs- és zöldségellátás? — Hét szakcsoportunk fog­lalkozik a gyümölcs-zöldség, tojás, baromfi és vegyescikk felvásárlással. A többcsator­nás beáramlás már évi 100 va­gonnal biztosít az említett cikkekből. — Mi a szövetkezet közel­jövőben megvalósítandó leg­nagyobb terve? — Kiskunlacházán központi üzletház kialakítását tervez­zük — központi támogatással. Meg akarunk vásárolni három egymás mellett levő házat, amelyek átépítésével helyet tudnánk adni egy kcyszerű cukrászdának, egy étteremnek, egy felvásárlótelepnek és egy bútorháznak. Ezen az ingatla­non alakítanánk ki egy mo­dern parkolóhelyet is. Ha min­den úgy megy, ahogy tervez­zük, 1974-ben megoldódik a kisajátítás, 1975-ben elkezdjük az építkezést, amit előrelátha­tólag 1977-ben fejeznénk be. Az előzetes számítások szerint az építkezés összes költsége mintegy 15 millió forintot tesz ki. Fehér Gyula GOMBŐ PÁL: írói visszaemlék B elterjes irodalmi életünkben láb­ra kapott a visszaemlékezés mű­faja. Habakuk pszichológus sze­rint ennek oka egy kisebbségi sejtés, hogy életművük nem lesz ércnél maradandóbb. így lelki kényszer ha­tása alatt önmaguk akarnak emelni önmaguknak emlékművet. A műfaj tárgyilagos voltára — egy példaszál szebben beszél — idézeteket közlünk Töttössy Nagy Kázmér (sz. Franz Teutsch) készülő visszaemlékezéseiből. ... A magyar rög formálta lelkemet, mint búzakalász szökött szárba. Hat­éves koromban még nem sejdítettem, hogy nagy író leszek, azt sem tudtam, mi a lexikon, amelynek 568. oldalán az olvasó megtalálja nevemet. Akikor Be- rend Juditot szerettem, egy grófkisasz- szony megtagadott leányát, akivel pa- pást-mamást játszottunk és a felhők úgy úsztak a tavaszi égen, mint sze­gényparaszt verítéke kaszás aratáskor. Azóta is sikereim vannak a nőknél, de erről nem tehetek, istenadta tálentum, mint a kalász sikértartalma. ...Apropó: nők. Zongoratanárnőm fedezte fel bennem először az írói vé­nát. Ugyanis mikor a doktor szabadsá­gon volt, ő adta be az injekciókat. Mi­csoda injekciók voltak! Leírtam ezt Trágár erkölcsök című regényemben, amelyet 6000-res példányszámban adott ki a Papám Könyvkiadó Részvénytár­saság. Csakúgy kapkodták a könyvet rokonok, ismerősök, apám adósai, a dal­kar tagjai. Rezgő felismerések csíráztak már akkor bennem a nemzet elhiva­tottságáról, pedig alig voltam tizenki­lenc éves, 196 cm magas. Amikor a tisz­teletpéldányokat osztogattam Leányfa­lun, betévedtem Móricz Zsiga bácsihoz, aki azt mondta, ha író leszek, nagy író leszek. Micsoda megérzés! Egy vé­tesz veszett el benne. Talán még jobban értékelt engem Kerczeg Ferenc, aki ál­lítólag mikor elolvasta Ugar és jövő című tanulmányomat, kijelentette: ..Most már nyugodtan meghalhatok.” Ezt házvezetőnője mesélte el nekem egy budai kiskocsmában, kispörkölt és nagyfröccs mellett és igazat mondha­tott, mert Herczeg Ferenc tényleg meg­halt. ... A szocialista rendszer megnyert magának. A nemzet szocialista felemel­kedésének útját akkor pillantottam meg világosan, amikor létre jött az Írószö­vetség és a választmányba beválasztot­tak. így kerültem tanulmányútra a Szovjetunióba, ahol Borisz Szimonovval találkoztam. Legemlékezetesebb beszél­getésünk így zajlott le. Ö: „Kínzó írói gondom, hogy lehet egy ekkora ország életét ábrázolni? Az embermilliókat, az akaratot, a háborút és békét, az egyént és a közösséget?” Én: „Belső átéléssel!” Két szó, amit mondtam, de Szimonov- nak egy világot jelentett. Ezután kez­dődött el második nagy alkotó idő­szaka. ... Nem értettem egyet Kropotkinnal, mert az anarchizmus távol áll a ma­gyar népiélektől. De az igaz, hogy köny­vének címe — A kölcsönös segítség, mint természettörvény — valós ténye­zőt fejez ki. Írók, lektorok, szerkesztők, befolyásos emberek — ezekből állt min­dig a társaságom. Értékeltük egymás­ban a szerény lángészt és az érzékelte­tőképesség csodáját, amely nem adatott meg, csak elhivatottaknak. Csak egy röpke részlet, hogy az olvasó is rádöb­benjen, miről van szó: „Juli úgy terült el az ágyon, mintha fekete ravatal len­ne, a jegyző pedig fehér nászágynak látta. És ha a tücsök ciripelt diadalma­san neki, Julinak lélekharang kongott.” Igen, élet és halál, ember és ember kö­zötti szakadék, férfi és nő örök nemi harca, és benne és körötte és minde­nütt az osztályviszonyok, a meghatáro­zó rtemzeti összefüggések — íme, az én ösztönadta tudatvilágom. ...Sohase felejtem el első amerikai utamat. Közös hálófülkét kaptunk Sza­bó Lőrinccel. Estvélend, hogy kíméljem őt, a felső ágyra másztam fel. Ám erre ő: „Kázmérkám, feküdj inkább Te lent­re, nem bírom el, hogy mindig felet­tem vagy!” Megértettem, ami benne dúlt és engedtem kérésének. A kikötő­ben Ernest Hemingway fogadott — vagy Steinbeck? Már nem is tudom —, s így szólt: „ön, Mr. Töttössy, nagy író. Kár, hogy nem tudok magyarul és így nem olvashattam műveit, de biztosíthatom, rövidesen megtanulom ezt a nyelvet.” Bizonyára a nyelvi nehézségek miatt lőtte főbe magát. (Mégis Hemingway volt, mert valami öreg halász meg a tenger című kötetről beszólt, amit leg­jobb emlékezetem szerint ő írt.) ...Ekkortájt két kellemetlen hípt kaptam. Az egyik egy laboratóriumi elemzés eredménye volt, amely szerint a májam rossz. Le kellett mondanom a borról! A másik: holmi ostoba irigység kiszorított a Nobel-díjra esélyesek kö­réből. De visszaadta önbizalmamat az Enyedeprészen tartott író-olvasó talál­kozó, ahol a kulitúrfelelős maga neve­zett engem az élő magyarság lelkiisme­retének. Igen, lélekbemarkolóan érez­tem, hogy ez az én szerény helyem a világban. ... Balatoni villám csendjében, Re- naultom egyenletes motorzúgásában egyaránt arra gondolok: nincs bennem irigység, sem ellenségeim, sem bará­taim iránt, bár tehetségtelenek és még­is olvassák őket, darabjaikat előadják, engem meg kibuktatnak a választ­mányból, mégis magyar föld adja azt a szőlőt, amelynek jövedelméből éldegé­lek, tanulmányozom az egzisztencializ­must, a strukturalizmust, és a Guten­berg galaxist, hogy új, korszerű esz- mékkei szolgáljam nemzetemet. Vakcina a sertés-tüdőgyulladás slhn KGST-együttműködés az állategészségügyben

Next

/
Thumbnails
Contents