Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
N 1973. SZEPTEMBER 19., SZERDA Ptül ura ti '&űr!ap r ^ Mérnökök az Árammérőben Megtalálni a munkát, a kollektívát A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában nyolc esztendővel ezelőtt sok gond volt a mérnökökkel, fiatal diplomásokkal, akkoriban még a televzió is elment a gyárba egy riport erejéig, s megszólaltatta a vezetőket és magukat a mérnököket is. Mi volt a baj? Nem volt mérnök. Legalábbis kevés volt, nehéz volt őket „kicsábítani” Gödöllőre. Ha pedig sikerült, hát nem érezték jól magukat, panaszkodtak, hogy nincsenek lehetőségeik, nincs teyük a" kibontakozáshoz. Jelenleg — az üzemmérnököket is beleszámítva — 53 mérnök van a gödöllői gyárban. Szúrópróbaszerűen hármukat megkérdeztem: milyen a közérzetük? Negyedszer sikerűit Sárközi Zoltán tősgyökeres gödöllői, itt született, Aszódon érettségizett, aztári jelentkezett a budapesti Műszaki Egyetem elektromérnök szakára. — Nem vettek fel. A gödöllői 202-es Szakmunkástanuló Intézet tanulója lettem, elektroműszerész szakmunkástanuló. Egy év múlva újra jelentkeztem, de akkor sem vettek fel. Nem baj, folytattam az ipari tanulóságot, s 1960-ban be is fejeztem, és ismét jelentkeztem az egyetemre. Sikertelenül. — Arra már nem emlékszem, mennyire csüggedtem el a sok sikertelen jelentkezés után, a lényeg az, hogy itt a gyárban lettem elektroműszerész, az egyedi műszerészműhelyben, s több mint egy esztendeig voltam szakmunkás. Akkor végre sikerült bejutnom a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre, ötéves társadalmi ösztöndíjat kötve a gyárral. 1966-ban végeztem az egyetem gyártástechnológiai szakán, s szívesen jöttem vissza a gyárba, különösen a fiatal mérnökök számára oly ígéretes gyártmányfejlesztési osztályra. Ezzel szerencsém volt, mert a fiatal diplomások először általában a technológiai osztályon kezdenek. A gyártmányfejlesztés adja a legváltozatosabb feladatokat ... Sárközi Zoltán — magas, szőke fiatalember, tekintete szúrós a fekete keretes szemüveg mögött — jelenleg ennek az osztálynak megbízott vezetője, október elején dől el, hogy véglegesítik-e? — Ide jártam gyakorlatra az ipari tanuló évek alatt, aztán itt voltam szakmunkás, a gyakorló mérnöki évek alatt nem volt gondom a gyár megismerésére. Az egyetem után sem voltak gondjaim, nem fájt, hogy bedobtak a mélyvízbe, így tudtam legjobban kihasználni a tanultakat. 1967-ben nősült, s Galga- györkön telepedtek le a felesége szüleinél. Megkezdődött a bejáró élet... De csak három évig, akkor a gyár1 segítségével szövetkezeti lakást vásároltak, Sárközi Zoltán egy tíz évre szóló szerződés aláírásáért kapott 10 ezer forintot. Krakkóból Gödöllőre Szabó László nem gödöllői. A Kandó Kálmán Híradás és Műszeripari Technikumba járt, majd felvették a krakkói Kohászati és Bányászati Műszaki Egyetemre, ahol 1972-ben végzett. — Abban, hogy most itt dolgozom, nagy szerepe van a feleségemnek, aki lengyel lány, még az egyetemi évek alatt házasodtunk össze. Miután együtt hazajöttünk, olyan hely kellett, ahol mindketten tudunk dolgozni, egymás közelében. Több helyen is érdeklődtem, s Gödöllő tetszett a legjobban. 1972. június 1-én el is kezdtem' dolgozni a konstrukciós ^osztályon. Fél évig más dolgom sem volt, minthogy végigjárjam a gyár főbb üzemegységeit, osztályait, hogy ismerkedjek. Erre pontos munkatervet dolgoztak ki számomra. Tavaly novemberig Pásztóról járt be dolgozni, majd sikerült egy ideiglenes lakást kapnia Gödöllőn, oda költöztek, így a felesége is megkezdhette a munkát — agrármérnök lévén — az Agrártudományi Egyetemén. — Furcsa fél esztendő volt, sehol nem lehetett .megmelegedni, egy-két hetet dolgoztam itt is, ott is. Szívesek voltak, segítettek mindenütt, most meg már akárhová mehetek, a gyár bármelyik részébe, nem néznek idegennek. Kevés volt a pénz Geier Péter édesapja 1939-óta dolgozott a Ganz Áram- mérőgyárban, 1962-ben Gödöllőn- kapott lakást. Akkor Geier Péter tizenkilenc esztendős volt, s a 202-es Szakmunkás- tanuló Intézetben tanult szerszámkészítőnek, majd sikeres felvételit tett a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolára (akkor még felsőfokú technikum volt). A kiegészítő képzésben való részvétel után kapta kézhez az üzemmérnöki diplomát. — 1967-ben kerültem a gyárba, a technológiai osztályra, műanyag-technológusként. Három év múlva nősültem, s kevés volt a pénz, kevés volt a fizetésem. Képtelenség volt elintézni, hogy a gyáron belül egy másik osztályra kerüljek, ahol többet kereshettem volna, ezért kiléptem, és a Pest me, gyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója lettem, hétszáz forinttal magasabb fizetésért. Villanyszerelő, burkoló, lakatos, kőműves, víz-, gáz- és fűtésszerelő, ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, m űanyagpadló-burkoló, karosszérialakatos, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, betanított és segédmunkásokat (16 évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: A PROSPERITÁS KSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. I Budapest IX., Viola u. 45. De az csak néhány hónap volt ... visszajöttem a Gödöllői Gépgyárba, ott kihúztam két évet, közben itt a gyárban személyi változások történtek, vágytam is vissza. Örömmel jöttem, bár azt nem mondom, hogy valami jól jártam, mert kevesebbet kaptam, de megjavult á hangulatom, megjött a munkakedvem. Ennek már lassan egy esztendeje. Geier Péter a számítástechnikai csoport szervezője, külső adatfeldolgozással foglalkozik. Nagyon szereti, amit csinál, bár — úgy mondja — nem látványos munka, sok adminisztrációval jár, tulajdonképpen nincs nagy hatással egy fiatalember alkotásvágyának kibontakoztatására. De szép munka és nagy jövő elé néz. Ez lelkesíti. — Egyetlen bajom, , hogy nincs lakásunk, pedig gyermekünk is van már. Egy kis lakásban lakunk a nagyon beteg édesanyámmal. Sokszor letargikus állapotban jövök be. A feleségem óvónő, őrá sincsenek jó hatással a mostoha körülmények. Összegezés Sárközi Zoltán: Hátrány a három év veszteség. És ami érdekes: előny is a három év veszteség. Miért? Mert nem kellett keresztülmennem a fiatal mérnökök számára nem könnyű kezdeti ismerkedéseken. Alapjában véve „előkelő” osztályon kötöttem ki, új, még új feladatokat kell megoldanom, visszatérő téma még nem volt. Amikor meghallottam, hogy osztályvezető leszek, először nem nagyon örültem, mert az emberekkel való bánásmód külön tudomány. Ügy érzem, beletanultam. Kétszer voltam hivatalos külföldi úton: Plovdivban és Hannoverben. Amit—végül is meg kell állapítanom, és ami szépen megfogalmazódott bennem, hiszen végigcsináltam: a szemlélete is más annak, aki az egyetem előtt már fizikai munkás volt egy gyárban. Szabó László:,Sok élményem érthető módon nincs, még alig vagyok itt. A változatosságot megszoktam ... Munkahelyi lámpalázam volt, kinek nincs, amikor először lép be egy gyár kapuján? Szívesen fogadtak, érzem, hogy szükség van rám. Akármilyen jó diplomája is van az embernek, nem szabad nagy mellénnyel járni. Geier Péter: A legcsavarosabb utam nekem volt. Megtértem. Soha nem éreztem, hogy valaki haragszik rám. Fehér Béla Befejeződött a barlangi gyógykúra Az asztmatikus és légző- szervi bántalmakban szenvedő betegek idei gyógykúráztatása pénteken véget ért a jósvafői Béke-barlangban. A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága által fenntartott „földalatti szanatóriumban” a korábbi éveket meghaladó számban, ötszázhúszan vettek részt a klímaterápiás gyógykezelésen. A nagy érdeklődésre tekintettel az idén először naponta nem egy, hanem két turnusban töltöttek öt-öt órát a csaknem teljesen pormentes levegőjű, száz százalék relativ nedvességtartalmú, kényelmesen berendezett természetes földalatti sziklaüregben a gyógyulást keresők. Baromfi, szőlő, gyümölcs Jól kiegészítik a nagyüzemi termelést Reprezentatív felmérés a mezőgazdasági kisüzemekről Az általános mezőgazdasági összeírás keretében teljes körű reprezentatív felmérés készült a mezőgazdasági kisüzemekről (ide tartoznak többek között a háztáji és kisegítő gazdaságok, a legalább 200 négyszögöl nagyságú művelt kertek és szőlőskertek.) Az ösz- szeírás azt bizonyítja, hogy/ a mezőgazdaság egyes ágazataiban a kisüzemeknek ma még fontos szerepük van, jól kiegészítik a nagyüzemi termelést. Az adatfelvétel során 1,6 millió gazdaságot írtak össze. Ezekhez a gazdaságokhoz az ország lakosságának mintegy ' Kombájnnal vágják imSM A szigetcsépi Lenin Tsz-nek nagyszámú állatállomány ta karmányozásáról kell gondoskodnia. Négyszázötven szarvas- marha és 300 anyajuh részére 260 vagonnyi silót biztosítanak. Megkezdték a silókukorica vágását is. A képen: munkában a silózó kombájn. fele tartozik; a földek 50,4 százaléka a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 'tagjainak háztáji gazdasága. A háztáji gazdaságokban igen sok a nyugdíjas, arányuk eléri az összeírtak 20 százalékát, tehát ezekben a gazdaságokban minden ötödik személy már nem számít aktív keresőnek. A mezőgazdasági kisüzemek túlnyomó része foglalkozik baromfitenyésztéssel, például a tyúkfélék háromnegyedét a kisüzemi gazdaságokban írták össze. A tsz-családok 'kétharmada, a szakszövetkezeti tagoknak több mint fele sertést tart. A többi kisüzemben ez az arány nem éri el az 50 százalékot. A gazdaságokban aránylag kevés a szarvasmarha, a háztáji gazdaságok egynegyede tart csak tehenet, hízó marhát. A lakosság úgynevezett kisegítő gazdaságainak hét százaléka foglalkozik szarvasmarhatenyésztéssel. Az összeírt gazdaságok túlnyomó többsége igen Kis — átlagosan 0,7 hektáros — területtel rendelkezik, kisebb részük a félhektáros nagyságot sem éri el. Éppen ezért a növény- termelésben — a nagyüzemi gazdaságokhoz képest — lényegesen kisebb a jelentőségük. Az ország szántóterületének 17 százaléka tartozik a kisüzemekhez, amelyeknek azonban sokkal nagyobb szerepük van a gyümölcs- és szőlő- termelésben, miután az ország gyümölcs-szőlőterületének 59 százalékával rendelkeznek. Kerti zöldségféléket a gazdaságok csaknem kétharmada termel. Megállapították, hogy a kisüzemek kezelésében levő szőlők többsége kiöregedőben van. Ugyanakkor a házi-kerti szőlőtermelés egyre nagyobb tért hódít, mert a gazdaságok jelentős részében a lakóház mellett ki- sebb-nagyobb szőlőskerteket gondoznak. Gyümölcstermesztéssel a gazdaságoknak mintegy fele foglalkozik. A hazai mezőgazdasági kisüzemek általában elegendő gazdasági épülettel rendelkeznek, gépi felszerelésük azonban hiányos. A gazdaságok háromnegyed részének van sertésólja,_ és minden harmadik gazdaságban van istálló és kukoricagóré is. Jegyzet Határozottság ■ gorombaság NAPJAINK IRÁNYÍTÁSI GYAKORLATÁBAN okkal emlegetjük mind nagyobb tisztelettel azokat a munkahelyi vezetőket, akiknek személyes tulajdonságuk a határozottság. Nem kevésbé vonzóak ennek megnyilvánulási formái; a döntési készség, az érvek támadhatatlansága, amelyek a döntések helyessége mellett szólnak, a kitűzött feladatok megvalósítását szolgáló következetes munka és egyebek. Miből meríti az erejét az ilyen vezető ember? Határozottságának forrása a munka- terület, a tevékenységi kör pontos ismerete. Magas szintű képzettség, amely az új is- neretanyagok elsajátításával c.lyamatosan gyarapszik. Vi- ígos felismerése annak, hogy i munkájával való teljes azo- osulás elengedhetetlen felfele a dolgozók véleményének ismerete, az odaadó figyelem. amellyel a munkások 'szrevételeit, javaslatait meghallgatja, befogadja. Ilyen és hasonló tulajdonságokat ismerhetünk fel azokban, akik a demokratikus vezetési stílus szükségességét nemcsak szavakban hirdetik, hanem mindenekelőtt a cselekedeteikkel. GYÁRIGAZGATÓ ISMERŐSÖM hosszan fejtegette legutóbb, hogy megítélése szerint a munka és a demokrácia kérdését külön kell választani, mert amikor — úgymond — ő utasításba adja, hogy egy feladatot a megadott határidőre el kell végezni, ott ellentmondást nem tűr. Ha elvégezték az emberek, amit kellett, akkor aztán lehet beszélgetni arról; mi volt helytelen az utasításban, mi az, amit a jövőben el kell kerülni. „Aki ezt nem képes belátni, azzal én nem tárgyalok” — mondta végül, s nyomatékként öklével az asztalra ütött. Megállapításaival teljesen egyetértettem — kivéve az utolsó mondatot, a felemelt hangerőt, az asztalverést. Fur- csállottam a türelmetlenségét, azt a fennhéjázó modort, amellyel közölte kivel miért nem tárgyal. Már kételkedni ■ igen, nem! kezdtem az utasításaiban is, vajon ez a türelmetlenség nem akkor kezdődik-e, amikor az utasítás kiadása előtt meghallgatja a munkatársait? És meghallgatja-e egyáltalán? Nem fojtja-e beléjük a szót egy ingerült legyintéssel? Az eszközei tisztaságában kezdtem kételkedni, s arra gondoltam, mi történik, ha az ilyen ingerült kifakadás gorombáskodásba csap át? AKADNAK, akik a határozottságot néha összetévesztik a gorombáskodással. Nem for- i dítanak gondot a hangnemre, arra> hogy kulturáltan, szocialista emberhez méltóan viselkedjenek, beszéljenek, függetlenül attól, ki a beszélgető partnerük, s a kötelező tiszteletről furcsamód soha nem akkor felejtkeznek el, amikor a felettesük előtt állnak, hanem amikor a beosztottjuk áll előttük. Lehetnek, mint ahogyan vannak is nehéz periódusok, pillanatnyi helyzetek egy-egy üzem, munkahely életében, amikor „szorít a cipő”, a közösség hangulata enyhén szólva nem a legjobb, háborognak a kedélyek, idegesebbek az emberek, könnyebben odamondogat egyik a másiknak. Bármilyen nagy önuralmat követel is, a vezető ilyen helyzetben sem feledkezhet el a munkatársai iránti kötelező tiszteletről, sőt, ilyenkor még- inkább kell, hogy ügyeljen; mert az ingerültségre a közhangulat szeizmográfja általában nagyon érzékenyen reagál. ILYEN ÉS HASONLÓ MEGGONDOLÁSOK késztetnek bennünket arra, hogy igent mondjunk a határozottságra, s hangsúlyozott nemet a gorombaság megnyilvánulásaira. A politikai és társadalmi szervek is sokat tehetnek — s tesznek is — annak érdekében, hogy ahol szükséges, ilyen értelemben is fellépjenek a dolgozók védelmében. A demokratizmus légkörének kialakításában a munkásak java a korábbinál is nagyobb aktivitással működik közre, elsősorban a lelkiismeretesen végzett munkával, amely már önmagában tiszteletet parancsol. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy nap mint nap bizonyítsa: a vezetettek is érezhetnek ugyanolyan felelősséget a termelés alakulása iránt, mint a vezetőjük. Nem látni ezt súlyos hiba — elismerni, építeni rá, irattan törvény. Kovács Imre
