Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

1973. SZEPTEMBER 19., SZERDA PES1 MEGYE! kMírlap Csütörtökön ül össze a Vili. magyar békekongresszus Vita: hat munkabizottságban Tegnap délelőtt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára sajtótájékoz­tatón számolt be a Vili. magyar békekong­resszus előkészületeiről. Az országos béke­kongresszus — mint ismeretes — szeptember 20-án, csütörtökön reggel kezdi meg munká­ját az Országház kongresszusi termében. A kétnapos tanácskozáson az 581 küldött — köztük a Pest megyei békemozgalom 22 kül­dötte — plenáris ülésen és hat munkabizott­ságban tevékenykedik. A plenáris ülésen be­számoló hangzik el a magyar békemozgalom elmúlt 25 éves tevékenységéről és részletes elemzés a VII. magyar békekongresszus — 1969 — óta végzett munkájáról. A munkabizottságok — amelyek mindegyi­kében ugyancsak ott lesznek Pest megye kül­döttei ‘is — megvitatják a békés egymás mel­lett élés és a nemzetközi együttműködés; a biztonság és a leszerelés; a válsággócok; a nemzeti függetlénség és a békemozgalom; az ifjúság békére nevelése, valamint a magyar békemozgalom 25 éve témakörét.- A kong­resszus t második napján jelentést tesznek munkájukról és összegezik javaslataikat. A békekongresszus munkakongresszus lesz. Az eddigi előkészületek, mindenekelőtt a me­gyei -békekonferenciák tapasztalatai alapján 1 várhatóan jól megmutatja és összegezi azt a sokszínű, de ugyanakkor egyetemes mun­kát, amelyet az elmúlt évek során az ország lakossága végzett. A bókekongresszuson újra választják az Országos Béketanács tagjait, valamint a bé­keerők moszkvai világkongresszusának ma­gyar küldötteit. Küldöttekkel, tan Mindannyian,. idősek, fiatalok, nagyon jól tudjuk, mit jelent ez a szó: béke. Érezzük, itt van bennünk, legbensőbb énünkben. Szólni róla? Igazán nem nehéz. Nyílik a szánk, és aztán elakadunk. De hiszen olyan nyilvánvaló, hogy mit je­lent: béke! Mindennapi, kézzelfogható valóság — Sajátos módon az embe­rek többsége negatívummal fe­jezi ki ezt a fogalmat: a béke azt jelenti, hogy nincs háború — mondja dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docen­se.— A békéért folytatott harc azonban nemcsak azt jelenti, hogy mi ne legyen, hanem azt is, hogy mi legyen. Célt, célo­kat jelent, ehhez viszont érte­lemszerűen kapcsolódik a cse­lekvés szükségessége. Mit je­lent a béke az ember- számá­ra? Közhelyszerű hasonlat: mit jelent a levegő az ember számára? Nélkülözhetetlen az élethez. Ha van, hajiunk arra, hogy tudomást se vegyünk ró­la, de ha el akarják venni tő­lünk, nagyon érzékenyen rea­gálunk. S nemcsak akkor van így, ha közvetlenül minket érint. Példa: Vietnam. Az sem véletlen, hogy a chilei esemé­nyekre így reagálunk. — Elvont fogalom a béke is, a szolidaritás is, mégis, min­dennapi, kézzel fogható való­ság. Hétköznapjaink része. Egy példát mondok. Amikor megszületett a vietnami fegy­verszüneti megállapodás, a diákotthonban lakó vietnami diákjaink egész éjjel fenn vol­tak, érthető módon ezt, várha­tó következményeit, a béke várható lehetőségeit tárgyal­ták. És fenn voltak velük, együtt örültek a győzelemnek a magyar, az afrikai, a latin­amerikai diákjaink, ez olyan természetes volt, hogy szinte szót sem érdemelne. De szót érdemel! Szolidaritás ez, min­dennapjaink része., — A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen évente több tu­cat külföldi diák tanul. Ez természetes, normális dolog. Együtt tanulnak, együtt ké­szülnek a vizsgákra, együtt iz­gulnak a kollokviumok előtt a magyar diákokkal. Ez a kap­csolat hallgatóinkat végigkísé­ri egész életükön. Az alföldi falu agrármérnökének egy ázsiai, afrikai, latin-amerikai ország nem csupán egy távoli ország, hanem egy arc, egy mozdulat, egy mosoly, egy név, egy padtárs, egy barát. S a jó­barát élete, sorsa az ő szemé­lyes ügye. Kitörölhetetlenül. — Mégis, szükség van a hét­köznapokon belül — én úgy mondanám — csomópontokra, demonstrációkra, politikai megmozdulásokra, s nemcsak az együttérzés, a szolidaritás, a béke tartalmának tudatosí­tása miatt. A világ eseményei­vel kapcsolatban magában minden ember állást foglal. De ezt ki is kell mondani, egy­részt, mert az emberből kikí- vánkojik, másrészt, mert ez az állásfoglalás nemzetközi mé­retekben hatalmas erőt jeient. Példaként ismét csak Vietna­mot említeném, de mondhatom Angela Davist, az európai bé­ke és biztonság ügyét, a nem­zetközi enyhülést... Itt mindenki politizál — Mit jelent nekem a béke? — tűnődik a kérdésen néhány pillanatig Rdcz Sándorné, a váci Forte-gyár laboránsa. — Tudok nyugodtan dolgozni, a családommal foglalkozni, az emberekért tevékenykedni. Nyugodtan fekszem le és nyu­godtan kelhetek fel. Négy gyermekem van, három már, kiment a családból, itt dol­goznak a gyárban, a negyedik tizenhárom éves, hetedik osz­tályba jár. Szeptember else­jén múlt huszonhárom éve, hogy itt vagyok a Forte-ban, negyvenhat óta párttag va­gyok, elnöke a gyári nőbizott­ságnak, tagja a népfront vá­rosi elnökségének. Bármilyen formában is cselekedjem, bé­kés életünkért teszem. — Naponta politizálnak itt az emberek. A munkájukkal is. örülünk, hogy a megyei békekonferencián külön is említették a Forte vietnami takaróakcióját. Egy békegyű­lésen csatlakoztunk a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis- tarcsai üzemének felhívásá­hoz. A szakszervezeti bizott­ság megvásárolta a bélést és a gyárban dolgozó nők hatvan takarót horgoltak. Több mint tízezer társadalmi munkaórát dolgoztak a takarókon, de mindenki. Egy vietnámi kül­döttségnek adtuk át, itt a gyárban. — Utána bementünk az Or­szágos Nőtanácsba és elhoz­tunk száz kiló fonalat. Ebből a Forte asszonyai megint meghorgoltak hatvanöt taka­rót. Összesen yagy huszonöt- ezer társadalmi munkaóra jött ki, de az a gondosság, az a szeretet, ahogy azok a takarók készültek, az még fontosabb. — Ugyanígy, egy, emberként vett részt a gyúr minden dol­gozója a vietnami műszakokon és azonnal bekapcsolódtunk a Vért Vietnamnak akcióba. Az az odaadás, az a segíteni aka­rás, ezt látni kellett volna, ezt szavakban nehéz elmondani. — A gyárban engem min­denki ismer, s mondhatom, hogy a városban is. Ismerek én is szinte mindenkit. Vár­ják az emberek a magyar bé­kekongresszust és a moszkvai béke-világkongresszust, kí­váncsian várják. Hogy miről lesz ott szó, és a legsürgetőbb feladatokat mikben határoz­zák meg. Cselekvés — itt er­ről van szó, mert a békéért dolgozni kell minden nap. Ép­pen gondolkodtam azon, hogy az országos békekongresszus után az üzemi és a városi nő­bizottságban összeülünk az asszonyokkal, megtárgyalni a kongresszuson elhangzotta­kat, s hogy a feladatokból mi a mi részünk. ★ Pest megyét a csütörtökön kezdődő VIII. magyar béke­kongresszuson huszonketten képviselik^ közöttük dr. Len­gyel Zsuzsa és Rácz Sándorné. Deregán Gábor Magyar-szovjet közös hadgyakorlat Megkezdődött a magyar néphadsereg, valamint a Ma­gyarországon ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport kijelölt egységeinek közös hadgyakorlata. A had­gyakorlat keddi eseményei szemléletesen bizonyították, hogy katonáink jól hasznosít­ják a kiképzés alatt elsa- játítottakat, magasfokú, példaszerű a ma­gyar és a szovjet egységek együttműködése. A gyakorlatot megtekintette Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisz­ter, valamint B. P. Ivanov ve­zérezredes, a hazánkban ideig­lenesén állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka. A jól sikerült gyakorlat első részét követően a vendé­gek felkeresték a szovjet ka­tonák harcálláspontját, ahol a hadgyakorlaton részt vevő csapatok parancsnokai számoltak be egységeik tevékenysé­géről. A kormány tagjai és a magas rangú szovjet katonai veze­tők ezután megtekintettek egy magyar tüzérüteget, s el­látogattak ahhoz a szovjet üteghez is, amely néphadsere­günk alakulataival együtt fog­lalt állást a dombháton. A magyar—szovjet közös had­gyakorlat a következő napok­ban folytatódik. Télen: Csúcsterhelés Alsóörsön kedden megkezdő­dött az európai szocialista or­szágok egyesített energiarend­szeréhez tartozó villamos te­herelosztók igazgatóinak ta­nácskozása. A napirenden a téli csúcsterhelés időszakában jelentkező fokozott igények ki­elégítésével és az egyesített energiarendszer műszaki szín­vonalának emelésével kapcso­latos kérdések, illetve felada­tok szerepelnek. A tanácsko­zás öt napig tart. Nemzetközi pathológus kongresszus Kedden a Tudományos Aka­démia dísztermében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyitotta meg az Európai Pa- thológus Társaság IV. kong­resszusát. Az ötnapos rendez­vényen csaknem 900 külföldi és hazai tudós tanácskozik az orvostudomány és a gyógyá­szat egyik legfontosabb terü­letének, a betegségek megál­lapításának időszerű kérdé­seiről. Elhunyt Vdlyi Péter Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vályl Péter elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, baleset' során szenvedett súlyos sérülései következtében szeptember 18-án elhunyt. Vályi Péter elvtárs temetése, szeptember 24-én, hétfőn 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Vályi Péter elvtárs munkatársai, elvtársai és ba­rátai 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A MAGYAR NEPKÖZTÄRSASAG MINISZTERTANÁCSA F ájdalmas veszteség érte az országot — az államférfi üzemi szerencsétlenségé­nek híre mélyen megrendítet­te a magyar közvéleményt, százezrek figyelték aggódva az állapotáról kiadott orvosi je­lentéseket. A riasztó közlemé­nyek után most mégis nehéz tudomásul venni, hogy nincs többé. Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. Egész családja, 1945 óta volt tagja a pártnak. Szombathe­lyen érettségizett kitüntetés­sel, majd a Budapesti Műegye­temen vegyészmérnöki okle­velet szerzett. 1944 őszéig a si- rpontornyai bőrgyárban a la­boratórium vezetője volt. 1945 januárjában a nyilasok letar­tóztatták azzal a váddal, hogy kommunista propagandát foly­tat, szüleit pedig internálták. A felszabadulás után, 1945 áp­rilisában lett a párt tagja és aktívan megkezdte politikai tevékenységét. Volt vállalatvezető, az Or­szágos Tervhivatalban előadó, majd osztályvezető, s tagja volt a pártszervezet vezetősé­gének. 1954-ben lett a Terv­hivatal elnökhelyettese, majd 1967-ig első elnökhelyettese. Ezt követően pénzügyminisz­terként, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottságá­nak tagjaként végzett eredmé­nyes, kiemelkedő munkát. 1971 májusában nevezték ki a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vé. Az MSZMP X. kongresszu­sán a Központi Bizottság tag­jává választották. Ismert politikus volt, tisz­telte és becsülte a közvéle­mény és ő a közvéleményt. Gyakran talált alkalmat, hogy széles körben a sajtó, a tele­vízió eszközeivel tájékoztasson az ország, a világ dolgairól. Sokan már szinte személyes ismerősüknek tekintették, mert úgy érezték, hogy az őket iz­gató lényeges kérdésekre vá­laszol, logikusan, szuggesztí- ven, kellemes humorral. A „kényes” kérdések éle nála megtört a szókimondó, szelle­mes válaszokon. Aki személyesen is találko­zott vele, kiváló előadói képes­ségén túl arról is meggyőződ­hetett, hogy hallgatni, figyelni is tud. Őszintén akart és tu­dott tájékozódni, tanulni má­soktól. Valamennyi ízében ak­tív, minden i iránt érdeklődő szakember és a kis ügyek iránt is fogékony politikus volt. Eb­Végső búcsú dr. Beresztóczy Miklóstól Az anyaság és a munka Megkezdődött a SZOT konferenciája Több mint 250 dolgozó nő, szocialista brigádvezető, mun­kásasszony, a szakszervezeti nőmozgalom vezetőinek rész­vételével kedden reggel meg­kezdődött a SZOT titkárságá­nak kétnapos országos nőkon­ferenciája. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömeg- szervezeti osztályának helyet- • tes vezetője és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. A konferenciát Gál László, a SZOT titkára nyitotta meg. A kétnapos tanácskozás cél­járól szólva hangsúlyozta, hogy egyetlen központi kér­dés — a munkavállalás és az anyaság köré csoportosítva lé­nyegében a nőpolitikái határo­zattal kapcsolatos feladatok egészét áttekintik. Az ünnepélyes megnyitó után Czerván Mártonná dr., a SZOT nőbizottságának elnö­ke tartott vitaindító előadást a munkavállalás és az anya­ság egyeztetésének időszerű kérdéseiről. Ezenkívül korre­ferátum hangzott el a női munkavállalás jelenlegi hely­zetéről, a család problémáiról és a dolgozó nő társadalmi és politikai tevékenységéről. A tanácskozás délután három szekcióban a vitával folytató­dott. Az országgyűlés, a kormány, a Hazafias Népfront, az Or­szágos Béketanács, a püspök­kari konferencia, a papi béke­mozgalom vezetőinek és tag­jainak, családtagjainak és tisz­telőinek mély részvételével búcsúztatták dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépostot, az országgyűlés alelnökét, az Or­szágos Béketanács katolikus bizottságának főtitkárát ked­den a F&rkasréti temetőben. A gyászszertartáson ott voltak más egyházak magas rangú képviselői, s részt vett a dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. A társadalmi gyászszertartás előtt dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püs­pöki kar elnöke pontifikálta a főpapi gyászszertartást, majd a ravatalozóban dr. Cserháti József pécsi megyés püspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára végezte el az egyházi szertartást. A fekete drapériá­val bevont, koszorúkkal öve­zetit ravatalnál az országgyűlés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béke­tanács nevében dr. Trautmann Rezső, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja, a népfront buda­pesti bizottságának elnöke ad­ta meg a végtisztességet. Búcsúszavaiban hangsúlyoz­ta: dr. Beresztóczy Miklós be­csülettel munkálkodott szocia­lista államunk és a katolikus egyház jó viszonyán. Megér­hette, hogy politikai célkitűzé­sei, eszméi az elsöprő nagy többség egyetértésével, helyes­lésével és támogatásával ta­lálkozó gyakorlattá váltak. Az egykor alig néhány száz papi személyiségből, akik először ültek össze, hogy egyengessék a „hűség az egyházhoz, hűség a hazához" elv életre keltésé­nek útját —, ebből a zsenge hajtásból terebélyesedett ki a ma már széles sugarú papi bé- kemozgalbm. Emlékeztetett az elhunyt emberszeretetére, az emberi alkotás tiszteletétől át­hatott lényére, választói iránti felelősség- és kötelességérze­tére. Szerette választóit: értük tevékenykedett fáradhatatla­nul, az országgyűlés alelnöki tisztségében, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsában, az Országos Béketanács elnök­ségében, a nemzetközi fórumo­kon is. Á papi békemozgalom, az opus pacis, az Országos Béke­tanács Katolikus Bizottsága végbúcsúját dr. Timkó Imre, a görögkatolikus egyház káptala­ni elnöke, az opus pacis inté­zőbizottságának ügyvezető­igazgatóhelyettese tolmácsolta. Felidézte, hogy. dr. Beresztó­czy Miklós számára a világbé­ke, á külső béke ugyanolyan fontos, ugyanolyan szíve sze­rint való volt, mint a belső, az országban, a társadalomban féltő gonddal munkált és óvott béke. Idézte az elhunyt sza­vait: Meg kell tanulnunk az új és alakuló világnak szolgá­latát. Hangsúlyozta, hogy dr. Beresztóczy Miklósban — aki szavakkal és tettekkel harcol- va-vitázva szolgálta és gyara­pította a békét, megtestesült a vele el nem pusztuló, halálá­val tovább élő és ható „ke­resztény arspolitika". A sírt el- I borították a kegyelet, a gyász és emlékezés virágai. I bal az énjéből táplálkozott embersége, közvetlensége, in­tellektusa. Figyelmességgel és bizalmá­val tüntette ki mindazokat, akik vele együtt dolgoztak. Szerették őt mint pártmun­kást, szerették mint gyárigaz- gátót, lelkesedtek érte mint előadóért a Közgazdasági Egyetemen immár 20 éve vég­zett hallgatói. Egykori munka­társai, az Országos Tervhiva­talban, a Pénzügyminiszté­riumban, s azok, akik külföldi útjai és gyakori üzemi látoga­tásai során kerültek vele kap­csolatba, most mind-mind megrendülést, fájdalmat érez­nek. Eltávozott közülünk egy kommunista politikus, egy hi* vatásának élő nagyszerű em< bér. Kiemelkedő munkásságának, odaadó, fáradhatatlan tevé­kenységének elismeréseként számos magas kitüntetés tulaj­donosa volt. Munkásságával, hazánk határain túl iS őszinte elismerést és megbecsülést ví­vott ki; több külföldi kitünte­tést is kapott. Legutóbbi beosztásában mint miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST-képviselő- je volt. Kormányunk, országunk gyászában osztoznak a szerve­zet tagállamai is. A KGST .munkatársai a megmondhatói, hogy Vályi Péter velük együtt­működve, elévülhetetlen érde­meket szerzett az integrációt hosszú távon szervező komplex program kidolgozásában és a végrehajtás kezdeti lépéseinek megvalósításában. Búcsúzni mindig nagyon ne­héz. Most különösen az, mert nagy feladatokra hivatott po­litikus életét ragadta el, alko­tóereje teljében a véletlen ha­lál, a tragédia. Derűs, közvet­len lényét újra és újra fel­idézzük, emléke erőt, embersé­get sugároz. Részvétnyilvámtások Vályi Péternek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének elhunyta alkal­mából Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke táviratban fe­jezte ki részvétét Fock Jenő­nek, a magyar kormány elnö­kének. A szovjet kormány és a maga nevében őszinte rész­vétét tolmácsolta a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának és Vályi Péter csa­ládjának. Ugyancsak táviratban fejez­te ki részvétét Mihail Leszecs- ko, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság szovjet tagozatának elnöke is. Vályi Péter elhunyta alkal­mából részvéttáviratok ér­keztek budapesti külföldi diplomáciai képviseletektől, magyar társadalmi szerveze­tektől, intézményektől és vál­lalatoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents