Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

Forgalmas vásár A vasárnapi országos vásárt kellemes őszies időben tartot­ták meg. A sertésből nagy, a lóból és a szarvasmarhából mérsékelt volt a felhajtás. Olcsóbb a választási malac Miután a választási mala­cot ilyenkor már téli hizlalás­ra nem veszik, olcsóbbodtak az árak: már 500 forintért is adtak egy pár kismalacot, a szebb és jobb jószágoknak 600—900 forint volt az ára. Anyasertést nemigen árul­tak, egy vemhes sertésért 4 ezer forintot kértek. A 6—8 hónapos süldő darabját 800— 1400 forintért adták. Drága volt a ló A lóvásáron kevés volt az eladó jószág. Most már, úgy látszik, nem adják el télre a lovat, mint régen. Mellesleg csökken is a lovak száma. Valamirevaló kocsilónak 10— 15 ezer forint volt az ára, fu­varoslóért 20—25 ezer forintot kértek. A használt kocsi ára 8—10 ezer forint közt mozgott. Keresték a bikaborjút A marhavásáron a jó borjas tehénért 15—20 ezer forintot is megadtak. A vidéki termelő- szövetkezetek a fiatal bika­borjúkat meghízlalva, jó áron tudják értékesíteni: kilójáért 40—45—48 forintot fizettek. Egy 560 kilós bika 30 forint­jával kelt el. Az üsző olcsóbb volt: 4 hónapos bikáért általá­ban 4 ezer 800 forintot adtak, 3 hónapos üszőt már 2 ezer 500 forintért lehetett kapni. Nem vették a hordót A gyalogvásár a szokottnál élénkebb volt. De a szőlőből hiába jó a termés, a hordót nemigen vették. Az új hor­dóért literenként 7—8 forintot, a használtért 2,5Ö—3 forintot kértek. , A legjobban ment most is az italmérőknek és a lacikony- hásoknak, no, meg a cukorká- soknak, akik a portékát szinte az utolsó darabig eladták. K. L. XVII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 18., KEDD Tanácskoztak a népművelők Program április 23-ig Mi újság a könyvtárban ? A közelmúltban a város va­lamennyi népműveléssel fog­lalkozó intézményének dolgo­zói gyűltek össze a művelődési központoan, hogy megvitassák az év eddigi munkáját, s meg­beszéljék a soron következő tennivalókat. Szabó Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának felügyelője rövid tájékoztatást adott a Nagykő­rösi Nyár ’73 sikeres befejezé­séről, értékelte a társrendezők segítségét. Kis István, a művelődési központ igazgatója bemutatta az újonnan készült program- füzetet, amely 1974. április 23- ig tartalmazza a művelődési otthon műsorait, elsősorban a különféle színházi, hangver­senybérleti előadások időpont­ját. A színvonalas művészeti bemutatók közül csak ízelítő­nek: bemutatják Kertész Ákos: Névnap, Páskándi Géza: A rejtekhely című darabját, de tartanak magyarnóta estet, operettetőadást is., A tíz elő­adásra — részletekre is vált­ható — kedvezményes bérletet válthatnak az érdeklődők. A bábcsoport, a férfikar és képzőművész szakkör rendsze­res munkája mellett lehetősé­get kap az irodalmi csoport is, hogy bemutatkozhasson. A gyors- és gépíró tanfolyam az idén is nagy érdeklődést vál­tott ki, több mint száz hallga­tója van. — Sajnos — mondta Kis Ist­ván — az eredmények mellett sok gondunk is van. így első­sorban a közönség szervezésé­vel, mert szinte a megalázko­dásig kell eljutnunk, míg egy- egy üzem vezetői a dolgozók jutalmazására megvásárolnak néhány bérletet Ugyancsak kínai falba üt­közünk az iskolások szá­mára tartott rendezvé­nyeink előkészítésében is. Pedig igyekszünk az ifjú­ság számára külön előadá­sokat biztosítani, így az ifjúsági hangversenysoro­zatot, vagy az ugyancsak ifjúsági színházi bérlet­akciót. A különféle klubok eredmé­nyes munkájának elősegítésére a Művelődésügyi Minisztérium 90 ezer forintos támogatásá­ból különféle berendezési tár­gyakat vásároltunk. Freitág Magda, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy az elmúlt évben mind­össze 7 olvasóval maradtak el a terv teljesítésétől. Ennél na­gyobb gondot jelent azonban, hogy a tavaly tervezett 44 ezer 200-as kötetszámot nem érték el, s legalább 130—140 ezer fo­rint kellene, hogy az idei ter­vet, a 49 ezer 650 kötetet elér­hessék. A nagy forgalom, a sokan és sokat kölcsönzés „eredményeként-’ a könyvállo­mány jelentős része kopott, használt. A könyvtárnak 3900 be­iratkozott olvasója van, a város lakóinak 15 százalé­ka tehát tag. Ez megha­ladja az eddigi legjobb eredményt. Az idei őszön külön gondot fordít a városi könyvtár az „Ifjú olvasók” hónapjának megrendezésével a szakmun­kásképzős, vagy már dolgozó 14—20 éves fiatalok megnye­résére. Többek között Kuczka Péter, a sci-fi irodalom jelen­tős képviselője tart majd elő­adást. Rendeznek ex libris ki­állítást is. A külterületi olvasók létszá­ma növekszik, ennek elősegí­tésére biztosítják a. letéthelyek ellátását új könyvekkel is. Ugyanakkor tovább is problé­mát jelentenek a termelőszö­vetkezeti klubokban működő klubkönyvtárak, ahol alig köl­csönöznek könyveket. Ezeket az „üresjáratokat” nehéz fel­számolni. Dr. Toros László, az Arany János Társaság elnöke a tár­saság műsorai közül említette a Csokonai-jubileum megün­neplését, a jövő évre terve­zett, a nagykőrösi népi építő­művészetről, valamint dr. Nánási Miklósnak Losonczy Lászlóról, Arany János tanít­ványáról tartandó előadását. Gazdag programot tervez az őszi-téli hónapokra Novák László, az Arany János mú­zeum igazgatója is. Különféle néprajzi, kép­zőművészeti kiállítások színesítik az állandó kiál­lításokat. így bemutatjuk az alföldi szűröket, a te­mető művészetét, de a kö­rösi műkincseket is. Csikar Pál, a TIT helyi szervezetének titkára rövid beszámolójában elmondta, hogy a tervezett 243 előadás­ból 211-et tartottak meg. De amilyen eredményes a nőbi­zottság által szervezett elő­adássorozat, valamint a kis­körzeti mozi vetítéseivel ösz- szekapcsolt ismeretterjesztés, olyan keveset sikerült előre­lépni az iskolán kívüli fiata­loknál. Nehéz a szervezés az üzemekben és termelőszövet­kezetekben is. Mindezek elle­nére igyekeznek a rendezvé­nyek látogatottságát növelni, különösen a mezőgazdasági, üzemi dolgozók körében. Új kiadvány Ma este színházi előadás Az állami gazdaságban Már elvetették a rozsot Tegnaptól szölöszüret Az állami gazdaságban jól haladnak az időszerű gazda­sági munkák. A gabönabeta- karítás után, mindjárt hozzá­fogtak az őszi vetések talaj- előkészítéséhez, és a gazdaság területén már elvetették a repcét és a rozsot. Czira Sándor kerületi ve­hető elégedetten nyilatkozott: — Csak az idejében elve­tett mag biztosít kedvező ter­mést — mondotta. — A búzaföl­dek vetőszántása is folyik, és 380 hektáron, a búza szintén időben a földbe kerül. az idén is megközelíti ezt a mennyiséget a termés. — A kukorica betakarítá­sát, a korai fajtákkal, a jövő héten megkezdjük. Öt kuko- ricatörö kombájnunk fog a munkához. Napi 15 vagon le­törésére számítunk, melyet a terményszárítóban tökélete­sen kiszáríttatunk. A beszélgetésbe bekapcso­lódott Gábor István kertész­mérnök, a feketei üzemegy­ség vezetője is. Még édesednek hogy időközben még sokat édesednek a szőlők. Pálinka lesz a szilvából — A gazdaság hangácsi gyümölcsösében, az ágeni szilvából is jó a termés. A szedést szintén diákok vég­zik. A több mint 30 vagon szil­vát szeszipari célra adjuk el. Kisebb mennyiségben, besz­tercei szilvánk is volt, me­lyet a konzervgyár vásárolt meg — fejezték be nyilatko­zatukat a gazdaság vezetői. Kopa László Megjelent az Arany János Művelődési Központ 1973—74- es évadra szóló műsorfüzete. A kiadvány részletesen ismerteti a bérletes színházi előadások időpontját, a csoportok, külön­féle tanfolyamok, szakkörök és klubok foglalkozási idejét. Az első előadásra ma, szep­tember 18-án kerül sor: Szig­ligeti Ede „Szökött katona” cí­mű zenés színművét a Déryné Színház művészei játsszák, a művelődési központ színház- termében. Mit látunk ma a moziban? Ártatlan gyilkosok. Magyar film. Kísérőműsor: Bérnáth Aurél. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Készülnek a kukoricatörésre A gazdaság egyik fő termé­nye a kukorica, melyet az idén is 857 hektáron termel­nek, hogy a gazdaság szarvas­marha- és sertéstenyésztésé­nek és hizlalásának szükség­letét biztosítsák. — Milyen fajta kukoricát termelnek? — Korai és későbbi fajtá­kat, a 380-as magyar marton- vásári, és két jugoszláv fajtát. A koraiaknak 138 nap, a ké­sőbbi érésűeknek 160 nap a tenyészideje. Az idén a korai fajta jobb termést ad, mert kevésbé sínylette meg a szá­razságot. — Mennyi termésre számí­tanak? — A múlt évben a jugo­szláv fajták májusi morzsolt- ban, hektáronként 49—52 mázsát adtak. Reméljük, hogy — A gazdaság 97 hektár szőlőterülete jó termést ho­zott, általában holdanként 60—65 mázsa termésre számí­tunk. — Mikor kezdenek szüre­telni? — A szüretet, a korai faj­tákkal tegnap megkezdtük. Kétszáz budapesti, szekszárdi diák segít a munkában. Na­pi 500 mázsa leszedését ter­vezzük. Az össztermés 90—100 vagon lesz. A szőlőt a kecs­keméti Borforgalmi Vállalat­nak adjuk el. — Milyen a minőség? — Az elmúlt hetek meleg napsütése ellenére, a szőlő cu­korfoka elég gyenge, a nagy mennyiségű termés miatt. A kisterméses szőlőkben na­I gyobb a cukorfok. Reméljük, PÉLDAKÉPEK Napjainkban ünnepeljük, köszöntjük országszerte a két évtizedet megélt közös gazda­ságokat. Ezeken az ünnepeken eljönnek azok az idős szövet­kezetiek is, akik húsz eszten­dővel ezelőtt vállalták az új utat, alakítói lettek a gazda­ságoknak, úttörői a szövetke­zeti mozgalomnak. Megülnek az asztaloknál, kézbe fogják a kalapot, az asszonyok ölbe ej­tik kezüket, s csak figyelnek a beszédre. Az évek múlásá­val könnyebben elérzékenyül- nek. Jó így figyelni őket, ahogy a múló idő távlatából szó esik munkájukról, elisme­réssel köszöntik őket, s látni, amint meghatódnak, köszönik a megemlékezést, a gondosko­dást. Ök tudják leginkább, hogy mi minden történt a húsz vagy huszonöt év alatt. Sok rossz is, amit nem gondoltak elő­ször, amire nem számítottak, amire nem készültek fel. Ma­guk sem tudták akkor még, hogy történelmet írnak, új tör­ténelmet. Egyikük sem volt meggyőződve arról, hogy a szövetkezet valóban egyedüli helyes út. Hiszen akkor még nagyon kevesen voltak. Jósze­rivel akkor jutottak földhöz többségükben, akkor lett az övéké az a föld, amelyért any- nyit verejtékezett, vért is, éle­tet is áldozott ez a nép. Ma már nincs ember, áld cáfolná az egész mezőgazda­ság eredményeit, az alapítók Gyerekek a raktárban Elégedettek a Petőfi iskolások munkájával Amikor ezeket a sorokat ol­vassák, a Petőfi iskola "VII-es tanulói már az iskola padjai­ban ülnek, s csak izmaik­ban, emlékeikben őrzik a nyá­ri, konzervgyári munkát. Most még itt zsinatolnak a Il-es telep raktárában, ahol nevelők felügyelete mellett csomagolják dobozokba a kon- zerveket. Délelőtt a „d” és „b”, délután az „a” és a „c” osztá­lyok dolgoznak. Oláh József vidám képű, dús üstökű fiatalember. Szigeti Márta osztályfőnök őt említi a legjobb munkások egyikeként. — Nemcsak öt napot dolgoz­tam itt, hanem majdnem két hónapot. Kerestem is több, mint kétezer forintot. — Nyaralásra is jutott idő? — Balatonakalin voltam, a táborban. Jól éreztem magam nagyon. — Jó tanuló vagy? — 4,2. Számtanból, élővilág­ból volt négyesem... — Élővilágból? — hát az hogy lehet? — Nem volt meg a bogár­gyűjteményem. Jót nevetünk. Aztán meg­egyeztünk, hogy segítek a bo­gárgyűjtemény összeszedésé- ben. Jóska máris inai vissza a munkához. Hegedűs Julika is szorgal­mas. Már tavaly is dolgozott a gyárban. Nagyon várta az is-, kola kezdetét. Farkas Erzsébet raktárveze­tő a diákok főnöke. — Elégedett a gyerekek munkájával? — Csak a legjobbakat mond­hatom. A Petőfi iskolások meg­álltak a helyüket, sokszor ma­gam is elcsodálkozom, hogy mennyi árut kiszállítanak ezekkel a pici kezekkel. Nem­csak ezt az öt napot dolgozták le itt a Petőfisek, amikor jö­hettek, mindig itt voltak. Fin- ta Miklósné tanárnő szinte egész nyáron nem hagyta el a gyerekeket, de nagyon jól megértettük egymást a többi pedagógussal is. — Öröm nézni, hogy milyen szorgalmasak a gyerekek. Nem mondhatok mást, hiányozni fognak. A gyerekek már elfoglalták helyüket az iskolapadban, most kezdődött számukra az igazi feladat, a tanulás. A gyá­ri munka, az csak játék volt. Játék, aminek eredményét nemcsak a konzervgyár értéke­li. A gyár is iskolává lépett elő. Itt tanulták a gyerekek, ki öt napig, ki egy hónapig, ki többet, az életet. Megállták a helyüket. Jelesre vizsgáztak. sz. m. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Fehér Dénes és Bugyi Katalin: Gábor, Pato- nai Antal és Hangya Erzsébet: Antal, Both István és Csenki Etelka: Szilvia, Kollár Lajos és Barta Ágnes: Zsolt, Gyovai Mihály és Mészáros Ilona: Mi­hály, Fehér István és Harkai Gabriella: Zsolt, Tóth János és Fokti Sára: Andrea, Palya Já­nos és Tóth Szeréna: Irén, He- derics István és Dávid Piros­ka: Piroska, Sáfár András és Szabó Eszter: Eszter, Nagyko­vácsi Ferenc és Káplár Mar­git: Ferenc nevű gyermeke. Névadót tartott: Fancsali Ti­bor és Kiéllymi Róza: Péter, Kucsera József és Gyulai Ilo­na: Hedvig, Trécsényi Dénes és Bezzeg Piroska: Magdolna nevű gyermekének. Házasságot kötött: Illés Ba­lázs és Istári Eszter, Kicsi Ambrus és Paul Borbála, Hol­ló Sándor és Német Mária, Marton István és Szűcs Mag­dolna, Rajna József és Bartha Ibolya, Szokolyi László és Bá­lint Ilona. Meghalt: Bába-Balogh Ad­taíné Faragó Julianna (Kár­pát u. 23.), Kecskés Béla (Kár­pát u. 71.), Fekete József (Csík­vár d. 15.), Héjjas Balázs (Za­lán u. 11.), Kovács István (Tázerdő d. 57.), Székely Vil­mos (Zátony u. 6.), Tóth And- rásné Bonieczki Mária (Árpád u. 22.). SPORT Felkészületlenül, gyenge játékkal Nagykőrösi Kinizsi—Pomáz 0:0 Vilcsák II katonai szolgála­ta miatt a Kinizsi labdarúgó- csapatának összeállítása a kö­vetkező volt: Tóth A. — Suba, Juhász, Kecskés I, Bari, Bara- nyi, Kalmár, Szomolányi, Ko­vács Z., Abonyi, Szabó. Csere: a 60. percben Kalmár helyett Lengyel, a 70. percben Abonyi helyett Marton. Sok hibával játszott a körö­si csapat, a támadások indí­tása és a befejezések során egyaránt. A 10. percben, két körösi szögletrúgás után, Ko­vács Z. nagy helyzetben kapu fölé lőtt. Öt perc múlva Sza­bó lövését szögletre védte a kapus. A 30. percben a mérkő­zés legnagyobb helyzetét hagy­ta ki Kovács Z. Fordulás után inkább a körösi kapu volt töb­dicső példáját. Ezért is tisztel­ni kell, amit egykoron az ala­pítók tettek. A becsület, az el­ismerés nekik szól. Sok megpróbáltatás érte őket. Sokat beszélgettem ide­valósi, régi parasztemberek­kel. Ha a régebbi időre terelő­dött a szó, egyszer sem felej­tették elmesélni, hogy milyen nehézségek is voltak 'akkor. De csinálták, mert vállalták. S az évek mindig többet, s jobbat hoztak magukkal. Any- nyi mindenképpen bizonyos, hogy amit hajdanán az alapí­tók tettek, az most fordul iga­zán termőre, most hozza virá­gát. Jubileumukat, a hosszú évek munkáját nem is tudjuk másként megköszönni, mint­hogy az elismerés mellé példa­képül állítják ezeket az em­bereket. Miklay Jenő bet gólveszélyben. A 80. perc­ben, Szomolányi szabadrúgása után, Juhász jó fejese alig ment kapu mellé. Két perc múlva, Tóth ügyes öklözése után, csak nehezen szabadult meg a körösi kapu a góltól. A 85. percben Szomolányi lövé­sét a gólvonalról mentették. Kissé már unalmassá válik a hazai csapat gyengeségeit is­mételnünk, de most is meg­látszott, hogy a csapat sem erőnlétileg, sem taktikailag, sem technilcailag nem kellően felkészült. Tóth A. kissé lám- palázasan, de jól védett. Egy­két játékos igyekezett, de az edzéshiányt nem lehet csak akarással pótolni, és az egész csapat teljesítménye nem volt kielégítő. Csütörtökön délután 3 órai kezdettel, hazai pályán, a Ceg­lédi Vasutas 11-vel lesz edző- mérkőzés. Nk. Kinizsi ifi—Pomázi ifi 4:3 (2:1) Kinizsi ifi: Erdélyi — Tóth Gy., Labancz, Dobozi, Kaszap, Várkonyi (Bélteki), Tóth S., Szalai, Mohácsi, Fekete, Sápi. Közepes teljesítménnyel, ne­hezen nyert az ificsapat. Egyes játékosok az edzői utasításo­kat nem tartják meg. Góllövő: Szalai 3, Fekete. ÖSSZEVONT JÁRÁSI BAJNOKSÁG Mendei KSK—Nk. Kinizsi H 5:0 (2:0) Kinizsi II: Kállai — Tóth, Horváth, Dávid, Pap, Kurgyis (Katona), Szécsény, Rákosi, Karsai, Sarkadi, Podmaniczkl. A gyors, erőszakos hazai csa­pat megérdemelten nyert a szétesően, átütő erő nélkül ját­szó körösiek ellen. P. S. I

Next

/
Thumbnails
Contents