Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
1973. SZEPTEMBER 18., KEDD MST Mterei kJCwIop Kiskertben, nagyüzemben Á laza talajt megköti, a kötöttet lazítja: a tőzeg Előtérben: az ipari szolgáltatás Budapesten, a Baross utca egyik bérházának földszintjén, néhány apró, eldugott irodahelyiségben székel a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat központja. Ki gondolná, hogy tevékenységének hatósugara viszont a fél országra kiterjed, Mosonmagyaróvártól Algyőig, Szentendrétől Orosházáig. Nevével ellentétben ugyanis, a vállalat termelési értékének csak kisebb részét adja a tőzegkitermelés, az évi bevétel nagyobb felét a közületeknek és a lakosságnak nyújtott különböző ipari szolgáltatások képezik. Szolgáltatás is — Vállalatunk még alakulásakor, az ötvenes évek elején zajlott „széncsata” idején kapta nevét, amikor feladata kizárólag a tőzegbányászás volt, de már nem sokáig viseli: januártól új nevet kapunk, profilunkkal jobban egyezőt — mondja tájékoztatásul Schlett Frigyes, a termelési osztály vezetője, majd így folytatja: — A „szénpótlónak” szánt tőzegről azonban csakhamar kiderült, hogy hiába számít a széncsalád legfiatalabb — mindössze néhány ezer esztendős — tagjának, magas víztartalma miatt tüzelési célokra nem alkalmas. Másfajta hasznosításáról kellett gondoskodni, s így kezdték el — az ötvenes évek közepén — fekáliával keverni a tőzeget, trágyázási és talaj- javítási célokra. Egy ideig jól ment az üzlet, hiszen a felszabadulás előtti évtizedekben kizsarolt földekre jócskán ráfért a talajjavítás, s az állam dotációval biztatta-segítette az erre vállalkozó termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat. Később megszűnt a dotáció, megcsappant a kereslet, s a termelés ráfizetésessé vált. Üj feladatok után kellett nézni, így vezettek be — az ötvenes évek második felében — néhány, gazdaságosnak ígérkező szolgáltatást a vállalatnál. Az elgondolás bevált, s a hatvanas évek elején már a szolgáltató tevékenység jelentette a vállalat fő profilját. — A tőzeg sem lett azért 'mostohagyerek” — veszi át a szót Korsch Zoltán tőzegterj melési és értékesítési előadó, — csak meg kellett keresni a 1 leggazdaságosabb hasznosításának módját. A vállalati ér| deken kívül erre ösztönöztek j bennünket a természeti törvé- ! nyék is. Egyre több mezőgazdasági szakember fedezte fel, hogy a műtrágya kizárólagos és tartós alkalmazása egy idő után olyan szerkezeti változásokat — szalonnásodást — idéz elő a talajban, amelyek károsak, csökkentik a termőadottságokat. A védekezés legjobb módja ezellen az, ha a műtrágyán kívül szerves anyagokat is juttatunk a talajba. így lépett ismét színre a tőzeg, a lápos területek bomló növényi anyagokból felhalmozódott üledéke. Szervesanyag-tartal- ma 22—23 százalék, ezért kiválóan alkalmas szerves trágyázásra ; szivacsos szerkezete, kitűnő vízfelszívó és -megtartó képessége miatt pedig jól alkalmazható talajjavításra: a laza talajt megköti, a kötöttet lazítja. Kutatókkal közösen Talajjavításhoz natúr tőzeget használnak, vagyis a kitermelt tőzeget szabad ég alatt, prizmákban szárítják 1—1,5 évig, majd ledarálják, s máris szállítható. Másik fajtáját, a szerves trágyának alkalmas dúsított tőzeget — amit darálás után műtrágyával kevernek, s így kerül a fóliazsákokba — a vállalat szakemberei kísérletezték ki, az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a Kertészeti Kutató Intézet munkatársaival közösen. Öcsa határában, a három Pest megyei tőzegbánya egyikén egy markológépet látok a távolban. Körülötte mindössze két ember: egy a gép vezetőfülkéjében dolgozik, egy pedig tisztes távolból dirigálja a markolókanól útját. — Olyasmi ez, mint a külszíni fejtés a szénbányákban — magyarázza Arató Jenő, a vállalat igazgatója. — Itt, ameddig a szem ellát, legalább 30 holdnyi területen, tőzeget rejt a zsombék. — Zsombék? — csodálkozom —, hiszen száraz lábbal keltünk át ezen a birkalegelőn! A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszeres technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: LAKATOS, VÍZVEZETÉK-SZERELŐ, BÁDOGOS, ESZTERGÁLYOS, KOVÁCS, LEMEZLAKATOS. IV- ÉS LÁNGHEGESZTŐ. MOTORSZERELŐ. CSŐSZERELŐ. KAZÁNFŰTŐ SZAKMUNKASOKAT, továbbá ÖLTÖZŐŐRÖKET, ŐRÖKET ÉS FÉRF' SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az űtiköltséoet megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST XVIII., GYÖMROi ÜT 79/83. AGY A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL — Mert aszályos volt a nyár — nevetnek a szakemberek. — Jött volna csak esős időben! Harminchét és fél millió Kicsit csalódottnak érzem magam: ez hát a tőzeg? Hisz’ ez olyan, mint a korhadt gyökerekkel átszőtt fekete föld. Ebből lehetne pár millió év múltán antracitszén?! — Ebből már bajosan: nincs időnk megvárni. Keli a tőzeg a mezőgazdasági nagyüzemnek és a kiskerttulajdonosoknak. — Mennyi a bevétel évente a tőzegből? — A két fajtából összesen 3,3 millió forint — felel Schlett Frigyes, és gyorsan hozzáteszi: — mondtam, hogy a szolgáltató tevékenység jóval jelentősebb. Teljes termelési tervünk 37,5 millió forint lesz az idén. S mindez —- összesen 250 munkaerővel! Nos, így már jobban hangzik. De hát mik azok a szolgáltatások tulajdonképpen, amelyeket a vállalat végez? — Csatornatisztítás, szennyvízszívatás, biológiai derítők tisztítása, a Dávid-rendszerű hűtőtornyok üvegtábláinak cseréje, ülepítőmedencék tisztítása; vállaljuk ezenkívül üzemcsarnokok tisztítását, saját javítóműhelyeinkben más vállalatok tehergépkocsijainak javítását, sőt, parképítést és mélyépítő munkákat is. Az utóbbi két szolgáltatást az idén kezdtük, és nem bántuk meg. Mi végeztük például a ceglédi Fáy utca és a Béke tér, a vecsési Hősök tere és a szennyvíztisztító telep, valamint a Központi Fizikai Kutató Intézet telephelyének parkosítását, összesen 2 millió forint értékben. A jövő évre már ötmilliós megrendelésünk van a Pest megyei Állami Építőipari Vállalattól és a székesfehérvári Videoton Gyártól. A „cég reklámjai" Nem messze az ócsai bányairodától, halk dobogással zúgnak a föld alá süllyesztett tőzegdarálók. Az őrleményt gumi szállítószalag viszi egyenest a teherautókra vagy — ha dúsított tőzeg — a töltőgépbe. A bányairoda ablakpárkányain, a szekrények tetején, s ahol csak szabad hely van, cserepes növények díszlenek. Eddig csak patikák kirakatában láttam ilyen dús növényi vegetációt. Vastag, húsos levelek, hosszan kígyózó indák sütkéreznek a szeptemberi napfényben. — Cégünk reklámjai — nevetnek az irodai dolgozók: — valamennyit tőzegbe kevert földbe ültettük. Nyíri Éva MHSZ-székhás A nemzetiségi kongresszusra készülve Küldöttválasztás Tökölön A közelgő nemzetiségi kongresszusra küldöttválasztó falugyűlést tartottak Tökölön, a művelődési ház színháztermében. A gyűlést a helyi nemzetiségi együttes színvonalas műsora vezette be, majd Pesuth Ambrus megyei tanácstag, a Délszláv Szövetség országos választmányának tagja mondott beszédet. A falugyűlésen felszólalt Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke, majd ezután került sor a közelgő nemzetiségi kongresszus küldötteinek megválasztására. Tökölről Szusics Péter, Marlyni Juica, Nejdek Katalin és Pesuth Ambrus vesz részt a kongresszuson. Befejezéshez közeledik Ráckevén a Duna-parton az MHSZ új székhazának építése. Az első ütemben elkészült rész mintegy 2 millió 400 ezer forintba került. A második ütemben a folyóparton egy fedett gépkocsigarázs épül, aminek a tetején kapnak helyet a vendégszobák és előadótermek. Az új székház átadását e hó végére tervezik. Ekés János felvétele Gödöllő Könnyűszerkezetes Volán-pályaudvar Közös értekezletet tartott Gödöllőn a városi tanács városfejlesztési és tervgazdasági, valamint pénzügyi állandó bizottsága. Megvitatták a fejlesztési alap felhasználását, az első félévi költségvetést. Gányi Zoltán, a tanács elnökhelyettese beszámolt a lakásépítésekről. A Kazinczy utcai alsóparki és Lumniczer utcai lakás- építkezések mellett hozzákezdtek a János utcai és a Dózsa György úti házak építéséhez. A Volán tervei Szerint egy könnyűszerkezetes pályaudvart is építenek majd a városban, a jelenlegi Pálma eszpresszó helyén. Az idén adják át a forgalomnak a Munkácsy- lakótelepet a városközponttal összekötő sétányt. — A télre készülnek. A Nagyvásártelepen még tart a főszezon, de már készülnek a télre. Még júniusban megkezdődött a tárolóhelyek rendbehozása és több mint 200 millió forintos költséggel jelenleg is épülnek az új tárolók. FELVESZÜNK 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS BOLTI ELADÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: a BUDAPEST FŐVÁROSI VAS ES EDÉNYBOLT VÁLLALAT munkaügyi osztályán 3udapest IX., Közraktár u. 30. Beszélik, hogy... ...hatmillió hektó borunk lesz C aknem megrészegedtem a jó hírtől. Bejelentették, hogy az idén a tavalyinál lényegesen kedvezőbbek a terméskilátások szőlőből. Országszerte folyik a szüret, s a becslések szerint mintegy hatmillió hektóliter bortermésre lehet számítani. A Statisztikai Hivatal és má sok jóvoltából népünk kellően megedződött a nagy számokkal szemben, első hallásra magam is átsiklottam a hatmillió hek- tónyi bor fölött, s már egészen máson járt az eszem, amikor egyszerre belémhasított a felismerés, hogy hatmillió, te jóságos ég, az hatszázmillió liter, illetőleg hatmilliárd deciliter, valóságos bortenger. Nézzük csak, az annyi, mint fejenként hatvan liter, a csecsemőket és az öregeket is beleszámítva. Illetőleg több, mert a csecsemőket azért ez esetben számításon kívül lehet hagyni, azaz még több, hiszen sokan vízzel isszák a bort — most nem a vizezésre gondolok, ez újabb plusz, hanem a fröccs kedvelőire. Viszont mégis kevesebb jut egy főre: a belföldi fogyasztásból le kell számítanunk a borexportunkat, ezzel szemben van némi borbehozatalunk is, a múltkor például francia palackot láttam, hét decit százkilencven forintért, meg rajnai vöröset alig valamivel drágábban a bolti polcokon, igaz, nem kapkodták el, de valakik mégis ihatják, ha egyszer ilyesmit behoznak Szóval nem is olyan egyszerű kiszámolni ebből a hatmillióból, hogy voltaképpen mennyi bor jut egy-egy hazai torokra, de talán nem is ez a lényeges. Hanem az, hogy ez a hatmillió hektó bor nem az égből pottyant, a szőlő és a belőle készült bor semmiképpen sem hasonlítható ahhoz a sültgalambhoz, amely magától röpül az ember szájába. Nem véletlenül mondom ezt, mert mostanában sok embertől hallottam, miszerint gazdag szüretünk van, meg hogy olyan jó bortermésünk lesz, amilyen egyszer sem volt az utóbbi tíz évben. Egyébként örülnék az ilyen beszédeknek, ha belőlük arra lehetne következtetni, hogy szépen fejlődik az állampolgárok közösségi tudata, lám, a bortermésünkről, a mi szüretünkről ejtenek szót. Igenám, de ha jobban megnézem azokat, akik a szüretről, mint sajátjukról beszélnek, akkor már korántsem érzem magam bizonyosnak a közösség■> tudat ebbeli fejlődése felől. Az a helyzet ugyanis, hogy ugyanezek az emberek máskor és más ügyekben nem ilyen egyértelműen közösségi lényekként nyilatkoznak meg. Teszem azt, ha valamiből rosz- szabbra sikerül a termés, akkor ezzel a legritkább esetben vállalnak közösséget. Emlékszem arra a kegyetlenül mostoha esztendőre, amely után tekintélyes búzamennyiséget kellett importálnunk a hiány pótlására. Nos, ugyanezek az emberek akkor valami olyasmit mondogattak, hogy lám, annyira gyenge volt a termés (és nem „sünk”), hogy be kellett hozni (és nem „nunk”) kenyérgabonát. Most viszont szóban ők is a szüretelőkkel szüretelnek, ihaj- csuhaj. Eltöprengtem ezzel kapcsolatban afölött, hogy azért vannak még nálunk emberek, akik leginkább szüretelni szeretnek, azt viszont nagyon. Pedig a bor, amely az asztalra kerül, szőlő korában rengeteg munkát követel. Egyáltalán nem veszi figyelembe az olyan óhajokat, hogy adj uramisten, de rögtön. Az új telepítésű szőlő általában csak négy év után fordul termőre s addig is mennyi fáradság van vele. Télre be kell takarni, hogy ki ne fagyjon. Tavasszal a nyitással kezdődik a munka a szőlőkben, kitakarják az érzékeny tőkéket, többször is kapálják, aztán metszik, ezt még ma is csak kézzel lehet végezni, permetezik minden nagyobb eső után, mert a pe- ronoszpóra a nedvességet különösen kedveli, kötözik, s csak ezután következhet a szüret, amely után még mindig csak szőlő van, bor majd akkor lesz, ha kipréselik és megfelelően tárolják, kezelik a szőlő levét. Tengernyi munka, még végiggondolni is meglehetősen fárasztó. De mit tegyünk, ha egyszer ez a szőlő természete, megkívánja az embertől, hogy jóelőre gondoskodjon róla, akkor is dolgozzon vele, ha tudja, hogy termésre csak három- négy esztendő múlva számíthat. Hát ilyen fura szerzet ez a szőlő. Nem szereti, ha gyorsan és kevés munkával várnak tőle termést. És főként nem szereti azokat, akik csak a szüret idején jelentkeznek, de akkor jó harsányan hangoztatják, hogy milyen jó termésünk lett és hurrá, szüretelünk. Egyáltalán: érdemes volna alaposan körülnézni, hogy mindenütt csak azok vehessék ki részüket a szüretből, akik arra munkájukkal is rászolgáltak, Hogy kellő alap nélkül senki se mondhassa, hogy akkor szüret... Árkus József
