Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
nsi utc 1973. SZEPTEMBER 18., KEDD K^Círlap Magyar-vietnami találkozó Taksonyban A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója és a közelgő magyar országos békekongresszus alkalmából vasárnap Taksonyban baráti találkozón látták vendégül a község párt-, állami és társadalmi szervei Nguyen Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy- követségének másodtitkárát és Tran Mihh Trietet, a nagykövetség harmadtitkárát, kulturális és sajtóattaséját, továbbá Nguyen Huynh-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális és sajtóattaséját. A vendégeket a községi pártházban Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára, Szabó Imre, az MSZMP taksonyi csúcsbizottságának titkára és Gőbel Károly tanácselnök fogadta, aki ismertette a község életét. A tájékoztató után a vendégek a mozi nagytermében békegyűlésen találkoztak a községbeliekkel, amelyen Szabó Imre, a párt községi csúcsbiA vendégek és vendéglátók zottságának titkára méltatta a vietnami nép harcát. — Vietnam csak a kilométerek számát tekintve van mesz- sze tőlünk, szívünkhöz nagyon is közel jutottak a vietnami nép harcos fiai, akik egy másik kontinensen ugyan, de a mi szabadságunkért, a mi biztonságunkért is síkraszálltak. Népünk megértette ezt az érdekazonosságot, igaz testvérének tekintette, tekinti a vietnami népet — mondotta a többi között. A vendégele nevében Nguyen Huynh köszönte meg a meleg fogadtatást. — A Vietnami Demokratikus Köztársaság 28 éve történt megalakulása óta, de különösen az elmúlt 11 esztendőben nagy harcot vívott szabadságáért. A harc során mellettünk voltak a világ békeszerető erői, közöttük a magyar nép is. Ezért a taksonyi látogatás alkalmából is köszönetét mondok a magyar népnek a vietnamiak szabadságharcához nyújtott baráti, testvéri segítségért — mondotta. Ezt követően Grim Antal, a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke ajándékot adott át a tsz tagsága nevében a vietnami vendégeknek, majd hangulatos és színvonalas műsor következett. A termelőszövetkezet asszonykórusa német nyelvű népdalokat adott elő, a tsz tánccsoportja pedig bemutatta a Taksonyi életképek című kompozíciót. A helyi ÁFÉSZ férfikórusának számai után lépett színpadra a vendég diákok egyike, a vietnami An, aki magyar és vietnami népdalokat énekelt. P. V. Korszerűsítés Vácott Egyenletes a kötöttáruk minősége Földi Lászlónak, a könnyűipari miniszter első helyettesének vezetésével hétfőn a Divattervező Vállalat székházában tartották a kötszövőipar igazgatói értekezletét. A kötszövőipar . termelési értéke az idei első félévben 1972 azonos időszakához mérten 24, a termelési volumene 9, a munkáslétszám kereken 10, (.a munkások átlagkeresete 8 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal nőtt. Megállapították, hogy a termékek átlagos minősége nem romlott, ám nem is javult, s ebből következően azt is, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani a minőségre és a termékek minősítésére. A rekonstrukció a tervezettnek megfelelő ütemben halad: valamennyi vállalatnál hozzáláttak a korszerűsítéshez, s fokozatosan lépnek be az új termelőegységek. A váci Kötöttárugyár nemrég helyezte üzembe Kazáron, Jászapátin és Pásztón telephelyét. Több millió forint értékben korszerűsítik a váci gyárat is: az új épületek modern berendezéseket kapnak. így lehetővé válik, hogy a Kötöttáru- gyár egyre több méteráru alapanyagú terméket dolgozzon fel, s évente csaknem 800 millió forintért készítenek különböző divatos kötött árukat. Az igazgatói értekezleten körvonalazták a jövő évi feladatokat is. 1974-ben előreláthatólag az ez évben várható 13 ezer tonnához képest 14,5 ezer tonnára nő a kötöttáruHárom szék elég négynek is, vélte egy taksonyi kisfiú és egy vietnami diáklány Ékes János felvétele Elektronikai szimpozion Szentendrén Nemzetközi nukleáris elektronikai szimpozion kezdődött hétfőn Szentendrén. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének szervezésében 11 ország több mint 100 szakembere vitatja meg a tanácskozáson a KGST-tanácskozás A KGST-országok külkereskedelmi okmányegységesítési munkacsoportjának negyedik ülése hétfőn kezdődött meg a Gellért Szállóban. Az ülésszakon valamennyi KGST-tagor- szág képviselői, köztük elsőízben kubai szakértők is részt vesznek. Az ötnapos megbeszélésen a külkereskedelmi okmányok egyszerűsítésének kérdéseit és a korszerű adat- továbbítási és feldolgozási technikával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. Vezetőképző Komplex továbbképző tanfolyammal nyitották meg hétfőn az országos vezetőképző központ idei tanévét. A tanfolyamon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedési, postai és távközlési ágazatába tartozó 29 kiemelt és A-kategóriájú vállalat vezérigazgató-helyettesei, igazgatói és más felső szintű vezetői vesznek részt. Vendégségben a hős rádiós Marija Fortusz, a Szovjetunió hőse, á szovjet hadsereg őrnagya és Székesfehérvár díszpolgára, hétfőn kétnapos látogatásra Székesfehérvárra érkezett. Az 1944—45-ös harcok legendás hírű rádiósát ünnepélyesen fogadták a városi tanácson. Marija Fortusz látogatása során felkeresi régi ismerőseit és segítőtársait. ÁFÉSZ-ek és úttörőcsapatok Együttműködési megállapodás Pest megyében Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei Elnöksége és a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége. Az ifjúságpolitikai határozat ugyanis megteremtette a feltételeket az ÁFÉSZ-ek és az úttörőcsapatok gyümölcsöző kapcsolataira is. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és a Magyar Úttörők Szövetsége közös irányelvei ösztönzést nyújtanak arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek kollektív pártoló tagsági viszonyt alakítsanak ki körzetük úttörőcsapataival, támogassák őket. Fontos érdekek „A fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak a további fejlődés szempontjából fontos érdekei fűződnek a szövetkezeti eszme népszerűsítéséhez, megismertetéséhez, a pályaválasztás befolyásolásához az iskolás korú fiatalság körében is” — hangsúlyozza az együttműködési megállapodás. Ez indokolja mind a szellemi és erkölcsi, mind pedig az anyagi támogatás különböző formáinak érvényesítését az úttörőmozgalom számára a megyében. A MÉSZÖV előzetesen fölmérte az ÁFÉSZ-ek és az iskolák úttörőcsapatai kapcsolatának helyzetét, különös tekintettel az olyan szakkörök munkájára, melyek közelállóak a fogyasztási szövetkezetek feladataihoz, tevékenységéhez. A megye úttörőcsapatainak kebelében 57 mezőgazdasági szakkör működött a múlt tanévben, a kulturális jellegű szakkörök száma 137 volt, ebből 48 táncos és 15 színjátszó. Kereskedelmi szakkör mindössze egy helyen, a farmosi úttörőcsapatnál működött. Anyagi és szellemi erőforrások A csapatok támogatása és a szakkörökkel való együttműködés kialakítására eddig nem történt hathatós lépés sem az ÁFÉSZ-ek, sem az iskolák részéről. Csupán olyan községekben jött létre esetenkénti kapcsolat, ahol ennek korábban már hagyományai voltak, egy-egy táborozás alkalmával, anyagi támogatás formájában. Ám ennél szervezettebb, változatosabb, elevenebb együttműködésre, patronálásra van szükség, ami nemcsak anyagi, hanem szellemi erőforrások latbavetését is igényli az egész évi úttörőmunkához, a szakköri foglalkozásokhoz nyújtandó részvevő, belső segítség révén. (Előadó, szakkörvezető, írásbeli anyag biztosítása, látogatások, ismerkedés szervezése szövetkezeti egységekben, stb.) A megállapodás számos módszert ajánl az ÁFÉSZ-ek és a csapatok részére. Többek termelés, ezen belül a felső- kötöttáru-gyártás növekszik majd a legdinamikusabban. Új vonása a termelési tervnek, hogy jövőre már nemcsak maga a kötöltáruipar dolgoz" za fel az általa előállított kötött-hurkolt kelméket, ' hanem a ruhaipar is; 1974-ben több mint ezer tonnát. Jövőre előreláthatólag 10 —11 százalékkal több árut kap a belföldi piac a hazai köt- szövőipartól, mint az idén. Közös hädgyükorkt Az MTI-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a magyar néphadsereg, valamint a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt egységei szeptember 17. és 22. között az éves felkészítési tervnek megfelelően, közös hadgyakorlatot tartanak. kis számítógépek alkalmazásának lehetőségét a kísérleti magfizikában. A résztvevők kicserélik tapasztalataikat, hogyan hasznosíthatók a fizikai kísérletek során a külön- ,féle számítógép-programok. között a mezőgazdasági szakköri nevelés keretében az agrárismeretek terjesztését, felszerelések és eszközök (te^ nyészállatok, facsemeték, szakkönyvek) biztosítását; az Úttörő mezőgazdász verseny szervezését. A kereskedelmi szakkör iránti érdeklődés felkeltésére alkalmas lehet a hét egy meghatározott napján apróbb úttörőcikkek (jelvény, rangjelzés) árusításának megszervezése úttörők közreműködésével az erre alkalmas üzletekben. Zenekar és gyermekklub Az ÁFÉSZ művészeti együttesek utánpótlását szolgáló úttörőzenekarok, tánccsoportok patronálása, a szövetkezeti pénzintézetek működésének megismertetése, lakásszövetkezeti településen gyermekklub kialakítása, a szakácsszakkörökben a korszerű háztartásvezetés, egészséges táplálkozás, az ízléses lakberendezés körébe tartozó ismeretek megalapozása — mind megannyi kívánatos módszer és tennivaló a kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítéséhez. A MÉSZÖV elnöksége a küldöttgyűlés ifjúsági bizottságát kérte föl az együttműködési megállapodásban foglalt feladatok gondozására. k. m. A z okok három fő csoportját jelöli meg a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, mint az erős munkásvándorlás forrásait. Ezek: a más ágazatokhoz viszonyítva szerényebb bér; a kedvezőtlen munkakörülmények; a három műszak. Érvelése meggyőző, az indokok helytállóak. Különösen a három műszak az, ami miatt sokan otthagyják a gyárat, s általában a textilipart. Ezek után talán meghökkentően hangzik a tény: a megyei iparban szembetűnő a műszakszámok aránytalan megoszlása, s semmiképp sincs összhangban a társadalmi munka hatékonyságának növelésével. A ledolgozott munkanapok 71,7 százaléka ugyanis az első — azaz az jín. délelőtti műszakra jut. Neveket sorolnak a Váci Kötöttárugyárban. Fiatal lányokét, akik csakis azért hagyták ott az üzemet, mert nem tudták, nem akarták megszokni a , három műszakot; más helyet kerestek, legrosszabb esetben két, de lehetőleg egy műszakosat. A kilépőknek több mint a fele a műszakszámra hivatkozik. Textilipari gond? A műszakszám népgazdasági gond! Sajátos munkamegosztásra bukkanhatunk, ha az egyes iparcsoportokat ‘szemügyre vesszük. Kiderül, a túlnyomórészt férfiakat foglalkoztató iparterületeken a jellemző az egy műszak. A túlnyomórészt nőknek kenyeret adóknál a három ... önmagában már ez is éles ellentmondás, hiszen például a gépipar az ipar összes termelő állóeszközeinek — bruttó érték alapján számítva — 17,9 százalékát birtokolta tavaly, de e nagy értékű gépeket, berendezéseket túlnyomórészt csak egy műszakban használták, mert a gépiparban teljesített munkanapok 80,1 százaléka az első műszakra jut. Kimondhatjuk tehát, hogy az egyes iparcsoportok jellemző műszakszámának, -megoszlásának alakításában sokkal nagyobb szerepe van a hagyománynak, mint a tényleges nép- gazdasági szerepnek, technikai, technológiai lehetőségeknek. K imondhatjuk azt is — a részletesebb bizonyítást fölösnek ítélve —, hogy miközben erőteljes törekvések tapasztalhatók az új beruházásokra, új üzemek létesítésére, a meglevő gépek, eszközök, üzemek lehetséges kihasználása rendkívül alacsony. Nyersen fogalmazva: pazarlóan bánunk már befektetett /pénzünkkel. Tagadhatatlanul tapasztalható idegenkedés a három műszaktól, sőt újabban már a két műszakban tevékenykedő üzemeknél is elhangzik termelési s egyéb tanácskozásokon, nem lehetne egy műszakban dolgozni? S miközben széles körben terjed az igény — a megalapozatlan, a társadalmi, végső soron tehát az egyéni érdekekkel is szembenálló igény — az egy műszakos munkarendre, mindenki természetesnek veszi, hogy — túl a textiliparon — a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a vegyiparban három műszakos vagy éppen folyamatos a munkabeosztás. Jó, tegyük fel, ténylegesen így igazodik az adott terület a technológiai — vagy a villamosenergia-iparban a fogyasztói — követelményekhez. De vajon ugyanilyen természetességgel tükrözi ezt a bér, a jövedelem? A Dunai Kőolajipari Vállalatnál több ízben, utoljára idén márciusban, a központi bérrendezéskor igyekeztek kifejezésre juttatni helyes elveket, nevezetesen azt, hogy a folyamatos üzemmel dolgozó egységeknél, mint amilyen például a három AV-sor —. az atmoszferikus vákuumdesztillációs üzemeké —, az átlagosnál nagyobb bérjavítást adtak meg. Helyes, dicséretes elv, s a gyakorlati megvalósítással sincs hiba. A hiba ott van, hogy ez a pénz még így sem több, mint azé a műszeripari munkásé, aki egy műszakban dolgozik, s akinek jó viccként hangzana, hogy — ami a folyamatos üzemmel együttjár — karácsonykor is, húsvétkor is indulnia kell, ha éppen így jön ki a váltás. N incs tehát tapasztalható különbség — sem a műszakszámok, sem a munkakörülmények alapján — az egy vagy két, illetve a három műszakban, s a folyamatos munkarendben dolgozó gyárak, vállalatok, üzemek munkásai között, s ezért nem csoda, ha sokan vándorútra kelnek, vagy eleve nem vállalják a többletterheket. Igaz, erős a munkahelyi közösség megtartó szerepe, jelentősége van a vállalati szociálpolitikának, de a mérlegeléskor ki ne venné észre a bér, a jövedelem döntő súlyát? Egyebek között ez a felismerés segítette hozzá a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárát ahhoz, hogy a tisztes anyagiak fejében önként jelentkezőkből állandó éjszakai műszakot alakítsanak ki, de ez kivétel, ami még inkább erősíti a szabályt. Ez a szabály pedig az, hogy sem az ágazati bérpolitika, sem a vállalatok bérezése nem tükrözi igazán a munkarendből fakadó hátrányokat vagy előnyöket, nem fejezi ki hűen a munka nehézségi fokát — a kedvezőtlen körülményeket, a nehéz testi munkát stb. —, azaz esetleges, olyan hagyományokból táplálkozik, amelyek már jó ideje nem többek mesterségesen fönntartott indokoknál. A társadalmi érdekek ■— s ez sűrűn elhangzik — nem engedik meg egyhamar a textilipar harmadik műszakjának megszüntetését. Rendben van De akkor következetesen folytatni kell a vizsgálódást, s föltenni azt a kérdést is, vajon megengedik-e ezek az érdekek más területeken az eszközök alacsony kihasználtsági fokát, s a tények előtt szemethúnyó bérpolitikát? Mészáros Ottó J
