Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
1973. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP PEST HEGYEI iSHEaeasiEa TECHNIKA W E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN a mezőgazdasági termelés ÚJDONSÁGAIVAL KÍVÁNJUK MEGISMERTETNI LAPUNK OLVASÓIT. Úi burgonyaszedő gép A burgonyatermelés begyűjtése igen sok munkát igényel és nehezen gépesíthető. A nemrég konstruált burgonya- kombájnok közül a „Druzsba” nevű a legnépszerűbb a Szovjetunióban. A gép minden munkát maga végez — kiás két sor krumplit, megtisztítja a gumókat a tőidtől, a szártól és a növényi szennyezőktől, egy tartályban összegyűjti, majd autóra rakja a termést. A „Druzsba” nagy előnye, hogy nemcsak kombájnként, hanem mint egyszerű krumpli- , szedő is dolgozhat — napi 3—4 hektáros termelékenységgel. A kombájn cékla és répahagyma begyűjtésére is felhasználható — könnyű, közepes, agyagos, homokos és köves talajon egyaránt; kerekes és lánctalpas traktorokhoz csatolva egyaránt működik. Egyetlen igénye egy sebességcsökkentő reduktor, mivel kis sebességgel halad. A TOKOU PÉLDA Gépek a cukorrépatáblákon Ezen az őszön 90 ezer hektár területről takarítják be a cukorrépát, s minden remény megvan arra, hogy jövőre már százezer hektárra növekszik a bevetett földek mértéke, vagyis az ország cukorszükségletét ismét hazai termésből állítjuk elő. Pest megye tájai többségében ugyan nem a legideá- lisabbak a cukorrépa termesztésére, mégis akadnak gazdaságok, amelyek belevágtak a kockázatba, s vagy hagyományos, vagy iparszerű módon mind több répát juttatnak el a napokban idényüket megkezdett cukorgyárakba. Az előbbiek közé sorolhatjuk a dömsödi tsz-eket, míg az úgynevezett zárt \ cukorrépatermesztési szisztémában a tököli Petőfi Szakszövetkezet példáját emelhetjük ki. Tavaly 200, az idén már 250 holdon termesztik a répát, mégpedig az Ercsi Cukorgyár úgynevezett bázisgazdaságaként. A belterjesség szimbóluma A tököli szövetkezet a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt gépeket a cukorrépához, amely növényt a belterjesség szimbólumaként is emlegetnek. A talajelőkészítést, vetést a Rau elnevezésű masina végezte, a betakarításhoz a Kleine Automatic gépek készülődnek. Ennek a masinának az tán a legfőbb ismérve, hogy egymenetes betakarítási rendszerben fejezi le, szedi ki és tisztítja meg a répát. A vontatott, egysoros betakarítógép automatikus, elektrohidraulikus úton működtetett, úgynevezett soron tartó berendezéssel van ellátva. A levágott leveles répafej rövid úton á gépen jobboldalt elölről levő tárolótérbe jut, amelyből — ha megtelik — automatikusan, hidraulikus működtetéssel nagy halomba üríthető a levél. Ez a levéltömeg felszedhető, tiszta, jó minőségű takarmány. A lefejezett répát merevkéses kiszedő emeli ki a talajból, s a répa a két tisztítókorong által határolt térbe jut, a 2500 kilónyit befogadó tartályba. A Kleine-Automatic gép szerkezeti felépítése és munkamódja alapján elsősorban kedvezőtlen természeti adottságok mellett érvényesül, kis- és középgazdaságokban. (Tökölön a földek átlagosan mindössze hét aranykoronásak.) Szocialista államok gépei Az NSZK egyébként jól bevált gépén kívül használnak a magyar gazdaságokban francia betakarító gépsort, a Herriau elnevezésűt, amely két menetben látja el munkáját. Mind nagyobb arányt képviselnek azonban a következő években a szocialista •országokban, így a hazánkban gyártott gépek. A magyar gépsor hárommenetes: a CF—6 hatsoros fejezőgép, a CK—6 kiszedő-rendrakó gép, valamint a CR—6 felszedő-ra- kodó e gépsor három fázisa. A vontatáshoz általában elegendők az 50 lóerejű traktorok. A magyar gépsor kiszedő és felszedő gépei előtt néhány helyen a francia MOREAU fejezőgépet használják, amely a leveles répafejet rendre rakja. Alapvető technológiai követelmény, hogy a fejezőgépet szorosan kövesse a kiszedőgép, mert a levélrend csak így kerülhet a már kiszedett területre. A leveles répafej földszedésére a szálas takarmányod betakarításakor alkalmazott rendfelszedő kocsik ajánlhatók. Olyan változat is előfordul, hogy a magyar gépsor kiszedő- és felszedőgépeihez E—733 típusú NDK-fejeiőgépeket alkalmaznak. Tekintve, hogy az NDK-masina háromsoros, a magyar gépek pedig hatsorosak, ilyen esetekben egy magyar gépsorhoz két NDK-feje- zőgépet kell beállítani. Jóllehet ez a .munkafolyamat technikailag megfelelő, mégis átmeneti jellegűnek mondható, s arra az időre volt jellemző, amikor még nem kezdődött meg a CF—6 magyar fejezőgép sorozatgyártása. A baráti államok gépválasztékából is megemlítünk néhányat, mindenekelőtt a Szovjetunió, Bulgária, az NDK és Magyarország által közösen kialakítóit, nagy teljesítményű, részben önjáró gépre alapozott, hatsoros cukorrépa-beta- karító gépsort, amelynek első példányai csak az idén, de inkább jövőre kaphatók majd a kereskedelemben. Kétmenetes gépsorról van szó; az első műveletet a BM—6 hatsoros vontatott fejezőgép végzi, biztonságát elektronikus hibajelző rendszer szavatolja. A KSZ—6 hatsoros, önjáró kiszedő-kocsi- rakó gép fejezi be a betakarítást, a kiszedők kiemelése és süllyesztése hidraulikusan történik. Mind nagyobb kínálat Szintén kétmenetes cukorrépa-betakarításra szolgál néhány csehszlovák és NDK-beli masina. íme, néhány: 3— OCXP háromsoros fejezőgép, amely a kétmenetes technológiát megvalósító gépsor vezérgépe, s a 3—VCXA jelű, háromsoros cukorrépakiszedő gép csatlakozik hozzá, a rendszer második gépegységeként. Az E—733 fejezőgép és az E— 766 kiszedőgép alkotja az NDK-gyártmányú gépsort. A jövő évek a megmondhatói, vajon e szélesedő kínálatból mely gépek lesznek a legkedveltebbek az ország és Pest megye gazdaságaiban. K. N. Eső — földi irányítással Bármiként tűzzön is a felhőtlen nyári égboltról a napsugár, szivárvány örvendezteti meg a szemet az új szovjet esőz- tetőberendezés jóvoltából. Felfrissül a föld, a szomjas növények újjáélednek. Mennydörgés helyett traktorzúgás hallik, s az „eső” továbbvonul a szomszédos földekre. Mindezt a herszoni kombájngyár DDN—70 típusú öntöző- berendezése produkálja, amely egy traktorból, egy nagy teljesítményű szivattyúból, szívócsőből és esőztető csőrendszerből áll. A segédeszközöket a traktorra függesztik fel, így a berendezés önjáró. Az öntözővizet a földeken keresztülhúzódó kisebb csatornákból nyerik, ennek mentén halad a traktor. A felszívott vizet — a szelepeken keresztül — nagy nyomással továbbítja az esőztető csőrendszerbe. A berendezés hatósugara 70 méter, teljesítménye közel 100 1/mp. Az öntözőberendezés nemcsak — a nagy vízigényű — zöldségeket és ipari növényeket, hanem kerteket, faiskolákat is öntözhet, kezeléséhez két dolgozó szükséges. Szánt is, meg nem is Erdőben szegény, erősen szeles vidékeken a földművelők egyik legnagyobb ellensége a, talaj legtermékenyebb, felső rétegét megtámadó szélerózió, amely különösen szántás, után okoz nagy talajkárt. A KPP—2,2 típusú vontatott kultivátor egy szárnyas hajóhoz hasonlóan követi a traktort, és nyílszerű késeivel nem szántja, hanem csak vízszintesen behasítja a földet, sértetlenül hagyva a felső, tömör földréteget. A Beloruszhoz kapcsolható KPP—2,2 egy óra alatt majdnem másfél hektáron lazítja fel a talajt. A DT—75-ös lánctalpas traktor egyszerre két kultivátort ís vontathat. A síkban szántó gép munkája hidraulikusan, a vezetőfülkéből irányítható. Automatizált etetés —szenázzsal Egy új takarmánykészítési eljárás, a szenázskészítés, az utóbbi évtizedben terjedt el. Lényege a 40—60 százalék nedvességtartalom mellett betakarított és felszecskázott szálas takarmány lég- és vízmentes tartósításában áll, melynek eredményeként könnyen kezelhető, kérődző állatoknál jól értékesíthető takarmányt nyerünk. A szenázs — a szénával ellentétben — árútakarmányként nem vehető számításba, tehát feltétlenül az állattartótelep közvetlen közelében kell megtermelni. A szenázskészílucerna-rendrearató gépek vehetők számításba, melyek szál- sértővel vannak egybeépítve (pl. Haybine—469 típus). A szecskázás legelőnyösebben járüzemben végezhető el, közvetlenül rendről, szecskázás formájában. A szecska hosz- szúsága átlagosan 3 cm alatt legyen. Az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban a szenázs tárolására lég- és vízmentesen . záró acéltornyokat alkalmaznak. Hazai viszonylatban a szenázskészítés legolcsóbb változata, a fóliáMűanyag fóliába „öltöztetett” szálas takarmány. Egy fólia zsákban 120 tonna takarmány vár felhasználásra; tés különösen akkor indokolt, ha a nagy terméshozam hűvös és csapadékos időjárással párosul. A lucernát zöld bimbós állapotban célszerű betakarítani, amikor a fehérjetartalom csökkenése még nem számottevő, de már elegendő cukor képződött a növényekben ahhoz, hogy a szenázs készítésénél nagy jelentőségű tejsavas erjedés megindulhasson, illetve végbemenjen. A szenázskészítés alapanyagának kaszálására kizárólag a val borított, falközi betonsilós tárolási mód és a hozzá tartozó be- és kitermelési rendszer van kialakulóban. A betárolt anyag tömörítéséré nagy felfekvő felületű, nehéz traktorokat célszerű alkalmazni. Egy-egy silótér betárolását maximálisan 8 nap alatt be kell fejezni. A töltés befejezése után közvetlenül meg kell kezdeni a fóliával való takarást. A megbontott anyag egy- egy rétegét rövid időn belül fel kell etetni, mert a szenázs a szabad levegőn hamar bomlásnak indul. Érzékelőkkel ellenőrzött növények Szovjet kutatók újfajta automata 'műszert készítettek, amely a növények élettevékenység-jellemzőinek grafikus ábrázolására szolgál. A tölcsér alakú üvegedénybe állított növény leveleire, ágaira és szárára miniatűr érzékelőket helyeznek. Ezek az érzékelők a növény többféle életfunkciójáról adnak tájékoztatást elektromos impulzusok útján. Jelzik például a kísérlethez használt növény vízzel való telítettségét és .yközlik” azt az írószerkezettel. Ha a vízmeny- nyiség egy meghatározott minimális szint alá süllyed, a szerkezet i automatikusan bekapcsolja a tápoldat-adagolót. A telítettség elérése után a növény „parancsára” a felesleges tápoldatot az automatika visz- szaszivattyúzza a tartályba. A vizsgálat során, a grafikonok tanulmányozásából kiderült, hogy a növények élettevékenysége bizonyos ritmus szerint zajlik. Nappal 15—60, éjjel 90—300 percenként került sor tápanyagfelvételre. A műszer automatikája egyébként az egyes növények speciális igénye szerint szabályozható be. Hasonló rendszer alkalmazásával is mód nyílik, hogy a zárt helyiségben termesztett növények igényeinek megfelelően szabályozhassák a mesterséges fényforrások intenzitását és működési idejét, illetve a levegő hőmérsékletét. Áz érettségi fok mérése A gyümölcs szedési érettségének megállapítására a régebbi tapasztalati módszerek helyett igyekeznek pontosabb eljárásokat bevezetni. így került sor például a színskálák alkalmazására, amelyek a gyümölcsök alapszínének megfelelő 4—5 különböző színárnyalatot tartalmaznak. Az USA-ban és Nyugat- Európában a gyümölcsök húsának keménységét műszerrel mérik, és a húskeménység változásából állapítják meg az érettséget. Ezeknek az eljárásoknak a használhatósága meglehetősen korlátozott, mert a gyümölcsök szíA gyümölcsök légzésének a mérése laboratóriumban. neződését, keménységét, víz-, valamint cukor- és savtartalmát az időjárás és a szervetlen tápanyagok erősen befolyásolják. A magyar kutatók által kidolgozott, ún. légzésvizsgálati módszerrel sokkal pontosabban megállapítható az érettség foka. A gyümölcsben végbemenő anyagcsere intenzitása a légzéssel jellemezhető, melynek .során a levegőből oxigén használódik el és széndioxid keletkezik. Ha tehát mérjük a gyümölcsből távozó széndioxid mennyiségét, egyúttal mérjük a légzés erősségét is. Mivel a légzés összefügg a növények többi életfolyamatával és erőssége a gyümölcsök egy részében — az almában, a kajsziban, az őszibarackban, a körtében, a szilvában stb. — ugrásszerű változást mutat az érés során —, a légzés vizsgálata megbízható támpontot ad a gyümölcs fejlődésének, a tárolt gyümölcs utóérésének nyomon követésére. Az említett gyümölcsök esetében az érés előrehaladtával a légzés (a széndioxid-képződés), erősen csökken, az érés beálltával éri el a legkisebb értéket, majd ugrásszerűen émelkedni kezd, azután újra csökkenésnek indul. A légzés erősségének legkisebb értéke tehát azt jelzi, hogy a gyümölcs — ha tárolni kívánjuk — megérett-e a szedésre. A legnagyobb érték viszont azt árulja el, hogy az érés befejeződött, a gyümölcs már fogyasztásra érett (az ekkor szüretelt gyümölcs tartósan már nem tárolható.) Az újabb csökkenéskor pedig már kezdetét vette az öregedés, a gyümölcs már túlérett, ellenállóképessége csökken, fogékonyabbá válik a különféle gombás és baktériumos megbetegedésekre. A légzés mértékét és ezzel az érés folyamatát befolyásolja a hőmérséklet. Alacsony hőmérsékleten a légzés intenzitása csökken, az érés lelassul (ez történik a hűtőtárolókban). De a légzésre hatással van az oxigén és a széndioxid aránya is: ha a- légtérben a levegőéhez képest csökkentik az oxigénnek, és nö- . vélik a széndioxidnak az arányát, ezzel olyan összetételt érhetnek el, amely még lehetővé teszi, de a legkisebb mértékre szorítja a légzést, tehát az érést a legkedvezőbb mértékben lassítja. A légzésintenzitás méréséhez a gyümölcsöt olyan tökéletesen zárt üvegedénybe helyezik, amelynek alsó részeben ismert töménységű alkálihidroxid-oldat van. A mérőoldat elnyeli a széndioxidot, kémiai reakcióba lép vele, így megváltozik az oldat kémiai összetétele és e változás következtében olyan arányban csökken a vezetőképessége, amilyen mennyiségű széndioxiddal lépett reakcióba. Az oldatba merülő elektródát egy műszerhez kapcsolva így leolvasható az értékek változása, a folyamat tendenciája. A naponkénti adatok összehasonlításából pedig kitűnik, hogy a vizsgált gyümölcs az érés milyen stádiumában van.
