Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-15 / 216. szám
/ 1973. SZEPTEMBER 15.. SZOMBAT nsüi HEGYEI 'iMflWOTP Teli raktárak Bíztató a kereskedelem téli felkészülése Lányi Pállal, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztály- vezetőjével a téli felkészülésről beszélgettünk. Nyári mérleg — Mivel még félig-meddig nyár van, hadd szóljak a nyári szezonról is,~ ami — megítélésünk szerint — a kereskedelemben és a vendéglátásban viszonylag zökkenő- mentesen telt el. Má már nem az áruellátás hiányosságaiból adódnak elsősorban a problémák, inkább a raktározás a gond és az, hogy kevés a munkaerő, a kiszolgáló. Igen sok a baj a szakképzetlen kisegítőkkel a nagyforgalmú helyeken. — Cikkenként sorravéve, talán csak a húsból és töltelékáruból volt esetenként hiány, de okát, a száj- és körömfájást mindenki ismeri. Az utóbbi hetekben ugrásszerűen javult a helyzet és ez a javmás egyenletesen tovább folytatódik. — Volt elég sör is, — ha nem is mindenkor magyar — és üdítőből sem volt hiány, emelkedett a fogyasztás a szeszes italok rovására. Ugyancsak többet ettek, mint ittak az emberek a vendéglőben, éttermekben, bár a turistaszezont még nem zártuk le. Kellő kínálat fűlenivaióból — Eddig sokszor és jogosan kifogásolta a százötvenezer oíajkályhatulajdonos, hogy kevés a megyében a jelenlegi 190 olajkút. Olaj kályhákból gazdag a kínálat és még egyre többen vásárolják. Sokan már a nyáron hordószám megveszik a szükséges olajat. Az ÁFOR akciójában az idén a iavalyi 3 millió helyett 4,7 millióért vásároltak fűtőolajat az emberek. Télire tovább javulnak az árusítás feltételei. A Belkereskedelmi Minisztérium olajkútépítési pályázatára 16 ÁFÉSZ nyújtotta be jelentkezését és a TÜZÉP is hét kutat létesít. Ez utóbbiak igen nagv- óretűek lesznek, egy- ben-egyben 50 ezer liter tárolható. Azonkívül az ÁFOR 100 darab új tankautót szerez be, így szinte megduplázódik a szállítható mennyiség. Űj töltőállomások is nyílnak. 1975- re végleg kiépül az eladási hálózat. — Negyven TÜZÉP- és 60 ÁFÉSZ-telepen a lakosság 66 Az fiszakj teherpályaudvaron markológép rakja ki a brikettet a vagonokból. ezer tonna tüzelőanyagot szerzett be. A telepeken most 17 ezer tonna készlettel várják az esetleg hamar beköszöntő zord időt. — A IV. negyedévben Pest megve 10 ezer vagon szenet, 8 ezer vagon brikettet — étiből hatezer vagon NDK- brikett —, 600 vagon kokszot és 2900 vagon tűzifát vesz át a bányáktól, illetőleg az erdő- gazdaságoktól. | — Tehát fázni már nem fogúnk s reméljük, a házhozszállításban sem lesz fennakadás. Bár ami a sáros utcákat illeti... A következőkben szíveskedjék az élelmiszertárolásról és végül a téli ruházatról is szólni. Egyenletes élelmiszer-ellátás — Sok újdonságot nem mondhatok, az ellátás egyenletesnek ígérkezik. Alapvető élelmet nem a megye tárol, só, liszt, cukor és a többi van az országban elegendő, Olajból, zsírból sem lesz hiány. Helybeli tárolást igényel viszont a zöldség és a gyümölcs. Tavaly kísérletképpen néhány ÁFÉSZ is kérte, hogy terméktárolással foglalkozhasson. Ezt a lehetőséget idén tovább folytatjuk, támogatjuk, mert hozzásegít a zökkenőmentes ellátáshoz. Tavaly a MÉK és a budapesti ZÖLDÉRT Vállalat Pest megye számára megközelítőleg 1470 vagon árut tárolt. A keret erre a szezonra is nagyjából ugyanennyi lesz. A MÉKKedveltek a Vecsés és Vidéke Háziipari Szövetkezet NÉPMŰVÉSZÉT! TERMÉKEI: blúzok női és bakfis méretben, hímzett női fehérnemű, térítők, zsúrgarnitúrák szintetikus alapanyagú ágynemű- garnitúrák kaphatók a népművészeti boltokban, valamint a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat butikjaiban. től 550 vagon burgonyára, 56 vagon vörös- és 2 vagon fokhagymára számíthatunk, zöldségféle, káposztától a cékláig 183 vagonnyi lesz, míg almából 130 vagonnal raktároznak. A ZÖLDÉRT kerete ennél a mennyiségnél valamivel kisebb lesz. Haívanmilliós ruharendelés » — Ruházati cikkekről, ci- pr’-ről ugyancsak az állami és a szövetkezeti kereskedelem gondoskodik. A Pest máfeyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint 60 millió forintos előrendeléssel gondoskodtak téli áruról, amiből 25 millió jut a gyermekcipőre és bundacipőre, 15 millió az átmeneti és télikabátokra, 10 millió meleg női fehérneműre. Télen valamennyi általuk forgalomba hozott áruból 200 millió forintot érő lesz a készletük. Az ÁFÉSZ-boltokban hasonló a helyzet. K. M. Meghagyni vagy felszámolni? A tanyarendszer ma Tanulságok, tapasztalatok, tennivalók dr. Romany Pál könyve nyomán A tanyaprobléma egy idős magával a tanyarendszerrel. A. viták a tanyák körül időközönként fellángolnak, majd alábbhagynak. Vannak, akik megmaradásuk mellett törnek lándzsát, mások a sürgős felszámolásukat akarják. A tanyakérdés közelről érinti olvasóinkat, hiszen Pest megye az ország egyik legnagyobb tanyás megyéje: a tanyák, illetve a külterületi lakóházak száma megközelíti a 30 ezret. Az itt élő mintegy 120 ezer embert érinti a tanyák és a külterületi lakóházak további sorsa. Ezért is érdekes és tanulságos dr. Romány Pál tanulmánykötete, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg A tanyarendszer ma címmel. A szerző alapos ismerője e témának, hiszen évekig foglalkozott falukérdéssel, ezen belül a tanyák problémájával, eev másik nagy tanyás megye, Bács-Kiskun pártbizottságának első titkáraként is. Változó viszonyok Tanulmánykötetében a párt X. kongresszusának határozatából indul ki, amely szerint „a történelmileg kialakult tanyarendszer erőszakolt felszámolása ellentétes az egyéni és közösségi érdekekkel”, hiszen a magyar tanyarendszer évszázadokon át alakult ki, és évszázadok óta fennáll. A szerző a magyar tanyák múltját, kialakulásuk körülményeit kutatva, megállapítja, hogy a felszabadulás előtt az ország lakosságának 18 százaléka, majdnem másfél millió ember élt tanyákon. Az 1945-ös földreform után 1948-ig mintegy 75 ezer új tanya épült az Alföldön, ebből nagyon sok éppen Pest megyében. Nem mai keletű gondolat, hogy a tanyákkal valamit tenni kell. Már a múlt században jelentek meg törvények és rendeletek, amelyek megpróbálták fékezni a tanyára költözést, vagy megszüntetni a tanyán élést. A vita a két világháború között is folytatódott, de lényegében nem történt semmi. A tanyakérdés megoldása a ma emberére vár. A szerző elemzi azokat a módszereket, intézkedéseket, amelyek a felszabadulás óta születtek, s amelyek nyomán sokban változott a helyzet a tanyákon is, de sok minden maradt a régiben. A Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Pest megyei tanyavilágban néhány község létesült. A mi megyénkben például Csemő, Ko- csér, Hernád és Újszilvás. A tanyák ezeken a helyeken közelebb kerültek a. falvakhoz, de még itt sem sikerült őket teljesen felszámolni, mint ahogyan azt sokan, sokáig gondolták. Megváltozott a tanyák lakosságának 1 az összetétele is. A megye 120 ezer tanyai, illetve külterületi felnőtt lakosából minden második munkás lett. Hat tanyatipus A mezőgazdaság szocialista átszervezése bizonyős értelemben megváltoztatta a tanyák rendeltetését is. A szerző könyvében hat tanyatípust különböztet meg. Vannak kisüzemi tanyák, amelyekben az életforma alig változott a múlthoz képest. Lakói helyben tér* melnek, főleg piacra viszik áruikat, vásároznak, belőlük alakulnak ki a piacozó, kofál- kodó rétegek. A második csoportba sorolja a háztáji tanyákat, amelyek lakói főleg szövetkezetekben dolgoznak, s a tanyákon állatokat tartanak, kertészkednek; ezek a mai tanyák legszélesebb típusát , képviselik. Vannak önellátó tanyák, vagyis kettős jövedelműek, amelyekben már OSZTONZO RENDELET Több mint egymillió a nyugdíjas A legfrissebb, augusztusi adatok szerint több mint egymillió „saját jogú” (öregségi, rokkantsági) nyugdíjas él Magyarországon. Érthető tehát, ha valameny- nyien közügynek tekintjük e nyugdíj as-sokadalom gondját- baját. Számítunk rájuk, s az idős, de még aktív lakosság „visszahívását” szolgálja például az úgynevezett ösztönző nyugdíjrendelet. Megalkotói okos koncepcióval kettős eredményt értek el: segítettek a munkaerőgondon ’és a termeléstől már elbúcsúzottaknak is jelezték: szükség van minden tapasztalt kézre és koponyára. Aki korábban elköszönt, s akarva-akaratlanul kilépett a munkás közösségből, most fellélegzett: a búcsú korai volt. Bizalmat (s önbizalmat) kapott, és több szabad idejéhez életkönnyítő anyagi kiegészítést. A társadalom tehát (több más intézkedés mellett) ezúton is kifejezésre juttatta: kölcsönös érdek a nyugdíjasok reaktivizálá- sa. S természetesen nem egyszerűen a hiányzó helyek feltöltéséről volt szó, hanem arról is (legalább ugyanolyan mértékben), hogy a munkahelyeken biztosítani lehessen a folytonosságot. Vagyis; nem elegendő a szakmát, hivatást j— bizonyos ismeretek törvény- szerű elavulásának kényszeréFELVESZÜNK 'SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS BOLT! ELADÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: a BUDAPEST FŐVÁROSI VAS* ES EDÉNYBOLT VÁLLALAT munkaügyi osztályán Budapest IX., Közraktár u. 30. re — újra és újra tanulni. A tapasztalat sohasem ‘avulhat el, és minden új kezdeményezés csak erre épülhet. Jóllehet, e közhelyszerű igazságot mindannyian tudjuk — csak olykor elfelejtjük. Emlékezetfrissítésre is alkalmas tehát az immár jól bevált rendelet. A céltalanul és haszontalanul tengődő idős ember kategóriája megszűnőben van, mert a társadalom igényt tart rá. Ma már a nyugdíjas sem akar úgy élni tovább, hogy ne tudjon mit kezdeni magával. S mi a helyzet a második, a rendszeres munkára már nem képes, „végleges” nyugdíjasokkal? Ök sem maradhatnak magukra. Az idős ember számít minden emberi szóra, arcra, cselekvésre. Mert a figyelem — a rádióhallgatás, tv-né- zós, az olvasás stb. is aktivitás. S a testi gyengeség még nem' jelenti az. igények végleges elapadását. Nyugdíjasklubok és családlátogatások jelzik a közösség törekvését. Tegyük hozzá: némelyik öregember ágyban fekvő betegként is közölhet tudást és tapasztalatot, sugailhat tartást, bölcsességet és életszeretetet. Aki a nyugdíjba megy, nem érkezett semmiféle elkülönített, öregeket kirekesztő külön világba. Hazánkban az életkortól függetlenül mindenki tevékeny tagja a közösségnek. Társadalmunkban az emberek értékmérője nem a születési anyakönyv dátumjegyzéke, hanem a társadalmi hasznosság. Egymillió, javarészt életerős ember pedig még sok hasznot hozhat. Jelenlétük: érték. Az értékre pedig vigyázni kell. És viszonozni egész tevékeny életüket, erkölcsi és anyagi megbecsüléssel, tisztelettel. N. T. korszerűen gazdálkodnak, főleg egyfélét termelnek, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak, lakói ' főleg munkások, vagy városba járók, s ezekben a tanyákban, legtöbb helyen már villany világít. Vannak átmeneti tanyák, amelyeknek lakói kihalóban vannak, vagy már ezekből a tanyákból kiköltöztek az emberek. Vannak kerti tanyák, amelyek főleg lakóhelyül szolgálnak, már kertes háznak lehet őket tekinteni, vagy más néven: alvó településeknek, amelyek főleg az alföldi városok, nagyközségek és iparnegyedek körül jöttek létre. S vannak átalakult tanyák, amelyeket már nem laknak, hanem mezei szállásnak, raktárnak használnak. Pest megyében mind a hat típus megtalálható, s ezért érdemes a szerző könyvét lapozni, amelyben a tanyarendszer további sorsára érdekes megállapításra lelhetünk. Romány Pál hangsúlyozza: számos tényező konzerválja a tanyát, míg más tényezők a csökkenés, az átalakulás irányába hatnak. A megszűnést segíti, elő, hogy csekély az utánpótlás: a fiatalok városba tartanak, elvándorolnak, szakmát tanulnak. A tanyák állapota sok helyen életveszélyessé vált, s ez is segíti dk apadást. S a megszűnés irányába hat, hogy sok helyen nincs villany, víz és kulturális lehetőség. Nemcsak vitatkozni Mégis, mindennek ellenére miért nem bomlik gyorsabban a tanyarendszer? Ezeket , az okokat is alaposan és körültekintően tárgyalja Romány Pál. Mindenekelőtt azért, mert a tanya munkahely és lakóhely is egyben. Azért, mert a kisüzemi tanyákon él — az egyéni gazdálkodókat nem számítva —, az országban 45 ezer szakszövetkezeti tag, alkalmazott. A háztáji tanyákban a termelés tartja vissza az embereket. Ott jobban lehet boldogulni, állatokat nevelni. (1971-ben például annyi sertést tartottak a tanyákon, amennyinek ötmilliárd forintért lehetett volna nagyüzemi férőhelyet építeni.) A megmaradás irányába hat, hogy nincs máshol lakás, hogy a tanyákon, a külterületeken a megélhetés olcsóbb és sokan itt kezdik el a gyűjtést az új életre. Végül az érzelmi kötöttség is nagy visszahúzó erő, valamint az, hogy a tanyák, a kültelki lakóházak is korszerűsödnek, egyre több helyre vezetik be a villanyt, fúrnak kutat stb. A megkérdezettek 50 százaléka a tanyákon akar maradni. A tanyákról tehát nemcsak vitatkozni kell, 'hanem tenni is kell érdekükben valamit, hiszen — a mai helyzetet alapul véve — évente csak egy százaléklcal csökken a tanyai, kültelki lakosság száma. A mai ütem szerint tehát pontosan száz év kellene a tanyák, illetve a kültelki lakóházak felszámolásához. * Átmeneti időszak A szerző mindezt jól látja, és könyve befejező részében tapasztalatait a következőkben foglalja össze: „Történelmileg értelmezett átmeneti időszakról van tehát szó, amely nem egy-két esztendőben, hanem évtizedekben mérhető, ami alatt kialakulhat a szocialista mezőgazdaság tulajdonviszonyai alapján az Alföldön is az új településszerkezet”, s hozzáteszi: „hogy milyen ütemben, mennyi vajúdással, az nagymértékben függ a mai és a holnapi intézkedésektől, lehetőségektől és azok tervszerűségétől is”. Gáli Sándor — Félmillió palack paradicsom ivólevet készít hazai ellátásra a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet konzervüzeme. A főzött- préselt gyümölcslevet sóval ízesítik és palackokban pasztőrözik. /
