Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
rtsi MEGYEI 1973. SZEPTEMBER 2., VASÄRNAP A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 százalékkal nőtt. Abban az évben erőteljes volt a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás is, mégpedig nagymértékű importnövekedéssel párosulva. A szükséges intézkedések után, 1972-ben a felhalmozás az 1971. évinek s/4-ére csökkent. Ez lényegében a készletfelhalmozás mérséklődéséből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973-as év első félévének adatai még nem utalnak a felhalmozási tevékenység élénkülésére. Látnunk keli azonban, hogy a fogyasztás és a termelés rendszeres növelése, az egészséges fejlődés nem valósítható meg a felhalmozás tartós stagnálása mellett. Ipar, mezőgazdaság, közlekedés A népgazdasági ágazatok! termelésének növekedési üteme és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékoknak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972-ben 6 százalékkal nőtt, 1973. I. félévében pedig 7 százalékkal. Az ötéves terv az ipari termelés kb. 6 százalékos növekedésével számolt. A legtöbb ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelel a terv előírásainak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt központi programhoz kapcsolódtak. Korszerűsödött az energia- termelés és -felhasználás, A gyártmánysitruktúra figyelemre méltó változása mellett azonban nem elég gyors az áttérés a gépiparban a gazdaságosabb termékek termelésére és a követelményeknél lassúbb a termékek cserélődése. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata — a tervvel összhangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972- ben 10,7 százalék, 1973. I. félévében 14,3 százalék). A vegyiparon belül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyi termékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. — A tervezettnél lassabban fejlődött az építőanyag-ipar termelése. A növekedés 1971- ben 2,9 százalék, 1972-ben 3,3 százalék, 1973. I. félévében 4,1 százalék volt. A cementtermelés néhány évi akadozás után 1972-ben 9 százalékkal, 1973. I. félévében fajvábbi 17 százalékkal nőtt. Ebben az évben is ugrásszerűen emelkedett a falburkolócsempe-termelés. — A könnyűipar termelése 1971- ben mérsékelten emelkedett (3,9 százalékkal), 1972- ben a növekedési ütem gyorsult (5,8 százalék), 1973. I. félévében pedig 12,1 százalékos növekedés mellett a könnyűipar az ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata volt. Az idei nagymértékű növekedésben fontos szerepük volt a belkereskedelem fokozódó rendeléseinek, a növekedés anyagi megalapozottságát pedig a végrehajtott rekonstrukciók biztosították. A IV. ötéves terv az építőipar feladatát az építési kereslet és kínálat között hosszú idő óta fennálló feszültségek feloldásában határozta meg. Ennek érdekében a terv gz építőipari termelés jelentős (évi 7—8 százalékos) növelését irányozta elő. 1971-ben a kivitelező építőipar termelése a tervet meghaladóan, 10 százalékkal nőtt. 1972- ben a növekedési ütem — a beruházások mérséklésével összefüggésben — 4 százalékra csökkent, és ez év első felében 3 százalék volt. A kivitelező építőiparon belül az állami építőipari vállalatok 1971- ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. félévében 44 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel azelőtt. A kereslet és a kínálat közötti feszültség az építőiparban jelentősen csökkent. A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét. Nagyjából megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a baromfitenyésztés. A sertésállományra korábban jellemző nagymértékű ingadozás jelentősen mérséklődött. A problémát jelentő cukkorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatását az 1973. évi adatok már részben érzékeltetik. Az idén nagyobb területen termelnek cukorrépát, mint az előző években. Június végén a szarvasmarhaállomány 2,8 százalékkal, a tehénállomány 3,6 százalékkal nagyobb volt, mint 1972 közepén. A búzatermését!ag és termésmennyiség minden korábbit jóval meghalad. Az áru- és személyszállításban a szállítóeszközök meny- nyiségi növelése mellett a műszaki színvonal emelése, a műszaki feltételek javítása volt a cél. A vasúti közlekedésben — összhangban az energiastruktura-változással — folytatódott a dieselesítés, a villamosítás. A városi — és ezen belül is elsősorban budapesti — tömegközlekedést javító tervcélok közül ezideig a metró kelet—nyugati vonalának használatba vétele és a szentendrei helyiérdekű vasút meghosszabbítása valósult meg. Az életszínvonal alakulása, áruellátás A IV. ötéves terv azt mondta ki, hogy a lakosság reáljövedelmének emelkedésében — a hatékonysági követelmények teljesítése mellett — az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reálbér növekedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbérnek 16—18 százalékkal, a reáljövedelemnek pedig 25—27 százalékkal kell emelkednie, ami éves átlagban 3—3,4, illetve 4,6—4,9 százalékos növekedésnek felel meg. Az elmúlt két évben a reálbérek tényleges emelkedése elmaradt a tervezettől, 1971- ben és 1972-ben is 2,3—2,3 százalék volt. 1972 novemberében az MSZMP KB állást foglalt az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások és művezetők béremelését illetően. Ennek hatására 1973. március óta fokozódott a bér- kiáramlás és a II. negyedévben reálértéken mintegy 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A reáljövedelem 1971-ben lényegében a tervnek megfelelően emelkedett (4,5 százalékkal), 1972- ben viszont mérsékeltebben (3,4 százalékkal). A családok reáljövedelmét nagymértékben befolyásoló eltartottak — keresőképtelen gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. A pénzbeni társadalmi juttatások növekedése reálértéken 1971- ben 9,4 százalék, 1972-ben 10,8 százalék volt. A növekedés 1973. I. felében gyorsult, és folyó árakon 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (reálértéken kb. 15 százalékkal). Az idei nagy növekedés részben azzal függ össze, hogy a központi áremelések ellensúlyozására emelték a nyugdíjakat és a családi pótlékot is. A terv az 1971—1975. években a termelői és a fogyasztói árak viszonylagos stabilitásával számolt, és kimondta, hogy a fogyasztói árak színvonalának átlagos emelkedése nem haladhatja meg az évi 1—2 százalékot. A tényleges emelkedés 1971-ben 2 százalék, 1972- ben 3 százalék, 1973. I. félévében 3,7 százalék volt. 1972-ben a tervet meghaladó áremelkedésben nagy szerepük volt egyes szeszesitalok és építőanyagok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) áremelésének, valamint az 1971. júliusában végrehajtott lakbér- emelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes egészében magára vállalta. Ugyanakkor nagymértékben csökkentették a szappanok, a mosó- és mosogatószerek, egyéb háztartási vegyicikkek és a harisnyák árát. 1973 I. félévében a fogyasztói árszínvonal- emelkedés nagyrészt a tej és tejtermékek, a cigaretták és az égetett szeszesitalok áremelkedéséből adódott. Az élelmiszerárak növekedésének ellensúlyozására a pénzbeni társadalmi juttatások növekedése mellett néhány ruházati és tartós fogyasztási cikk fogyasztói árának leszállítása szolgált. Különböző bér- és áremelkedésekké összefüggésben a tervidőszakon belül a központi szándékoknak megfelelően némileg változott a lakosság jövedelemeloszlása. 1971—1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben 165 500 lakás épült, és így teljesíthető a IV. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése. Az összes felépített lakáson belül a tervezettől eltérően kevesebb volt az állami, és több a magánerőből épülő lakások száma. A lakosság áruellátása — a néhány cikkből időnként előforduló átmeneti hiány ellenére — az ötéves terv eddig eltelt időszakában általában kiegyensúlyozott, kielégítő volt és követte a jövedelmi színvonal emelkedését. A kereskedelem és az ipar kapcsolatának javulására utal, hogy a kereskedelem 1973-ra, a tervezett jövedelemnövekedéssel összefüggésben, jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel korábban. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a népgazdaság az elmúlt két és fél évben általában kielégítő irányban és mértékben fejlődött, a problémákra, aránytalanságokra idejében felfigyeltünk. A kellő előkészítés után megtett intézkedések helyeseknek bizonyulták. További feladat, hogy a fejlesztési programoktól való helyenkénti elmaradásokat felszámoljuk, a beruházási munka színvonalának javításával és kiegyensúlyozottságának biztosításával gyorsítsuk a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítását. Ez nem eredményezheti a fogyasztásfelhalmozás arányának romlását, mivel — amint azt az előzőékben láttuk — vannak tennivalóink az életszínvonal növekedési ütemének gyorsítását illetően is. Csakis a gazdaságosabb termelési szerkezet, a munka hatékonyságának emelése teheti lehetővé a termelés és fogyasztás kívánt mértékű növelését, valamint a külkereskedelmi forgalom előnyös és kiegyensúlyozott bővítését. Végre, végre: eső Porhanyós földön gyorsabban Elegendő a vetőmag, a gép és a műtrágya A héten történt: az egyik megyei termelőszövetkezet szőlejét szemléltük éppen a gazdaság elnökével, amikor kövér cseppekben esni kezdett. Az ingujjra vetkezett tsz-elnök rosszallóan pislogott az ég felé, kicsúszott a száján, hogy „a fene ezt az esőt”, aztán hirtelen fölébredt benne a gazdalelkiisme- ret, s gyorsan a szájára ütött. Mint a gyerek, amikor a felnőttek társaságában ráébredt, hogy valamilyen nem egészen helyénvalót mondott és a várható büntetést ezzel a gesztussal igyekszik megelőzni. Mert hát végre, végre érkezett néhány kiadós zápor, oldódott kissé az aszály sanyargatása. Jó magágy a vetéshez Különösen a cukorrépa szenvedett, a kukorica sínylette a száraz meleget: sárgultak, összecsavarodva furulyáztak levelei. A megye homokos vidékein, a déli területeken, a dabasi, nagy- kátai, ráckevei járás egyik- másik vidékén, Cegléd környékén s még északon, Sződ, Főt térségében is megperzselte a nap a tengerit. A gazdák bizodalma azonban az előjelek szerint — nem volt hiábavaló, s úgy tűnik, hogy mint a tavasz utóján —, gabonaéréskor, a huszonnegyedik órában ismét csak fordult a kocka. Az őszi munkákat mindenütt szervezetten, jól előkészítik a gazdaságokban. Korán befejeződött az aratás, az átlagosnál mintegy két héttel előbb kezdhettek a tarlóhántáshoz, szántáshoz. S az augusztus végi futóesők megkönnyítették a talajmunkát is, a porhanyós földön gyorsabban dolgoznak a gépek, jobb minőségű magágyat készíthetnek az őszi vetéshez. Ügyelet november 30-ig A közelgő munkacsúcs teendőire a szolgáltató vállalatok is alaposan felkészültek. A Gabonafeldolgozó és -Felvásárló Vállalat új, ideiglenes tárolóhelyeket épít a várható, nagy mennyiségű termény befogadására. A megyei AGROKER-vállalat, az aratási ügyelethez hasonlóan, szeptember elsejétől november 30-ig ügyeleti szolgálatot tart ígérik, hogy továbbra sem lesz fennakadás a mezőgazadsági munkákban alkatrészhiány miatt, s kellő számú gépet bocsátanak a gazdaságok rendelkezésére. A másik három: jövőre öt, egyenként ötszintes házból álló lakótelep épül Dunakeszin. Kettőben már laknak, a másik 3 jövőre készül el. A 95 lakásos telepen a MÁV Budapesti Igazgatósága és a Dunakeszi Járműjavító dolgozói kapnak lakást, valamint a községi tanács által kijelölt bérlők. Az érkező új gabonakombájnok a kukorica betakarítására is alkalmasak, lesz elegendő Zmáj kukoricakombájn és csőtörő gép. Talajművelő gépekből, különböző típusú traktortárcsákból, kul- tivátorokból mintegy 10—15 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Folyamatosan szállítják az őszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges műtrágyákat is. Azok a gazdaságok, amelyek idejében föladták megrendelésüket, időben megkapják a nitrogén, a kálium, a foszfor és a komplex műtrágyát. Jó az ellátás növényvédő szerekből, kellő mennyiségben van raktáron csávázó vegyszer, rágcsálók, rovarkártevők és gombabetegségek elleni védekezőszer, talajfertőtlenítő. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat tájékoztatása szerint elegendő őszi árpa, rozs és tritkále vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Őszi búzából is megfelelő a kínálat, gondot okoz viszont, ’hogy a termelőszövetkezetek egy része még nem jelentette be vetőmagigényét, s ezzel késlelteti a szállítást. Bőséges készlettel rendelkezik a vállalat a takarmánynövények vetőmagjából, idejében 'kiszállítják a megrendelt lucerna-, szöszösbükköny-, bíborhere-, takarmányborsó- vetőmagot. Édesednek a szemek Készülődnek az őszi csúcs- idényre a cukorgyárak — szeptember első napjaiban kezdik átvenni a cukorrépát —, s nem kevésbé a bőripar vállalatai. S hogy haszna is volt az utóbbi hetek száraz időjárásának, erre bizonyság: a pincegazdaságoknak igencsak főhet a fejült, hogy miként tárolják a várható nagy termést. ígérik: megoldják ezt a kérdést a szüretig, nem lesz fennakadás az átvételnél. A megye gazdaságaiban egyébként nemcsak rekordtermést ígérnek a szőlők, hanem igen jó minőségű bort is: biztatóan alakul a cukorfok, kellően édesednek a szemek. A. Z. Szakszervezetek Pest megyei hete Részt vettek: huszonötezren EMLÉKEZETES MARAD megyénk szervezett dolgozói számára az augusztus 11. és 19. között Vácott és körzetében megrendezett szakszervezetek Pest megyei hete. A nagyszabású előkészítő és szervező munka eredményeként a hét rendezvényein több mint 25 ezer szakszervezeti tisztségviselő, aktivista, szervezett dolgozó vett részt. A rendezvénysorozat jelentőségét emelte, hogy a találkozókon, munkamegbeszéléseken, kulturális programokon az egész megyéből voltak részvevők, akik hazatérve, mások módszereivel, gondolataival gazdagodva számolhattak be a hallottakról. A HÉT ESEMÉNYEI KÖZÉ TARTOZTAK a termelést és gazdálkodást segítő rendezvények. A Forte gyár klubhelyiségében például fiatal műszakiak és közgazdászok vitatkoztak a közgazdasági és műszaki munka összhangjának kérdéseiről. Dunakeszin a művelődési központban a Brigádélet folyóirat olvasói ankétjén négy üzemből meghívott brigádvezetők élénk vitában tárgyalták meg a szocialista brigádmozgalom fontos kérdéseit: legyen-e tagja a brigádnak a helyi gazdasági vezető, milyen újabb módszerek alapján történjen az értékelés, mi a brigádok szerepe a munkássá nevelésben. E két rendezvény is megmutatta, hogy megyénk szakszervezeti szervei és tagsága érti és teljes erővel meg akarja valósítani a SZOT-határozatot, amely kimondta, hogy a szak- szervezetek 1973-ban erőteljesen segítsék a gazdasági célok megvalósítását, hiszen az életszínvonal további emelése döntően gazdasági feladataink teljesítésétől függ. A szakszervezetek XXII. kongresszusa a rétegpolitikai tevékenységből kiemelte a dolgozó nők és a dolgozó fiatalok közötti szakszervezeti munka fejlesztését. E törekvés hatotta át a Munkásnők az üzemben című ankétot, amelynek fő témája volt a nők részvétele a társadalmi és mozgalmi munkában. AZ IFJÜSÄGRA IS nagy figyelmet fordítottak a rendezők. A SZOT elnpksége és a KISZ KB intéző bizottsága egyeztetett álláspontjának megfelelően szakszervezetek és ifjúsági szervezőtek együtt segítették a rendezvénysorozat kulturális és sportmegmozdulásait. Nagy többségben fiatalok vettek részt a Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádok vetélkedőjének döntőjén, amely nemcsak névadójuk életének és munkásságának ismeretét mélyítette, de fokozta a brigádtagok között az összetartozás érzését és a közös munka örömét. Hasonló hatást eredményezett a művészeti együttesek bemutató előadása a váci zeneiskolában, melyet szakmai és művészetpolitikai jelleggel tartottak. A részvevőket és a nézőket egyaránt foglalkoztatta a verseny, amelynek keretében 35 üzem 430 sportolója mérte össze tudását különböző sportágakban. A szakszervezeti munka színvonalát, hatékonyságát, a mozgalom belső életének szervezettségét, az aktivisták és a tagság jobb informáltságát szolgálta a többi rendezvény is, például az üzemi munkavédelmi felelősök konferenciája, a váci tv-képcsőgyár kultúrtermében az üzemegészségügyi felvilágosító és nevelőmunkáról tartott ankét. Nagy érdeklődést váltott ki és utólag is komoly visszhangja volt annak a fórumnak, amelyen a Társadalom- biztosítási Igazgatóság vezetői válaszoltak a szakszervezeti aktivisták kérdéseire. A szakszervezeti könyvtárosok tanácskozása Vácrátó- ton, a botanikai intézetben zajlott. Beszélgettek és tanácskoztak a kertben séta- utak alkalmából. A forró déli napsütés idején pedig egy központi helyiségben beszélték meg a legfőbb témát, a könyvtárak közművelődési feladatait. HASONLÓ RENDEZVÉNY- SOROZAT még nem volt a megyében. Ennyi szakszervezeti _ esemény, ilyen sok részvevővel: kezdeményezőkészséget, körültekintő előkészítést követelt. A végső cél az volt, hogy jól sikerüljön ez a hét, és ebben az esetben az idei rendezvényt további hasonlók kövessék. A szakszervezetek Pest megyei hete* mindkét célnak tökéletesen , megfelelt. >
