Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

1973. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK MSI ■ HEGYEI ■*'/­POSTABONTÁS Elefántvadászat A napokban tért haza Gödöl­lőre legújabb külföldi útjáról Ignácz Ferenc fogtechnikus, aki szenvedélyes vadász. Ta­valy két hónapot töltött Tan­zániában. Az érdekes útról részletesen a közeljövőben megjelenő könyvében számol be: Barátaim, a maszájok. Kelet-Afrikában, Tanzániá­ban és Kenyában élnek a ma­szájok, az alig 250 ezres, de igen harcos nép. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsái me­lyet mesterien kezelnek. Ha két maszáj együtt vadászik, még az oroszlántól sem riad vissza. A maszáj nők kopasz fejűek, teleaggatják fülüket, karjukat mindenféle csillogó Levelek a közlekedésről tárggyal. A vadászaton kívül minden munkát a nők végez­nek. Ignácz Ferenc sokat vadá­szott a Manyara-tó környékén. Sok zebra-, impala- és rino- céroszcsordával találkozott. Elefántvadaszatnál a helybe­liek körében a trófea az állat farka. Aki lelövi az állatot, először a farkát vágja le, és ezzel ad jelt arra, hogy az ál-, latnak megvan az „embere”. A vad nyúzása szertartásosan történik, és nagy szakértelmet kíván. Külön mesterség az agyarak kibontása. A gödöllői vadász nemrég Csehszlovákiában járt. A cél­pont itt legtöbbször hiúz és medve volt. Itthon legtöbb­ször az Alföldet járja, Dabas- tól Ladanyberényig. Legszíve­sebben víziszámyasokat kap puskavégre. Csiba József Gödöllő Amikor július közepén ösz- szefoglalóan szóltunk a Posta­bontásban az első félév levél- terméséről, megállapítottuk: változatos tartalmuk ellenére is csoportosítani lehet a leve­leket témáik szerint. A közle­kedéssel kapcsolatos közérde­kű panaszok, észrevételek szá­ma volt a legmagasabb. A má­sodik félév eddig eltelt szaka­szában az első félévhez képest örvendetesen megnőtt a hoz­zánk érkező levelek száma, ám ami változatlan maradt: a köz­lekedéssel kapcsolatos tovább­ra is a leggyakoribb téma. Volán-valasz Azóta is rendszeresen közöl­jük ezeket a leveleket. Július 26-i számunkban helyt adtunk Czifery Imre váci olvasónk panaszának. Július 15-én, va­sárnap délután a leányfalui strand előtt nagy tömeg vára­kozott a váci révhez menő buszra, melyről végül sokan lemaradtak. A kalauznő azon­ban megnyugtatta őket: men­tesítő járatokat állítottak for­galomba. „Hamarosan meg is érkeztek ezek az üres buszok, de nem álltak meg. A gépkocsivezetők csak mosolyogtak a zuhogó esőben a busz felé vágtázó em­bereken, de nem vették fel őket” — írta olvasónk. Elöljáróban el kell monda­nunk — s nem is kell különö­sebben indokolni —, hogy a nyáron nagymértékben meg­növekedett a hétvégi kirándu­ló és üdülő buszforgalom, mely az illetékes Volán 90- as Vállalatot jelentős feladat elé állítja. Éppen ezért a Du­nakanyar legforgalmasabb te­rületére — a szentendrei fő­nökségre — az utasforgalom zavartalan lebonyolítása érde­kében a rendelkezésre álló ko­csikon kívül egyéb; szolgálati helyekről rendszeresen négy csuklós és tíz szóló, nagy be­fogadóképességű Ikarus—66 típusú autóbuszt csoportosítot­tak át, és külön jegyosztókról is gondoskodtak. A hét végén, péntektől vasárnap délig ki- szállítótt utasokat visszafelé 2—3 óra alatt kell elszállítani, és ez nem megy még teljesen zökkenőmentesen. „Július 10-én délután várat­lan zivatar tört ki, és így ter­mészetesen mindenki egyszer­re kívánt Leányfaluról Szent­endrére, illetve a váci révhez utazni — írta válaszlevelében Pfeil József forgalmi igazgató- helyettes és Nemere Zoltán forgalomfejleszitési osztályve­zető. — Azok az autóbuszok, amelyek nem álltak meg, mind járatfelvételre mentek Viseg- rád, Dömös, Dunabogdány helységekbe, hiszen onnan is csak el kellett szállítani az utasokat. Kisebb várakozás után azonban minden utast el­szállítottak.” „Személyzetünket segítőkész magatartásra oktatjuk. Sok­szor azonban az utazóközönség egy részétől is több megértést, türelmet kell kérnünk a zavar­talanabb utazás érdekében, mert akadnak olyanok, akik feleslegesen megnehezítik sze­mélyzetünk felelősségteljes, fá­radságos mujikáját.” És egy Volán-javaslat: „lényegesen csökkenthetők lennének a panaszok, ha az utasok a megállóhelyeken ér­kezési sorrendben várnák az autóbuszt és fegyelmezetten, PANASZOS LEVELEK NYOMÁBAN Bosszúságok, Kiss Miklós veresegyházi ol­vasónktól érkezett a hír egy apró bosszúságról. Olvasónk néhány hónappal ezelőtt egy Jáva Babetta típusú motorke­rékpárt vásárolt a helyi vas­műszaki boltban. A vásárlás időpontjában és azóta sem si­került a motorkerékpárhoz az oly nélkülözhetetlen műszaki leírást, valamint vázlatrajzos ismertetőt megszereznie. A ve­resegyházi üzlet vezetője, Blá- zsi János megpróbált segíteni: levélben kért, több ízben, mű­szaki leírást a nagykereskedel­mi vállalattól. Kérését ez ideig még válaszra sem méltatták. Több fővárosi és Pest me­gyei üzletben érdeklődve meg­tudtuk, állandó gond a mű­szaki leírások hiánya. Sajnos, nemcsak az import motorke­rékpárok, hanem a hazai gyártmányú háztartási gépek­hez sem mindig mellékelik. Csak egyetlen példa a sok kö­zül: a 8800 forintos Hajdú Szuper automata mosógépek­hez általában kevesebb pros­pektust kapnak az eladók, mint ahány mosógépet szállí­tanak-a boltokba. Pedig a vá­sárlók legtöbbször nem akkor döntenek arról, hogy milyen típusú motorkerékpárt vagy háztartási gépet vásároljanak, amikor belépnek az üzletbe. Jogos igény tehát, hogy az érdeklődőknek megfelelő szá­mú prospektust vagy műszaki leírást biztosítsanak. Szerin­tünk valamennyi — gyakran igen költséges — reklámfogás­nál hatásosabb, lenne, ha a gyártó vállalatok erre is gon­dot fordítanának. Sőt, kötele­sek leírást adni a gépekhez. Drajkó Ferenc váci olvasónk panasza ugyancsak két kerék­kel kapcsolatos: Másfél évvel ezelőtt vásárolt egy Csepel tí­pusú kerékpárt, s mindössze négy hónapig használta. Utol­jára ez év áprilisában küldte be javításra a Hungaroszerviz Motorkerékpár Javító Ksz (Bp., XIII., Hegedűs Gyula u. 73.) részlegébe. A kerékpár az­óta is a szervizben van. A helyszínen érdeklődtünk, mi történt az elmúlt hónapok­ban Drajkó Ferenc kerékpár­jával. Kígyós Tibor, a részleg- vezető adott felvilágosítást. — Postán érkezett hozzánk Vácról Drajkó Ferenc kerék­párja, ez év áprilisában. Né­hány nappal később levelet kaptunk Vácról, melyben Draj­kó Ferenc elnézést kért, a ga­rancialevelet elfelejtette pos­tára adni és a levélhez való­ban mellékelt egy garanciale­velet. Csakhogy ez egy régi varrógép garancialevele volt, tehát a megjavított kerékpár­hoz nem használhattuk fel. Május közepén levelet írtunk Drajkó Ferencnek és kértük, hogy a kerékpár garancialeve­lét azonnal juttassa el hoz­zánk, mert a kerékpár elké­szült. Azóta semmiféle választ nem kaptunk. Sajnos, garan­cialevél nélkül nem adhatjuk ki a kerékpárt, csak abban az esetben, ha az elvégzett javí­tásokat készpénzzel kifizeti a megrendelő. Egyébként részle­günk foglalkozik mind a ma­gyar, mind a külföldi kerékpá­rok garanciális javításával. Pest megyéből naponta 25—30, javításra szoruló kerékpár ér­kezik be hozzánk, tehát elfog­laltságunk bőven van. Érthető, hogy a válasz nélkül hagyott levél után már nem írtunk ügyfelünknek. Egyébként, mint mondtam, hónapok óta készen áll a kerékpár. Garan­cialevél, vagy fizetés ellené­ben bármikor átvehető. A. É. ebben a sorrendben szállnának fel rá. Ma még ugyanis az élelmesebbek, erőszakosabbak rövid várakozás után elutaz­nak, a visszaszorítottak viszont kénytelenek több autóbuszt is bevárni.” Vita a KRESZ-fáblák körül Külön örvendetes, hogy le- vélíróink nemcsak akkor fog­lalkoznak közlekedési problé­mákkal, ha közvetlenül érinti őket. Augusztus 16-i Posta­bontásunkban Behajtani tilos címmel közöltük Kelemen Já­nos gödöllői olvasónk levelét. Szószerint idézünk belőle, nem véletlenül. „Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem előtti útszakasz mindkét végén tábla jelzi, hogy behajtani tilos, a gépjárművek mégis úgy közlekednek ott, mint valami fő­útvonalon. Jó lenne erélyesen fel­lépni ezek ellen a gépkocsivezetők ellen, akik semmibe véve a KRESZ szabályait, fölöslegesen ve­szélyeztetik embertársaik épségét.’* Hamarosan Soltész Éva gö­döllői olvasónktól kaptuk a következő hozzászólást: „Behajtani tilos című cikkük téves információn alapul, mivel Keiemen János az ott levő KRESZ- táblát nem ismerte fel. A tábla ugyanis az átmenő forgalom til­tását jelzi.” Ezután kaptunk még egy le­velet, Mayer Ferenc zsámboki olvasónktól. A borítékban igen pontos helyszínrajz is volt. (Már ami az utak, a vas­út, a gyalogátkelő és az egye­tem elhelyezkedését illeti...) Idézünk a levélből: „A jelzett tábla nem behajtani tilos, hanem átmenő forgalom ti­los. Amennyiben a cikkben jel­zett táblát helyezték volna el, az egyetem járművel nem is volna megközelíthető. Szerintem még ezt a jelzőtáblát is el kellene távolí­tani, mivel a másik útnál sorom­pó van, és ezt többször fél órára is zárva tartják. Javaslom: enged­jék meg az átmenő forgalmat, és elég lenne meghagyni. a kitett 40 kilométeres sebességkrö-látozó táb­lát.” Három levél egy adott út­szakasz KRESZ-tábláiról — figyelemre méltó, és a maga nemében páratlan postánk­ban. Éppen ezért ellátogat­tunk a vitatott helyre, hadd lássuk, mi az igazság. Mielőtt beszámolnánk hely­színi szemlénk eredményéről, elmondjuk — már csak azért is, mert senkinek sem árt, ha ismeri a KRESZ-t —, hogy a KRESZ-ben több fajta tábla is tiltja a behajtást. Egyrészt van égy-egy járműfajtára, il­letve súlyra vonatkozó, más­részt minden járműre, még a megkülönböztetettre is. Ez a „normál” behajtani tilos táb­la, melyet az egyirányú ut­cának abba a végébe helyez­nek el, amerre egyirányú az utca, és van még a minden jármű forgalma mindkét irányból tilos tábla is. A jelzett útszakasz mind­két végén ez utóbbi táblával találkoztunk, alatta a kiegé­szítő tábla: „Kivéve az egye­temre érkező járművek”. Az út középső' szakaszán ugyan­csak kinn van ez a tábla, de már más kiegészítő táblával: „Átmenő forgalom”. Tehát Kelemen János olva­sónknak igaza volt, a másik két levél állítása. téves, a táb­lák nem tiltják, hanem éppen megengedik az átmenő forgal­mat (vagyis akinek az úticélja az egyetem: behajthat). D. G. G. Olvasóink írták — utánajártunk Az alábbi összeállításban biztosítási panaszról közöljük az illetékesek és a magunk véleményét, valamint két ko­rábbi olvasói észrevételre té­rünk vissza. Mindkettő a vil­lanyvilágítással kapcsolatos, csupán a megoldások közt van „néhány” forintnyi különb­ség. Biztosítás — biztos semmi? Édesapám július 9-én gáz­palackot szállított kerékpáron lakására. A palack levétel közben kicsúszott a kezéből, és jobb lábának második uj­jún a körmöt megsértette, melyet másnap az orvos le­vett. Apám 1963. február 26- tól tagja a CSÉB-nek, havi 20 forintos tagdíjjal. 1971. augusztus 1-től havonta 40 forintot fizet. 1971. december 1-én ment nyugállományba, és erről az ÁB ráckevei fiók­ja is tud. Apám a havi 40 fo­rintos biztosítási díjat azóta előre fizeti negyedévenként. A jelenlegi negyedévre esedé­kes 120 forintot július 2-án, a 386—98613 számú csekkszám­lán fizette be. A sajnálatos eset miatt apám igényt tart a 200 forin­tos balesetbiztosítási szolgál­tatásra, de ezt az ÁB rácke­vei fiókja megtagadta azzal, hogy a baleset nem üzemben történt. Ezek után a követke­ző kérdéseim vannak: r Ha a nyugdíjas továbbra is fizeti a teljes biztosí­tási díjat, méghozzá előre, miért nem illeti meg ugyanaz az elbírálás, mint üzemi dol­gozó korában? O Ha a baleseti szolgálta­tások nem illetik meg a nyugdíjast, akkor milyen cí­men veszi fel a biztosító a biztosítási díjat a nyugdíjas­tól? O Kívánhatja-e az ÁB nyugdíjas tagjától azt, hogy balesete üzemi baleset­ként következzen be? Gál István Tököl A panaszra az Állami Bizto­sító illetékes Pest megyei Igaz­gatóságán Pánczél István igaz­gatótól kértünk választ: — Teljesítési kötelezettsé­geinket feltételek szabályozzák. Ml teljesítettük és a jövőben is teljesíteni fogjuk mindazokat a kötelezfettségeket, amelyek egy- egy adott esetből eredben ben­nünket terhelnek. — Az olvasó édesapja birto­kában levő CSÍ2B/40 jelű tag­könyv alapján halál, állandó és teljes, részleges avagy 28 na­pot elérő táppénzes állományt eredményező balesetek esetén fizetünk. Az említett feltételek körömelvesztésre csak az eset­ben nyújtanak térítést, ha a baleset üzemben történt. A le­vélből kiderül, hogy a baleset nem üzemben történt, ezért az egyébként sajnálatos esetet biztosítási jogon térítésre kö­telezettnek nem tekinthetjük, azaz nem tudunk érte fizetni. — Kérünk feleletet a levél­ben feltett kérdésekre is. — Nyugdíjas vagy üzemi dol­gozó között az említett feltéte­lek az egyéb eléggé széles kö­rű kockázatvállalás mellett is csak a körömelvesztésben, va­lamint az ápolási térítésben tesznek különbséget. A szóban forgó CSÉB/40 jelű biztosítás — az üzemben történt körömel­vesztést nem tekintve — bár­hol bekövetkező más természe­tű balesetekre 1200 forintig vállal kockázatot. A balesetből vagy természetes halálból be­következő esetek térítését a nyugdíjas korban álló esetében szintén vállaljuk, így nem érez­zük, hogy a tagsági díjat a nyugdíjas korban élőktől el­lenszolgáltatás nélkül vesszük fel, annál inkább sem, mert a mindenki életében bekövetkező esetek bizonyos korban a valő- szinűségszámltást nézve gyak­rabban következnek be. A nyilatkozat egyáltalán nem nyugtatott meg bennün­ket sem. Egy nyugdíjast, mi­vel már nem dolgozik mun­kahelyén, igen ritkán ér bal­eset — üzemben. Annál na­gyobb a lehetősége annak, hogy otthon vagy utcán tör­ténik valamilyen baj. Dicsé­retes, hogy halál esetén is se­gít a biztosító, de éppen ezért a kisebb esetekre vonatko­zóan se vonja meg szolgála­tait. Olvasónk panaszát tehát a kapott válasz után is erköl­csileg jogosnak tartjuk, noha a jogszabályok kétségtelenül így rendelkeznek. Ám nincse­nek megváltoztathatatlan jog­szabályok !... Egy újabb „világos" eset Augusztus 2-i Postabontá­sunkban közöltük Barta Ist­ván dabasi olvasónk panaszát: négy év óta hiába kéri szó­ban és írásban a nagyközségi tanácstól a már régóta meg­levő villanyhálózat 30 méter­rel való meghosszabbítását. Ezzel nyolc család házából száműzhetnék a petróleum­lámpáit. A panaszra Járomi Lajos, a tanács építési csoportvezetője válaszolt: — Dabas nagyközség terü­letén a három község egyesí­tése óta évről évre jelentős probléma a villanyhálózat­bővítés. Erre minden évben, nagy összeget fordítunk, mégis van olyan belterületi rész, amely nincs villamos energiá­val ellátva. A belterületi vil­lanyhálózat-építéssel párhu­zamosan fokozott figyelmet fordítunk a külterületi lakott helyek villamosenergia-ellá- tására is. — Konkrétan: hol bővítik a villanyhálózatot az idén, és mikor kerül sor az olvasónk által sérelmezett Beton utca villamosítására? — Idén a Dabas II., öreg- országút, Szőlőhegyen építünk villanyhálózatot, illetve az Erkel Ferenc úti lakótelepet villamosítjuk. A Dabas III., Beton út villamosítása 1974— 75. évi tervünkben szerepel. Intézkedtek! Az augusztus 2-d Postabon­tásban jelent meg Kiss Sán- dorné gödöllői olvasónk leve­le arról, hogy az Elektromos Művek dolgozói Mogyoródon a kicserélt rossz égőket szana­szét dobják a pózna körül, és így felesleges balesetveszélyt teremtenek. Erre kaptunk vá­laszt Szajbert Ferenctöl, az Elektromos Művek újpesti üzemviteli osztályának veze­tőjétől: „A közvilágítási izzókat cse­rélő szerelőinket szigorúan megdorgáltuk, és megtiltottuk a hibás közvilágítási izzók helyszíni megsemmisítését.” * Szerkesztői üzenetek G. R., Szigetcsép: A jelzett fur­csa esetre felhívtuk a MÁV ille­tékeseinek figyelmét. G. J., Pécel: Ügyét vizsgáljuk. Visszatérünk rá. K. Gy„ Érdparkváros: Panaszát továbbítottuk az Elektromos Mű­vekhez. B. L., Cegléd: Levelét a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága Pest megyei Igazga­tóság ceglédi kirendeltségéhez küldte el. Amint megkapjuk a választ, jelentkezünk. S. F.-né, Al- bertirsa: Az esettel nem tudunk most újra foglalkozni. T. P., Cse- mő: A kért cím a következő: Magvető Könyvkiadó, Budapest, V., Vörösmarty tér 1. A utószervizünkben rövid határidőre vállaljuk személygépkocsik javítását üzembe helyezését karbantartását szervizét Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. , Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KSZ Nagykőrös, Ceglédi út 21.

Next

/
Thumbnails
Contents