Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-11 / 212. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Közös munkásmozgalmi múlt jegyében ünnepelt Pest megye és a főváros • • Ötezres tömeg a gödi Fészek emlékművének vasárnapi avatóünnepségén „Szép a gödi strand Tele jóvízű forrásokkal, árnyas fákkal, és tele jókedvű munkásokkal. Itt egymás közt, vízben és napfényben fürödve, huszonnégy órára elfelejtik nyomorúságukat, huszonnégy órára ők is emberi életet éhnek. A huszonnégy órás együttélés, a közös játék, a közös szórakozás öröme a szolidaritás érzését fejleszti ki bennük, az összetartozás érzését, amelyre oly nagy szükség van a ránk váró küzdelemben” — írta e sorokat három évtizeddel ezelőtt, 1931. augusztus 9-i számában a Népszava, a gödi Fészek, a Munkás Testedző Egyesület (MTE) nyári telepéről, üdülő-táborhelyéről. S most erre az egykor jelentős társadalmi, politikai szerepet is betöltött gödi Fészekre, az úgynevezett vörös Duna-part — Dunakeszi műhelyteleptől Felsőgödig — most is kellemes szakaszának múltjára emlékeztek a ma munkásai, akiknek immár nemcsak 24 órás belefelejtkezést, nemcsak 24 órás emberi életet jelent az itt tartózkodás. Nem felejtve a régi nyomorúságot, emlékeztek itt fővárosi és Pest megyei dolgozók a közös ünnepségeken, erősítve a szolidaritás mindig időszerű gondolatát napjaink felszabadult, emberi életet élő munkásosztályában is. A kétnapos eseménysorozat fő programja vasárnap délelőtt zajlott le a váci műút és a gödi Fészekhez bevezető út találkozásánál felállított, új emlékmű körül. „Ahol a szabadság a rend, / Mindig érzem a végtelent” — hirdetik József Attila verssorai az MSZMP Pest megyei és Budapesti Bizottsága által közösen emelt emlékművön, amely a gödi Fészek és környékén folyó két évtizedes munkásmozgalmi küzdelmekre emlékeztet, szimbolizálva a főváros és Pest megye közös munkásmozgalmi múltját, dolgozóinak összetartozását. A nyári forróságot idéző szeptemberi tűző napon is több mint ötezren gyűltek össze itt vasárnap: az egykori MTE-nek a gödi Fészekbe járt veteránjai, és a mai gödi Fészek rajongói éppúgy, mint azok sokasága, akiket a megemlékezés tisztessége szólított ide a fővárosból és Pest megyéből egyaránt, így a többi között a váci járás valameny- nyi községéből. Az MSZMP Pest megyei és Budapesti Bizottsága, valamint a KISZ Pest megyei és Budapesti Bizottsága e közös ünnepségének elnökségében foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB irodavezetője, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Vészi Lászlóné, a KPVDSZ titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, s többen. Budapest, Pest megye Az új emlékmű párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői közül. A Himnusszal kezdődött az avató ünnepség, majd Horváth Ferenc kiváló művész — maga is a gödi Fészek régi-látogatója —, érzelemgazdagon adta elő József Attila A Dunánál című költeményét. Az ünnepség résztvevőit a rendező szervek nevében Barát Endre, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára köszöntötte, emlékeztetve a hely történelmi jelentőségére, amelyről a továbbiakban részletesen emlékezett meg ünnepi beszédében. Tausz János, az MSZMP Központiv Ellenőrző Bizottságának tagja, az IBUSZ vezérigazgatója, Pest megyei országgyűlési képviselő. Sport, kultúra AZ M$ZMP PEST MEjGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI PEST MEGYEI XVII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1973. SZEPTEMBER 11., KEDD BEFEJEZŐDÖTT AZ ALGÍRI CSÚCS A hó második felében Koszigin Jugoszláviába látogat Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökének meghívására Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke szeptember második felében hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában — jelentették be Moszkvában. Az el nem kötelezett államok vasárnap befejeződött algíri csúcsértekezletén elfogadták az albizottságok által előterjesztett határozati javaslatokat. A dokumentum követeli, hogy tegyenek lépéseket Izrael diplomáciai, gazdasági, katonai és kulturális bojkottálására, követeli továbbá a függetlenséget és önrendelkezési jogot minden afrikai ország számára, amely jelenleg gyarmati vagy fehér kisebbségi uralom alatt áll. Hangsúlyozza, hogy Portugáliát ki kell zárni a NATO-ból, vagy fel kell függeszteni tagságát mindaddig, amíg nem biztosítja Angola, Mozambik, Guinea függetlenségét. A határozat ugyancsak elmarasztalja Dél-Afrikát, Rhodesiát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Japánt, amiért támogatják a gyarmatosítók afrikai tevékenységét. Az algériai csúcsértekezlet határozatot fogadott el arról is, hogy az ötödik csúcsértekezletet 1976-ban, Sri Lanka fővárosában, Colombóban tartják, (Kommentárunk a 2. oldalon.) „Mi hoztuk az időt" Kiállítás munkásokról Dr. Bíró Ferenc mondott megnyitót a Csepel Au fogy ár művelődési központjában A tavaly decemberben útjára indított kiállítás — melyet az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propagandaosztálya rendezett — tegnap Pest megyébe, a Csepel Autógyár művelődési központjába érkezett. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Tamás Mária, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Jónás Zoltán, az MSZMP Ráckevei Járási BiTausz János ünnepi beszédét mondja Tausz János beszédét átszőtték a személyes visszaemlékezés színes szálai, hiszen maga is egykori tagja, rendszeres látogatója volt a gödi Fészeknek, részt vett munkás- mozgalmi életében, hiszen itt — mint hangsúlyozta — a sporttevékenység is politika volt a javából. Olyan időben, amikor — az 1930-as esztendőkben — a polgári sportszervezetek egyre inkább milita- rizálták a sportot, az itt lezajlott tömegdemonstrációknak s ennek során a munkástömegek és a munkás sportolók követeléseinek összekapcsolása nagy politikai jelentőségű volt. Jellemző példaként mondotta el erre az 1934. július 3-i ünnepséget, amelyet a Szovjetunióval való szolidaritás. a béke jegyében vörös sportnapként rendeztek meg. A 150 úszó részvételével lezajlott versenyen a tömegből nemcsak az úszókat buzdították, hanem éltették a Szovjetuniót, a kommunista pártot, a munkásegységet, a munkás sportot. A szervezőket maga a tömeg védte meg a megjelenő csendőröktől. Hasonlóképpen kiemelkedő volt az 1938. évi, az egyesület 30 éves jubileumára rendezett ünnepély és ugyanabban az évben, az Országos Ifjúsági Bizottság itt szervezett első ifjúmunkásparaszt találkozója. — A Fészek és a többi, itt mellette sorakozó hely nem politikamentes sporttelep volt — hangsúlyozta Tausz János —, hanem a párt befolyása• alatt álló sport- és kulturális központok, amelyek a fiatalok százait és ezreit nevelték öntudatos emberekké, szocialistákká, kommunistákká. Alapos történetiséggel, a jelenlevők nagy figyelmétől kísérve mutatta be a továbbiakban az ünnepi szónok a gödi Fészek szerepét, a Munkás Testedző Egyesület tevékenységét, rámutatva arra, hogy itt, a Duna-parti nyári telepeken a sport- és kulturális igények kielégítése mellett, a dolgozók egyre nagyobb tömege ismerte fel, hogy o sport, a kultúra és a politika nem választható el egymástól. Az öntudatos dolgozók fölismerték, hogy a munkások sportolási és művelődési lehetősége összefügg mindenkori anyagi helyzetükkel, a munkaidővel, a munkabérrel, a munkaviszonyukkal. E feltételek megteremtése csak politikai, gazdasági harc útján lehetséges. A gyakorlat megtanította őket arra is, hogy a sport- és kulturális egyesületek működésének feltétele, a szervezés és a szervezkedési szabadság kivívása, ugyancsak politikai harc. Mindezek következtében a sport-, a kulturális mozgalom része a munkásmozgalomnak, az osztályharcnak. Ennek tudatosításában döntő szerepet játszottak a kommunista aktivisták és a KMP sejtjei a munkás sportegyesületekben. lenére is, amelyek különösen 1941 után erősödtek föl, amikor egyebek között betiltották az MTE hagyományos évenkénti matinéját. A munkássportolók az üldöztetések ellenére sem maradtak el sem a sporttól, sem a politikától. A felszabadulás után is megálltak helyüket a Fészekben és a többi közeli telepen nevelkedett fiatalok. Így a munkássportolók az elsők között értették meg a történelmileg szükségszerű lépést: az egységes munkáspárt megteremtésének gondolatát is. — Ma, amikor a munkás- osztály egységes pártja népünk vezető ereje, emlékezzünk meg arról, hogy ennek az egységnek egyik gyökere ebbe a talajba nyúlik vissza — jelentette ki, majd a továbbiakban ismertette a gödi Fészek jelenlegi életét, helyzetét. — Olyan korban — mon- (Folytatás a 3. oldalon.) zottságának első titkára, Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára is. A megnyitó beszédet dr. Bíró Ferenc mondotta (a képen). — Ez a kiállítás a munkásokról, a munkásoknak szól — kezdte beszédét, s elmondotta, hogy a „Mi hoztuk az időt” című nagyszabású tárlatot eddig három megyében tekinthették meg az érdeklődők, Pest megye a negyedik. Nem meglepő, hogy ilyen hamar eljutott hozzánk a bemutató, hiszen megyénk félmillió aktív keresőjéből 210 ezer az ipari munkás. Az elmúlt tíz esztendőben 25 százalékkal nőtt Pest megyében a munkások száma. Beszélt az ingázókról is, hiszen csaknem 250 ezren ülnek napról napra vonatra, autóbuszra a városokban és községekben, hogy munkahelyükre , induljanak — közülük 10 ezren a fővárosba tartanak. Sokat javult az iparban a dolgozók műveltsége, nőtt az iskolázottság, amit az is bizonyít, hogy amíg 1960-ban a munkások alig negyven százaléka végezte el az általános iskolát, 1970-ben már több mint hatvan százalékuk. Nőtt a politikai aktivitás, mind több részt vállalnak a munkások a közéletben is, a legutóbbi tanácsválasztás után Pest megyében kétezer fizikai dolgozó lett tanácstag. Nem szégyenkezhetünk munkásaink átlagjövedelmével sem, hiszen ez az országos átlag felett van — 2398 forint. Javultak az életkörülmények, a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata nyomán béremeléseket hajtottak végre s kiszélesítették a munkás- lakás-építkezések tömegbázisát is. — A kiállítás önmagáért beszél, éppen ezért a sok beszéd helyett tekintsük meg ... — mondta befejezésül dr. BíMindezeknek tudható be — , amint arra rámutatott Tausz János —, hogy a gödi Fészek tagjai a többi mumkássportoló- val együtt a mindennapi életben is megállták a helyüket a munkásosztály harcaiban. Számos példa bizonyítja ezt, azoknak az üldözéseknek elRészlet a gödi Fészek emlékművének avatöünnepségéröl. ró Ferenc. (Mi lapunk 3. oldalán vezetjük el olvasóinkat a kiállításra.) A Csepel Autógyár művelődési központjában öt napig látható a vádorbemutató, utána Vácott, Szentendrén, Gödöllőn, Százhalombattán, Cegléden és Nagykőrösön tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás október 10-ig „vádorol” megyénkben. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Richard F. Pedersent, az Amerikai Egyesült Államok új magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett magyar ország- gyűlési küldöttség — az NDK Népi Kamarájának meghívására — hétfőn délelőtt Berlinbe érkezett. Este dr. Gerald Götting, az NDK Népi Kamarájának elnöke vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. N. A. Tyihonov, szovjet miniszterelnök-helyettes vasárnap délután látogatást tett a Leszdrevmas—73. nemzetközi erdő- és fafeldolgozóipari szakosított kiállítás magyar pavilonjában. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, aki a magyar küldöttséget vezeti, az Általános Tarifa, és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szeptember 12. és 14. között lezajló miniszteri értekezletén, hétfőn délelőtt Tokióba érkezett. A dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter által vezetett magyar delegáció, amely Layachi Yaker algériai kereskedelmi miniszter meghívásának eleget téve megtekintette az algíri nemzetközi vásárt, visszaérkezett Budapestre.
