Pest Megyi Hírlap, 1973. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

Szabad pártnapon száznál többen Sokan jegyzetelnek Vecsésen a tanácsháza ta­nácstermében szabad párt­napra jöttek össze a község üzemeiből a dolgozók, pártta­gok és párton kívüliek. Ott voltak a VÍZÉP, a gázüzem, a ferroelektrika és a háziipari, ruhaipari szövetkezetek, az ál­lami gazdaság, a Zöldmező és az Ezüstkalász tsz, a tanács és a kereskedelem dolgozói. Üzemi párt- és KISZ-titkárok, szocialista brigádvezetők jegy­zetfüzetein futottak a ceruzák, figyelő tekintetek fordultak az előadó felé. Nagy István, az MSZMP ve- csési nagyközségi pártbizottsá­gának titkára napjaink aktuá­lis politikai kérdéseiről beszélt. Európa és az Egyesült Álla­mok kapcsolatáról, a bekövet­kezett változásokról és a szo­cialista tábor erőfeszítéseiről a béke fenntartása érdekében. Ezután a szocialista orszá­gok gazdasági és kereskedelm. kapcsolatait, az export-import bővítését vázolta nagyvonalak­ban. Majd pénzügyi és valutá- ris kérdéseket érintett, hang­súlyozva a község érdekeltsé­gét, hiszen üzemeikből sok kiváló termék kerül élénk külkereskedelmünk révén ex­portpiacra a vecsési mezőgaz­dasági termékekkel együtt Mindezeket figyelembe véve nemzetgazdaságilag valameny- nyi vecsési üzem, ha közvetve is, de részese nemzetközi gaz­dasági po-lititkánknak, ezért mezőgazdasági és ipari termé­kei révén jogosan kérhet és kap szót a kereskedelmi kér­dések megvitatásában. F. G. MŰSOR Mozik Ecser: Brútusz akció. Gom­ba: Koma kalandjai. Gyömrő: Az atamán halála I—II. H: Wusa. Maglód: Szent Teréz és az ördögök. H: A kétéltű em­ber. Mende: A tüzes íjász. H: Maigret felügyelő. Nyáregyhá­za: Látszólag ok nélkül. H: Plusz, mínusz egy nap. Péteri: Pisztolypárbaj. Pilis: Joe Hill balladája. H: Meteorvadászok. Tápiósáp: Viszontlátásra a po­kolban. Űri: West Side Story. Üllő: A család őrangyala. H: A nagy mesemondó titka. Ve- csés: v—h: Buck és a prédiká­tor. Matiné: Két jegy a délutá­ni előadásra. Művelődési házak Gyomron, 19 órakor táncos klubest, közben pantomim be­mutató. Hétfőn, szeptember ló­én este 19 órakor Minden jót Flórika címmel vidám zenés műsor, közreműködnek: Albert Flórián, Bencze Márta, Kovács József, Havasi Viktor, konfe­rál Keleti Pál. Üllőn, vasárnap 17-től 22 óráig ötórai tea, ját­szik az Alfa együttes. Járási labdarúgó-bajnokság A vasárnapi forduló mérkő­zéseinek kezdési időpontjai: Maglód II.—Abony ifjúsági 8.30, felnőtt 10 óra, Dánszent- miklós—Vecsés II. 9 és 11 óra, Törtei—Mende, Gomba—Ecser, Vasad—Monor II., Nyáregyhá­za—Gyömrő II. 14 óra, illetve 15.30, Bem SE—Kőröstetétlen ifi csapata 14 óra. Megyei bajnokság: Monori ifi—Aszódi ifi 13.30, a - felnőttcsapat 15.30 órakor kezd a monori sportpályán. A női labdarúgócsapat a fő­városban szerepel a Magyar Kábel ellen. (v.) NOHOS'VIDŰS ; .A . P*E S.T M-i G Y E'l H I Rt A P K UIO XV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1973. SZEPTEMBER 9., VASARNAP ÉVADZÁRÁS ELŐTT Hatszáznyolcvan előadás, huszonhétezer hallgató a TIT rendezvényein Önálló szervezetek a nagyközségekben Beszélgetés a TIT járási titkárával A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat járási szerve­zetének nyolcvan tagja van. Ezekben a napokban készül el a mérleg az 1972/73-as évad­ról, amely szeptember utolsó napján fejeződik be. Felkeres­tük Rétvári Gyulát, a TIT já­rási szervezetének titkárát, s az elmúlt évad eredményei­ről, a jövő feladatairól érdek­lődtünk tőle. — Hány előadást tartottak, s azon hányán vettek részt az elmúlt évadban? — Az 1972/73-as évadban 680 előadást tartottunk, s azo­kon huszonhétezren vettek részt. — A TIT-előadások zöme többnyire sorozat volt, egy- egy téma köré csoportosítva. Milyen részre oszlottak az elő­adások? — Az előadások döntő több­sége sorozat volt. Egy téma­kört -n több előadást tartot­tunk. Ezen túlmenően két részre oszlottak a TIT előadá­sai. Ezek: az akadémiai, a szabadegyetem, illetve tanfo­lyamok voltak. Az új márka Az összes zöldségtermelésünk 23 százalékát feldolgozzák Elsőként csatlakozott a ve- ésési Zöldmező Tsz az országos zöldségtermesztési program­hoz. Konzervüzemét, mely ha ter­melési arányait tekintjük, már kis konzervgyárnak is nevez­hetnénk. A terjedelmes üzem­csarnokokban június közepén megkezdődött a munka és tart egészen újévig, de azután is folytatódik a káposztasavanyí­tással. A termelési program bevezetésével párhuzamosan határozta el a tsz, hogy a fel­dolgozás mértékét is növeli. Az 1970-ben épült hatalmas üzemcsarnok — mivel a ter­melés megháromszorozódott — kicsinek bizonyult. Azóta szükségszerűen még két csar­nokot létesítettek. Az újabb építményekben is folyik a munka. Néha éjjel is dolgoz­nak, ha a rendelés, s a ter­més betakarítása úgy ^kívánja. R átkai Gábor üzemvezetőt hol az egyik, hol a másik csar­nokba szólítja munkája. — Szerződésre, időre ponto- fan kell szállítanunk, s a mi­nőséget sem tévesztjük szem elől. A hatalmas kádakban egyszerre 5—6 mázsa uborkát mosnak csak­nem 2o hektónyi vízben. Képünkön Szatmári Sarolta, Bartal Béla és Fodor Attila végzi munkáját. A Zöldmező már márka a piacon. Azt meg is kell őrizni — mondja, miközben az irodájá­ba tessékel és sorolja a szállí­tások időrendjét. Elmondja, hogy ma az ossz zöldségter­Szállításra készen a savanyúság. Vankó Mihály és ifjú Békés Ignác fcrgonca segítségével teherautóra rakják az árut. Ifj. Fekete József felvételei més 23 százalékát képesek üzemeik feldolgozni. Az 1973. év terve jelentős. Szerződésre 5Ö vagon tisztított natúrtök, 130 va­gon savanyú kápószta és 20 vagon vegyes savanyú­ság készül. Bartal Béla konzervmester vezetésével a kertészeti brigád dolgozói végzik á kereskede­lemben már jól ismert és kere­sett vegyes savanyúság készí­tését. — Mint mindennek, ennek is megvan a maga módja, amit sok év gyakorlatával tanúi meg az ember — mondja a konzervmester. És a jó ízek titkainak tudó­ja nem fukarkodik, biztos kézzel adagolja a sót, a fűsze­reket, borsot, babért, kaprot, s ki tudja még mi mindent. Most még a nyár melege segí­ti az érlelés optimális idejét, de semmi akadálya, hogyha az idő hűvösebbre fordul, a ké­szenlétbe helyezett olaj-fűtő- berendezések üzembe álljanak. így is gondoskodtak, hogy a szállítások határidejét meg­tarthassák. Fekete Gizella — A monori járás községei közüj hol tartották a legtöbb TIT-rendezvényt? — Évek óta a járási szék­hely, Monor viszi a pálmát. Ez évben különösen a szabad- egyetemeknek és a különféle akadémiáknak volt nagy si­kerük. A 680 előadásból több mint 200-at Monoron tartot­tak. — És a kisközségek? — Lassan már hagyomány lesz Vasadon, hogy a szakszö­vetkezet párt- és gazdasági vezetőinek segítségével terv­szerű, koordinált ismeretter­jesztő munkát tudunk végez­ni, s így volt ez most is. Csév- harasaton és Mendén is sike­resek á TIT rendezvényei. — Beszéljünk egy kicsit rész­letesebben az egyes akadé­miákról. Melyek a legnépsze­rűbbek? — A szülők akadémiáján elsősorban az általános és kö­zépiskolás diákok szülei vet­tek részt. Elsősorban a pálya- választás témakörében ren­deztünk előadásokat, dé szó volt a szexuális felvilágosító munkáról is. Sajnos, ez utób­bi nem érte el a célját. A szü­lők többsége még most is „ta­buként’’ kezeli ezt, pedig a korszerű gyermeknevelés egyik alapfeltétele a szexuális felvi­lágosítás. — A monori agrár-ipari já­rás. A lakosság 40 százaléka bejáró munkás. Érthető tehát, hogy a munkásakadémiák megszervezését' szorgalmaztuk több községben. Sajnos — ez nem újkeletű gond — igen ne­héz a bejáró dolgozók közelé­be kerülni. Monoron, Gyom­ron és Mendén sikerült csak beindítani ezt az akadémiát. — A mezőgazdasági akadé­miai előadássorozat már több sikert hozott. Ezeken szó esett a kiskert-, a szőlő-gyümölcs- ápolásról, a konyhakerti zöld­ségtermesztésről, de a nagy­üzemi termelésről is. Ezeket az előadásokat képzett, jól fel­készült agrár szakemberek tartották. — Monoron különösen nagy sikere volt az ifjúsági akadé­miának. Filmtörténet, film- esztétika szerepelt többek kö­zött az előadások témája kö­zött, de szó volt az „Ismerd meg hazádat” mozgalomról is. —" A szabadegyetemek vo­natkozásában az volt a cé­lunk, hogy egységes felkészült­ségű emberek számára, ma­gas színvonalú előadásokat biztosítsunk. A monori járás orvosai számára a 11 előadás­ból álló sorozat politikai jel­legű volt. Olyan neves elő­adók tartották többek között az előadásokat; mint dr. Pálfy József, a Magyarország című hetilap főszerkesztője, Pirityi Sándor, az MTI vezető mun­katársa, Pethő Tibor, a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője. Szinte alig volt hiányzó eze­ken az előadásokon. — A gazdaságpolitikai elő­adássorozat hét részből állt, ez is elérte célját. — Szeptemberben zárul az 1972/73-as évad. Milyen érde­kességeket tartogat az október 1-én induló új évad? — Nagyon nehéz lenne ezt tömören összefoglalni. Első­rendű feladatunknak tartjuk, hogy a TIT-tagok létszámát növeljük. Ez év végéig a nagy­községekben létre kell hozni az önálló TIT-szervezeteket. Tovább kívánjuk javítani a tartalmi munkát, a napi poli­tikai, társadalmi és községpo­litikai feladatokhoz igyekszik a TIT is jobban igazodni. — A munkaterv készülőben van, de eninek részleteiről majd legközelebb —mondotta befejezésül Rétvári Gyula. Gér József Külön csoport óvodásoknak A gyömrői művelődési ház, ban évek óta folyik balettok­tatás. Köztudott azonban, hogy nem balettművészeket kíván­nak nevelni ezeken a foglal­kozásokon, hanem gyerme­keink mozgásának szebbé té­telén, a testkultúra fejleszté­sén fáradoznak a szervezők és oktatók egyaránt. E tanévtől kezdve új csopor­tot szerveznek az óvodások számára. Beiratkozás és meg­beszélés szombaton, szeptem­ber 8-án délután 3—6 óráig. Járdaépítés, parkrendezés Péteriben, társadalmi mun­kában folytatják a járdák be­tonozását a Petőfi, Jókai és Kossuth Lajos utcákban. Ugyancsak társadalmi munká­val megkezdték a községi park rendezését is. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Kávám dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Monoron és Monori- erdőn: dr. Rados Mária (Mo­nor, Petőfi Sándor utca), Gyomron, Mendén és Péteri­ben: dr. Huszár Sarolta (Péte­ri), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), Süly­sápon és Úriban: dr. Bugyi István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri gyógyszertárban. Sakk-kór Üllőn Az Üllő és Vidéke ÁFÉS2 sakkozói megalakították a sakk-kört és megválasztot­ták annak vezetőségét. Heten­ként 17 óra után sakkoznak, melyre vendégeket is szívesen fogadnak. A //I // // •• I szolocsoszok Szinte „folyik” az aszfalt, olyan nagy a meleg, ahogy a gyömrői gyógypedagógiai is­kolának hátsó bejáratát el­hagyjuk, és ráfutunk az „üllői lejtőre”. Az árokpart melletti dom­bon — a szőlővégi garádokban — két öregember és egy nagy kókadt fülű kutya üldögél. A szőlőcsőszök — gondolom, és megállók a motorommal. Han­gosan köszönök, de a kutya erős morgása elnyomja szava­mat. Feláll. A fejét előre sze­gezi és nyakán mint a ló söré­nye, úgy borzad fel a szőre. Támadni készül. — Vigyázzon, uram, mert nagyon hamis — kiáltja az egyikük. — Miért nem tartják pórá­zon — válaszolom földbegyö- keredzett lábakkal. — Mert most érik a szőlő ... és hadd féljen tőle, akinek van miért... Hátborzongatóan hideg fo­gad reggel öt órakor, amint az üllői vasúti felüljárón ka­paszkodom felfelé a 4-es főút­vonalon. Meleg pulóverbe búj­va is lűdbőrödzik a hátam, hol­ott tegnap délben ugyanitt meg lehetett főni a 42 fokos meleg­től. A nyárfás fiatal erdő, üde zöld levélrengetegéből hosszú farkú szarkák röppenve ugrál­nak fel egymás után. A híd tetején hosszú nagykabátba bújt férfi üldögél. — Szőlőcsősz vagyok — fo­gadja ismerősen a köszönésem, de már indul is lefelé a mere­dek töltésen, mert amint mu­tatja, lent a távoli dűlőúton autó állt meg a szőlőtáblák mellett. — Ezek a legveszedel­mesebbek — mondja fontos­kodva, és csakhamar eltűnik a Göbölyös féle szőlőt övező bo­zótban. Olyan kilátás van innét, mint színházban az erkélyi pá­holyokból — gondolom, és gyönyörködve nézem a lenyű­göző napkelte előtti tájat. Az egyik kezében bot, a má­sikban telkes ostor. — Ez a tolvajok miatt — mutat a furkósra — ez pedig a seregélyriasztó pattintgató us- tor — mondja mosolyogva Barna Péter Üllő utolsó tanyá­ját i's elhagyva, az Ócsai úti elágazásban. — Alsópakonyról járok ide az állami gazdaság szőlőjét őrizni. Csak enni megyek ha­za hol ekkor, hol amakkor — és huncutul nevet összevont szemöldöke alól —, mert mi lenne, ha például erre a szállá­som előtti fára kiírnám, hogy „ebédszünet miatt zárva” — és hangosan nevet. — A tolva­jok jönnének ám, ki motorral, autóval, biciklivel, de gyalogos is akad. — A gyerekek? — és legyint egyet. — Azok nem veszélye­sek! Ha elcsennek eay-két für­töt, mi az a 100 holdból, de az autósok, akik kosárszámra vi­szik ... vagy akarom mondani vinnék... de itt vagyunk mi is — és önérzetesen kihúzza magát... — Egy pulim is van. de most nyulat kerget valahol. Vecsés alatt, a műút mentén a gáztelepig szőlők és káposz­taföldek váltják egymást. Kunyhót látok az egyik sző­lőtábla mellett. Halló! — kiál­tom. — Nem felelnek. Beljebb lépek és újra kiáltok. Csönd. Pedig kell itt lenni valakinek, mert még egy kabát is ki van akasztva a kukoricaszár kuny­hóra ... Senki. Széna, kukori- caháncs és konzervesdobozok. Már újra az út felé járok, ami­kor egy kutya csahol utá­nam ... Várok, de a csősz nem „jelentkezik”. — No, de ha hozzányúlnék egy tőkéhez, majd itt lenne — gondolom. — Biztosan megla­pult és figyel a ravasza ... A monori járásban a közös és állami gazdaságokon kn csak alkalmi csőszök varrnak. Leginkább nyugdíjasok. Az egyre jobban fogyó szőlőtulaj­donosok fogadják meg őket egyrkét hónapra. Kovács György A Monori Kefegyár FELVESZ lakatos, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezés: Kefegyár, munkaügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents