Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
Cegléden rekedt utasok Kevés a szálláshely A hét végi hűvös idő nem kedvezett az autós turistáknak, a külföldről érkező és városunkon átutazó kirándulókat is pihenésre kényszerítette: a két napon a Kossuth Szálloda előtt hosszú kocsisor vesztegelt, s estefelé már telt ház volt a szállodában, de a legtöbb utast a fizetővendég-szolgálat Cegléd különböző pontjain levő szobáiban helyezték el, a később érkezőknek pedig Nagykőrös, Szolnok és Kecskemét tudott már csak szállást biztosítani. Monoron szerelnek A DÉMASZ ceglédi üzem- vezetőségének brigádjai csaknem egy éve Monoron és környékén dolgoznak: a község villanyhálózatát bővítik. A több millió forintos értékű munkát az év végére fejezik be. Szabálysértő járművezetők Cs. Gábor ceglédi lakos már nemegyszer állt a rendőrség szabálysértési hatósága előtt gyorshajtás miatt. Egyszer a megengedett 60 kilométeres helyett 75, legutóbb 80 kilométeres sebességgel vezette személygépkocsiját lakott területen. Háromezer forintra büntették, és a hatóság javaslatot tett ellenőrzőlapjának bevonására. Bukósisak és vezetői engedély nélkül vett részt a közúti forgalomban L. Tibor mi- kebudai lakos motorkerékpárjával: kétezer forint büntetést kell fizetnie. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Tatarozzák a diákotthont Kifestett, tiszta szobák várják Még egy hónap, és vége a nyári szünidőnek. Az iskola- épületek azért nem kihaltak: szinte mindenütt folyik a tatarozás, a nagytakarítás, festők, mázolok serénykednek, hogy mindennel időben végezzenek. A ceglédi Dózsa György Diákotthon épületéből is kora reggeltől késő délutánig a munka zaja hallatszik ki. Az alagsorban még meszelésre vár a vakolat, a folyosón kőművesek, festők dolgoznak. A munkáról az otthon igazgatója, Rágyánszki Pál adott tájékoztatást. — Mint minden évben, most is felújított környezet, kifestett, tiszta szobák fogadják majd az érkezőket. Az épület már öreg, ezért minden évben javításra szorul. A födém okozza a legtöbb gondot, mert gyakran beázik, már szinte félünk a legkisebb esőtől is. A munkával a mesterek jól haladnak. Bízunk benne, hogy el is készülnek vele szeptember elsejére, és a gyerekeik beköltözhetnek a tanév kezdetén. — Hány lakója lesz ősztől a diákotthonnak? — Jóval több volt a jelentkező, mint ahányan elférnek. A létszámot így is emelnünk kellett: tavaly hatvanan voltak, de szeptembertől hetvennégy fiatal kap itt szállást. Úgyszólván leánykollégiummá válik az intézmény, mert hatvan lány és csak tizennégy fiú lakója lesz. — Honnan jönnek a tanulók? — Legtöbben a járásból és Pest megyéből, de kunbajai és dévaványai is akad majd közöttük. — A berendezés is változik a helyiségekben? — Új bútorok elhelyezésére lehetőség nincs, az emelt létszám miatt így is zsúfoltan vagyunk. A konyha korszerű, jól felszerelt, el tudja majd látni feladatát. Villany- tűzhelyen főznek, három hűtőgép segíti a munkát, minden higiéniai követelménynek eleget téve. A diákotthon kamrájába is érdemes lenne bekukkantani: teli a polcok, a konyha dolgozóinak saját eltevésű befőttjeit fogyasztják majd a gyerekek, az üvegekben már több mázsa barack-, megy- és almabefőtt várja őket. — Szellemi táplálékot, könyvet is tud adni a diákotthon a jiataloknak? — Természetesen. A könyvtár állományának bővítésére 3 ezer forintot kaptunk. Félezer kötetes a kis könyvtár, főként olyan műveket igyekszünk beszerezni, amelyek a tanulást segítik. A kötelező olvasmányok szinte kivétel nélkül megtalálhatók, folyamatosan lexikonokkal és szakiroda- lommal bővítjük a kötetek számát. A folyóiratok, napilapok, sport- és képesújságok sem hiányoznak az asztalokról, hiszen azokból is sok ismeretet szerezhetnek a diákok, akiknek nap mint nap nem futná megannyi újságra a zsebpénzből. A megrendelésbe nekik is beleszólásuk van, ők mondják meg, milyen újságra lenne szükségük. Kívánságaikat, amennyire az anyagi keret engedi, figyelembe vesszük. A diákotthon vezetősége minden évben arra törekszik, hogy a szülői háztól távol került gyerekek jól érezzék magukat, s a tanulásban is segítségükre legyen a létesítmény. A szűk falak közt egyre nehezebb e törekvéseket megvalósítani. A tatarozás évről évre jelentős mennyiségű pénzt emészt fel, nem csoda tehát, hogy a nevelők és a diákok egyaránt nagyon várják az új kollégium elkészültét. Cs. I. JEGESŐ VERTE A HATÁRT A lucernát harmadszor kaszálják A ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezetben dr. Körösi Gyula tőmezőgazdász adott tájékoztatást arról, hogyan haladnak az aratással. — A munkára gondosan felkészültünk. A búza betakarításával már végeztünk. A héten a rozsot és a tritikálét is learatják a kombájnok. Egyidejűleg folyik a szalma bálázása, kazlazása és a tarlóhántás is megkezdődött. — A növényápolásban a szükséges munkákat idejében elvégeztük. Kukoricavetéseink szépen fejlődnek, a kertészetben szedik a paprikát és a paradicsomot. — Sajnos, szőlőink szinte minden évben jégverést szén vednek. A múlt héten és azután is jeget kaptunk, ami jelentékenyen rontotta a terméskilátásokat. — Takarmányrépamag-ter- melésünk jó eredménnyel kecsegtet. A lucerna betakarítására nagy gondot fordítunk, már a harmadik kaszálás folyik. K. L. Cegléd múzeuma Az ismeretterjesztés és a nevelés szolgálatában EURÓPAI JELENTŐSÉGŰ LELET CEGLÉD MÚZEUMÁNAK MÚLTJA maga is történelem A helybelik már a századforduló éveiben szükségesnek vélték, hogy múzeum létesüljön, és akkor született az a gondolat, hogy gyűjtsék egybe azokat a Kossuth-ereklyéket, amelyeknek nem jutott méltó hely az országban. Az alapításhoz a végső indítékot a Kos- suth-szobor 1902-es leleplezése adta. Hamarosan a városházán kiürítettek egy szobát, mely Kossuth-emlékek őrzésére szolgált, majd Kossuth Ferencnek, a város országgyűlési képviselőjének 1914-ben bekövetkezett halála után ismét növekedett az emlékanyag. Az elhunyt képviselő végrendeletében Cegléd városának ajándékozott több, apjától maradt tárgyat, melyekhez felesége még egyéb történelmi emlékeket és családi vonatkozású tárgyat csatolt. Ám mindebből még nem sokat láthatott a közönség. Végre a város tanácsa, 1917-ben, egyik ülésén megtárgyalta a múzeum ügyét, és az akkor hozott határozat hivatalos formában is megalapította az intézményt. Létrejöttéből következik, hogy elsősorban Kossuth-ereklyemú- zeumnak szánták, bár már első vezetői is ki akarták terjeszteni tevékenységét a kultúra egyéb területére is. A nagyközönség számára 1921. március 15-én nyitotta meg a múzeum kapuit. A KOSSUTH MÚZEUM az idők folyamán kétszer került válságos állapotba. Először az első világháborúban szenvedett kárt, egyebek közt megsemmisült a Kossuth Lajos hangját őrző három fonográf viaszhenger és eltűnt több személyes emlék. Jóval nagyobb veszteséget okozott a második világháború, amely a múzeum anyagának 70 százalékát semmisítette meg. Ma is Kossuth középpontú a múzeum munkássága, de Cegléd és környéke elsősorban régészeti és néprajzi emlékeit is gyűjti és bemutatja folyamatosan. Tavaly az addigi hely probléma is megoldódott: az épületből kiköltözött a varroda, és az ott lakók is máshol kaptak lakást, így nemcsak a kiállításhelyiségek száma gyarapodott, de a tudományos munka is jobb körülmények között folyhat. A RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY alapját a Cegléd-öreg- szölő területén kiásott anyag adja, mely legjelentősebb számban bronzkori emlékeket tartalmaz. Ennek mintegy 50 százaléka, a másik jelentősebb úgynevezett Bodza-hegyi ásatás anyaga pedig teljes egészében elpusztult a második világháború alatt. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb lelete 1935-ben, a Gubody utcában került elő: 44 darabból álló középkori (1526) kineslelet, amely főleg mezőgazdasági szerszámgyűjtemény, és képet ad a korabeli földművelés fejlettségi fokáról, európai jelentőségű. A múzeum jelenleg nagymértékben kiveszi részét a megye más területén (Szentendre, Százhalombatta) folyó római kori ásatásokból is. A néprajzi szakterület a múzeum fő kutatási iránya: elsősorban Cegléd, a környező tanyavilág és a járás néprajzi, népművészeti, népviseleti emlékeit gyűjtik. A képzőművészeti gyűjteményben elsősorban a helybeli festők munkái, továbbá a Kossuth-emlék- anyaggal kapcsolatos, ismert képzőművészeti alkotások szerepelnek. A történeti gyűjtemény legjelentősebb részét a Kossuth-emlékanyag adja. A háború pusztítása ellenére is ez az ország legnagyobb Kos- suth-emlékgyűiteménye. Legfontosabb részei: Kossuth turáni lakásának két szobaberendezése, halottaságya, halotti maszkja, ruhái, használati e^n közei. Ez az anyag látható a ' Cegléd évszázadai című állandó kiállításon, amelyet a negyven- nyolcas szabadságharc emlékei egészítenek ki. Ugyanebben a gyűjteményben város- történeti emlékek is szerepelnek. A múzeumnak van doku- mentóciótára, éremtára, adattára, szakkönyvtára és fotógyűjteménye is. Mivel Cegléd nem tartozik a nagy idegen- forgalommal rendelkező helyek közé, így főként a helyiek nézik meg az állandó és időszakos tárlatokat. Sajnos, Hat hét a vakációból Diáktábor a termelőszövetkezetben Szocialista szerződési kötöttek Légpárnás köszörűgéppel A Duna—Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat gépei az ország legkülönbözőbb területein dolgoznak. A ceglédi telepen, ahol gépalkatrészeket gyártanak most a csepeli Szerszámgépgyár megrendelésére, fúrógép-alkatrészeket is készítenek. Az utolsó felületi kezelést légpárnás köszörűgéppel régzik. Munkájukkal, annak minőségével elégedett a megren- lelü. Apáti-Töth Sándor felvétele A kocséri határban hol itt, hol ott tűnik fel a napbarnított fiúk és lányok csapata. Naponta kapják a feladatot Balanyi Gézától, az Üj Élet Tsz szőlészétől. Jauch József fiatal középiskolai tanár, a gyerekek osztályfőnöke tájékoztatott a diákok vállalkozásáról. Az ötlet a múlt év őszén, a tsz-ben végzett szüreti munka alkalmával született: akkor határozta el a nagykőrösi Arany János Gimnázium III/b osztálya, hogy a vakációból hat hetet a közös gazdaságban tölt. Szocialista szerződést kötött az iskola és a termelő- szövetkezet, s lassan már egy hónapja folyik a munka — mindannyiuk kölcsönös megelégedésére. Fóliás szénaógy A diákokat — most éppen huszonhatan vannak — a pincészet mellett öt sátorban helyezték el. A tsz gondoskodott a tisztálkodás korszerű lehetőségéről: munka után mindenki zuhanyozhat. Lakóhelyüket úgy választották meg, hogy a legnagyobb esőben sem áznak be a sátrak. Fekhelyük: fóliába takart, illatos szénán habszivacs matrac, melyen garantált az alvás, különösen tíz, serény munkában töltött óra után. S mivel villany is van, a fizika- tagozatos osztálybeli fiúk elhozták maguk bütykölte erősítőiket, hangszórójukat, elcipeltek egy magnót, sok szalaggal, és este későig zenétől hangos, a szerencsére gyéren lakott környék. Másnap reggel, a negyed hat órai ébresztő idején mindenki fogadkozik, ma este korai lefekvés lesz, de, természetesen, minden marad a régiben. Délelőtt tizenegyig tart a munka, kettőig az ebédidő, este hatig dolgoznak. Az étkezésről a tsz gondoskodik, jutányos, napi tizenegy forintos áron. Reggelire, vacsorára hideg élelmet, délben meleg ételt kapnak, jóízűt és elegendő mennyiségben. Szőlőfűzők A munka változatos, mindenki szorgoskodik, nem kell figyelmeztetni senkit. Egy nap a szőlőt kapálták, máskor a szőlőkarók közötti drótokat kötözték. A lányok szívesen végzik az úgynevezett befűzést, amely abból áll, hogy az oldalhajtásokat a drótok közé bújtatják. Ök a paradicsomszedést is kedvelik, úgy látszik, jobban hajlik a derekuk, mint a fiúknak, akik inkább szőlőt tetejelnek szívesen. Huszárosán vag- dalóznak sarlójukkal, lecsapva a túl magasra nőtt hajtásokat. Munkájukat szépen nyírt sorok jelzik, mutatósak a szőlőtáblák. A fiúk szerszámukat szakszerűen élesítik: rájöttek, hogy erre a műveletre a sor végi betonkaró a legalkalmasabb. A közös munka és a táborélet vidám, ahol ennyi fiatal dolgozik együtt. Sok kedves, mókás epizód tarkítja a napokat. Nagy népszerűségnek örvend Flórt bácsi, aki Muki nevű lovával a reggelit és a vacsorát viszi nekik. Paripája arról híres, hogy rajta kívül senki sem tudja továbbhajtani. Egyik éjjel a csínytevés sem maradt el: öt fiú összeszövetkezett, és a lányok fölül ellopta az egyik sátrat, reggel arra ébredtek szegények, hogy a hasukra süt a nap. A községbeli fiúkkal minden kedden labdarúgó-mérkőzést játszanak. A lányok is szívesen rúgnák a labdát, de a faluban nem találtak ellenfélre, nagy bánatukra. A csütörtöki estéken a tsz Tobor- zójának kuglipályáját csak a fiatalok használhatják. A napi munka után megfelelő kiegészítő sport a tekézés. Mire költik? A keresettel elégedettek. Egyéni teljesítmény alapján fizetik őket. Személyenként átlagosan 2500 forintra számítanak, melyből levonják az étkezésért járó összeget. Azt tervezik, hogy mindegyikük ezerötszáz forintot a közös kasszába tesz, ugyanis jövő nyáron az NDK-ba szeretnének utazni. A szülői aggályok eloszlottak. Kezdetben ugyanis a mamák így fogadták hét végén hazatérő gyermeküket: — Menj, fiam, fürödj meg! Később meglepetve látták, a színt nem az adta, amire gondoltak. Eleinte rendszeresen érkeztek a látogatók a szülői házból a délutáni, kora esti órákban, de látták, minden rendben, így hát egyre ritkábban jelennek meg. A termelőszövetkezet és az iskola kísérleti jelleggel hozta létre az idei tábort. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, valószínű, jövőre felhasználják valamennyit. Tamasi Tamás azonban elég kevesen. NINCS MÉG EGYÉRTELMŰ ÁLLÁSPONT arra vonatkozóan, hogy milyen a korszerű múzeum, az azonban bizonyos, hogy nem elég csak a tárgyakat bemutatni. A múzeumoknak, figyelembe véve sajátos lehetőségeiket, a ma emberének széles körű érdeklődését is ki kell szolgálniuk. Ezt a ceglédi múzeum igen változatos eszközökkel éri el. Segítségül hívja a belső építészet kifejező formált, sok függ a tárgyak elhelyezésétől, megvilágításától. A különféle tájékoztatók, kiadványok, a hasznos propaganda, a szakképzett vezető mind azt a célt szolgálják, hogy a korábbi tudományos műhelyek, tároló- és bemutatóhelyek közművelődési feladatokat is ellássanak. Megszervezték a helyi iskolákkal, hogy a tanulók a tanítási óra keretében menjenek el és kapjanak az iskolai anyaghoz hasznos segítséget. A múzeum úgynevezett tájoló kiállításokat is rendez a környező községekben, azonban azokra még nem nagy az igény, másrészt nehezíti megrendezésüket az, hogy nem mindenütt megfelelőek a biztonsági körülmények. A CEGLÉDI MÚZEUMOT IS, helyesen, az ismeretterjesztés és a nevelés szolgálatába állították. Sok még azonban a teendő a múzeumlátogatók körének tudatos formálásában, képzésében, hogy kialakuljon az igényes, kulturált közönség. D. G. G.
