Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
PEST JMECTEI &£irlap 1973. AUGUSZTUS 7., KEDD Egy üzem — egy iskola A pénz nem minden Tapasztalatok a szentendrei járásban A szentendrei járás tavaly tavasszal viszonylag nehéz helyzetben volt. Bár néhány iskola és néhány üzem itt is hosszú évek óta működik és dolgozik együtt, amikor tavaly tavasszal a járási párt- bizottság meghirdette az egy üzem — egy iskola mozgalmat, a járás 13 iskolája bizony elég nehezen tudott magának üzemi partnert találni. Főképpen a pilisi falvak iskolái voltak az átlagnál nehezebb helyzetben: csak az erdőgazdaságra és a helyi termelőszövetkezetekre támaszkodhattak. De a tsz-ek, legalábbis akkor, a mozgalom kezdetén, jobbára nem ismerték az együttműködésnek ezeket az új formáit, nem voltak meg ehhez a szükséges tapasztalataik. Végül persze megoldódott minden iskola gondja, mindannyian ta- . láltak partnert, s annak renö- je-módja szerint megkötötték az együttműködési szerződéseket. Mindenütt eredmény Azóta több mint egy esztendő telt el. Milyen eredményekkel járt a mozgalom? Hova jutottak? Az első kiemelendő és fontos tapasztalat, hogy esetenként változó színvonalon es értékben ugyan, de mindenütt, minden isKolá- ban hozott valami — méghozzá kezzeifoghato — eredményt a szerződésekben rögzített együttműködés. A pénzbeli támogatás összege 1972-ben kereken 350 ezer forint volt, s ez még 13 iskolára szétosztva sem kevés pénz. Pedig ehhez hozzá kell még számítani azt a munkát, amit az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói ezen felül az iskolákban elvégeztek. A pilisszentkereszti iskola folyosóit például az erdőgazdaság dolgozói faburkolattal vonták be. Pilisszentlászlón a tsz brigádja az óvodában megjavította a tetőt, a csatornákat. Pomázon a háziipari szövetkezet függönyöket adott a tantermekhez, nem is beszélve arról, hogy rendszeresen ez a' szövetkezet javítja a lányok politechnikai oktatásában használt varrógépeket. Dunabogdányban a kőbánya dolgozói kézilabda- pályát építettek a gyerekeknek. Munkára van szükség Egyszóval mindenfelé találhatunk valamilyen eredményt, amelynek következtében javultak az iskolákban a munkakörümények, csino- sodtak az épületek és tartalmasabbá vált a munka. Mert ebben a mozgalomban nem egyszerűen arról van szó, hogy az üzemek „pénzt adnak” az iskoláknak. A kapcsolat tartalmasabb és mélyebb. Illetőleg annak kellene lennie. Pillanatnyilag a szentendrei járásban is találhatunk olyan üzemeket, vállalatokat, amelyek szívesen választják az egyszerűbb megoldásokat. Nagyon sokat segítenek az iskoláknak például az ÁFÉSZ- ek. De közülük egynémelyik a könnyebbik végén fogja meg a dolgokat: egyszerűen pénzt utalnak át az iskoláknak. A pénz természetesen fontos. De mégsem arra van igazán szükség. Mint mindenütt, az iskolákban is nagy gondokat okoznak például az apróbb javítások, a csöpögő vízcsapok, az eltört, megrepedezett padok. Nincs szakember a javításukhoz. Ilyen esetekben nyilván nem a pénzutalvány, hanem a szakmunkáskéz jönne jól, az lenne az igazi segítség. A valóság nevel is Ez persze csak egyik része a dolgoknak. Az iskolák és az üzemek kapcsolata mélyen érinti az iskolai munka más ágait is, többek között például a nevelést. Az olyan példák, mint a budakalászi lenfonóé még az egyszerűbbek közé tartozik. Az üzem olyan szemléltető anyagokat adott át az iskoláknak, amely saját tevékenységét illusztrálja. Ezek az eszközök jól hasznosíthatók természetszerűleg az oktatásban, de nyilvánvalóan összefüggnek a tanulók pályaválasztásával is. Ez pedig már a nevelés területe. Ez egyébként azért olyan nehéz és azért jár annyi gonddal, mert legtöbbször elvont kategóriákkal dolgozik. Gondoljunk csak például ilyen tételre: a közösségért végzett munka. Hogyan lehet ezt a kategóriát az általános iskolások számára életszerűvé tenni? Legalábbis gonddal. Az üzemek iskoláknak nyújtott segítsége azonban — ha meggondoljuk — ilyen szempontból és értelemben nem más, mint közösségért végzett munka. Ez azt jelenti, e segítség a nevelésben nagyon jól hasznosítható. Mert amikor például a pilisszentkereszti iskola folyosóin az erdőgazdaság dolgozói elhelyezték a faburkolatot, a gyerekek szeme láttára vált kézzelfogható valósággá a közösségért végzett munka egyébként elvont ka1 tegóriája. És nemcsak ez, minden üzemi segítség hordoz magában ilyen elemeket. Az egy üzem — egy iskola mozgalom első esztendeje után ezeket a vonásokat kell erősíteni az új tanévben a szentendrei járás iskoláiban is. Ökrös László MUNKASABRAZOLAS írótábor Tokajban Vasárnap délután rangos esemény kezdődött a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Tokajban. A Borsodban élő és onnan elszármazott írók találkoztak Hegyalja fővárosában, hogy egyheti táborozáson eszmecserét folytassanak a munkásirodalom, a munkásábrázolás időszerű kérdéseiről. Az írótábor sokszínű és gazdag programját ennek jegyében állították ösz- sze. E szerint az irodalom sokat emlegetett problematikájáról, a munkásábrázolásról tanácskozást tartanak a miskolci új megyei könyvtárban, ahová a város üzemeiből vendégeket várnak. Kicserélik véleményüket a népművelőkkel és személyi I tapasztalataik • gyarapítására ellátogatnak Diósgyőrbe, Özd- ra, Kazincbarcikára és Lenin- városba, ahol felkeresik az üzemeket és találkoznak a szocialista brigádokkal. A Petőfi- évforduló alkalmából az írók végigjárják azt az útvonalat, amelyet a költcrhajdan Észak- Magyarországon megtett. Így felkeresik többek között Sátoraljaújhelyét, Sárospatakot és Széphalmot, ahol a nagy magyar nyelvújító, Kazinczy Ferenc élt. Az írótábort hivatalosan hétfőn délelőtt nyitotta meg Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának titkára. Nemzetiségi nap Nógrádion Sikerrel szerepelt a pomá-zí ifjúsági zenekar A jó hangulatot a rövid eső sem tudta elmosni. Hetedszer rendezték meg vasárnap a Nógrád megyei Nóg- rád községben a már hagyományos nemzetiségi napot. A környező dombok, az ősi Nógrád vár romjai húsz népi együttes soknyelvű, vidám dalolását visszhangozták. A községi sportpályán délután megrendezett felvonuláson és nagygyűlésen a nemzetiségi szövetségek képviselői köszöntötték a sok ezer jelenlevőt. Az ünnepséget követően a Nógrád megyei nemzetiségi együtteseken kívül fellépett a nemzetiségi szövetségek központi népi együttese, a tatabányai együttes és két, hazánkban vendégeskedő szlovákiai népi együttes. Pest megyéből a pilisvörös- vári népi táncegyüttest és a pomázi ifjúsági zenekart hívták meg a találkozóra A pi- lisvörösváriak — mivel az előző napi fellépésük a késő éjszakába nyúlt —, sajnos lemondták a szereplést, viszont nagy sikert arattak a pomázi fiatalok. A Papp Tibor vezette fúvószenekar délután egy órakor nagy érdeklődéssel és tapssal kísért térzenét adott, majd az ezt követő műsorban is szerepeltek négy zenekari számmal. A hetedik nógrádi találkozó szabadtéri bállal ért véget. SZENTENDRE ligeti Erika és Bartl József kiállítása Vasárnap délelőtt Marosvölgyi Lajos, a városi tanács elnöke nyitotta meg Szentendrén, a művésztelepi galériában Ligeti Erika szobrászművész és Bartl József festőművész közös tárlatát. Ligeti Erika 1969 óta él Szentendrén, alkotásaival a többi között Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Nagymaroson és Ahányban, valamint Budapesten, a Műcsarnokban találkozhattak az elmúlt évek során a művészetkedvelők. Néhány évvel ezelőtt munkásságát bemutatta a Tv Galériája is. Bartl József egy éve a szentendrei művésztelep taigja. Több önálló és közös tárlaton állított ki, a többi között Budapesten, Párizsban és Moszkvában is, A kiállítás augusztus 30-ig tekinthető meg. — Pest megyét Vác csapata képviseli az augusztus 14—20-ig Verőcén megrendezendő országos ifjúgárda- szemlén. — Szakmai tanfolyamok. Megyénkben tavaly az üzemek 146 szakmai tanfolyamot indítottak. A tanfolyamokon csaknem kétezer fiatal vett részt. Az Ukrán Állami Táncegyüttes a szegedi szabadtéri játékokén és a Margitszigeten Tíz hónapja jöttek meg az Észak-amerikai Egyesült Államokban aratott sikersorozatukról, s az elmúlt napokban — pénteken és vasárnap — Szeged nagy szabadtéri színpadán hódították meg esténként az ötezres közönséget, köztük százakat Pest megye számos helyéről. S bizonyára sokan tekintik meg a megyéből előadásukat Budapesten, a Margitszigeten is: augusztus 9-én, 11-én és 12-én. Az Ukrán Állami Táncegyüttesről van szó, amelynek 110 tagú társulata, Pável Virszkij- nek, a Szovjetunió népművészének, Állami és Sevcsenko- díjas, neves szakembernek a művészeti vezetésével varázslatos két órát teremtett a szegedi dóm és árkádsorának kövei között: odaálmodtatva Szovjot-Ukrajna virágos mezőit, színes, tarka, gazdag népéletét, mesevilágát, hősi múltját, jelenét. Mert ez volt a műsor, amely nem a megszokott népi táncestek menetén haladt, noha természetesen egy-egy igen szép földolgozása népitánc- összeállítás is éke volt az előadásnak. Többségében azonban a népi tánc teljes és hamisítatlan világa szublimáló- dott egy-eg^ bájos, egyszerű és mégis sokat mondó tematikus játékban. (Pl. Kézimunkázó nők, a Kukoricaültetós.) Ezek A zaporozseci kozák harcitánc közül különösen azok voltak a megragadok, amelyek egy-egy kis népmesét mondtak el a tánc nyelvén: finom humorral, bölcs tréfálkozással, csipkelődő ironizálással vagy a Iára lágyabb hangjain. De mindig tánccal, v mozgással és természetesen a kifejező muzsikával, amely elsősorban Igor Ivascsenkónak, az Ukrán SZSZK érdemes művészének, az együttes zenei vezetőjének vezényletével, sohasem a látvány elé tolakodva', mégis egyenrangú társként és művészi színvonalon szólalt meg zenekaruk tolmácsolásában. A sokszínűség egyik alapvető érdeme ennek a műsornak, amely természetesen sok miás erényben is gazdag. Nem nélkülözi például a legtöbb neves szovjet együttesnél már megszokott és mindig mégis újból és újból bámulatba ejtő' akrobatikus elemeket, amelyek nemcsak a záró gopak viharzásában érvényesültek, hanem férfias, kemény táncaikban is. Ez utóbbiakra egyébként különösen jellemző (például a rendkívül megkapó Zaporo- zseciek című számukban, amely Bogdán Hmelnyickij hetman csapatának harci játékait idézi) a hallatlan precizitás, fegyelmezett kiszámított- ság, amely mégsem tűnik kiszámítottnak, hanem a legma- gátólvalóbb természetes dina(Enyedi Zoltán felv.) mizmussal érvényesül. S ez a f egyelmezettség uralkodik a táncokban még akkor is, amikor sokkal kevésbé szembetű- nő, sőt a közönség a mozgások, játékos elemek forgatagában nem is gondol rájuk. Imponáló, összehangolt, rendkívül összedolgozott együttest láthattunk, amely 1951 óta — mindig megújulva, fel- frissítvé —> járja a Szovjetuniót és turnézik világszerte. Öröm, hogy hozzánk is elhozták művészetüket, amelyben az ukrán folklór anyagai oly sokrétűen kapnak helyet és oly megkapó színben, gazdagságban szólalnak meg. Hadd jegyezzük meg, hogy a szabadtéri, megoldásokhoz szokott közönség kezdetben meglepetve fogadta a szokatlan függönymegoldást, s az egyszerű, sima kékes-szürke díszletfalat (amelyről persze lehet is vitatkozni), ám valljuk be: az előadás első percei után mindez szinte teljesen háttérbe szorult, lényegtelenné vált. A nagy létszámú együttes színes, megragadóan szép népi virágdíszes, hímzett kosztümjeinek üde szivárványossága s még inkább szereplésük sokszínűsége minden mást felejtetve ragadta meg, a többnyire már az egyes számok közben is tapsokban kitörő, hálás közönséget. L. Z. Gazdag komolyzenei választék Ferentsik vezényli AHZ-t a vácrátóti M HANGVERSENYEK FOTON, ZEBEGÉNYBEN Gazdag választékot kínál augusztus a komoly zene híveinek. A kiscelli múzeumban szerdán az INTERFORUM’73 tv-s seregázemlén sikert aratott művészek adnak hangversenyt, augusztus 15-én pedig egy kiváló szovjet hegedűművész, Szemjon Sznit- kovszkij mutatkozik be. Mar- tonvásáron a Magyar Állami Hangversenyzenekar lép dobogóra augusztus 19-én és 25-én. A vácrátóti botanikus Kertben augusztus 11-én este Fe- rencsik János dirigálja a Magyar Állami Hangversenyzenekar Mozart-estjét, amelyen Dőry Zoltán és Mauthner Anna működik közre. Záskkalicz- ky Tamás orgonahangversenyére a fóti műemléktemplomban kerül sor augusztus 19-én, a Gesualdo Quintett közreműködésével. Szombat esténként augusztus 11-től irodalmi, zenei műsorok hangzanak el a zebe- gényi Szőnyi Múzeum parkjában. Vasárnap délutánonként pedig kamarahangversenyeket tartanak. A házigazda: Czigány György. A Nemzeti Múzeum kertjében a következő hetekben is rendszeresen tartanak koncerteket a józsefvárosi művelődési klub szervezésében. Augusztus 13-án a Vajda- hunyad váránál Bach-, Mozart- és Haydn-művek csendülnek fel. Augusztus 20-án magyar szerzőké a Szó; elhangzik többek között Bartók: Magyar képek, "Kodály: Marosszéki táncok és Weiner Katonásdi című szerzeménye. Augusztus 27-én tartják az évadzáró produkciót. A Csaj- kovszkij-hangverseny műsorán az V. szimfónia, valamint a Rómeó és Júlia szvit szerepel. A TIT művészeti szakosztályának Bach-ciklusa augusztusban is folytatódik a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. TV-FIGYELO Bizonyíték nélkül. A vasárnap esti tévéjáték olyan volt, mintha nem is Galgóczi Erzsébet írta volna. Szinte csak külsőségeiben emlékeztetett az írónő korábbi írásaira, a rendkívüli helyzetek és a különös figurák kedvelésében. Az az összefogottság és lélektani hitelesség azonban, amely Galgóczi. írásait olyan sajátosan jellemzi, a Bizonyíték nélkül című tévéjátékból jórészt hiányzott. Hitetlenkedve szemléltük például a főhőst, a nyomdásizfiúból lett gyerek- forradalmárt, aki körülményeihez képest nagyon furcsán viselkedett. Kezdeti nagyot- mondásadt még elhittük, de nem értettük viselkedését a bukás után, az ellenforradalom karmai közt. Jani kezdetben a forradalom hőse szeretett volna lenni; ez különösebb magyarázatot nem is kíván. De aztán a forradalom mártírja, pontosabban öngyilkosa akart lenni; ezt viszont már nagyon alaposan kellett volna elemezni. A magatartásnak ezt a változását azonban nem motiválta kellőképpen,- nem magyarázta meg eléggé Galgóczi. Kételyeink főként ebből erednek. Kevés szóval is jól jellemezte viszont a Bizonyíték nélkül az ellenforradalom légkörét. Amit erről elmondott, hiteles és meggyőző volt, pedig szinte csak egyetlen figurát használt erre a célra az írónő: a nagy- birtokos századosit. Remek volt a kávéházi jelenet is: kevés szóval jól jellemzett. A játékot — diplomamunkaként — Kabay Barna rendezte. Filmje érzékeny és kifejező. A fiatal rendező munkája feltűnő atmoszférateremtő erőről tanúskodik. A közreműködő művészek közül Paudits Béla (Jani), Rutt- kai Éva (Anna) és Darvas Iván (Prókay századop) kapta a legizgalmasabb, bár ellentmondásokkal is terhelt feladatokat. Anna magatartásában például éppúgy jelentkeztek infantilis vonások, mint Janiéban és szintén helyzete, körülményei ellenére. Ö. L.
