Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

Előkészítő értekezlet A Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsa augusztus hato­dikén, délelőtt kilenc óra­kor előkészítő értekezletet tart Vácott, a párt- és tömeg­szervezetek Lenin úti szék­házában. a szakszervezeti bi­zottságok titkárai számára. A Pest megyei szakszerve­zetek hete eseménysorozatát és az ahhoz kapcsolódó fel­adatokat beszélik meg az érte­kezleten. Orvosi ügyelet 1 Hétfőtől az alábbi. orvosok tartanak éjszakai ügyeletet Vácott, a Köztársaság úti rendelőben (A 11-199-es tele­fonszámon hívhatók): Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Bucsek Tibor, csü­törtökön: dr. Értékes Tibor, pénteken: dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap: dr. Bénik Gyula. A beosztás hét közben meg­változhat. VÁCI UAPLfl "»111H IITWIHmrn***m.» A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kétszázötvennyolc lakás XVII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1973 AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP SEGÍTSÉG a PÁLYAKEZDŐKNEK Új munkavállalók százai a járás üzemeiben Felszabadulásuk után is szívesen maradnak A váci és a járásbeld üze­mekben néhány hét múlva kü­lönböző életkorú és más és más iskolai, illetve szakvég­zettségű fiatalok százai kezdik meg munkájukat. A pályakezdő fiatalok segí­tése, a velük való törődés már DEFA—MAFILM cseroüdültetés Harminc NDK-heli gyermek Nagymaroson Este a Börzsönyben — Szamárháton utaztak, gombát szedtek Kevesen tudják, hogy Nagymaros egyik legszebb he­lyén, a Duna-parti sétány Szob felőli részén vein a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat üdü­lője. Évek óta — és ez így van most is — a nyár bizo­nyos szakában vidám, német nyelvű beszélgetés hallatszik ki onnan. Tunigold Ferenc, a szép üdülő gondnoka először büsz­kén vezet végig a modern vendégszobákon. Minden he­lyiségben van hűtőszekrény. Az udvaron homokozó, fürdő, kuglipálya. Nemrégiben fes­tették, alakították át az egész épületet. Vidám gyermekzsi­vaj hallatszik az egyik szobá­ból. Grécs Istvánná, a Nagyma­ros és Vidéke Takarékszövet­kezet elnöke alkalmi tolmács­ként bemutat Lippuner Boád­nak, az itt tartózkodó német gyerekek oktatójának. — A világ figyelme Berlin, a X, Világifjúsági Találkozó színhelye felé fordul. Hogy lehet az, hogy önök, berliniek, itt tartózkodnak most Magyar- országon? — A NDK önök által is jól ismert DEFA-filmstúdiójának és a MAFILM-nek a kapcso­lata nem régi. Négy éve még csak a prágai filmstúdióval voltunk ilyen kapcsolatban. Nemcsak a munkában, hanem a pihenés lehetővé tételében is szeretnénk egymás segítsé­gére lenni. 1970-ben volt elő­ször alkalmunk, hogy az önök csodálatos Dunakanyarját megismerhessük, s azóta min­den évben itt töltünk három hetet. Cserébe, mintegy száz­hatvan magyar gyermek ugyanebben az időpontban Usedom-szigetén ismerkedik az NDK-val, fiataljainkkal. — Kik jöttek Nagymarosra, s hogyan érzik magukat? — A DEFA-filmstúdió dol­gozóinak gyermekei vannak itt, 10—14 éves fiúk-lányok. Általában jutalomként, a ta­nulmányi eredménytől füg­gően jöhettek el. Nagyszerűen érezzük magunkat. Csodálatos a környék. Visegrád, Zebegény, Királyrét, Nagymaros, Verőce nagyon szép. A legjobban azonbar. Budapest tetszett. Mindenki nagyon kedvesen fo­gad bennünket, szívesen be­szélnek velünk, itt, az üdülő­ben is megkapunk mindent, amit csak kívánunk. — Hány gyermekkel jöttek, s mi volt az eddigi legérdeke­sebb élményük? — Huszonnyolc gyermek és három kísérő van itt. Leg­szebb élményünk a Király­réthez kapcsolódik. Nagyon tetszett úttörőinknek a kisvo- natozás, majd az, amikor el­mentünk a királyréti erdész­házhoz. öt kilométert gyalo­goltunk a Börzsöny csodála­tos erdejében. Este volt, szin­te koromsötétben mentünk. Sok berlini gyermek volt kö­zöttünk, akik még nem éltek át ilyesmit. Egyetlen lámpánk volt. Mindúntalan rácsaptunk a bokrokra, tuskókra, vadál­latoknak, vaddisznóknak vél­tük őket. Felejthetetlen út volt. Másnap szamárháton utaztak a gyerekek. A patak­ban mosakodtunk, gombát szedtünk, vadászlesen Vol­tunk ... Egyszóval ez volt a legszebb élményünk. — Őszintén mondják meg, mi nem tetszik itt önöknek? — őszintén? Magyarorszá­gon vagyunk, de szinte sem­mi kapcsolatunk sincs a ma­gyar gyermekekkel. Nincsenek találkozók, sportmérkőzések. Nem beszélhetünk szerve­zetten a magyar úttörők éle­téről. Mi nagyon szeretnénk kapcsolatainkat a magyar fia­talokkal erősíteni, de nem azokkal, akik a kerítés tetejé­ről nézik a lányokat. A helyi iskolaigazgatónak már régeb­ben szóltunk, azt mondta, nyár van, nem tudja össze­gyűjteni a gyerekeket. Pedig de jó lenne, most is közösen elbeszélgetnünk a VIT-ről és mindenről. ★ Bízunk abban, hogy az igen jó munkájukról híres nagyma­rosi úttörőcsapat vezetői s út­törői napokon belül felveszik a kapcsolatot a vendégekkel. Gondoljunk arra, hogy ezen a héten Berlinben húszezer külföldi VIT-küldött kötött szoros barátságot, tartós kap­csolatot. K. T. Piaci jelen tés A pénteki piacon a burgo­nya 3,50—5, a fejeskáposzta 3,50—4, a karfiol 10 forintba került kilónként. A paprika ára 6—12, a paradicsom 3,50 —5 forintra csökkent. A salá­tauborka kilóját 1,50—2, a ko- vászolnivalóét 3—4, a sava­nyításra alkalmasét 6—7,60-ért mérték. A zöldbabot 10, a fej- tenivalót 10—13 forintért kí­nálták. A spenót és sóska ki­lója 8. a töké 1,50-ért kelt el. A vöröshagymát kilóra 4,30-ért. csomóra 2,50—4 fo­rintért adlak, g fokhagyma darabja 2 forint volt. A sárga­répa és zöldség csomójáért 1,50—2, a vegyes zöldségért 3 forintot kértek. A sárgabarackot 8, az őszit 5—10, a körtét 5—8, az almát 4—6, a szilvát 4 forintért kí­nálták. Láttunk törökszedret 10, és feketeszedret 6 forintért. A sárga- és görögdinnye kiló­ját 6 forintért mérték. Málna is volt, 16 forintra tartották kilóját. A termelőszövetkezeti áru- dák 28 és 30 forintos áron mér .ék a csirkét. Láttunk tisz­tított libát, 44 forintot kértek kilójáéi't. A tojást 1,50—1,70- re tartották. a tavaszi hónapokban elkez­dődött. Vácott a Báthori és Hámán Kató iskolában emlí­tették, hogy az üzemek képviselői fel­keresték a végzős nyolca­dik osztályokat, s előre tájé­koztatták a tanulókat a várható lehetőségekről. Dunakeszin és Nagymaro­son is több üzem így biz­tosította az utánpótlást. Az augusztus—szeptemberi munkakezdéssel a fiatalok életformája megváltozik. A tanulóidők kötetlenebb évei után a munkahelyek fegyelme és rendje, a termelés követel­ményei, az emberi kapcsola­tok, alá- és fölérendeltségi vi­szonyok új magatartási formák kialakítását teszik szükségessé. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában sok középisko­lás diák végezte a kötelező nyári gyakorlatot. A munkaügyi osztály és a KISZ-szer vezet figyelem­mel kísérte őket, elbeszél­getett velük, így érthető, hogy a végzős negyedike­sek közül mindig érkezik utánpótlás a Derecskei- dűlői üzembe. A Váci Kötöttárugyár évek­kel ezelőtt meghonosította azt a jó gyakorlatot, hogy külön , kis üzemrészt rendezett be az ' ipari tanulók és az átképzősök számára: saját gépsoraikon is­merkedtek meg a gyártás technológiái ával, megszokták a közösségi életet és munkát, s felszabadulásuk után is szí­vesen maradtak a nagy textil­üzemben. Forte-gyári, öntödei, hír­adástechnikai példáik sorát le­hetne hoznunk a;rra, hogy a szakmai szervezetek, a munka­helyi szervek mozgalmi eszkö­zeikkel, módszereikkel miként segítik a fiatalok beilleszkedé­sét a munkába, az életbe. Jelentős figyelmet fordíta­nak a pályakezdők bér-, szociális, üdültetési, kultu­rális és sportigényeinek kielégítésére. Szép feladat hárul a KISZ- szervezetekre. Városunkban már eddig is többségükben si­keres munkát fejtettek ki a pályakezdők társadalmi, poli­tikai és szakmai nevelésében, hozzájárulva ahhoz, hogy a pályakezdők munkavégzése, képességeinek kibontakozása, politikai és emberi fejlődése biztosított legyen. (papp) A Pajtástól a Kisalföldig Július végén és augusztus elején is több hazai lap közölt váci és Vác környéki témá­val kapcsolatos írásokat, cik­keket. A Pajtás című hetilapban Váci tervek cím alatt olvas­hatunk híradást a Hajós Alfréd úttörőház gazdag nyá­ri programjáról. A Népszava Bővül az ivó- vízhálózat című cikkében ír a váci központú Duna-menti Regionális Vízmű Vállalatról s arról, hogy újabb tizenöt köz­séget kapcsolnak a hálózat­ba. A Magyar Ifjúság beszámol a váci tiszthelyettes-avatás­ról, és a fegyveres erők klub­jában megnyílt barkácsoló- és szemléltetőeszköz-kiállításról. A Budapest című folyóirat­ban Granasztói Pál elmélke­dik azon, hogy egyes vidéki kisvárosokban, így Vácott is, mennyire kihaltak az utcák, barátságtalanok az útvona­lak. A Magyar Hírlap a gépko­csivezetői oktatás gondjai­ról szólva, elismerőleg említi Vácot, ahol az Autóközleke­dési Tanintézet, az MHSZ és a munkaközösség kielégíti az ilyen irányú igényeket. A Kisalföld című győri napilap interjút közölt Le- hotká Gábor váci orgonamű- vésszel, aki érdekesen fejte­gette a zeneoktatásban meg­honosított modern törekvéseit. — pr — A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Dunakeszin, az új iskola közelében három, egyenként 86 lakásos, tízszintes házat épít, az OTP Pest megyei igazgatósága megrendelésé­re. Dolgozói jelenleg az alapozási munkálatokat végzik, Barta felvétele SZEPTEMBER S-9: Gödi Fészek-emléknapok Tudományos tanácskozás — Emlékműavatás Gödön a Duna-parti Fészek­hez vezető út bejárata mellett már készítik annak az emlék­műnek a helyét, melyet szep­tember 9-én lepleznek le. A gödi nagyközségi tanács és a párt nagyközségi végrehaj­tó bizottsága elkészítette az idei Fészek-emléknapok mű­sortervét. A kétnapos program szep­tember 8-án, szombaton dél­előtt, a gödi művelődési ház­ban kezdődik, ahol bemutat­ják a dunakeszi helytörténeti szakkör gyűjtéséből rende­zett kiállítást, amely Duna­keszi munkásmozgalmi hagyo­mányait dokumentálja. Dél­előtt 10 órakor A munkásmoz­galom-történet kutatásának módszerei címmel, tudomá­nyos tanácskozást rendeznek, amelyen részt vesznek a vá­ci járás krónikáiról, helytörté­neti szakköreinek vezetői, s a járás nyolcadik osztályosokat tanító történelemtanárai. A tanácskozást Baráth Endre, az MSZMP váci járási bizott­ságának titkára nyitja meg, majd Erényi Tibor, a Párt­történeti Intézet igazgatója tart előadást. A tanácskozáson Vizsga előtt Háromszáz ifjú gépkocsivezető Az időjárás nem kedvezett a rutinpályán várakozó harminc­öt fiatalnak. Csendesen sze­merkélt az eső, amikor Lukács György, a gépjárművezető tan­folyam vezetője vizsga előtti utolsó jótanácsaival látta el ta­nítványait. Aki a 64 órás KRESZ-fog- lalkozásokon, a 90 órás műsza­ki oktatáson, a hibaelhárítás 84 óráján s a többi 15 órán jól figyelt, szorgalmasan tanult, az most is sikeresen szerepelt. Néhányan viszont megbuktak. A KPM és a honvédség vizs­gáztatói szigorú emberek. Hiányzik a kitartás — A gyakorlati vizsga előtt mennyit vezettek ezek a fia­talok? — kérdeztük Lukács Györgytől. — Személygépkocsit 26. te­hergépkocsit 40, motorkerék­párt pedig 10 órán át, s több mint ezer kilométert tettek meg. A sokéves tapasztalat szerint ennyi bőven elegendő. Az úrvezetők 30 órás gyakorlás után már vizsgáznak. Külön­ben igen népszerűek tanfolya­maink. A mai vizsgával zárjuk az 1972—73-as ciklusévet. Ha szakaszonként, ami 8 hónap, száz személlyel számolunk, ak­kor körülbelül háromszáz fia­tal szerez nálunk jogosítványt. De valamit őszintén meg kell mondanom: minőségileg egyre gyengébb csoportokat sikerül szerveznünk, egyre kevesebben felelnek meg a pályaalkalmas­sági vizsgán. Aki meg az igen magas követelmények miatt elsőre nem veszi sikerrel az akadályt, elmarad. Valahogy nincs kellő kitartás, akaraterő a jelentkezőkben. A megfelelő felelősségérzet hiányzik belő­lük. Az egész vizsga mintegy 800—900 forintjába kerül a hallgatóknak: a KPM 5000 fo­rintos vizsgáihoz képest jelen­tős kedvezmény. A honvédség is segít — Kik jelentkeznek az MHSZ keretében végzendő tanfolyamra? — Sorköteles, katonai szol­gálat előtt álló fiatalok, akik már valamilyen formában honvédelmi előképzést kaptak. A gépjárművezetői tanfolyam elvégzése után jól járnak, mert egyrészt a néphadseregben, másrészt leszerelés után az élétben hasznosíthatják a ta­nultakat. Nálunk külön gép­kezelői vizsgát is tesznek a hallgatók, s az hivatásos jogo­sítványt ad nekik. — Milyenek a képzés felté­telei? — Jól állunk szemléltető­eszközökkel, gépjárművekkel egyaránt. Alaposan felkészült oktatókkal rendelkezünk, öt főfoglalkozású és négy mel­lékfoglalkozású elméleti okta­tónk segíti munkánkat, de igen sokat segít a honvédség is, el­sősorban a műszaki oktatásban a korszerű technikai eszközök rendelkezésünkre bocsátásával Kovács Tibor két korreferátum hangzik el! dr. Kun László, a Testneve­lési Főiskola tanszékvezető ta­nára az MTE történetének né­hány fejezetét ismerteti, Al­földi Vilma, a váci Vak Boty- tyán Múzeum munkatársa pedig Sport, kultúra, munkás- mozgalom a gödi Fészekben című tanulmányát olvassa fel. A járási és a községi könyv­tár a magyar munkásmozga­lom egyes korszakaival fog­lalkozó könyvekből, községi és üzemtörténeti krónikákból rendez kiállítást. Ebből az al­kalomból újra kiadják Al­földi Vilma tanulmányát. Szeptember 8-án délután háromszáz úttörő részvéte­lével veterán—úttörő találko­zót rendeznek. A gödi és bu­dapesti veteránok elbeszéléseit az úttörők ajándékműsorral viszonozzák, amelyben közre­működik a fóti Gyermekváros irodalmi színpada és a du­nakeszi 3. számú általános is­kola nagykórusa. Ezen az es­tén Göd-alsón és -felsőn, vala­mint Dunakeszin, a Vörös Csillag Filmszínházban ün­nepi filmbemutatók lesznek. Szeptember 9-én, vasárnap délelőtt a 2-es főközlekedési út és a Fészekhez vezető bekötő út mellett leplezik le Nagy István szobrászművész Fészek-emlékművét. Az ünnepi ifjúsági nagy­gyűlésre, melyen — a főváros centenáriuma jegyében — több száz budapesti fiatal is részt vesz, a járás valamennyi községe elküldi képviselőit. A nagygyűlés után a részt­vevők átvonulnak a Fészek­be, ahol gazdag kulturális mű­sor szórakoztatja őket: fel­lép a Vándor-kórus, az Acél­hang kórus és a gödi férfikar. Délután pedig a sportverse­nyek ünnepélyes eredmény- hirdetése következik. b. h. Halálugrás a harmadik emeletről Balázs József 19 éves váci fiatalember az Április 4 tér 41.' számú ház harmadik emeleté­ről — zilált családi körülmé­nyei miatt — az utcára vetet­te magát. Azonnal meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents