Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
PEST ME GYEI ^Mirtap 1973 AUGUSZTUS 5., VASÄRNAP Pilisvörösvár öröme RANDEVÚ A HOLNAPPAL Varga Lajos, Kossuth-díjas építészmester, a pilisvörosvá- ri tanács költségvetési üzemének vezetője bosszankodik. — Széttépte a kutya a szögletzászlót — mondja bosszúsan, s közben körülnéz, kit is vonhatna felelősségre a nem mindennapi esetért. De, mert mindenkit elfoglal munkája, a „bűnösnek” pedig már nyoma sincs, elszáll haragja. — Biztosan Fradi, vagy Dózsa drukker volt, azért tépte szét a Honvéd zászlót — nevet már tekintete. Körhinta és babaház Hogy mi köze van egy Kos- suth-üijas építészmesternek a széttépett sportzászlóhoz? Nagyon is sok. Az a bizonyos piros-fehér zászlócska ugyanis az épülő pilisvörösvári óvoda mini focipályáját szegélyezte. Ez a tény újabb kérdésre vár magyarázatot: hogyan kerül focipálya egy óvodába? Nos, ide került. Ragyogó zöld gyeppel, csöppnyi valódi kapukkal, középkezdő körrel, s a pálya körül vörös salak futópályával. Miniatűr sporttelep. Mellette, jókora úszómedence, arrébb az épületben tornaterem, bordásfalakkal, mászókötelekkel, a másik udvaron pedig még egy medence várja majd a kicsi lakókat. És természetesen a hagyományos óvodai „kellékek”: homokozó, mászóka, körhinta, csúszda. Aztán újabb kuriózum 'következik: babaház, teljes berendezéssel. A harmadik udvaron pedig: közlekedési pálya körforgalommal, útkereszteződésekkel, gyalogátkelőkkel. És garázs: hat autóval, hat motorral és hat kerékpárral. És már készülnek a mini bukósisakok is. Az óvoda háromnegyed hektárnyi területen épült, illetve épül még ezekben a napokban is. Bármennyire hihetetlennek tűnik: ez év február 28-án született az elhatározás, végre fel kell építeni a régóta várt új óvodát Pilisvörösvá- fott abból a hatmillió-háromszázezer forintból, amit a MEZŐGÉP Tröszt ajánlott fel erre a célra. Terv még nem kéA „versenymedence” Koppány György felvétele szült, de március 5-én már megjelentek a hatalmas föld- munkagépek ezen a területen. És március közepére elkészült a terv is, bár még nem a legteljesebb részletességgel. A gyors munka Németh Attilát, a budai járási hivatal tervcsoportjának műszaki előadóját dicséri. A kivitelezést a nagyközségi tanács költségvetési üzeme vállalta. A határidőt augusztus húszadikában jelölték meg. Augusztus 13-án kerül sor a műszaki átadásra, míg az avatóünnepséget augusztus 17-én délelőtt tíz órakor rendezik. Addigra az is kiderül, ki lesz az a kilencven szerencsés kisgyerek, aki ebbe a nagyszerű óvodába járhat. Legalább 5 éves kortól Tudom, hogy a számok általában nem sokat mondanak az olvasónak, ezúttal mégis feljegyeztem néhányat, amely hozzávetőleges képet adhat erről az óvodáról annak is, aki nem járt még itt. Az alapozásnál hatezer köbméter földet mozgattak meg. A telket kétszázhuszonhat méter, színesre festett vaskerítés öleli körül. Hatszázhetven négyzetméternyi a belső csempe- burkolat. Az épület homlokzatát alumínium-burkolat, előterét piros mozaikcsempe díszíti. Hideg-meleg folyóvíz, háromszáz személyes, olajtüzelésű konyha (ez látja majd el a község többi óvodáját is), hetvennyolc négyzetméteres tornaterem, orvosi rendelő, és betegszoba tartozik még hozzá. A tízezerhatszáz lakosú nagyközségnek jelenleg hat óvodája van. A hatban háromszázhatvan gyerek talált eddig otthonra. — A jogos óvodai igény nagyközségünkben jelenleg mintegy négyszáz gyermek elhelyezése — mondja Kovárik János, a nagyközség fiatal vb- titkára. — Az új elkészülte után egy-két épületet azonban szanálni kell. Ezért is nagy szükség volt a most épülőre. És azért is, mert eltökélt szándékunk, hogy min1 AUTÓSZERVIZ! Minden típusú személygépkocsi- alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét,- motor, futómű, fék. fényszóró műszeres beállítását.- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvázvédelmét,- karosszéria javítását és fényezését vállaljuk. Előzékeny, gyors kiszolgálás Az 99Univorzálmm Alfgísz i AUTÓSZERVIZ özemében a 31-es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél. Maglódon. den ötéves gyerek számára biztosítjuk az óvodai elhelyezést: iskolai tanulmányaik megkezdése előtt legalább egy évig hozzászokhassanak a közösségi élethez. Az idén még csak arra futotta erőnkből, hogy négy hónap „összeszok- tatást” tudtunk biztosítani az ősszel iskolába indulóknak. Mit is mondhat erre az újságíró? örül, hogy itt, Pilis- vörösvárott szembetalálhatja magát a közeli jövővel. Nemcsak, ami a korszerű óvodakombinátot illeti, hanem ami a holnap pedagógiáját jelenti. Itt ez már a jelen valósága — néhány napon belül. Vállalatok, tanács, tsz Ha tetszik, ha nem — s miért is ne tetszene! —, újra csak körül kell járni az udvarokat, az épületet, s Varga Lajosnak mindig az eszébe jut valami arról, amit éppen megmutat. — Ezt a Ferroglóbus adta, azt a Pilisvölgye Termelőszövetkezet, amazt az Érc- és Ásványbánya Vállalat. Berendezésre á megyei tanácstól kaptunk félmilliót. Sok-sok vállalat, intézmény segítsége, munkája van ebben az épületben s talán ez benne a legnagyszerűbb. Együtt alkotni mindig a legnemesebb. Az szinte már csak ráadás, hogy mindezt a gyermekeinknek alkothattuk. Mi mással is búcsúzhatnánk: viszontlátásra, augusztus 17-én, azon a remeknek ígérkező focimeccsen, amelyen bizonyára a szögletzászló sem hiányzik majd. Igen, remeknek ígérkező foeimecs- csen, amelyen nem híres sztárok, hanem öt-hatéves gyerekek rúgják a labdát, s játszanak majd olyan önfeledten, ahogyan csak a gyermekek tudnak játszani. Talán még Szepesi György is szívesen „közvetítene” egy ilyen találkozót ! Prukner Pál A lófejők hagyatéka Századok, sőt esetleg ezer évek bújnak meg e településrész-nevek mögött: Hegyes, Váras, Tűzköves, Szomorák- dűlő... Ez utóbbi földje több mint ötszáz sírt takar, amelyben a „lófejőik”, a „tejevők” — amint a görögök, a szkíták nevezték — nyugosznak. A Hegyesen rézkori sírok kerültek napvilágra, a Tűzkövesen a bronzkor közepéről származó telep... A Várason most folyó ásatások késő avarkori — feltehetően a honfoglalás előtti száz-kétszáz esztendőből való — település körvonalait rajzolják ki... A tavaly kezdett — akkor tájékozódó jellegű — föltárás földbe mélyített kelta házat, földbe ásott kemencét segített ismét napvilágra. Äsat, feladatai egyikét végzi a tápiószelei Blaskovlch Múzeum. A termelőszövetkezet öntözéses kertészetet kíván kialakítani a város területén, ezért elodázhatatlan az ún. leletmentés. Két testvér A két Blaskovich testvér, János és György a maga gyönyörűségére kezdte gyűjteni mindazt, ami tetszett. A több mint tízezer tárgy között vannak nagy rangúak, így a velencei Marco Basaiti Szent Péter feje a XVI. század elejéről, a nürnbergi vértálak, középkori magyar kelyhek, erdélyi mell boglárok ... A gyűjteményből — a két testvér akarata szerint — állami múzeum lett; 1968-ban, öt esztendeje vette fel a Blaskovich nevet. Napjaink művelődési törekvéseinek szemléltetője az, ahogyan a múzeum a nagyiká- tai járás e nagyközségében fokozatosan — s nem minden nehézség nélkül — kiépíti az ismeretek továbbadásának hadállásait. Az állandó kiállítás — tudomásunk szerint — az országban egyetlen; a múlt századi nemesi kúriát bemutató enteriőr fölidézi a kis- és középbirtokos nemesség -köz- napjait, élénk állítja mindennapi tárgyait, azt a környezetet, amelyet kialakított, s amely ugyanakkor jellemezte a politikai, társadalmi élet akkor döntőnek számító rétegét. TV-FIGYELŐ A forradalom szolgálata. Teljesen nyilvánvaló, hogy Szemjon Aranovics, a csütörtökön és pénteken este látott kétrészes szovjet tévéfilm, A vörös diplomata rendezője elsősorban történelmi hűségre és pontosságra törekedett. Leo- nyid Kraszir.nak, az első szovjet diplomatának az életét regényes és látványos fordulatok nélkül, úgy igyekezett bemutatni, hogy hősének életéből a szolgálatot, a forradalom, a nép szolgálatát emelje ki. Ezt a célt csak azokkal az aszketikus rendezői eszközökkel lehetett elérni, amelyeket Aranovics felhasznált. Filmje játékfilm, de minden kockája a dokumentumfilmek levegőjét árasztja. Nemcsak azért, mert korabeli híradókat, hiteles felvételeket épített be anyagába — ezek önmagukban is nagyon érdekesek —, hanem mindenekelőtt filmjének szelleme miatt. A vörös diplomata műfaja lényegében és tulajdonképpen: rekonstruált dokumentumfilm. Nem tudom, ki ismerte már a film előtt Kraszin nevét és tevékenységét. A legtöbb néző nyilvánvalóan most találkozott vele először. Izgalmas volt ez a találkozás: a mérnök-forradalmár alakjában egy új típusát ismertük meg az oroszországi kommunista mozgalomnak. VIT. jja befejeződik a berlini Világifjúsági Találkozó, s ennek kapcsán feltétlenül szót kell ejtenünk' a tv remek közvetítő gárdájáról, j Kitűnően dolgoztak. Ott voltak mindenütt, mindenről tudósítottak, s ezt a nehéz feladatot úgy hajtották végre, hogy a nézőt az események részeseivé tették, bevonták a VIT különös varázslatába. Mintha magunk is ott lettünk volna a nagy találkozón, úgy néztük végig a lendületes-fiatalos közvetítéseket. Abból a nagyszerű élményből, amit a VIT a tényleges résztvevőknek jelentett, a tv jóvoltából mi is részesültünk. Kritikában nem szokás gratulálni. Tekintettel azonban a tényleg rendkívüli teljesítményre, megsérthetjük ezt a konvenciót. A tv VIT-stábja minden dicséretet megérdemel. Örömmel és élvezettel néztük adásaikat. ö. U. Egy kiállítás azonban még kevés lenne ahhoz, hogy egy múzeum hasson, éljen. A kör kitágul Évente öt-hat időszaki kiállítást fogad falai közé a nagy- kátai járás egyetlen ilyen intézménye, ezek egy részét — mint például az Arany János emlékkiállítást — a tanmenethez igazítva. Jönnek is a tanulók, - tanári felügyelettel, elsősorban a járás közelebb eső településeiről. A távolab- biakból már ritkábban, s a helyi iskolák sem mindenben hasznosítják a múzeum adta lehetőségeket. Mintha még mindig tartaná magát az a nézet, hogy a múzeumban holt tárgyak vannak. Holott régen tudjuk: ezek a tárgyak beszédesek. Kísérleteznek tehát a kör kitágításával. Esztendőnként — májusiban, júniusban — szabadtéri hangversenyt rendeznek a múzeumkertben, s egyik fő segítője Dinnyés István igazgatónak ebben a nagyközségi KISZ-szervezet. Igen, a fiatalok. A legutóbbi hangverseny 2200 hallgatója között szép számmal ott ültek a tizen-, meg az éppenhogy huszonévesek. S nem hiú ábránd, hogy talán kialakulhat a mai, nem hivatalos, de létező helyett a múzeumbarátok szervezett köre. Szoros kapocs Közművelődési feladatai mellett természetesen a múzeumnak el kell látnia rendeltetésszerű teendőit is, azaz tudnia illik arról, mi történt hivatalos gyűjtőterületén — ami a nagykátai járásból és a monori járás északi részéből áll —, mi kerül elő gyűjtőkörében, ami a régészetet és a helytörténetet fogja át. Legyünk pontosabbak s picit keserűbbek: tudnia illenék mindezekről. Sajnos, sok mindenről nem tudnak, utólag értesülnek leletekről, amelyek fölkutatása akkor már szinte reménytelen. Jobbára csak az állami nagyvállalatok közül kerülnek ki a múlttisztelők; legtöbbször értesítik a múzeumot, ha épületalapozáskor, út-, vezetéképítéskor, más földmunkák esetén rábukkannak valamire. A kisebb gyárak, vállalatok, mező- gazdasági üzemek nem törődnek vele, betemetik, földúlják, az emberek széthordják ... Hazánk múltját, földünk történetét prédálják vele. Szoros kapocs kellene múlt és jelen közé, de ehhez nem elég, ha e kapocsszemeket csak néhány lelkes ember kovácsolja. A kőműves telke Ritka, nagyon ritka az olyan eset, mint a szomszéd községbeli, farmosi kőművesé. Zala Attila telkén házépítésbe kezdett, s a telek két vége közötti három méteres szintkülön séget a homok kitermeléséi kívánta felszámolni. Sírra 1« furcsa tárgyakra, nagyon ör csontokra. Összeszedett mi dent, s vitte át Szélére, a m zeumba. Ott rövid félóra el volt ahhoz, hogy megállap sák: kelta sír került elő. A föltárás — most már szakember, az archeológ végzettségű igazgató irányíi sával — további két sírt tálé S idén, amikor a kőműves i ra meglátta a homokhorc közben előbukkanó tárgyak már nem nyúlt semmihez nem „rámolta ki” a sírt, ab gyan a szakemberek mondj, hanem jött egyenesen a rr zeumba. Megértette, a tárgy a meglelési helyükön mondj: árulják el a legtöbbet. S már a sors ajándéka, hogy kelta sírokból néhány, ma; hogynem kuriózumnak szár tó tárgy is előkerült, így p dóul a párban készült, szá. val egymásba helyezett két tálka, amelyről majd még kell deríteni, mi célt szolga Miért nincsenek többen 2 la Attilák, akik megérzik később megértik, múlt és ; len összetartozását, a lófej< a szarmaták, avarok hagyal kának, s mai dolgainknak < választh atatlanságát ? Az aranyszarvas titkí Képek a falon. Barabás M- lós több műve, portrék pen — róla írta Reviczky: ,És ho csodálják késő unokák Ms fested korod arcképcsarnok; —, Lotz Károly, és Tintoret Albani, Poussin, Füger isko jának alkotásai. Ötvösmunk a tárlókban, szépen köt könyvgerincek ... Régész anyag a neolitikumtól a h< foglalás utánig, de nagyobb i sze még restaurálásra vár Él, lélegzik — nemcsak a t; gyakat, de azok légkörét fölidézi a múzeum. S a t: gyak sokasága között meg! jik egy fénykép. Az arar szarvasé. E huszonhét centimé hosszú, fekvő szarvasalal mutató, elektronlemezből azaz arany és ezüst egye: arányú ötvözetéből — doml rított lemez eredetije a Ne zeti Múzeum féltett kincse, szkíta ötvösművészet mine tekintetben legjelentősebb e lékei közé tartozik, s a ] Blaskovichnak köszönti« hogy előkerült. Ök kilincselt kérvényeztek, erőszakoskodi mindaddig, míg 1923-ban 1 piószentmárton határában, < fejedelmi sírban Bella La és Hillebrand Jenő föltárta. ' Miért őrizte a két Blasl vich a remekművű tárgy fél képét? Még tőlük tudom: szá hogy újra meg újra a kitart ra, a következetességre, m den emberi tevékenység engedhetetien kísérőjére gyelmeztesse, emlékezte őket. Mészáros Otti A hiba a padlóban van Miért nem hoz nyereséget a tápióbicskei sertéstelep A minap műtrágyaügyben igyekeztem elfogadható választ nyújtani egy termelőszövetkezeti panaszra, s most, jóllehet hasonlóképpen szövetkezeti dilemmáról van szó, kissé megnehezült a dolgom. Mert ugyan lehetséges-e megnyugtató magyarázatot adni akkor, ha valamely beruházás nem úgy sikeredett, miként azt az építtetők remélhették volna? A búzát „megeszik” a disznók? Márpedig Illés István, a tá- pióbicskei Április 4. Termelő- szövetkezet elnöke, amikor a már július 19-én magtárba juttatott, remekül, hektáronként 38 mázsával fizetett (a tavalyi átlag 35 mázsa volt csak!) búzáról kérdem, csodálatosképpen nem bizonyul valami örömtelinek, mint ahogy okkal várná az ember. — A növénytermesztés bevételeiből csak a hitel visszafizetésére futja — mondja az elnök, s így rögvest érthetővé válik tűnődése, hiszen a szerfölött jónak mondható aratás pluszbevételét is, lám, elviszi a bank. De nem ám valamely növénytermesztési beruházásról van szó, hanem az állattenyésztés fölívelését szolgálni hivatott, modernnek mondott sertéstelepről. — Ez a telep immár kétéves, huszonötmillió forintba került — folytatja töprengését az elnök —, s ha bevétel van is, nyereség még nincs. Csikós lmréné, a gazdaság főkönyvelője ’ama hitelgondo- toat pedzi: — Még építkeztünk, de már törlesztettük, törlesztenünk kellett a hitelt — tavaly például egymillió forintot fizettünk be. Az idén 1,2 millió forint ez az összeg; a mostani év, no meg a jövő esztendő a kritikus. Mindent egybevetvén különben 3 millió 800 ezer forint a hiteltartozásunk erre a sertéstelepre, a termelőszövetkezet ugyanis a beruházási értéknek a 30 százalékát fedezte saját erejéből. De hát: mi történt? Az, ’amire példát már több gazdaságban leltem, vagyis az úgynevezett ÉTI-padozat (az Építést dományi Intézetről van s bizonyult nem megfelelőnek — Pedig még találmányi jat is fizettünk érte, jólle valóságos átok ez a padló vallják a szövetkezeti veze Tápióbicskén. — Kimond rá, hogy korszerű, de a l fájdalmak miatt igen sok a selejtezett, föl nem hízlalh sertés. Amikor azt a 2350 fé helyes, évi 4400 hízó kiboc tására alkalmas telepet m építettük, azt hittük ír hogy nagyot lépünk előre nagyüzemi állattartást Egyelőre azonban úgy f azok tandiját is mi fizet, meg, akik majd csak ezu vágnak bele hasonló be.ru zásba, immár a mi, jócsl keserű tapasztalatainkkal i vértezetten. Ahogyan a TŰT-ban látják Bekopogtam a panasszal tsz-ek érdekvédelmi testül; hez, a Termelőszövetkeze Országos Tanácsához, a
