Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
PEST ilECYEI 1973. AUGUSZTUS 29., SZERDA 'kJCívícíp Közgyűlési képek Egy tsz-ben két falu határa Egyesült a fóti és a csomód! tsz Bizonyára holmi technikai szempontok tették elengedhetetlenné, hogy bár csak hétfőn, hugusztus 27-én mondatott ki az ámen, a két gazdaság formálisan augusztus 6-tól olvadt eggyé: ettől az úgyne- Wezett fordulónaptól számítódik a fót—csomádi Vörösmarty Termelőszövetkezet története. A végső igent kimondó közigyűlést a fóti gyermekvárosban, az ősi Károlyi-kastély egyik termében tartották — ott, ahol ezúttal harmadjára választották elnökké Kovács Árpádot, a 40-es évein még innen levő agrármérnököt, ö volt az, akinek a gazdálkodás és a vezetés összefüggéseit elemző értekezését tavaly habozás nélkül továbbítottam — a Pest megyei pályázók közül elsőnek javasolván — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsához, ahol aztán országosan is az első kategóriában végzett, futott be ez a pályamű. Az egyéni siker próbája Mondhatnám tehát, hogy az égyéni sikert kísérte, mintegy a gyakorlat próbája igazolta, hogy a tavaszon elnyerte a kiváló címet a gazdaság. Most azonban nem célom a mérleg- hiányosból kiválóvá lett szövetkezet fölívelésénél időznöm, sokkalta inkább a megnagyobbodás indokait, illetve a megszaporodott tagság reagálását lemérni. Majdnem hozzászoktam: termelőszövetkezetek egyesítését általában akkor tartják célszerűnek, ha szanálni kell valamelyiket, hiszen ily módon az állami felügyelet kétségkívül túladhat egy gondon. „Az egyesüléseket sem sommásan elítélni, sem valamiféle gyógyírnak kikiáltani nem lehet” — mondta e sorok írójának a közelmúltban Szabó István, a TOT elnöke, rögvest hozzátéve; „Külföldön járva, külföldi szakembereket idehaza fogadva, gyakorta hallom, hogy a mi nagyüzemi kereteinket szinte irigylik. Tény és való: a mezőgazdaság szocialista átszervezése során a földkoncentráció és a szervezeti fejlődés előtte jár a műszakinak.” Sem a fóti, sem a csomádi tsz-t nem kellett szanálni, jóllehet kétségtelenné vált, hogy az utóbbiban — azonos termőterületről — többnyire kevesebbet produkálnak, de a fótiaknak is érdeke volt az egyesülés, hiszen ily módon nagyobb lehetőséget teremtettek az állattenyésztés gyarapításához. Választás- viszontagságok nélkül Nos, milyen haszonnal jár a fóti—csomádi egyesülés, az majd csak évek múltán dönthető el teljes felelősséggel, annyi azonban a közgyűlés hangulatán érezhető volt, hogy az előjelek — biztatóak. A két falu egybegyűlt szövetkezeti tagsága ugyan még méregette egymást, az idegen arcokat meg kell szokni, éppen ezért a légkör sem ' túlságosan ol- dottnak, sem fagyósnak nem volt mondható. Itt-ott azért fölszikráztak némi csatározások, például amidőn egy csomádi fiatalasszony pótlólag a vezetőségbe kívánta Barna Miklóst. (A szavazáskor kapott is 11 voksot, ám ez elégtelennek bizonyult a kétharmados többséghez, vagyis a 178 szavazathoz, téhát végül is nem jutott be a vezetőségbe ez a különben minden valószínűség szerint szőkébb munkaközösségének bizalmára érdemes fiatalember.) De már egy fóti tsz-tag vétózta meg Kovács Árpád elnökségét, igaz, egyedül maradt, s a titkos szavazás során százszázalékos volt az elnök sikere: a 268 kiadott szavazócédulából 252-t adtak le, ezek közül egy volt érvénytelen, s a 251 érvényes szavazat mindegyike Kovács Árpádot kívánta az új gazdaság élére. Már a volt csomádi Zöldmező Tsz előzetes közgyűlésén elnökhelyettesnek javasolták Győri Zsigmondot, aki /1970- töl volt elnöke a csomádi szövetkezetnek, de már — mint a jelölő bizottság elnöke‘fogalmazott — „az egész járásban a tsz-ek megalakulásától a mozgalomban tevékenykedett”. Feszültségek helyett Rendben megtörtént a vezetőség megválasztása is; s nem mondanám, hogy kritikátlanul, hiszen a tsz-mozgalomban 25 éve dolgozó, megbecsült Farkas Sándor például hét ellen- szavazatot kapott, miként a nőbizottság elnökét is nyolcán nem találták szerencsés választásnak, Mint az ilyenkor szokásos, elmondta szűzbeszédét a két új vezető. Győri Zsigmond a fótiak bizalmát köszönte meg elnökhelyettessé választása alkalmából, s egy szokásos hasonlatnál időzött, hogy tudniillik melyik gazdaság is voltaképpen a vőlegény, s melyik a menyasszony? A kisebb és a fiatalabb okán a csomádi tsz-nek vindikálta a menyasz-' szonyszerepet, de most már az újsütetű házaspárnak gyarapítania kell a vagyonát — „minden mozdulatunknak a gazdaság erősítését kell szolgálnia”. Ehhez pedig — s itt átadom a szót Kovács Árpádnak — „jó munkahelyi légkörre van szükség’'. Az újonnan megválasztott elnök, aki immár egy 3700 hektáros nagygazdaság irányítója, rutinosan sorolta elő azokat a jobbára pszichológiai föltételeket, amelyek csakugyan elengedhetetlenek a haímóniához, bár kissé maga is fölerősítette hangját, amikor a hagyományos alaptevékenységben és az ipari melléküzemekben foglalatoskodók érdekeiről szólt. Ezen az alapon négy táborra osztotta az új tagságot: korábban Foton is volt bizonyos feszültség a mezőgazdasági és az ipari részlegek között, Csornádon szintúgy megvolt ez a különbség, a mostani legfőbb tennivaló tehát az összekováqsoló- dás módozatainak meglelese. / Villongások - kisebb jövedelem — Vannak bizonyos megnyilvánulások, amelyek szándékosan élezik ezeket a feszültségeket — említette Kovács Árpád. — Márpedig azt kell elérniük, hogy mindenki jól érezze magát ebben a gazdaságban, ezért nagyon fontos az őszinteség. Ha belső civó- dásra fordítjuk ? energiánkat, úgy esetleg nem lesz meg az év végére előirányzott magasabb jövedelem. Világosan kifejtette Kovács Árpád, hogy a tsz-nek nagyobb a felelőssége azokkal szemben, akik jó évtizede vállalni merték az ismeretlen létformát, bevitték földjüket a közösbe, s ma nagyobbrészt a növény- termesztésben, ' állattenyésztésben dolgoznak. Vagyis a tagok jogai egyformák, bármely részterepén legyenek is a gazdaságnak, ám a belső szabályzatok indokoltan ösztönöznek a mezőgazdasági munkára, mégpedig olyképpen, hogy az itt tevékenykedők az esztendő végén magasabb kiegészítő részesedéshez juthatnak. Ez annál is inkább indokolt, mert a betakarításhoz elégtelen a munkaerő, s bizony a fiatalok nem mindig mutatnak hajlamot ehhez, amit a helyi gyermekváros is jól példáz. Bármennyire is jó egyébként a Vörösmarty Tsz és a gyermekváros közötti kontaktus, ezek a gyerekek 18 éves koruk után, midőn szárnyra eresztik őket, elenyésző számban vállalnak munkát a tsz-ben. Persze, van már eset arra, hogy a melléküzemekből segítettek a gyümölcsszedésben — lám, ilyesfajta szerepe is van a melléküzemnek. TermeféHi és pénzügyek Talán a legnagyobb figyelem Angyal Ákos főmezőgazdász, s még inkább Balogh Vilma, főkönyvelő szavait kísérte a hétfői közgyűlésen. Egyikük a termelési tervet elemezte, a többi között elmondva, hogy a gyengébb csomádi földekre az átlagosnál több műtrágyát juttatnak, az állattenyésztésben pedig a szarvasmarhára és a juhászaira kívánnak alapozni, a baromfitói megválnak. (A hizómarhák Foton, a tehenek Csornádon lesznek.) Mindent összevetvén, ^3 millió forint idei árbevétellel kalkulálnak, s már a főkönyvelőnő mondta el, hogy az * alaptevékenység, illetve a szolgáltatások részaránya a tsz tevékenységének 54 százalékára rúg. Sajnos, veszteségesnek bizonyult a csomádi dohánytermesztés, Foton a borsó nem hozta a várt eredményt, így újabb forrásokat kell meglelni a pótláshoz. A fogyasztás és felhalmozás aránya jónak mondható az új szövetkezetben: 78.9 százalék a részesedés, 21,1 százalék pedig a felhalmozás, mértéke, ami a jövő esztendőt gazdaságilag megfelelően alapozza meg. íme tehát: a rajtbeli helyzetkép; kiegészítvén a közgyűlés tükrözte kedvező pszichológiai föltételekkel, egészében jó indulást teremt a megnagyobbodott, remélhetően még hatékonyabban ténykedő gazdaságnak. Keresztényi Nándor 1980-ig Húsz százalékkal no az öntvényigény Kedden a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen megnyitották az öntészet fejlesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozó országos öntőnapokat. Dr. Dobos Györgynek, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökének megnyitója után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter tartott vitaindító előadást. Hazánkban, mint elmondotta, jelenleg 140 vállalat állít elő különböző öntvényeket. A minőségük és a választékuk azonban még elmarad a felhasználó ipar követeimé? nyeitől. A tervidőszak hátralevő éveiben elsősorbán is e téren kell előrelépni. A következő tervidőszakban — 1980-ig — az előzetes számítások szerint mintegy 20 százalékkal nő majd . az öntvényigény. Ezt egyrészt a hazai üzemek további korszerűsítésével, kapacitásának növelésével, másrészt pedig — mindenek előtt a választék tekintetében — az import növelésével fedezzük. Csehszlovák gazdasági műszaki napok Az idén 14 százalékkal emelkedik Magyarország és Csehszlovákia áruforgalma, összesen félmilliárd rubel értékű a két ország közötti árucsere. Á további kapcsolatok bővítését célozzák az októberben hazánkban megrendezésre kerü.- lő csehszlovák gazdasági-műszaki napok, amelyről kedden sajtótájékoztatót tartottak az eseménysorozat rendezői. Mint Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi kirendeltségén elmondották, iparuk főként speciális gépi berendezéseket, szerszámgépeket, számítás- technikai eszközöket, mező- gazdasági gépalkatrészeket és építőanyagipari berendezéseket szállít Magyarországra. A magyar ipar élelmiszeripari gépeket, komplett konzervgyári berendezéseket gyárt Csehszlovákiának. A hagyományos árucsere mellett a két ország gazdasági kapcsolataiban mind Tájékoztató az áruforgalomról, az ellátás tennivalóiról A Belkereskedelmi Minisztérium kedden a Gellért Szállóban országos értekezletet tartott, amelyen dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese tájékoztatta a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseit, szakigazgatási szerveinek vezetőit az idei áruforgalom helyzetéről, a kereskedelem tevékenységéről és a tennivalókról. A beszámoló megállapította, hogy az idén tovább javult az áruellátás színvonala, korszerűsödött az áruforgalom belső szerkezete. Külön foglalkozott a beszámoló az árakkal. Az idén — mint ismeretes — a népgazdasági terv szerint a fogyasztásicikk kereskedelem árszínvonala 3,8 százalékkal növekszik, az első hét hónap árindexe Kétszázötven vagonnal nagyobb szerepük van a kooperációnak és az együttműködés más korszerű formáinak. Jubiláló egyetem Negyedszázaddal ezelőtt, 1948-ban hoztak törvényt hazánkban a Közgazdaságtudományi Egyetem létrehozásáról. A jubileum küszöbén, kedden az egyetem nagy tanácstermében dr. Kreskay Ferenc dékán, a jubileumi bizottság elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit az egyetem munkájáról, jelenéről és jövőjéről, valamint a megemlékezés tervezett programjáról. „ __________.__________'__1__ Bú csú dr. Hajdú Gyufától Kedden délután a pécsi központi temetőben mély részvéttel vettek búcsút hozzátartozói, harcostársai, munkatársai, barátai, tanítványai és tisztelői dr. Hajdú Gyulától, a párt és a magyar munkásmozgalom, régi, kiemelkedő harcosától, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, Állami-díjas, a jogtudományok doktora. Pécs város és Somogyszil község díszpolgára voitv Az elhunyt ravatalánál több százan rótták le kegyeletüket. Szerényt Sándor, a KEB munkatársa mondott búcsúbeszédet a párt Központi Bizottsága nevében. Az elhunyt életútjának méltatása során elmondotta: Hajdú Gyula élete végéig pécsinek érezte magát. Erről tanúskodik végakarata is. Azt kívánta, hogy a pécsi köztemetőbeh temessek el, koporsóját pedig apósának, példaképének, régi harcostársának, dr. Doktori Sándornak, a baranyai munkásmozgalom e másik köztiszteletben álló, kiemelkedő harcosának sírhelyén helyezzék el. — Amikor pártunk Központi Bizottsága eleget tesz az elhunyt utolsó kívánságának, egyben úgy határozott, hogy dr. Hajdú Gyula forradalmi érdemeinek elismeréséként emlékét Budapesten, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában, gránittáblán is megörökíti. 3,7 százalék. Az elmúlt időszakban számos intézkedés született egyes iparcikkek fogyasztói árának hatósági csök- kéntésére. A kereskedelem eredményes akciót bonyolított le a tüzelőanyagok szezonális árleszállításával, s a költség- vetési támogatással megrendezett, minden eddigit meghaladó engedményes nyári ruházati vásárral. Az idér\ kedvezően változott a vendéglátás forgalmának szerkezete, az ételek javára. Általában javult az iparcikkellátás, sikerült több ruházati termék hiányát megszüntetni. ^Befejezésül hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy jövőre — ha szükséges, kormányzati intézkedésekkel is — meg kell szüntetni az ellátás jelenlegi hiányosságait. Rekordforgalom a Dunakeszi Hűtőházban: az idén 250 vagon málnát tárolnak mínusz 25 C°-os hűtőterekben. Már megkezdték a mirelit málna válogatását, osztályozását, csomagolását és folyamatosan érkezik a hűtőházba az őszibarack is. A levegő, az ivóvizek, a folyók szennyezettsége és a zajártalom elleni küzdelem napi feladat. Ennek előmozdítására alakult meg a Magyar Saab- ványügyi Hivatalban a környezetvédelmi szolgálat, amely vállalta a környezet- védelem társadalmi megszervezését. Ez az elgondolás kapcsolódik az ENSZ felhívásához, amelyben a világszervezet felkérte a tagországok kormányait, intézményeit, hogy szervezett formában védekeazenek a környezetet romboló károk ellen. Nálunk is időszerű a kérdés, hiszen közismert, hogy a Duna vize egyre szennyezettebb: sok hulladékot, olajat, piszkot hord' magával, de a többi folyó — főleg a Sajó, a Séd, a Zagyva — szennyezettsége is már túllépte a megengedett egészségügyi tűrési fokot. Országunkban csak egyetlen napon hárommillió köbméter szennyvíz keletkezik, hasonlóan nyugtalanító a füst, a korom, a por kártétele. Erre igazán a váciak a tanúk. A zajártalom, főleg az autóbuszok okozta zaj a városok főútvonalain eléri a 85 decibelt, amely már alvási zavarokat okoz, sőt az emberi fül hallóképességének csökkenéséhez, süketséghez vezethet. A környezetvédelmi szolgálat elsősorban az érdekelt minisztériumokkal együtt kidolgozza a szervezett védelemhez szükséges tennivalókat. Nagy gondot fordítanak a megelőzésre. A szakemberek máris hozzákezdtek annak a kirmjrí- kálásához, hogy miként lehet megóvni a levegőt, a vizet és a talajt a szennyeződéstől. A kormányzat kötelezte a vállalatokat, hogy a Víz- és a légszennyeződés csökkentése érdekében tisztító berendezéseket alkalmazzanak, víztisztítót építsenek. De — sajnos — ezt a rendelkezést eddig kevesen tartották meg. A környezetvédelmi szolgálat a jövőben méri az optimális tisztaságot és tanácsokat ad a vállalatoknak, hogy milyen üzemi berendezéseket alkalmazzanak a levegő, a víz tisztaságának védelmére. A jövőben az ipartervezéssel egy időben környezetvédelmi berendezéseket is terveznek, s ellenőrzik, hogy azokat meg is építsék. A),szolgálat felhívja as, illetékesek figyelmét az ide vonatkozó nemzetközi irodalomra, a nemzetközi szabványok érvényesülésének módjaira is. Egyes szakterületeken ugyanis teljes a tájékozatlanság: nem ismerik vagy nem értelmezik helyesen a meglevő nemzetközi és hazai előírásokat, s ezért nem tudnak megfelelően védekezni a környezet károsodása ellen. A környezetvédelmi szolgálat szakemberei előadásokon ismertetik a védekezéssel kapcsolatos tennivalókat. Tanácsadó szolgálatot szerveznek, amelynek keretében elsősorban a gyárak, üzemek környezet- védelmi felelőseit képezik ki. Persze, mindez csak akkor ér valamit, ha az érdekeltek meg is tartják az előírásokat. Ennek érdekében fontos a társadalmi összefogás, olyan közhangulat megteremtése, amely nem tűri el ezen a területen a hanyagságokat, s egyben ellenőrzi, hogy a vállalatok megtartsák a törvényes előírásokat. A környezet védelmének feladata ugyanis nem valami szűk tudományos programnak vagy egyes állami intézkedésnek az ügye, hanem a társadalom alapvető érdeke. Megvalósítása éppen ezért az egész lakosságot felölelő mozgósítást kíván. Pest megyében is van erre lehetőség és igény is. A közigazgatásnak minden szinten be kell kapcsolódnia ebbe a szervezési ' munkába, és minden állampolgárnak kötelessége segíteni a megelőző védekezésben. Olyan ügyben lehet egyesíteni az erőket, amely közérdek, de ugyanakkor az egyén közvetlen érdeke is. A környezetvédelmet akkor is meg kellene valósítani, ha nem volna semmiféle gazdasági haszna. Az e munkára fordított idő és pénz azonban sokszorosan megtérül, hiszen egészséges környezetben jobban megy a munka és jobban érzik magukat az emberek is. Gáli Sándor t Környezetvédelmi szolgálat
