Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
/ PEST HEGYEI KMiríap 1973. AUGUSZTUS 28., KEDD AZ IDÉN ELŐSZÖR Pest megye részesedése a szakmunkásképzési alapból Tizenkilenc tanácsi vállalatnál csaknem 1,5 millió forint Még tavaly, év elején munkaügyi miniszteri rendelet jelent meg a szakmunkásképzési alap létesítéséről. Előírja a rendelet, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek — a szakmunkásképzéssel kapcsolatos egységes teherviselés érdekében — mérlegük szerinti évi bérköltségük arányában, attól függően, hogy melyik népgazdasági ágazathoz tartoznak, kell hozzájárulniuk az alaphoz. Legkisebb a tsz-ek 0,2 százalékos hozzájárulása, a legnagyobb viszont a gépgyártásé, éspedig 0,35 százalék. Az így befolyó összegekből képzett alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli és osztja fél az egyes vállalatok között, természetesen figyelembe véve, hogy melyik hány tanulót nevel. A szövetkezetek között a tanulóképzési alapot ugyanilyen arányban országos érdekvédelmi szövetségük osztja el. A Munkaügyi Minisztérium az alapból arányosan részesíti tanácsaik útján az egyes megyéket, megyei jogú városokat is, hogy a tanácsi vállalatok tanulóképzése ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe. Pest megye tanácsa részére 1 462 000 forintot biztosított az alapból a minisztérium. A tanács munkaügyi osztálya ezt az összeget 19 tanácsi vállalat között, tanulóik számának arányában osztotta szét. számításba véve azonban azt is. hogy melyiknél mennyire költséges a tanulók oktatása. Éppen ezért összegszerűen a Pest megyei tanácsi vállalatok közül a megyei Vendéglátóipar! Vállalat kapta a legnagyobb összeget, mégpedig 339 000 forintot. Az egyes tanácsi vállalatok részesedésüket a szakmunkás- képzési alapból természetesen kizárólag a jövendő szakmunkások tanulmányi költségeire fordíthatják. Az összeg 10 százalékát ipari tanulóik étkeztetési hozzájárulására, részesedési alapjukba kell befizetniük, míg 50 százalékot a fejlesztési alapba, kifejezetten munkahelyi szociális helyiségek fejlesztésére és korszerűsítésére, hogy a szakmunkás- tanulók gyakorlati képzésük idején mennél kulturáltabb körülmények között sajátíthassák el az általuk választott szakmát. A fennmaradó 40 százalék rendeltetése a folyamatos kiadások, az ösztöndíjak, munkaruhák és védőételek költségeinek fedezetéül szolgál. Mindezek a kiadások a vállalatok, illetve szövetkezetek saját költségvetését terhelték, most azonban mindegyik béralapjának csak a közös alapba fizetendő hányadát. Ennek ellenére az alap arányos felosztása révén nem egy, tanuló- képzést végző vállalat az általa befizetett összegnél többet kap vissza. Ily módon kétségkívül növekszik a vállalatok szakmunkásképzési hajlandósága, s javulnak egyes vállalatokon belül az ipari tanulók oktatási körülményei. Miután azonban a most szeptemberben kezdődő tanévben először használják fel országszerte a szakmunkásképzési alapot, majd csak az 1974/75-ös tanévben lehet pontosabban következtetni a hatására. Sz. E. Országos ifjúmunkás fotópályázat Az országos ifjúmunkás- napok tiszteletére a KISZ központi bizottsága országos ifjúmunkás-fotopályáza- tot hirdet, amelyre szerzőnként négy fekete-fehér és színes képet lehet beküldeni szeptember 15-ig. A pályázaton bárki részt vehet az ifjúmunkások életét ábrázoló képekkel. A pályázatra beküldött felvételeket a KISZ KB, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Népművelési Intézet és a Rosti Pál Fotoklub tagjaiból alakult zsűri bírálja eL A felvételeket kiállításon ismerheti meg a közönség. TV-FIGYELŐ Megváltozott vasárnap. Az elmúlt hetekben többször és általában erőteljes hangsúllyal tettük szóvá, hogy a televízió műsorának szerkezete egyenetlen: a hangsúlyos, élénk, eleven kezdőnapok után a hét vége, a víkend unalomba fullad. Bírálatunk határozott hangsúlyai miatt viszont most ugyanilyen erőteljesen kell kiemelnünk, hogy hosszú hetek után tegnapelőtt egy egészen másféle tv-vasáma- pot láttunk. Végre megint érdeklődve, feszült várakozással ülhettünk a képernyő elé. S nem is csalódtunk. Változatos, színes, érdekes és tartalmas műsort láttunk. Nem egyszerűen az történt, hogy az egyes műsorszámok jobbak lettek. Maga a szerkezet változott meg. A szerkesz- tésben-összeállításban az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a tv önálló, eredeti produkciói. Nyilván ezzel függ össze, hogy most elmaradt például az eddigi vasárnapok szenzációinak szánt nyugatifilm-bemutató; e filmek közül — sajnos —egyik sem volt nemcsak szenzáció, de még csak különösebben érdekes sem. Másod-, sőt, valójában harmadosztályú anyagot láttunk ezeken a vasárnapokon, s tegnapelőtt, valljuk be, felszabadultan vettük tudomásul, hogy vetítésüket a tv beszüntette. Vagy csak szüneteltette? Ezt a jövő dönti el, az új vasárnapi műsorszerkezet sorsával együtt, bár nem valószínű, hogy az véletlenül született meg. A megváltozott vasárnap mögött nyilvánvalóan tudatos törekvés és szándék húzódik meg. Legalábbis reméljük. Az IRDDAGÉPTECHNIKA vállalat « o megrendelő kívónsógóra mojt azonnal vállalja Hunor 157-158-as és ETR 220-as típusú elektronikus asztali számológépek, Cellatron R 44-es típusú elektromos automata számológépek, valamint BC 201/A típusú, 47 centiméteres kocsiméretű szedöirógépek szállítását f Budapest V., Bécsi utca 8-10. Telefon: 182-980. Telex: 22-4381. Levélcím: 1369 Budapest, pf. 314. Abody. vasárnap a legtöbb szellemi izgalmat Abody Béla esti műsora nyújtotta. Szellemi izgalmon itt természetesen nem valami sznob élvezetet kell érteni, hanem a szórakozás legnemesebb és legigényesebb változatát. Abody káprázatos egyéniség: író és színházigazgató, de kitűnően ismeri a zenét, az operát, s emellett — mint a műsorból is kiderült — első vágyálma az ökölvívás volt... Unatkozhatott-e a néző ilyen egyéniség társaságában? Aligha. Többek között azért sem, mert Abody, erőszakos is: nem hagyná. Nos, vasárnap este igazán nem unatkoztunk egy pillanatra sem. A színészek — érzésünk Szerint — legalább úgy élvezték a játékot, mint a közönség. Nekünk legjobban Szilágyi Tibor, Inke László és Ro- nyecz Mária közreműködése tetszett Ökrös László Eredményhirdetés Visegradon Befejeződtek az országos színjátszó napok A Mátyás-kapát a budapesti műszaki egyetem színjátszói nyerték Díjat kaptak a memóriák is — Két együttest Vest megyei vendégszereplésre hívtak meg Vasárnap este befejeződtek Visegrádon az országos színjátszó napok bemutatói. Két napig tartott az idén immár ötödik alkalommal megrendezett mozgalmas találkozó. Szombaton és vasárnap, ideális körülmények között, Mátyás király visegrádi palotájának romkertjében, részben a fedett pincében, részben a kápolna-teraszon, ragyogó napsütésben tíz műkedvelő együttes mutatta be versenyműsorát, miközben a romkertben éppúgy folyt a látogatás, az idegenforgalom, mint akármelyik nyári vasárnapon. Befejezésül és versenyen kívül a budapesti Csili Soós Imre irodalmi színpada Gáli József Válás Veronában című groteszk játékát mutatta be. A zsűri ítélete Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a találkozó díjainak kiosztására késő edte a Diófa kisvendéglő kerthelyiségében került sor. Ráczkevei Erzsébetnek, a visegrádi tanács elnökének megnyitó szavai után dr. Poszter György, a zsűri elnöke, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának docense hirdette ki az eredményt, egyebek közt hangsúlyozva, hogy a kétnapos találkozó valóban ünnepi eseménye volt az irodalmait népszerűsítő amatőr színjátszásnak. Sorra véve a programban szereplő együtteseket és produkciókat, a zsűri az elsőként fellépő együttesről, a miskolci szakmunkásképző első éves műszerésztanulóinak teljesítményéről összefoglalóan azt állapította meg, hogy az eredmény alatta maradt azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a választott mű, Nagy László Ég és föld című oratóriuma, a színpad számára nyújtott. A szentesi Horváth Mihály gimnázium diákjai viszont pontosan arra vállalkoztak, amire erejükből, lehetőségeikből tellett: világos gondolatiságú Ka- zinczy-emlékműsoruk azt az irodalomfejlesztő funkciót töltötte be, amit egy jól működő középiskolás színpadtól egyáltalán elvárhatunk. Gond és meglepetés Tovább emelkedett a színjátszó napok színvonala a zalaegerszegi Reflex színpad fellépésével. Rákos Sándor Anyasirató című művének bemutatásával a színjátszó napok tavalyi fődíjas csoportja ismét olyan teljesítménnyel állt a közönség elé, amely tiszta szenvedélyével, rendezői felfogásával szinte valósággal (lövette a költemény értékeit. Gondot okozott viszont a debreceni Alföld színpad előadása. Az együttes egy sokat vitatott mű, Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című könyvének adaptálására vállalkozott. A produkció hiányérzetet keltett, némely pontján még a vitatott mű felfogásával is szembekerült. A színjátszó napok meglepetése volt a budapesti műszaki egyetem színjátszóinak bemutatója. A kiválasztott című műsoruk, a „Petőfi-misztérium és passió” töretlenül valósította meg eredeti elképzelésüket, gondolatilag hibátlanul, szerkesztésében és rendezésében pontosan, félreérthetetlenül közvetítve a mondanivalót. A győri Kazinczy gimnázium színpadának lírai rekviemje, a Ballada a szekeresről, akárcsak a szentesi diákok előadása, arPetőfi és Móricz Zsigmond az érdi képzőművészeti szakkör kiállításán Petőfi Egy éve avatták Érden a művelődési központot, és 10 éves múltra tekinthet vissza a képzőművészeti szakkör. A nemrég elhunyt Fekete Lajos érdi író alapította a kört, felismerve, hogy az ország legnagyobb községében mennyi tehetség van, akinek lehetőség kell az alkotómunkára. Kezdettől a kör tagja volt Feketéné Ribári Júlia, akinek néhány képe most is szerepel a kiállításon. A szakkör veteránja a 73 éves Bor- sovszky Lajos; fizikai munkás, mint valamennyi tag, akik ily módon alkotásra használják fel szabad idejüket. — Nem életpályám a festés — mondja a régi tagok egyike, Tóth Dezső — de gyerekkorom óta foglalkoztat és minden gondolatomat betölti. Örültem, hogy a körben lehetőségem van a fejlődésre. A szakkör névadója Nagy Balogh János, a Horthy-kor- szak realista festője, aki a „város peremének” életét és embereit ábrázolta. Ennek a szellemnek talán leginkább Pánger József munkásarcképei felelnek meg. Érdekesek Bognár István nyomdász grafikái. A zsűri Pestről érkezett: a Népművelési Intézet két munkatársa döntötte eL, hogy mi kerüljön kiállításra. A szakkör jelenlegi vezetője az érdi születésű Szepes Gyula, főiskolát végzett, világot járt szakember. Maga is fest, külföldön is kiállított, mégis azt mondja: — Hivatásomnak érzem a tanítást! A szakköri foglalkozásokra a nagy kiterjedésű község legtávolabbi részéről is eljönnek, mert Szepes Gyula nemcsak irányítja munkájukat, hanem színes előadásokkal mélyíti művészeti ismereteiket, fejleszti ízlésüket. Évente többször kirándulnak Szentendrére, Zebegénybe, hogy a szabadban dolgozzanak. Több kiállított kép őrzi ezeknek a kirándulásoknak emlékét. A képzőművészeti szakkör szobrászai közül jól sikerült Kissné Dobrádi Jolán Parasztfeje. A kiállítóterem kimagasló alkotása Domonkos Béla hatalmas Fetőfi-szobra és mellette a Móricz Zsigmond- mellszobor. Az érdi képzőművészeti szakkörből kinőtt művész sokszor megörökített nagyjainkat új, életteljes felfogásban ábrázolja. Több szobrot is készített már társadalmi munkában Érdnek, a Móricz Zsigmond pártházbam áll Lenin- szobra, a gimnáziumban Vörösmarty-, az érdligeti iskolában Latinka-szobra. Ezen a kiállításon mutatta be legújabb munkáját, a ma már legendás 100% szerkesztőjéről, a ma is aktív Tamás Aladárról készült szobrát. — Élőkről könnyebb szobrot készíteni — mondja — mert a munka nem a mintázással kezdődik. Fényképei és művei révén igyekszünk megismerni, akit ábrázolunk — és menynyivel előnyösebb, ha személyes kapcsolatunk is van vele. Az érdi kiállítás még néhány napig megtekinthető, azután a budai járás (Budaörs, Érd, Pilisvörösvár, Zsám- bék) kiállítása következik. A Petőfi, Móricz, Tamás Aladár szobor — és a legjobb képek ottmaradnak. Sztrókayné Mándi Teréz ra nyújtott példát, mit tehet egy jól működő középiskolás színpad az irodalomterjesztésért. A kaposváriak — mint a zsűri megállapította — nem voltak képesek megfelelni a vállalt feladatnak. Madách Imre A civilizátor című komédiáját a fomómunkás együttes egyszerűsített, külsőséges hatásokra törekvő előadásban vitte színre. Hasonlóan nagy fába vágta fejszéjét a pécsi Amatőr színpad, amely Gyúr- kő Lászlónak a pesti Huszonötödik Színházban már látott A búsképű lovag című drámáját mutatta be. Egyszerűsített, lassú ritmusú produkciót láthatott a közönség, bár két szereplőjének Horváth Bélának (Don Quijote) és Stenczer Bélának (Sancho Pansa) játéka kiemelkedett a színjátszó napok egyéni teljesítményeiből. A zsűri mindkettőjüket 500 forintos egyéni díjjal jutalmazta. Két Pest megyei együttes A találkozón Két Pest megyei együttes vett részt. A mo- nori gimnázium és művelődési ház színjátszóinak Lépcsők című bemutatójáról a zsűri megállapította, hogy bár tartalmazta a csoport korábbról már jól ismert erényeit, a közéleti igényességet és a politikai bátorságot, az előadásban feltűntek a modorosság, az önismétlés jelei is. Emiatt fellépésükben bizonyos kettősség volt tapasztalható. Az együttesnek meg kell találnia a megújuláshoz vezető utat. A százhalombattai Villon irodalmi színpad • közreműködésével kapcsolatban azt emelte ki a zsűri, hogy bár az „Uram, nem látta Magyarországot?” című műsoruk jé szándéka vitathatatlan és indulata rokonszenves, a tartalom tisztázatlansága és differenciálatlansága miatt előadásuk végül is nem érhette dl célját. Általános tapasztalatok A találkozó egyik általános és nagyon fontos/tanulságát éppen ez a bemutató szülte. Következetesen végig kell gondolni a műsorokat, a tartalmi tisztázottság alapvető követelmény — állapította meg a zsűri. A másik ilyen tennivaló a vállalt feladat és a lehetőségek összehangolása, vagyis annak eldöntése, képes-e az együttes a kitűzött cél elérésére. Végül — s ez az idei találkozó harmadik fontos tapasztalata — azt is tisztázni kell, milyen közönségnek szól majd a műsor. Az itt-ott jelentkező arisztokratizmust fel kell számolni. A díjak A zsűri értékelésének ismertetése után Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szövetségének titkára átadta a nyerteseknek a visegrádi találkozó díjait. Ezerforintos jutalmat kaptak a miskolciak, ezerötszáz forintosat a kaposváriak. A pécsieket kétezer forinttal díjazták. Kétezerötszáz forintot kaptak a monoriak és a győriek, háromezer forintot a szentesiek, akik közül Kol- mann Endrét még külön ötszáz forinttal is jutalmazták. A színjátszó napok két nagydíját, a visegrádi tanács vándordíját és ötezer forintot, a zalaegerszegiek, a fődíjat, a Mátyás-kupát és szintén ötezer forintot a budapesti műszaki egyetem színjátszói kapták. Fábián Zoltán végül bejelentette, hogy a Pest megyei Tanács művelődésügyi' osztálya két együttest, a szentesit és a zalaegerszegit megyei vendég- szereplésre hívta meg. Ö. L.
