Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
1973. AUGUSZTUS 28., KEDD “á'&C{rlap Az összefogás példái Avatások napja Monoron és Monori-erdón FOKOZOTTABB MEGBECSÜLÉS A TORZSGÁRDISTÁKNAK Általában 4 százalékos bérfejlesztés A kollektív szerződések módosítása a SZOT elnökségének napirendjén A SZOT elnöksége hétfői ülésén a töbhi között a kollektív szerződések idei felülvizsgálatának és módosításának tapasztalatairól tárgyalt. Mint megállapították, a vállalati beszámolók az előző évihez képest alaposabbak voltak, jóllehet, egy részük most sem adott átfogó képet a kollektív szerződés végrehajtásáról, a szerződés és a vállalat gazdálkodásának ösz- szefüggéseiről. A vizsgált vállalatok háromnegyed részénél a kollektív szerződésben megszabott mértékben emelték a bért, 15 százalékukban a béremelés magasabb, tíz százalékukban pedig valaA SZOT elnöksége szóvá- tette, hogy a kollektív szerződések módosítását szolgáló vita előkészítésére sok helyütt túlzottan rövid időt hagytak. A módosítások egyébként főként a részesedési alap . és a bérfejlesztés kérdéseit érintik. A vállalatok többsége 1973-ra a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló összegek emelését irányozta elő. Elsősorban 1 a termelékenység növelését, a műszaki fejlesztést, a minőség javítását kívánják fokozottan jutalmazni A vállalatok általában mintegy 4 százalékos bér-fejlesztést terveztek 1973-ra. Sok helyütt törekednek a jelenleginél helyesebb kereseti arányok kialakítására, a béraránytalan- ságok csökkentésére, megszüntetésére. Továbbra is nagy gondot fordítanak a törzsgárdatagok megbecsülésére. Ismerkedés az új, százszemélyes, kétmilliós költséggel épült napközivel. Az idén még csak ideiglenes csővezetéken ömlik a meleg víz a medencébe. Vasárnap öt új létesítményt ádtak át ünnepélyes keretek között Monoron, illetőleg Mo- nori-erdőn. Az avatásokon részt vettek a monori járás és a nagyközség párt- és tanácsi vezetői, az ipari és mezőgazdasági üzemek irányítói. Ott volt az ünnepségeken Gelencsér Árpádné ár., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Ihászt József, a dabasi járási pártbizottság első titkára és Vámos Gésa országgyűlési képviselők, valamint Guba Pál, a monori járási párt- bizottság első titkára, dr. Bencsik Mihály, a monori járási hivatal elnöke és Spen- ger István, a monori nagyközségi pártbizottság titkára, dr. Vecserek Lajos, a nagyközségi tanács elnöke. Üj járási MHSZ.bázis Az új járási MHSZ-székház nemrégiben elkészült, friss vaíkolat- és festékszagot árasztó épületének udvarán tartott ünnepség nyitotta meg Monoron a vasárnapi avatások sorát Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, beszédében a többi között kiemelte azt a dicséretes társadalmi összefogásit, amely lehetővé tette, hogy a honvédelmi felkészítés a mai kor igényeinek megfelelő bázist kapjon a járásban. A megyei MHSZ-központ 500 ezer forintját a járás 28 vállalata és szövetkezete másik félmillió forinttal toldotta meg és járult hozzá az építéshez, a berendezéshez. A korszerű székház nemcsak azt jelenti, hogy javulnak a járási MHSZ-vezetőség munkakörülményei, hanem újabb lehetőségeket teremt a párt honvédelmi politikájának még teljesebb érvényesítésére. Mint Kovács László, az MHSZ monori járási titkára elmondotta, a tizennégy helyiségből álló épületben kap helyet a gépjárművezető-képzés, a lövészklub, s a modellezők, rádiósok műhelyei. Itt tartják majd a sorkötelesek honvédelmi előképzését, a tartalékosok ösz- szejöveteleit, s ezentúl itt rendezik a sorozásokat is. Tornaterem bárom hónap alatt A széles körű társadalmi összefogás erejét dicséri a másik, ugyancsak vasárnap átadott új létesítmény, a Kossuth iskola tornaterme is. Az ünnepélyes átadáson megjelentek — az építésben részt vevők és a tulajdonosok, az iskola tanulói — előtt ugyancsak Guba Pál mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottság által kezdeményezett „Egy község — egy tornaterem” mozgalom kedvező visszhangra talált az üzemek körében. Ezt példázza, hogy alig három hónap alatt felépült 700 ezer forintos költséggel (köny- nyűszerkezeti elemekből, társadalmi munka segítségével) egy olyan' tornaterem, melyet hagyományos anyagokból és módszerekkel csak 1 millió forinttal drágábban tudtak volna elkészíteni. A beruházáshoz a nagyközségi tanács 330 ezer forinttal járult hozzá, további 370 ezerrel pedig hét ipari és mezőgazdasági üzem. A két monori tsz például összesen 100 ezer forintot adott a fűtőberendezésekre. A község lakói, felnőttek és gyerekek egyaránt, társadalmi munkával segítették az épület mielőbbi elkészülését. Az iskola tantestülete nevében Hunyadi Lászlóné igazgató, majd Tóth Ildikó hetedikes tanuló mondott köszönetét mindazoknak, akik segítettek a tornaterem építésében. Ezután Blaskó Mihály testnevelő tanár emlékplaketteket és okleveleket adott át azoknak, akik segítették az új létesítmény megépülését, majd az iskola tornászai műsorral kedveskedtek a jelenlevőknek. Járási könyvtár, napközi, melegvizű strand Az avatások sora délután folytatódott. Dr. Vecserek Antal, Monor tanácselnöke adta át az új ovasóteremmel és raktárral bővített járási könyvtálat. Ezután 25—30-an, kulturált körülmények között, helyben is olvashatják a könyveket, folyóiratokat, s bővíthető lesz a jelenlegi 25 ezres könyvállomány is. A régi és az új raktárpolcokon együttvéve 60 ezer kötetet tudnak majd elhelyezni. Monori-erdőn 100 személyes iskolai napközi otthont adott át Spenger István a nagyközségi pártbizottság titkára. A 2 millió forintos költséggel épült létesítményben korszerű konyha is helyet kap, mely 200 gyerek napi étkezését biztosítja: innen szállítják az ebédet a közeli óvodába is. A napközi három terme — eltolható válaszfalai segítségével — egybenyitható, így alkalmas különböző kulturális rendezvények, filmvetítések lebonyolítására is. Ugyancsak vasárnap került sor a monori-erdei melegvizű strand átadására is. Korábban, még a járási tanács csaknem 2 millió forintot fordított a kutatófúrásra, mely eredményesnek bizonyult. A strand szomszédságában 44 fokos hévizet találtak. Az idén még csak ideiglenes csövön, a jövő szezonban azonban már véglegesen kiépített vezetéken jut el a meleg víz a medencébe, s lehetőség nyílik a strand bővítésére is. M. J. Guba Pál beszedet mond a tornaterem avatásán. Mögötte dr. Bencsik Mihály. mivel alacsonyabb volt, mint amit terveztek. A vállalatok többnyire a minisztériumoknak külön is beszámoltak a nők és a fiatalok helyzetének javítására tett intézkedésekről. E szerint különösen az egyedülálló vagy több gyermekes anyák részére nyújtanak fokozott támogatást. A fiatalok egy része a lakásépítkezéshez kap segítséget, sokan pénzjutalomban részesülnek. A vállalati beszámolók azt is tükrözik, hogy a kollektív szerződésekben korábban gyakran tapasztalt törvény- sértő rendelkezések ma már ritkák. Az egyébként helyes kollektív szerződések rendelkezéseit azonban több esetben megsértették. Előfordult például, hogy nőket és fiatalokat számukra tiltott munkakörben foglalkoztattak, sokszor megszegték a túlmunkára vonatkozó előírásokat. Néhányszor az volt a kollektív szerződések megszegésének oka, hogy az okmány egyes intézkedései megalapozatlanok voltak, nem álltak összhangban a vállalat terveivel és gazdasági lehetőségeivel. Az új járási MHSZ-bázis. A tornateremben együtt az építők és a tulajdonosok. Koppány György (elvételei S ajnos, jó jósnak bizonyultunk. Több ízben, legutoljára februárban — 25-i számunkban — írtunk arról, hogy a megye szocialista iparában ugyan növekszik, de egyre lassuló ütemben az egy foglalkoztatottra jutó termelés, azaz goikkal nagyobb figyelmet kell szentelni a termelékenység emelésének. Sajnos, jó jósnak bizonyultunk. Amíg 1971 első félévében a termelékenység nyolc százalékkal, egy évvel később 5,2 százalékkal, idén, az év első felében már csak 4,5 százalékkal emelkedett a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az ellaposodó, s csak lassan fölfelé tartó grafikonivonal nem meglepetés. Legalább is az iparban dolgozók számára nem az. Vannak olyan átmenetileg kedvezőtlenül ható tényezők, amelyek elkerülhetetlenek. Ilyen egyebek között az új vagy kibővített üzemek munkásgárdájának betanulása, továbbá a kísérleti, a próbaüzem időszaka, amikor a létszám már megvan, de korántsem a létszámnak megfelelő termelés. A szükségszerű változások közé sorolhatjuk a termelési szerkezetátalakulásából következő átmeneti megtorpanásokat, amit például a megye legnagyobb üzeme, a Csepel Autógyár él át napjainkban, s azt is, hogy néhány nehéz helyzetbe került könnyűipari vállalat most lép rá a kibontakozás útjára. Mindezek hatnak ugyan a megye szocialista iparának termelékenységére, de korántsem magyarázzák meg a tartósan csökkenő ütemet. Hiszen az ilyesfajta egyenetlenségek hosszabb távon elsimulnak, márpedig a termelékenység növekedésének lassuló üteme nem rövid időszak tapasztalata. M iben kereshető a magyarázat? Igazolódna mégis az a sokszor megcáfolt nézet, amely szerint létezik a gazdasági életnek bizonyos belső ciklikussága s dagályra apály következik, mégpedig ki- védhetetlenül? Vajon valóban lökésszerű, ugráshoz hasonló változásokra van szükség, hogy újabb lendülethez halmozódjék fel energia vagy pedig igenis megvalósítható a gazdaság folyamatos fejlesztése, s azon belül a termelékenység tartós, nagyjából egyenletes növelése? Ez utóbbi út helyességét, járhatóságát tények igazolják, s nem az útban van a baj, ha olykor elakad rajta a menet vagy léptei lassulnak. Inkább a lábakra kell nézni ilyenkor ... s fölfedezni — nagyon könnyű fölfedezés ez —, hogy öreg, sokat hajszolt lábakkal nehéz gyorsabb tempót diktálni. Az ipar haladásának „lábai”, a gépek, berendezések jelentős része ugyanis elavult, öreg, korszerűtlen, elfoglalja a termelőhelyeket, leköti a „munkásokat, de csak negyedét, felét adja annak, mint amire korszerű társaik képesek lennének. A műszaki fejlesztés az a forrás, mely táplálhatja, s az üzem- és munkaszervezéssel összefonódva, erősítheti a termelékenység növekedését. Ezt a helyzetet egy most megjelent tanulmányában — „Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján” — így körvonalazza Nyers Reésö, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „A növekedés forrása ekkor már egyre inkább a munka termelékenységének növelése, a gépesítés, de nem a munkahelyteremtő gépesítés, hanem a munkaeröpótló gépesítés. A munka termelékenységének az intenzív időszakban olyan jövedelmezőséget leéli egymagában biztosítania, amilyet korábban a foglalkoztatás és a termelékenység együttes növelése eredményezett. Ez bizony nehezebb helyzet a korábbinál, de nincs módunk mást választani.” A hangsúlyt nyugodtan a befejező mondatra tehetjük, s annak is második részére. Mert pontosan arról van szó, hogy ma már nem tetszik vagy nem tetszik alapon mérlegelhető az idetartozó cselekedetek sora, hanem úgy, hogy ezeket meg kell tenni, nincs helyettük más megoldás. Igaz, eddig a különböző tartalékok — amelyek többségét a gazdasági reform segített föltárni — átmenetileg segítették a vállalati tevékenység bővítését, a nyereség növelését, a gazdálkodás hatékonyságát. Ezt a többi között lemérhetjük sok, nagyon sok közepes megyei vállalat hirtelen megugrásán is, azokon a nyereségrészesedéseken, amelyeket 1970-ben, 1971- ben fizettek. Tavaly, amikor a rövid távra szóló tartalékok már kimerülőben voltak, megcsappant a nyereség, az ugrásból lassú mozgás lett, sőt, néhány helyen megállás. Az idén még inkább ez a helyzet, s „természetes”, hogy ez tükröződik a termelékenység alakulásában is. Ahogy a folyamatosan fejlesztő, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóit egyaránt javító vállalatoknál nincs semmi gond az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésével — ami nem ritkán kétszerese a megyei ipar átlagának —, úgy jön össze minden elmulasztott vagy rosszul felmért lehetőség következménye azoknál, amelyek csak a bankszámlái ukra ügyeltek, mj em meglepetésszerű, váratlanul bekövetkezett esemény tehát a termelékenység növekedésének a tavalyinál is kisebb mértéke, s ha végre rászánjuk magunkat a megállj kimondására, akkor azokat az üzemeiket kell szemügyre venni, amelyek úgy gondolják, hogy nincs több dolguk, mint valami módon eladni azt, amit megtermeltek. Mészáros Ottó Nem meglepetés
