Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-03 / 180. szám
1973. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK PCS* MEGYE» k/CMop Csövek a szigetre Budapest vízellátását javítja majd a Szentendrei-szigeten most épülő, új, 1800 milliméteres átmérőjű betoncsővezeték-hálózat. A Fővárosi Vízmüvek csepeli telepén készülnek az új vezeték darabjai, amelyeket teherautókon szállítanak Vácig, s onnan át a szigetre. A képen: „behajózás” a váci kompra. Koppány György felvétele Vita az iskolakdpenyrői Gyermekklub Pomázon Pomázon az idén, a nyári szünidőben — sajátos módon — a korábbinál kevesebb ti- zenkét-tizennégy éves gyerek vállalt, illetve vállal munkát. Nagy részük napközben otthon, netán a napköziben tartózkodik. Ezeknek is, azoknak is van szabad idejük bőven. Az ők, s még'nkább a szülők gondjain enyhít az áprilisban a művelődési házban alakult gyermekklub. A klub a tanév befejezése után bekapcsolódott a gyengébb tanulók úgynevezett pótló foglalkozásainak lebonyolításába. Ezt követően a pomá- zi kis rajzművészek részvételével nagyszabású gyermek- rajz-kiállítást szerveztek. A júliusi programok közűi a legnagyobb sikere a vidám gyermekdélutánnak volt, sok játékkal, vidám vetélkedőkkel. Egy-egy más délutánon színes, vetítettképes előadásokon egzotikus tájakat, világvárosokat, a baráti országok életét láthatja a hálás fiatalkorú közönség. Máskor egész napos kiránduláson vesznek részt a klub tagjai, mások zenei hajlamaiknak hódolhatnak, ki a komoly zenének, ki a beatnek. Ezekben a napokban községük történetével ismerkednek a gyerekek. Augusztusban folytatják az Ismerjük meg a világot filmsorozatot, megismétlik a nagysikerű játékdélutánt, a községi KISZ-szervezettel közösen pedig nagyszabású járőrversenyt rendeznek. A hónap végén hatalmas tábortűzzel búcsúznak a gyerekek a vakációtól. Újdonság lesz — ezért is figyelemre méltó — a tervezett vitaest, melyen az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói szembesíthetik egymás véleményét a köpenyviseletről és a dohányzásról. A gyermekklub létrehozásában az a cél vezérelte a művelődési ház munkatársait, hogy a gyermekek foglalkoztatása mellett előkészítsék a fiatalokat a társas■ életre. A sok játék és vidám vetélkedő közé nemegyszer illemtanórát iktatnak, szórakozva nevelik a gyerekeket. Ha,szil )„ segítséget nyújt a klub a közösségi szellem erősítésében, az iskolák közötti kapcsolat elmélyítésében is, hiszen a társas összejöveteleken mind a két iskola tanulói képviseltetik magukat. A klubnak maga választotta veztősége van, a tisztségviselők is a gyerekek közül kerültek ki. A rend szigorú: ha valakinek romlik az átlagosztályzata. először segítenek neki. s ha saját hibája miatt hasztalan a segítség, felfüggesztik klubtagságát. A gyermekvezetés arra is hivatott, hogy szervezze a foglalkozásokat, felmérje az igényeket, milyen játékot, vetélkedőt, filmet szeretnének, hogy ötleteket gyűjtsön, s előadóknak, szereplőknek a klub tagságából kiválassza az arra legmegfelelőbbeket. K. J. Orgomhangverseny A kőszegi művelődési központ és az Országos Filmharmónia, a Savaria rendezvény- sorozat keretében orgonahangversenyt rendezett szombaton a kőszegi plébániatemplomban. A műsort a zeneirodalom remekeiből válogatták össze. Közreműködött Lehotka Gábor orgonaművész és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara, Párkai István karnagy vezényletével. A százhetedik születésnap Százhetedik születésnapját ünnepelte augusztus 2-án, csütörtökön özvegy Strecho Boldizsámé pásztói lakos. Strecho néni, magas kora ellenére, kitűnő egészségnek jör- vend, el-eljár vásárolni, és szívesein eldolgozgat utcai házának kertjében. Az ország legidősebb asszonyának Illés Sándor, a pásztói nagyközségi tanács elnök- helyettese kívánt még sok, erőben, egészségben eltöltött esztendőt. Az úttörők virággal, ajándékkal halmozták el özvegy Strecho Boldizsárnét, s még házi koncert is kerekedett: a szomszédos szurdok- püspöki asszonyok menyecskekórusa énekelt a ritka születésnap tiszteletére régi magyar felköszöntő dalokat. Melegben dolgoznak A habzó sörtől a százötvenedik palacsintáig A ráckevei strandon, a palackzöld Duna-víz fölött valósággal remeg a levegő a hőségtől. A kabinsor falán a hőmérő — árnyékban — harmincegy fokot mutat. Dél van, a strandon lusta csend. A vízben úszkálnak néhányan, a nagy többség azonban inkább a fák alatt pihen. Odébb egy kényelmetlen faszéken idősebb férfi ül. Öltözéke vastag szövetnadrág, zakó és svájcisapka, meglehetősen szokatlan öltözék a kánikulai strandon. Pedig nélküle nem strand a strand. Ö az őre a rendnek. — A fürdőruha gyerekeknek való — mondja meggyőződéssel. A strandőr: Bajla József, a Pestvidéki Gépgyár nyugdíjas lakatosa. Panaszkodik a fiatalokra, labdáznak, nem törődnek a mások nyugalmával. Na persze, a felnőttek egy része is... Szétdobálják az ételmaradékot, a papírt. Ha eltörik a sörös vagy a napolajos üveg, nem a szemeteskosárba, inkább a vízbe hajítják. Holott a kagylók miatt úgyis sok a lábsérülés, szinte naponként elő kell vegye a mentőládát. — Kotorni kellene ismét a part mentét és feltölteni friss sóderral-homokkal — mondja. Y asár naponként háromezren A sárgára perzselődött fü- vön széles csapás mutatja az utat a tomácos kisházhoz, ahol az üdítőket, főleg a habzó sört mérik. Cser Gábor ecseteli, milyen az élet itt, amikor vasárnaponként mintegy háromezren keresnek enyhülést a vízben. Keze mint a gép jár, öblíti a söröskancsót, megragadja a csapot, lecsapja a habot, veszi át a pénzt. Pedig most viszonylag csendes nap van. — Hozzáedződtem már ehhez a munkához, mégis, esténként ólomnehéz a karom. Nem érek rá törődni a meleggel, pedig kínoz. Colából keveset kap, üveges sört is inkább mutatóba. Hétvégeken igy is 22 ezer forint a forgalma. Csak 18 ágy Kétségtelenül nagyon szép a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kis pavilonja a főté- I ren, de talán odaát a szaunában sincs olyan meleg, mint itt, az üvegfalakon belül. Dr. Egressy Ivánná tartja a „frontot”. — Ráckevét mind többen megismerik. Sokan levélben, telefonon érdeklődnek, tudunk-e fizetővendég-szobát adni. Sajnos, gyakori válasz a „nem”, mindössze 18 ágy áll rendelkezésre. Egy testes férfi jön ... szeretné tudni, ha elhozza ide drezdai vendégeit, milyen látnivalót nyújt Ráckeve. Dr. Egressy Ivánné sorolja az idegenvezetővel megtekinthető ráctemplomot, a Duna- parti strandot, a műemlék házakat, a képzőművészeti kiállítást, a Fekete Holló vendéglőt és az egyéb látnivalókat. A budapesti jogász végül is beírja a noteszába: augusztus közenén egy hét végét Ráckevén tölt. Margalics Péter autóbusz- vezető Békés megyéből hozott egy csoportot. Míg a kirándulók a vízparton a versenyre készülő evezősök gyakorlataiban gyönyörködnek, ő a hűvöset keresi meg. — Nekem ez jutott a kánikulából — kortyolja a szódavizet. — Az úton jó, bevág a szél. Estére Dunaújvárosban széliünk meg, majd ott én is megiszom a magam sörét a parti kisvendéglőben. Az ebédidő régen elmúlt, de a Fekete Hollóban még sok a vendég. A konyhában forgatják a palacsintát, verik a hússzeleteket. A konyhában: 42 fok A zajtól alig értjük egymást, Kiss Istvánná vezetőhelyettessel. A magasban csattog a ventillátor — csak éppen szerelési hiba következtéből visszafújja az elhasznált levegőt. A ház műemlék, építési megkötöttség és a hátsó szomszéd kifogásai miatt csupán a magasban van két kis ablak. A konyhalányok bekötött fejjel, vastag fehér köpenyben forgolódnak a rotyogó lábasók között. A meleg meghaladja a 42 fokot. Nagy Jánosné a százötvenedik palacsintát borítja a tálra. — Ha MALÉV-turistacsoport érkezik, öt kiló lisztből 500 darab az adag — mondja. Az asszonyok elégedetlenek: nincs zuhanyozó, ahol munka közben, illetve a műszak végén felfrissülhetnének! (Kérésüket még aznap tolmácsoltuk dr. Magyar Lajosnak, az ÁFÉSZ igazgatójának, aki segítséget ígért.) ★ A strandőr, a konyhalány, a csapos, a gépkocsivezető valamennyi felöltözve a kánikulában, keményen ledolgozza a nyolc órát — olykor talán valamivel többet is, azért, hogy a látogatók kedvére tegyenek. Komáromi Magda Galgamácsai együttes a Balkán-fesztiválon Nemrégiben Jugoszláviában vendégszerepeit a Pest megye határain túl is jól ismert galgamácsai népművészeti csoport. A partizánharcok évfordulójának megünneplése jegyéiben rendezett Balkán-fesztiválon léptek fel a macedóniai Ohridban, ahol rajtuk kívül albán, bolgár, görög, macedón, olasz, román, szlovén művészegyüttesek is szerepelJEGYZÉT A legdrágább hangszer A szombathelyi anyanyelvi konferenciáról AZ IDEI anyanyelvi konferenciának talán még nagyobb a visszhangja, mint az előzőnek, amelyet 1970-ben tartottak. Ügy látszik, a dolog lényegének, értelmének társadalmi méretű felismeréséhez szükség volt erre a három évre. Külföldön élő magyarok ezreinek képviselői jöttek el Szombathelyre, hogy ápolják kapcsolataikat az óhazával, Magyarországgal; találkozzanak tudományának, irodalmának, művészetének küldötteivel és elvigyé.K a hírét: milyen ma a haza, milyen, üzenetet küld az anyanyelv. Elviszik — egyéb hasznos útravalólk között — a tengeren túlra, Európa sok országába, Ausztráliába, Afrikába, távoli tájakra, mindenhová, ahol magyarok élnek. „Az öt világrészben szétszórt magyarság összetartozásának iudata oly becses kincs, amelyet minden magyar, kinek lelkében még nem neműit el az anyanyelv csengése, nem halványodott el a közös történelmi múlt emléke, féltékenyen és aggódva őrzi énjének legbelsőbb rej- tekében... ” Bárczi Géza nyelvészprofesz- szomak, az első — Budapesten és Debrecenben megrendezett — anyanyelvi konferencia fővédnökének megnyitó beszédéből idéztünk. Bárczi Géza mellett akkor — akárcsak a mostani alkalommal — költők, írók, tudósok, közéleti emberek, egyházi férfiak vállalták a védnök szerepét ezen az igen fontos, a külföldlön élő magyarság anyanyelvi műveltségének jövője szempontjából sorsdöntőnek tekinthető tanácskozáson. Nagyon röviden és nagyon egyszerűen: arról van szó, hogy ezer és ezer magyar szülőktől született gyermek ne felejtsen el magyarul beszélni. Ha beilleszkedett is új hazája közösségébe, ha megtanulta is a nyelvet, amelynek közege körülveszi, ismerje, ápolja eredeti hazája nyelvét, kultúráját is. A MAGYAROK VILÁG- SZÖVETSÉGE kezdeményezte ezt a találkozót. Fontos és súlyos okok késztették erre. Tapasztalatok, vizsgálódások során — európai országokban, az Egyesült Államokban — derült ki, hogy a kivándoroltak, külföldre szakadtak a hazájukat elhagyottak gyermekei közül igen sokan (túlnyomó többségben) felejteni kezdik a magyar nyelvet. Otthon, családi körben, családi asztalnál, ismerősök és sorstársak között még beszélik ugyan — de mind hibásabban és gyengébben. S az „első nemzedék” is felejt. Beilleszkedni kíván az idegen nyelvi környezetbe é6 előfordul, hogy hosszú ideig el sem hagyja a száját magyar szó. Olvas, ír és ért magyarul, de nem beszél — vagy alig. s nyelvi kultúrája sorvad, szakadozik. Mind kevesebbet tud átadni az utódoknak. Ezen az állapoton kíván változtatni az anyanyelvi konferenciák sora — s két konferencia között az elvégzett nyelvművelő, kultúraterjesztő munka. AZ ÖIIAZA, erejéhez és lehetőségeihez mérten, az elszakadtak segítségére siet. | Elsősorban a gyerekeikre gondol. Nem szeretné, hogy ajkukon elnémuljon a magyar szó, hogy ne legyen többé közük szülőhazájuk — apáik szülőhazájának — kultúrájához. Tankönyveket, meséskönyveket küld a gyermekeknek. Olyan könyveket, amelyek felkeltik —■ vagy ébrentartják — érdeklődésüket az anyanyelv Iránt. Teli rajzos ábrákkal, szellemes képekkel, versekkel, mondókákkal, játékos nyelvi feladványokkal. Ezek még a felnőttek érdeklődését is felkeltik. A konferencia résztvevői elmondották: szívesen veszik elő esténként a könyvet, hogy megmutassák a gyerekeknek (akik angolul, németül, spanyolul, vagy franciául beszélnek), s hogy ők maguk is gyönyörködjenek benne. Felidézik emlékeiket, gyermekkorukat, az először hallott magyar szavakat. Dalokat és játékokat. S ahogy forgatják a könyvet, mind erőteljesebben tér vissza az eiiramlott idő. (Ahogy egyikük megfogalmazta: mind erőteljesebben és mind. fájdalmasabban, hiszen „nappal angolul beszélünk, de éjszaka, magányunkban, rég használt anyanyelvűnkön álmodunk”.) A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI — lapszerkesztők, tanárok, tolmácsok, írók, költők, tudósok, s más foglalkozású külföldi magyarok — valamennyien megértették, hogy mit kínál Magyarország. Nyelvet, irodalmat, kultúrát — a múltat és a folyamatosságot. A „magyar nyelvű álmok” bátor folytatását, mondhatnánk. A szülőhaza nem akar sorsokba, életekbe beavatkozni. Kínálja, ami t tud és amit a külföldön élő magyarok szívesen, szeretettel fogadnak: önmagát, a felszabadulás után újjáteremtett kultúrájával, szellemi értékeivel, kincseivel. S hogy ez mennyire nem kevés, azt a két anyanyelvi konferencia között érkezett levelek, javaslatok, reagálások és észrevételek mutatják. A külföldön élő magyarok megértették a hívást. Eljöttek Magyarországra — ; az idén Szombathelyre —, hogy | felfogják a szülőföld üzenetét. [ Hasznos útravalót visznek magukkal. Élményeket, találkozások emlékeit —, és könyveket. Könyveket, amelyek segítenek fenntartani messzi tájakon a magyar kultúra, a magyar nyelv élmé- j nyét, folyamatosságát. Ame- j lyek tudósítanak a mai. az új Magyarországról. Amelyekből a kint születettek, kint serdülők felidézhetik, megtanulhatják a nyelvet ÁPOLHATJÁK azt a hangszert. amely minden hangszerek között a legértékesebb és a legdrágább: az anyanyelvet. T. I. tek. A galgamácsai együttes már a bemutatón nagy közönségsikert aratott, s a második fellépésük is telt ház előtt zajlott, a városi művelődési házban. A közönség minden műsorszám után vastapssal jutalmazta őket. A fesztivál rendezősége a búcsúesten, a díszoklevél átadásakor, külön is gratulált az együtteső éli a színvonalas műsorhoz. A galgamácsaiak hazatérve tovább folytatták a sikeres fellépéssorozatot. Legutóbb a Verőcén tartott ifjúsági kato- na-munkás-paraszt találkozó résztvevői tapsoltak a művészeti csoportnak. Augusztus 12-én japán turistacsoportot szórakoztatnak majd műsorukkal, akik az IBUSZ szervezésében látogatnak Galga- mácsára, 16-án pedig a Kis- alagi Állami Gazdaságban az alkotmány napját köszöntő ünnepi műsorban lépnek fel. Ezt követően 18-án, 19-én és 20-án pedig Kecskeméten, Bajón és Kalocsán szerepelnek a Duna menti folklórfesztiválon. Barna István Azonnali belépéssel FELVESZÜNK 18 éves kortól NŐKET kétműszakos munkára. Nógródsóp, Keszeg, Legénd és Nézsa felől bérautóbusz-járat. lelentkezés: TV-KÉPCSŐ ÉS ALKATRÉSZGYÁRTÁS Felvételi iroda, Vác, Honvéd u. 21-23.
