Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-26 / 199. szám
6 rest megyei ’k/CA'Íop 1973. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP Pelt megyei La rá ngolcíáoL------------------- 84. ------------------KEREPES— KISTARCSA I. Miért kerül kötőjellel egymáshoz kapcsolva a két község neve? Azért, mert több mint négy hónapja, 1973. április 15-e óta a két szomszédos település, különállását fenntartva, közigazgatásilag egyesült. Ez idő szerint az egyesülés azt jelenti, hogy a közös költségvetéssel gazdálkodó Kerepesi-Kistarcsai Tanács székhelye Kistarcsán van, ott működik a tanácselnök és helyettese, ott dolgozik a vb- titkár, a tanácsi végrehajtó bizottság és az apprátus — Kerepes külön ügyeit helyi kirendeltség és kirendeltségvezető intézi. Hogy mit jelenthet a jövőben még ez a szoros köz- igazgatási kapcsolat, arra vetünk majd kettős cikkünk végén egy reményekkel teljes, futó pillantást. Fogózzunk meg először abban a tárgykörben, amiben a közigazgatási egybekapcsolás előtt is megmutatkozott a két község érdek- és munkaközössége. Ez a Szilasmenti Mgtsz, amelynek mintegy 250 tagja és közel duplányi alkalmazottja 1780 kerepesi és kistarcsai hektár földön gazdálkodik. S hogy nagyon derekasan, arra világot vet néhány kedvderítő számadat. A Szilas mentiek, akik az 1972. év erdeménye alapján a kiváló szövetkezet címet nyerték el, évzárlatkor 21 millió forint tiszta nyereséggel büszkélkedhettek, s az egy főre jutó átlagos jövedelmük 44 000 forintot tett ki. Van a termelő- szövetkezetnek, akár így mondhatjuk: természetesen egy sor ipari mellékágazata is: traktorgumikat javító gumiüzem, lakatos- és vasesztergályos-műhely, öntöde, de a Szi- lasmenti’ Mgtsz jelentőségét jól megválasztott és kifejlesztett profilja emeli átlagon felül. Kerepesen-Kisfarcsán elsősorban gyógynövényt termesztenek. Kamillát, muskotályzsályát, édesköményt, levendulát, s nemcsak termesztik ból. II. Géza egyik okleveléből, hasonlóképpen ismeretes, hogy 1275-ben Kárászt Sándor bán tulajdona volt. Még nevének eredetére is van olyasféle legenda, hogy a honfoglalás idején itt lakó szlávok már Kreps-néven emlegették, ez a mi rák fogalmunknak felel meg, s hangzásban szinte teltldítő kép Kerepesről: a klasszicista kúriában elhelyezett modern óvoda. Gál Lajos felvétele ezeket a gyógyító, ízesítő illatosító növényeket hanem saját üzemükben fel is dolgozzák: szárítják, illetve lepárolják azokat. Ha magyarázni kívánnám, hogy a kettős címbe miért került előre a kisebb, mintegy 5000-es lélekszámú Kerepes és utána a majdnem 9000 főt számláló Kistarcsa, akkor kétféle indokot is hozhatnék fel. Az egyik — az ábécé rendje, amely önkéntelen kínálkozó ritmust ad efféle cikkeimnek, a másik — a históriai múlt belátható mélysége. Kerepesről — ha a község területének rézkori eszközleletét figyelmen kívül is hagyjuk — már e néven kapunk hírt 1148Felelnek tetteikért Épp nemrég írtunk róla, hogy Pest megyében ritkán követnek el csoportosan erőszakos nemi bűncselekményeket. Az utóbbi évek egy-két ilyen esete közül is talán a legmegdöbbentőbb és. legvisz' szataszítóbb a közelmúltban Aszódon történt. Az elkövetők Kiss Imre és öt társa ellen a Gödöllői Járási Ügyészség emelt vádat. Portya az állomáson A vádirat szerint az egyik szomszédos megyében lakó két fiatal lány — az egyikük 13, a másikuk 14 éves — megszökött otthonról, és elhatározta, hogy Budapestre utazik. A dolog természeténél fogva pénzt nem vittek magukkal, így vonatjegyet sem vettek. Az aszódi állomáson szállította le őket a kalauz a vonatról. Egy ideig az állomáson és környékén kószáltak, majd úgy döntöttek, hogy a váróteremben töltik az éjszakát. Tíz óra körül azonban megszólította őket egy jólöltözött fiatalember. Szót szó követett és nemsokára, már, mint régi ismerősök beszélgettek. A lányok vidáman mesélték el kalandjaikat, és elmondták, hogy nincs hol aludniok. A fiatalember készségesen felajánlotta, hogy elviszi őket egyik rokonához, ott aludhatnak, sőt, még vacsorát is kapnak. A lányok engedtek a rábeszélésnek. Kiss Imréről és társairól az a hír járta Aszódon, hogy gyakran visznek fel alkalmi nőismerősöket az egyébként négygyermekes, de családjától különváltan élő Kiss lakására. A lányokat ez esetben is Kiss egyik haverja. D. Lajos pillantotta meg. amint szokásos vadászterületén, az állomáson nézelődött. D. Lajos Kisshez vitte a lányokat... Hiába könyörögtek Mikor a két lány belépett a lakásba, villámcsapásként érte őket a felismerés: kelepcébe estek. Az addig megnyerő modorú D. arcán hirtelen kaján vigyor jelent meg, bezárta az ajtót, majd a vendégekre ri- pakodott: „vetkőzni!” A lányok először igyekeztek tréfával elütni a dolgot, majd könyörögni, sírni kezdtek, hogy haza akarnak menni. D/ és Kiss azonban hajthatatlanok voltak. De ez még csak a kezdetét jelentette a két lány kálváriájának. Kiss és D. kitalálták ugyanis, hogy haverjaikat is megörvendeztetik. Éjjel egy órakor D. az egyik lányt magával vitte, először Molnár János lakására. (Azzal fenyegette meg, hogy, ha az utcán segítségért kiált, borotvapengével hasítja szét az arcát.) Molnár szívesen fogadta a késői „ajándékot” ... Majd éjjel három óra felé innen is továbbmentek, H. Lászlóhoz, aki szintén kapva-kapott az alkalmon. Időközben, persze, el-el- csattant egy-egy pofon, mert a lány minden alkalommal megpróbált „akadékoskodni”... Innen ismét visszatértek Kiss lakására. A szellőzőablakon Kiss és D. reggel hatkor eltávoztak otthonról, és a lányokra zárták az ajtót. A házigazdák még a délelőtt visszatértek. Űjabb két haverjukat hozták magukkal. M. Ferencet és R. Istvánt. A veressem maradt el most sem... Dél körül úiból bezárták a lányokat a lakájba. akik végre megtalálták a szabadulás útját. Betörtek egv szellőzőablakot, és keservesen, de kijutottak a szabadba ... Hatvan felé szaladtak a sínek mentén. Kiss és H. az állomás büféjéből észrevette őket, és utánuk eredt. Utói is érték a lányokat, mindkettőjüket agyba-főbe verték, de szerencsére sikerült bemenekülniük egy vasúti őrházba... Az emberi mivoltukból kivetkőzött erőszakoskodók a Gödöllői Járásbíróság előtt felelnek tetteikért. M. J. jesen ' megegyezik a német Krebs szóval. Csakhogy volt-e valamiféle település az időtt e tájon, amit akár Krepsnek, akár Krebsnek nevezhettek, arra vonatkozólag adalékaink nincsenek. Viszont a XII. század derekán pergamenre kör- mölt Kerepes névvel szemben Kistarcsa jóval később: a XV. században vált kiia legkorábban 1447-ben THARCHA írásmóddal lerögzített alaptelepülésből, a földesuraik után Csik- tarcsának a nevezett Nagytar- csából. Kistarcsát előbb Felső- tarcsa elnevezéssel illették, sőt a török hódoltság végén, 1690- ben, a Pusztatarcsa megjelölés tanúsítja, hogy a XVIII. század elején indult újratelepítésig elhagyott helyként tartották számon. Ha ezekhez a sokszázados sorszökkenőkhöz hozzámérjük az elmúlt negyedszázad fejlődését, ez joggal ugrásnak tűnik. Azonban nem minden ugrás — világrekord. A vasút megépítéséig Budapest és Gödöllő között Kerepes volt az első postaállomás — itt váltották először a delizsánsz előtt a lovakat. Aztán jött a gőzmozdo- nyos helyivasút, népszerűén: a „muki”, s jelenleg Kerepes és Kistarcsa közlekedési kapcsolatát a fővárossal a villamosított, gyors járatú HÉV biztosítja. Ám a helybeli dolgozók — akiknek 60—70 százaléka „eljáró” — nem egészen alaptalanul, sőt inkább okkal-joggal, a járatok ésszerű átszervezését, sűrítését kívánják. Hogyan láthatnék én bele a HÉV gondjaiba?... De azt nagyon, megértettem, amikor a községiek elmesélték, hogy a Cinkotáig 10 percenként járó HÉV féligformán üres, akik tovább akarnak utazni, azok sokkal ritkább járatokra zsúfolódnak. Így mondták: ha ezt a tízpercenként közlekedő szerelvényt tovább lehetne vezetni Mogyoródig, Szilasligetig, akkor kevesebb időt vesztenének, kevesebbet törődnének, többet adhatnának a családnak és a közösségnek, többet kanhatnának az élettől, a környéken lakó. fővárosi munkába járók... Mivel e kettős cikknek nem végén, csak közepén tartok — bízvást folytathatom a nagv ugrások némely buktatóival. Azzal például, hogy az ősközségek első házai a szekér járó két oldalán épültek, s a fejlődés folyamán a szekér jár ókból alakultak ki az utak, az olyan fontos közlekedési erek is, mint a 3-as út. Ám a 3-as úton. a községen belül, a házak között, ritka a villanyoszlop és az oszlopokon gyengék a lámpák. A gyakori közlekedési balesetek körülményeit e helyütt nem kell részleteznem; legtöbbjének fő- vagy alapoka: a rossz világítás. A községet átszelő nagy forgalmú útra boruló sötétség. Akármilyen bizarrnak is hangzik, idevonat- kozólag helyt áll e különös megállapítás: a legégetőbb probléma a sötétség. Békés István Csengetés előtt 3 iskolában Az iskolai oktatás fejlesztése, az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, kötelessége és érdeke. Bár a kulcsfontosságú szerep a pedagógusoké, elszigetelten, csak a maguk erejére utalva nem tudnának igazán eredményes munkát végezni. A Televíziót minden iskolának és az Egy üzem — egy iskola mozgalmak szép példái a társadalmi segítésnek. Most, egy évvel a Központi Bizottság határozata után — amelyet az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott —, meglátogattunk három iskolát, választ keresve arra: mit tudtak megvalósítani, és milyen további fejlesztést, terveznek még anyagi és szak-' mai téren a küszöbönálló tanévre. Hogyan „adják vissza" Szigetmonostoron? Szigetmonostoron most fejezték be az általános iskola belső felújítását: festették a folyosókat és a tantermeket, az ablakkereteket, ajtókat mázolták. Az iskola vezetősége szocialista szerződést kötött három vállalattal. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat horányi üzemének dolgozói kétszáz munkaórát dolgoztak az iskolában. Elkészítették a tantermek" sötétítőfüggönyeit, kicserélték az ajtók rossz zárait. Ezenkívül a házi és járási tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő. tanulókat autóbusz-kirándulásra vitték. A helyi szakszövetkezet 10 ezer forintért térkép- és zászlótartókat, polcokat és különböző — a gyakorlati oktatáshoz szükséges — anyagokat biztosítottak az iskolának. A Fővárosi Vízművek a következő tanév iskolai kirándulásaira két személyhajót kölcsönöz, és három éven keresztül 20—20 ezer forinttal járul hozzá az iskola fejlesztéséhez — Miben tudja viszonozni, az iskola a vállalatok támogatását? — kérdezem Juhász Imre igazgatótól. — Az iskola vezetősége vállalta. hogy a felső tagozatos gyerekeket rendszeresen tanulmányi látogatásra visszük az érdekelt vállalatokhoz, üzemekhez. Az iskolánkban működő pályaválasztási tanácsadó feladata lesz. hogy a szakmát tanulni akaró gyerekek előtt népszerűsítse az ezeknél az üzemeknél megtalálható szakmákat. Kísérlet Biatorbágyon Megléczi Istvánnétól, a bia- torbágyi 2. sz. általános iskola igazgatójától a személyi feltételek, a munkahelyi légkör és a szülőkkel való kapcsolat iránt érdeklődöm. — A következő tanévet 25 pedagógussal kezdjük. Hetvenöt százalékos a szakos ellátottságunk, két képesítés nélküli nevelőnk van. Kísérleti iskola vagyunk, az Országos Pedagógiai Intézet az 1973—74-es tanévre Pest megyében itt vezeti be az „állampolgári jogok és kötelességek” tanítását. A munkahelyi légkörről a következőket mondja az igazgatónő: — Az iskolában folyó munka alapfeltétele a jó légkör, ez pedig elsősorban a munkahelyi demokrácia függvénye. Ezt fokozatosan javítani akarjuk, hiszen nem megy máról holnapra a kialakítása, gyakorlását meg kell tanulni. Nagy segítségünkre van az iskolai pártalapszervezet és a szak- szervezet. Igyekszünk mindent megbeszélni a tantestülettel, még az anyagi természetű problémákat, így a jutalmazásokat is. Elfogadjuk a kollégák javaslatait, bírálatait. Nagy vitákat Váltott ki az úgynevezett belépő tantárgyakkal kapcsolatban bevezetett új értékelési rendszer. Egy év tapasztalata alapján most már valamennyien úgy látjuk, hogy a kezdeményezés helyénvalónak bizonyult. — Hogyan fejlesztik a szülői ház és az iskola kapcsolatát? — Célunk továbbra is olyan szülőket bevonni a szülői munkaközösségbe, akik képesek megvalósítani a munka- közösség igazi feladatát: hidat teremteni az iskola és a szülői ház között. Jó időben Pilisszentlászlón A pilisszentlászlói iskola épülete korszerű. Egy valami mégis hiányzik — a tornaterem. — Hogyan segítenek a gon- j dón, milyen lehetőségek áll- 1 nak e téren rendelkezésükre? Haller István igazgató: — A következő tanévben az eddigi kettőről háromra emelkedik a testnevelési órák száma. Szeretnénk megoldani a tanulók úszásoktatását, időnként bevinnénk őket a budapesti uszodákba. Remény van arra, hogy rövidesen elkészül az iskola önálló sportpályája, addig jó időben a községét használjuk. — Megnövekedtek az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos társadalmi követelmények. A szocializmus építéséhez szocialista erkölcsű, magukat állandóan képező szakemberekre van szükség. Hogyan biztosítják a nevelők szakmai, politikai, ideológiai továbbfejlődését ? — Valamennyi pedagógiai szaklapot járatjuk, elsősorban a Tanító örvend nagy népszerűségnek. Házi bemutató tanításokat tartunk, amelyeket megfigyelési szempontok szerint vitatnak meg a kartársak. Havonta egyszer a helyi pártalapszervezet tagjai, Zöld András politikai továbbképzést tart, amelyre a nevelők általában teljes létszámmal elmennek. Fehér Gyula Dolgozok! Olcsón, JVIindent megkapnak Itt, Nálunk, a dO minő Áruházban Budapest XX., Soroksár, Hősök tere. Telefon: 474-378, 477-115. Osztályaink MŰSZAKI ARUK: motorkerékpárok, oldalkocsik, NDK-gyártmányú automata éj lengyel gyártmányú varrógépek, televíziókészülékek, rádiók, magnetofonok, fotócikkek, hanglemezek, olojkályhák és egyéb háztartási cikkek nagy választékban. DIVAT ARU-LAKASTEXTIL: szövetek, selymek, pamutáruk, szőnyegek, padlókárpitok, függönyök, női és férfi divatáruk, kötöttáruk. BÜTOROSZTALY: hazai gyártmányú és importált kombinált szobák, konyhagarnitúrák, gyermekbútorok. kiegészítő lakásberendezési tárgyak. OTP-ügyintézés a helyszínen, Boyszolgálat. CIPÖOSZTALY: női, férfi- és gyermekcipők. Nyitvatartás: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig.
