Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

6 rest megyei ’k/CA'Íop 1973. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP Pelt megyei La rá ngolcíáoL------------------- 84. ------------------­KEREPES— KISTARCSA I. Miért kerül kötőjellel egy­máshoz kapcsolva a két község neve? Azért, mert több mint négy hónapja, 1973. április 15-e óta a két szomszédos település, különállását fenntartva, köz­igazgatásilag egyesült. Ez idő szerint az egyesü­lés azt jelenti, hogy a közös költségvetéssel gazdál­kodó Kerepesi-Kistarcsai Ta­nács székhelye Kistarcsán van, ott működik a tanácselnök és helyettese, ott dolgozik a vb- titkár, a tanácsi végrehajtó bi­zottság és az apprátus — Kere­pes külön ügyeit helyi kiren­deltség és kirendeltségvezető intézi. Hogy mit jelenthet a jövőben még ez a szoros köz- igazgatási kapcsolat, arra ve­tünk majd kettős cikkünk vé­gén egy reményekkel teljes, futó pillantást. Fogózzunk meg először ab­ban a tárgykörben, amiben a közigazgatási egybekapcsolás előtt is megmutatkozott a két község érdek- és munkaközös­sége. Ez a Szilasmenti Mgtsz, amelynek mintegy 250 tagja és közel duplányi alkalmazottja 1780 kerepesi és kistarcsai hek­tár földön gazdálkodik. S hogy nagyon derekasan, arra világot vet néhány kedvderítő szám­adat. A Szilas mentiek, akik az 1972. év erdeménye alapján a kiváló szövetkezet címet nyerték el, évzárlatkor 21 millió forint tiszta nye­reséggel büszkélkedhettek, s az egy főre jutó átlagos jövedelmük 44 000 fo­rintot tett ki. Van a termelő- szövetkezetnek, akár így mondhatjuk: természetesen egy sor ipari mellékágazata is: traktorgumikat javító gumi­üzem, lakatos- és vasesztergá­lyos-műhely, öntöde, de a Szi- lasmenti’ Mgtsz jelentőségét jól megválasztott és kifejlesz­tett profilja emeli átlagon fe­lül. Kerepesen-Kisfarcsán el­sősorban gyógynövényt ter­mesztenek. Kamillát, musko­tályzsályát, édesköményt, le­vendulát, s nemcsak termesztik ból. II. Géza egyik oklevelé­ből, hasonlóképpen ismeretes, hogy 1275-ben Kárászt Sándor bán tulajdona volt. Még nevé­nek eredetére is van olyasféle legenda, hogy a honfoglalás idején itt lakó szlávok már Kreps-néven emlegették, ez a mi rák fogalmunknak felel meg, s hangzásban szinte tel­tldítő kép Kerepesről: a klasszicista kúriában elhelyezett modern óvoda. Gál Lajos felvétele ezeket a gyógyító, ízesítő illa­tosító növényeket hanem saját üzemükben fel is dolgozzák: szárítják, illetve lepárolják azokat. Ha magyarázni kíván­nám, hogy a kettős címbe miért került előre a kisebb, mintegy 5000-es lélekszámú Kerepes és utána a majdnem 9000 főt számláló Kistarcsa, akkor kétféle indokot is hoz­hatnék fel. Az egyik — az ábé­cé rendje, amely önkéntelen kínálkozó ritmust ad efféle cikkeimnek, a másik — a his­tóriai múlt belátható mélysége. Kerepesről — ha a község te­rületének rézkori eszközleletét figyelmen kívül is hagyjuk — már e néven kapunk hírt 1148­Felelnek tetteikért Épp nemrég írtunk róla, hogy Pest megyében ritkán követnek el csoportosan erő­szakos nemi bűncselekménye­ket. Az utóbbi évek egy-két ilyen esete közül is talán a legmegdöbbentőbb és. legvisz' szataszítóbb a közelmúltban Aszódon történt. Az elköve­tők Kiss Imre és öt társa el­len a Gödöllői Járási Ügyész­ség emelt vádat. Portya az állomáson A vádirat szerint az egyik szomszédos megyében lakó két fiatal lány — az egyikük 13, a másikuk 14 éves — megszö­kött otthonról, és elhatározta, hogy Budapestre utazik. A do­log természeténél fogva pénzt nem vittek magukkal, így vo­natjegyet sem vettek. Az aszó­di állomáson szállította le őket a kalauz a vonatról. Egy ideig az állomáson és környékén kószáltak, majd úgy döntöt­tek, hogy a váróteremben töl­tik az éjszakát. Tíz óra körül azonban megszólította őket egy jólöltözött fiatalember. Szót szó követett és nemsokára, már, mint régi ismerősök be­szélgettek. A lányok vidáman mesélték el kalandjaikat, és elmondták, hogy nincs hol aludniok. A fiatalember kész­ségesen felajánlotta, hogy el­viszi őket egyik rokonához, ott aludhatnak, sőt, még vacsorát is kapnak. A lányok engedtek a rábeszélésnek. Kiss Imréről és társairól az a hír járta Aszódon, hogy gyakran visznek fel alkalmi nőismerősöket az egyébként négygyermekes, de családjától különváltan élő Kiss lakásá­ra. A lányokat ez esetben is Kiss egyik haverja. D. Lajos pillantotta meg. amint szoká­sos vadászterületén, az állo­máson nézelődött. D. Lajos Kisshez vitte a lányokat... Hiába könyörögtek Mikor a két lány belépett a lakásba, villámcsapásként érte őket a felismerés: kelepcébe estek. Az addig megnyerő mo­dorú D. arcán hirtelen kaján vigyor jelent meg, bezárta az ajtót, majd a vendégekre ri- pakodott: „vetkőzni!” A lá­nyok először igyekeztek tré­fával elütni a dolgot, majd könyörögni, sírni kezdtek, hogy haza akarnak menni. D/ és Kiss azonban hajthatatla­nok voltak. De ez még csak a kezdetét jelentette a két lány kálváriá­jának. Kiss és D. kitalálták ugyanis, hogy haverjaikat is megörvendeztetik. Éjjel egy órakor D. az egyik lányt ma­gával vitte, először Molnár Já­nos lakására. (Azzal fenyeget­te meg, hogy, ha az utcán se­gítségért kiált, borotvapengé­vel hasítja szét az arcát.) Mol­nár szívesen fogadta a késői „ajándékot” ... Majd éjjel há­rom óra felé innen is tovább­mentek, H. Lászlóhoz, aki szintén kapva-kapott az alkal­mon. Időközben, persze, el-el- csattant egy-egy pofon, mert a lány minden alkalommal meg­próbált „akadékoskodni”... In­nen ismét visszatértek Kiss la­kására. A szellőzőablakon Kiss és D. reggel hatkor el­távoztak otthonról, és a lá­nyokra zárták az ajtót. A házi­gazdák még a délelőtt vissza­tértek. Űjabb két haverjukat hozták magukkal. M. Feren­cet és R. Istvánt. A veressem maradt el most sem... Dél kö­rül úiból bezárták a lányokat a lakájba. akik végre megta­lálták a szabadulás útját. Be­törtek egv szellőzőablakot, és keservesen, de kijutottak a szabadba ... Hatvan felé sza­ladtak a sínek mentén. Kiss és H. az állomás büféjéből ész­revette őket, és utánuk eredt. Utói is érték a lányokat, mind­kettőjüket agyba-főbe verték, de szerencsére sikerült beme­nekülniük egy vasúti őrház­ba... Az emberi mivoltukból ki­vetkőzött erőszakoskodók a Gödöllői Járásbíróság előtt fe­lelnek tetteikért. M. J. jesen ' megegyezik a német Krebs szóval. Csakhogy volt-e valamiféle település az időtt e tájon, amit akár Krepsnek, akár Krebsnek nevezhettek, arra vonatkozólag adalékaink nincsenek. Viszont a XII. szá­zad derekán pergamenre kör- mölt Kerepes névvel szemben Kistarcsa jóval később: a XV. században vált kiia legkoráb­ban 1447-ben THARCHA írás­móddal lerögzített alaptelepü­lésből, a földesuraik után Csik- tarcsának a nevezett Nagytar- csából. Kistarcsát előbb Felső- tarcsa elnevezéssel illették, sőt a török hódoltság végén, 1690- ben, a Pusztatarcsa megjelölés tanúsítja, hogy a XVIII. század elején indult újratelepítésig elhagyott helyként tartották számon. Ha ezekhez a sok­százados sorszökkenőkhöz hoz­zámérjük az elmúlt negyedszá­zad fejlődését, ez joggal ugrás­nak tűnik. Azonban nem minden ugrás — világrekord. A vasút meg­építéséig Budapest és Gödöllő között Kerepes volt az első postaállomás — itt váltották először a delizsánsz előtt a lo­vakat. Aztán jött a gőzmozdo- nyos helyivasút, népszerűén: a „muki”, s jelenleg Kerepes és Kistarcsa közlekedési kap­csolatát a fővárossal a villamosított, gyors járatú HÉV biztosítja. Ám a helybeli dolgozók — akiknek 60—70 százaléka „eljáró” — nem egészen alaptalanul, sőt inkább okkal-joggal, a járatok ésszerű átszervezését, sűrítését kívánják. Hogyan láthatnék én bele a HÉV gondjaiba?... De azt nagyon, megértettem, ami­kor a községiek elmesélték, hogy a Cinkotáig 10 percen­ként járó HÉV féligformán üres, akik tovább akarnak utazni, azok sokkal ritkább járatokra zsúfolódnak. Így mondták: ha ezt a tízpercen­ként közlekedő szerelvényt to­vább lehetne vezetni Mogyo­ródig, Szilasligetig, akkor ke­vesebb időt vesztenének, ke­vesebbet törődnének, többet adhatnának a családnak és a közösségnek, többet kanhatná­nak az élettől, a környéken la­kó. fővárosi munkába járók... Mivel e kettős cikknek nem végén, csak közepén tartok — bízvást folytathatom a nagv ugrások némely buktatóival. Azzal például, hogy az ősköz­ségek első házai a szekér járó két oldalán épültek, s a fejlő­dés folyamán a szekér jár ókból alakultak ki az utak, az olyan fontos közlekedési erek is, mint a 3-as út. Ám a 3-as úton. a községen belül, a házak között, ritka a villanyoszlop és az oszlopokon gyengék a lámpák. A gyakori közlekedési balesetek körülményeit e he­lyütt nem kell részleteznem; legtöbbjének fő- vagy alapoka: a rossz világítás. A községet átszelő nagy forgalmú útra bo­ruló sötétség. Akármilyen bizarrnak is hangzik, idevonat- kozólag helyt áll e különös megállapítás: a legégetőbb probléma a sötétség. Békés István Csengetés előtt 3 iskolában Az iskolai oktatás fejlesztése, az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata, kötelessé­ge és érdeke. Bár a kulcsfon­tosságú szerep a pedagógusoké, elszigetelten, csak a maguk erejére utalva nem tudnának igazán eredményes munkát vé­gezni. A Televíziót minden is­kolának és az Egy üzem — egy iskola mozgalmak szép példái a társadalmi segítésnek. Most, egy évvel a Központi Bizott­ság határozata után — amelyet az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól hozott —, meglátogattunk há­rom iskolát, választ keresve arra: mit tudtak megvalósítani, és milyen további fejlesztést, terveznek még anyagi és szak-' mai téren a küszöbönálló tan­évre. Hogyan „adják vissza" Szigetmonostoron? Szigetmonostoron most fe­jezték be az általános iskola belső felújítását: festették a folyosókat és a tantermeket, az ablakkereteket, ajtókat mázol­ták. Az iskola vezetősége szo­cialista szerződést kötött há­rom vállalattal. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat horányi üzemének dolgozói kétszáz munkaórát dolgoztak az iskolában. Elkészítették a tantermek" sötétítőfüggönyeit, kicserélték az ajtók rossz zá­rait. Ezenkívül a házi és járási tanulmányi versenyeken ered­ményesen szereplő. tanulókat autóbusz-kirándulásra vitték. A helyi szakszövetkezet 10 ezer forintért térkép- és zász­lótartókat, polcokat és külön­böző — a gyakorlati oktatás­hoz szükséges — anyagokat biztosítottak az iskolának. A Fővárosi Vízművek a kö­vetkező tanév iskolai kirán­dulásaira két személyhajót köl­csönöz, és három éven keresz­tül 20—20 ezer forinttal járul hozzá az iskola fejlesztéséhez — Miben tudja viszonozni, az iskola a vállalatok támoga­tását? — kérdezem Juhász Im­re igazgatótól. — Az iskola vezetősége vál­lalta. hogy a felső tagozatos gyerekeket rendszeresen tanul­mányi látogatásra visszük az érdekelt vállalatokhoz, üze­mekhez. Az iskolánkban mű­ködő pályaválasztási tanácsadó feladata lesz. hogy a szakmát tanulni akaró gyerekek előtt népszerűsítse az ezeknél az üzemeknél megtalálható szak­mákat. Kísérlet Biatorbágyon Megléczi Istvánnétól, a bia- torbágyi 2. sz. általános isko­la igazgatójától a személyi feltételek, a munkahelyi lég­kör és a szülőkkel való kap­csolat iránt érdeklődöm. — A következő tanévet 25 pedagógussal kezdjük. Hetven­öt százalékos a szakos ellátott­ságunk, két képesítés nélküli nevelőnk van. Kísérleti iskola vagyunk, az Országos Pedagó­giai Intézet az 1973—74-es tanévre Pest megyében itt ve­zeti be az „állampolgári jogok és kötelességek” tanítását. A munkahelyi légkörről a következőket mondja az igaz­gatónő: — Az iskolában folyó mun­ka alapfeltétele a jó légkör, ez pedig elsősorban a munkahe­lyi demokrácia függvénye. Ezt fokozatosan javítani akarjuk, hiszen nem megy máról hol­napra a kialakítása, gyakorlá­sát meg kell tanulni. Nagy se­gítségünkre van az iskolai pártalapszervezet és a szak- szervezet. Igyekszünk mindent megbeszélni a tantestülettel, még az anyagi természetű problémákat, így a jutalmazá­sokat is. Elfogadjuk a kollé­gák javaslatait, bírálatait. Nagy vitákat Váltott ki az úgynevezett belépő tantár­gyakkal kapcsolatban beveze­tett új értékelési rendszer. Egy év tapasztalata alapján most már valamennyien úgy látjuk, hogy a kezdeményezés helyén­valónak bizonyult. — Hogyan fejlesztik a szü­lői ház és az iskola kapcsola­tát? — Célunk továbbra is olyan szülőket bevonni a szülői munkaközösségbe, akik képe­sek megvalósítani a munka- közösség igazi feladatát: hi­dat teremteni az iskola és a szülői ház között. Jó időben Pilisszentlászlón A pilisszentlászlói iskola épülete korszerű. Egy valami mégis hiányzik — a tornate­rem. — Hogyan segítenek a gon- j dón, milyen lehetőségek áll- 1 nak e téren rendelkezésükre? Haller István igazgató: — A következő tanévben az eddigi kettőről háromra emel­kedik a testnevelési órák szá­ma. Szeretnénk megoldani a tanulók úszásoktatását, időn­ként bevinnénk őket a buda­pesti uszodákba. Remény van arra, hogy rövidesen elkészül az iskola önálló sportpályája, addig jó időben a községét használjuk. — Megnövekedtek az isko­lai oktató-nevelő munkával kapcsolatos társadalmi köve­telmények. A szocializmus épí­téséhez szocialista erkölcsű, magukat állandóan képező szakemberekre van szükség. Hogyan biztosítják a nevelők szakmai, politikai, ideológiai továbbfejlődését ? — Valamennyi pedagógiai szaklapot járatjuk, elsősorban a Tanító örvend nagy népsze­rűségnek. Házi bemutató ta­nításokat tartunk, amelyeket megfigyelési szempontok sze­rint vitatnak meg a kartársak. Havonta egyszer a helyi párt­alapszervezet tagjai, Zöld And­rás politikai továbbképzést tart, amelyre a nevelők álta­lában teljes létszámmal el­mennek. Fehér Gyula Dolgozok! Olcsón, JVIindent megkapnak Itt, Nálunk, a dO minő Áruházban Budapest XX., Soroksár, Hősök tere. Telefon: 474-378, 477-115. Osztályaink MŰSZAKI ARUK: motorkerékpárok, oldalkocsik, NDK-gyártmányú automata éj lengyel gyártmányú varrógépek, televíziókészülékek, rádiók, magnetofonok, fotócikkek, hanglemezek, olojkályhák és egyéb háztartási cikkek nagy választékban. DIVAT ARU-LAKASTEXTIL: szövetek, selymek, pamutáruk, szőnyegek, padlókárpitok, függönyök, női és férfi divatáruk, kötöttáruk. BÜTOROSZTALY: hazai gyártmányú és importált kombinált szobák, konyhagarnitúrák, gyermekbútorok. kiegészítő lakásberendezési tárgyak. OTP-ügyintézés a helyszínen, Boyszolgálat. CIPÖOSZTALY: női, férfi- és gyermekcipők. Nyitvatartás: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents