Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

váci UAPifl A PEST MEGYEI HlftlAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT A Mezőker és a MÉK utódaként Nagyobb terület - növekvő forgalom FÓLIÁS PRIMŐRTERMESZTÉS NEGYVENEZER NÉGYZETMÉTEREN E hét derekán is változatla­nul nagy volt a forgalom ay vá­ci Vörösház délkeleti szárnyán: sorra gördültek a tehergépko­csik a műemléképület Szilassy ' utcai bejárata elé, hozták-vit- ték a gyümölcsáruk, zöldség­félék sokaságát. A régebbi Mezőker, majd a MÉK utódaként, a Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövet­kezet Közös Vállalatának váci kirendeltsége juttatja napjainkban a terménye­ket a boltokba, az elárusí­tóhelyekre. Eltér Géza kirendeltségveze­tő 20 éve dolgozik a kereske­delem fontos ágazatában, szemrevételezéssel határozza meg a minőséget, árat mond, gyors intézkedéssel irányít. Ami munkájukban dicsére­tes: a téli tárolást olyan jól megszervezték, hogy az év első négy hónapjában bur­gonyából, zöldségből, hagy­mából Vácott és a hozzá­juk tartozó körzetben 100 százalékos volt az ellátott­ság. Megnőtt a területük, a földraj­zilag közel fekvő Nógrád me­gye egy részébe is szállítanak, S így forgalmuk növekedése 35—40 százalékos a bázisidő­szakhoz viszonyítva. Az elmúlt hónapok primőr­áru-ellátása már nem volt problémamentes: a kirendelt­ségvezető szerint csak 60 szá­zalékban tudtak eleget tenni a vásárlóközönség igényének. Is­meretes, hogy Pest megyében gondok mutatkoztak a zöld­ségtermesztés körül. Ma a mu­tató ismét megközelíti a 100 százalékot, csak a fejes és a kelkáposzta hiánycikk, mert a termelőszövetkezetek szinte egyszerre vegyszerezték a terü­letet, s két hétig nem lehet az árut leszedni. Új cégjelzésük új tartalmat is jelent. Igen jó kedeskedelmi kap­csolatot teremtettek a vá­ci Kossuth Tsz, az őrboty- tyáni Barátság Tsz és az alsógödi Egyesült' Duna- menti Tsz vezetőcégével, következésképpen nagy meny- nyiségű alma, dinnye, paprika, A Kemencei Vegyesipari Szövetkezetben Korszerű asztalosműhely, sokféle szolgáltatás s más áru érkezik megszakí­tás nélkül a váci telepre. A közös vállalat anyagilag is támogatja a jó kezdeményezé­seket. Pénzügyi támogatást nyújtott a váci Kossuth Tsz- nek egy 40 000 négyzetméteres fóliás melegház felépítéséhez. A melegház nagyban javítja majd a primőrárukkal való el­látást. Az emberek összehangoltan végzik munkájukat. A közeljö­vőben alakítják meg a raktári és az adminisztrációs brigádo­kat. Kilenc tehergépkocsi szál­lítja az árut: hat sajátjuk, hármat szerződéssel bérel­nek a Teherfuvarozási Vállalattól. Irányítószervük szívesen tá­mogat minden hasznos kezde­ményezést. Ma már levették a termelőszövetkezetek válláról a filaxia (állati tápszer) -be­szerzés gondját is. A termelő- szövetkezetek érdekét száz százalékban szem előtt tartják, ami kedvezően visszahat az ő munkájukra is. A Vöröshöz műemlék, több száz éves. Az őszi hónapokban 400 ezer forintos költséggel korszerűsítik, kulturáltabbá te­szik a munkahelyeket, a szo­ciális létesítményeket. P. R. öt éve alakult meg az Ál­lami Zeneiskola tanáraiból, s az eltelt öt év alatt messze városunk határain túl is jó hírnevet szerzett magának a Musica Humana együttes. (Hangversenymestere, Erdélyi Sándor és egyik alapító művé­sze, Szabólcy Judit éppen az együttesben kifejtett munkája elismeréseképpen kapta meg alkotmányunk ünnepén A szo­cialista kultúráért elismerést.) Születésnapi hangversenyt adott hát az együttes a Vak Bottyán Múzeumban és ha az esti vihar egyeseket el­riasztott is a koncertről, a je­lenlevő hallgatóságnak ismét új oldaláról mutatkozott be a rendkívül rokonszenves ka­marazenekar: régmúlt korok magyar dallamvilágát hozta közel a közönséghez, ihlétett, magas színvonalú, közvetlen tolmácsolásban. Tinóditól Weiner Leóig ível­ve (közben olyan ritkán hall­ható szerzeményeket szólal­tatva meg, mint Esterházy Pál Harmonia Caelestis című mű­vének részletei, a Bengráf Jó­zsef gyűjtésében fennmaradt négy tánc s Bartók zongorára írt Erdélyi táncainak vonós- zenekari változata), a magyar hangszeres zene négy évszáza­dának keresztmetszetét adta az együttes. A múzeum történeti légkört árasztó tárlói között a kitűnő adottságokkal rendelkező egyé­ni muzsikusokból egységes hangzású zenekarrá kovácso­Néhány nap óta kedves meg­lepetés fogadja a Szobról, Vác- ról, vagy e vasútvonal más állomásairól érkezőket a Nyugati pályaudvaron. A tolókocsi a nehéz csomag­gal utazók díjmentes segítő­társa. Csoportosan található a leszállóhelyek közelében. Teherbírása két-három degesz­re tömött bőrönd s még vagy ugyanannyi kisebb csomag. Könnyen kezelhető, tojható, lódott Musica Humana nem­csak a helyenként virtuozitást is igénylő művek hű megszó­laltatásában jeleskedett, ha­nem a muzsikálás örömét és derűjét is sugározta: könnye­dén, mosolyogva, az egykori kamara (tehát: szobai) muzsi­kálás meghitt hangulatát idézve játszottak. * Frank Éva fuvolajátéka jól illeszkedett az együttesbe. Végh Ferenc fékezhető. Csattogása figyel­meztet arra, hogy utat kér. Bárki igénybeveheti, használ­hatja a pályaudvar területén. Bömbölő kisfiút ültetett fel az apja hirtelen ötlettel egy 'élénkkék színűre festett, kis tolókára, bőröndjének tetejére, s a csemete abban a pillanat­ban elhallgatott. Az utazók örömmel, szíve­sen fogadták a MÁV ajándé­kát. (p.) Gördülő, kék tolókocsik , Születésnapi hangverseny Magyar művek — magas színvonalú tolmácsolásban Aki; csak néhány évvel ez-1 előtt járt a Kemencei Vegyes­ipari Szövetkezetben, annak ugyancsak sok látnivalója akad, ha újra felkeresi a jól működő közösséget. Április utolsó napjaiban a központi épületet nagyobbítot- ták: dolgoztak a betonkevefők, a kőművesek vakolták a fala­kat. Nem akartam elhinni, mikor az elnök azt mondta, május elsején adják át, de ott akkor már a fű olyan zöld lesz, mint mellettünk volt pár lépésre, pedig igazat mondott: a frissen locsolt pázsitot virá­gok szegélyezték, kis fenyőfák zöldelltek11 ott, ahol egy­két nappal korábban még em­ber és gép viaskodott a ce­menttel és mésszel. A ktsz faipari részlege orszá­gos hírre tett szert, ezért alig győzi a megrendeléseket telje­síteni. Munkásai ma is olyan helyiségben dolgoznak, amely .valamikor vendéglő volt, de a szűkösség, a zsúfoltság már nem tart sokáig: hamarosan elkészül az új, csarnokszerű műhely, már a padlózatát ké­szítik. A fehér falakon mű­anyag tartókon futnak végig a kábelek, szép sorjában ágazva le a gépekhez. Már új, korszerű gépekkel dolgoznak majd azok, akik az építésből is kivették a részü­ket. Sok mindent társadalmi munkában végeztek el. A ta­gok segítségnyújtását nyilván­tartják, értékelik, és átadáskor a legjobbak az oklevéllel együtt pénzjutalmat is kapnak. A tágasabbá tett központi épületben Bedros János elnök vezet végig. Üvegcsöveket da­rabolnak a szorgos női kezek az Egyesült Izzó részére. Az egyik gépcsoport vágja, a má­sik teljesen önműködően osz­tályozza e csöveket, melyekből naponta 15—20 mázsát szállí­tanak le Vácra. — Célunk a teljes foglalkoz­tatottság biztosítása a község­ben — mondta az elnök. — Jobb helyben pénzt keresni, mint messze vidékre eljárni. Építőipari részlegünk Bernece­barátitól Szobig dolgozik, most a kemencei pártházat és KISZ- helyiséget építi. Befejezte a szobi OTP-fiók építését, bővíti a helyi kétszintes iskolát, és a bernecebaráti egészségházat is a részleg építi. — A női brigádok szerelése­ket végeznek a Ganz Kapcso­lók és Készülékek Gyárának, évi 5 millió forint termelési értékben. A faipari részleg tö­megcikkeket gyárt, nyugati exportra. Termelését az idén megkétszerezi. Az asztalosok nagyon fontos megrendelést is kaptak: ők készítik a Szovjet Kultúra Házának belső beren­dezéseit. — Nemrég új szakipari sze­reléseket végző részlegünk nyílt meg Vácott. Vízvezeték-, központifűtés-, villanyszerelő-, bádogos- és lakatosmunkákat teljesítenek egyfelől a lakos­ságnak, másfelől, szerződéses alapon o DCM-nek. A kemencei szövetkezet eredményességének egyik tit­ka: a vezetőség és a tagság tel­jesen együtt működik, a fel­adatokat nemcsak kiosztják, hanem előzetesen meg is be­szélik a dolgozókkal. Gazsi János VASÁRNAP: Járási labdarúgó-bajnokság A járási labdarúgó-bajnok­ság Kossuth csoportjának má­sodik fordulóját vasárnap dél­után 4 órakor játsszák a csa­patok a következő párosítás­ban: Fóti Vasutas — Kóspallag (vezeti: Kőbányi—Pintér L.), Vácrátót—Szokolya (v.: Heincz —Vécsey), Szód—Dunakeszi SR (v.: Wemke—Csányi), Sződliget—örbottyán (v.: Lózs —Hartai), Letkés—Váchartyán (v.: Jobbágy—Zagiba). Az Esze Tamás—Vácduka (v.: Strell—Kiss I.) találkozó délelőtt 10 órakor kezdődik. AZ EGYESÍTÉS UTÁN Sző di barangolás Szelíd, szép tájon fekszik Szód, néhány kilométerre a pesti vasútvonaltól. Házaiban, ahova még behallatszik a vo­natkerekek csattogása, s ahol szlovák szó keveredik a ma­gyarral, csaknem négyezer- százán élnek. Budapest, Vác, Dunakeszi üzemeibe, hiva­talaiba jár el dolgozni a falu lakosságának többsége: szám szerint 1700 ember. Melléküzem A tsz-irodát keresve, mel­léküzemben kötök ki, ahol negyvenen dolgoznak, több­nyire tsz-tagok feleségei és olyanok, akiknek orvosi ja­vaslatra könnyebb munkát kell végezniük, könnyebbet, mint a mezei munka. Beta­nított munkások, két műszak­ban, kis esztergagépeken tö­megcikkeket gyártanak. — Nyolcmillió 125 ezer fo­rint az évi tervünk, pénzben kifejezve — mondja Turóczi Ferenc üzemvezető. — A fél­éves tervet sikeresen teljesí­tettük. A tanácsházán Petróczki Gusztáv tanács­elnökkel és Nagy Sándor vb- titkárral beszélgetünk. — Hogy mi foglalkoztat ben- , nünket mostanában? A nehe­zén túl vagyunk — mondja Petróczki Gusztáv. — Sződ és Vácduka egyesítése igen sok gonddal járt. A legsürgetőbb feladatokat, mint például a dukai óvoda korszerűsítése, autóbuszváró építése, már megoldottuk. Még az utak ja- vítá-sáról kell gondoskodnunk. Szódon tornateremmel bő­vítjük az iskolát. Február­tól függetlenített művelő- désiház-igazgató dolgozik a községben, Sándor Gézáné személyében. Megalakult a közművelődési munkaközös­ség is. Nemzetiségi ének­kara, bélyeggyűjtő szakköre, fotóköre, autósklubja, tűz­oltóénekkara van a falunak, azok munkáját kell még tar­talmasabbá tenni ezután, és tovább kell fejleszteni a kul­turális életet. Múzeumot Meglep az a tiszteletre mél­tó törekvés, amelyet ma már sok helyen észlelhetünk. Itt, Szódon is. Tájmúzeumot sze­retnének berendezni egy régi malom épületében: össze­gyűjteni a régi értékeket, megőrizni a jövő generáció számára, s megmutatni a múl­tat a jelen ifjúságának. Sándor Gézáné művelődési igazgató 'Gödről jár át a fa­luba. Érettségi után könyv­táros volt, majd más hiva­tali munkaköröket töltött be a Landler Jenő Járműjaví­tóban, Budapesten. Férje az üzem művelődési házának igazgatója. Sándorné rész­ben még tájékozódik, de köz­ben már cselekszik is. A ta­nácselnök azt mondja, amióta ő itt van, minden más, és ma­gasabb az ünnepi rendezvé­nyek színvonala is. ’ A tsz-ben Cséplőgép zakatol. Engem meglep, hogy így morzsolják a kukoricát. A gép mögött nem dübörög traktor, villany működteti. — Jöhet segíteni — invitál­nak az asszonyok. — Szívesen. Mit kell ten­nem? — Zsákokat emelgetnie. — Ha adnak köpenyt, hogy ne legyen poros az ingem. Köpeny nincs a számomra, meg az egészet csak tréfának szánták. Megmutatják, hol van az iroda. — Túl vagyunk az aratás utáni talajmunkákon — mondja Pajor Károly üzem­egységvezető. — Négyszáz­negyvenegy holdon 18 mázsás átlageredményt értünk el ke­nyérgabonából. Takarmány- gabonából, 332 holdon, 16,3 mázsa a holdankénti átlag, az őszi árpából, 80 holdon, 16,3 mázsa. A kukorica a szárazság ellenére szép eredményekkel biztat. Mélyen fekvő terüle­tekre vetették, 382 holdon. Az uborkaföldön talán már utol­jára szüretelnek, mert a szá­razság miatt elfonnyadtak az indák. A paradicsomot, pap­rikát, borsót, szerződéses ala­pon, a Dunakeszi Konzerv­gyárba szállították ez idáig. Most olyan értesítést kapottá tsz, hogy ezután a Budapesti Konzervgyár dolgozza fel ter­mékeiket. A szállítási távol­ság tehát növekszik, több a költség. A Budapesti Konzerv­gyár nem a tsz-t, hanem a KOHUSZ szállítási vállalatot kéri fel a termények elszállí­tására, amely nagyobb tarifát számol fel, mint a tsz. — Hol itt a logika? — kér­dezi Pajor Károly. A szobában lévőknek' nem kell közgazdászoknak lenniük ahhoz, hogy levonják a kö­vetkeztetést: így drágul a ter­melési költség és emelkedik az eladási ár. Építkezés Letfusz József, a váci Tö- VÁLL építésvezetője meghív, tartsak vele, elvisz Vácra a gépkocsiján. Útközben megmutatja a 12 millió forintos, 80 férőhe­lyes növendékmarha-istállót, amelynek építéséhez • most kezdtek hozzá. Huszonegy mé­ter lesz az épület fesztávolsá- ga: tervezőnek és munkás­nak egyaránt jelentős szakmai feladat. Szorgalom és takarékosság Színes virágok pompáznak a tiszta és csinos sződi házak udvarán. A modemek között áll még egy-két régi, sátorte­tős épület. Szorgalmas, takarékos, ösz- szetartó nép lakik ebben a fa­luban, foglalják össze a veze­tők véleményüket minden hi­vatalban, amikor a település szépségét dicsérten. — Sokat dolgoznak —jegyzi <meg a tanácselnök. — Néha mondom is nekik: élniük is kellene egy kicsit, emberek. — Tizenöt-húsz év alatt annyit fejlődött ez a falu, amennyit azelőtt egy évszáza­dig sem — mondja a tanács­házán Szabó Sándor. — Eltűn­tek a szalmatetős házak, kor­szerű épületek emelkedtek a helyükön, igen gyakori a köz­ponti fűtéses lakás is. A ház túlsó oldala Vannak azonban a község­nek gondjai is, melyeket pil­lanatnyilag nem tudnak meg­oldani. Régóta szükség lenne művelődési házra, hogy ne más településeken kelljen mű­velődni, szórakozni. Vízben szegény a község talaja, rossz minőségű az ivóvíz, a próba­fúrások nem jártak sikerrel: a Dunából kellene a vizet ide­vezetni, de arra most nem telik. A sződiek megértik, hogy az idegenforgalom miatt a Duna vonalán fekvő közsé­geket jobban kell fejleszteni. — A jó gazda azonban nem­csak a ház elejét tartja rend­ben, hanem azt a részét is, amelyikben a család lakik — mondják. S igazuk van. Kovács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents