Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
PEST JHECVEI 'zMirUsp 1973. AUGUSZTUS 83., CSÜTftHTtfK A legszebb köszönet Gábor Viktor felvétele an egy új szobor Nagymaroson, Gyurcsek Ferenc „Ülő női alak" című alkotása. Megkapó mű. Áll az ember a parton, nézi a szobrot, aztán a tájat és nem tudja, hogy melyikben gyönyörködjék jobban. A háttérben lágyan folyó öreg Dunában, a régi visegrádi várban, a szinte örök idő óta létező csodálatos panorámában, vagy ebben a kőbe álmodott telt női alakban, aki szinte most lépett ki a vízből fürdőzés után, aztán letérdelt ide, egy kőre, és most szárítkozik, arcát a levegőég, a nap irányába emeli. Aztán rájövök, hogy, hiszen ez badarság, nem egymás után kell nézni a tájat és a művet, hanem együtt, mert egységesek, mert olyan ez a nő, mintha mindig itt lett volna. Még akkor, és talán azoknak is, akik gyakran jártak erre, és ezerszer elmentek a szobor akkor még üres helye mellett. ' Kell ez a szobor ide. Gyurcsek jól látta. Vésőt, kalapácsot fogott, és elkezdte faragni. Megformálta. Aztán befejezte. Az utolsó igazításokkal? Nem. Az még mindig csak átmenet volt. A legutolsó mozzanat akkor következett, amikor a szobrot a községnek ajándékozta. Helyezzék el abban a környezetben, ahol a kép a művész fantáziájában megszületett. A hegyek alá, a nagy és szépséges víz mellé. A művésztelep közelében. Nem tudom, hogyan fogadták ott Nagymaroson először az ajándékot. Hogyan hangzottak az első köszönő szavak. Volt-e valaki, aki ugrott egyet örömében, volt-e, aki meghatódott. Az avatóbeszédet viszont hallottam. Egyszerű, meleg hangú, bensőséges beszéd volt. A legszebb köszön netek közül való. A tanácselnök azt is elmondta, hogy a szoborral elindult egy folyamat. Már jelentkeztek más művészek is, hogy adnak ők is szobrot. Nagymaros évek, évtizedek óta pihenőhelyük és munkahelyük. Művészi álmaik születésének és kathar- zisaiknak csodálatos helyszíne. A község képén viszont ez nem látszik. Legyen tehát egy sétány, nevezzék majd Művészsétánynak, ahol az ő alkotásaik is jelzik: a szocialista rend új magyar művészei nemcsak jártak, éltek, helyet kaptak itt, de cserébe adtak is. Olyat, ami az igazi művészektől a legnagyobb ajándék. Alkotásaikat. Pacsay Vilmos V Száz éve szervezetten Társadalmi segítségei kér a műemlékvédelem Szerdán Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke nyitotta meg Kaposvárott a műemlékvédelmi albizottságok országos értekezletét. A háromnapos konferencia első ülésén dr. Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója összefoglalta a 100 év óta szervezett keretek között működő magyar műemlékvédelem eredményeit, majd a műemlékvédelem pénzügyi, anyagi helyzetéről beszélt. A műemlék- védelem — hangoztatta — nem csupán kultúrpolitikai tevékenység. Az idegenforgalommal, a turizmussal, a vendéglátással, a lakáspolitikánkkal és szociális ellátottsággal is összefüggő, sok esetben haszonnal járó népgazdasági érdek is. A műemlékvédelemből közvetve származó és nem is csekély bevételek azonban más helyen, más tárcáknál jelentkeznek. Meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a bevételekből a műemlékvédelem támogatását fokozni. Az anyagi lehetőségek javításának szorgalmazása mellett az előadó kiemelte: a jó munka legfontosabb záloga azonban jövőben is az összefogás, a közös erőfeszítés lesz. A műemlékvédelem nem nélkülözheti a széles körű társadalmi segítséget, a tanácsok, más szervek, intézmények támogatását. Ebben az értelemben, a mozgalom széles körű közreműködését megerősítve szólalt fel az ülésen Szentistvá- nyi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. COUPERINTÓL KODÁLYIG Zenélő udvar az Úri utcában Immár több éves hagyomány, hogy ilyenkor nyáron hangversenyeket rendeznek a budai Várban. Egy-egy hangulatos udvar, lovagterem, templombelső volt korábban a színhelye az énekes, zenekari és orgonakoncerteknek. De nemcsak most, jóval régebben is zenei központ volt már Buda. Furcsa sajátossága, hogy itt találkozott a letelepült magyarok ázsiai gyökerű ős kultúrája a klasszikus európai művészettel. A kettősség megmaradt a középkorban is a budai udvar zenéjében. Mátyás ezüst sípú orgonája és flandriai kóristái mellett békésen és vidáman zengett a csepeli cigányok sípja, cimbalma, hegedűje, ä krónikás énekesek lantja is. Az idén a Zenélő udvar hangversenyeit az Űri utca 62. számú épület udvarában tartják. A július végén megkezdett sorozat két koncertjén Roberto Lara Buenos Aires-i művész lépett fel. A műsorban gitárszólókat hallottunk, a közreműködő Kohut Magda Garcia Lorca, Neruda stb. verseit mondta el. A mai cimbalomest szereplői Gerencsér Ferenc, Szalag József, Faragó ■ Laura, Jancsó Adrienne. Couperin, Scarlatti, Bach, illetve Szokolay, Kodály, Weiner, Bartók művei képviselik a régi és a modern zenét. Ezeken kívül francia és magyar rokokó dalok, népdalok, népballadák csendülnek fel, és Csokonai költészetéből is ízelítőt kapunk. Augusztus 28-án lesz a Szekeres Ferenc vezette Budapesti Madrigál Kórus hangversenye. Műsorukban olasz, német, angol és magyar kórusművek szerepelnek. A felhangzó versek és monológ tolmácSölöja Básti Lajos. Szendrey Karper László augusztus 30-i gitárestjének műsora régi magyar dalokból és virágénekekből, megzenésített Petőfi-versekből és modern gitárdarabokból áll. Balassi, József Attila és Arany János verseit Váradi Hédi mondja eh Az énekeket Ágay Karola adja elő. Nem térkép e táj Mátrafüredi tábor — pedagógusoknak Az új iskolai rendtartás hangsúlyozza, hogy az úttörő- szervezet az iskolán belül folyó nevelői munka hatékony támogatója legyen. Ennek szellemében szervezte meg az elmúlt hónapban Mátrafüre- den a Pest megyei Űttörő Szövetség az idei úttörőveze- tő-képző tábort. Pest megye mintegy száz pedagógusa nyolc napon keresztül itt készült a következő tanév feladataira. A táborvezetőség — összeszokott gárda — harmadik éve dolgozik együtt. — Mit tartanak a legfontosabb feladatnak? — kérdezem Monori Mihály táborvezetőt, az úttörőszövetség Pest megyei elnökségi tagját. — Nem elsősorban a lexikális tudás, a módszertani ismeretek gyarapítása a célunk — bár az is fontos —, hanem feloldani azt a sajnálatos merevséget, ami jellemzi általában a különböző iskolákból érkező pedagógusokat. A tábor példát ad: hogyan kell az úttörőmozgalomban dolgozni, hogy az úttörő-foglalkozások ne váljanak a tanítási órák utánzatává. Tavaly óta két fontos módosítás történt. Hat napról nyolcra emelték, valamint szakosították a vezetőképzést. Ezzel lényegesen javultak az | oktatás feltételei és a kötött anyagon kívül gazdag programot tudtak összeállítani a tábor lakóinak. A Nem térkép e táj jelmondat tartalmát kirándulások tették élővé. Voltak a Rákóczi-forrásnál, az Ördög-forrásnál, Mátraházán és Kékestetőn. Egész napos akadályversenyt rendeztek, sport- és szellemi vetélkedő, játék- és daltanulás tette színessé a programot. — Mennyiben segítette az úttörőszervezetek munkáját a tábori képzés? Juhász Imre táborvezető-he- lyettes: — Nagyon sokan vannak, akik innen kikerülve, rögtön átveszik valamelyik úttörőtábor vezetését. Többször előfordul, hogy olyanok is eljönnek ide, akik már régebben elvégezték a vezetőképzőt. Beszámolnak arról, hogyan tudták megvalósítani mindazt, amit itt tanultak, mi az, amit másképp csinálI tak. Ezzel természetesen a mi munkánkat is segítik. I . Fehér Gyula A Camerata Hungarica együttes szeptember 4-i hangversenyén XIII. századi tru- badurdalok, XVII. századi erdélyi, felvidéki magyar táncok, szerelmi énekek képviselik a régi muzsikát, a költészetet pedig Janus Pannonius, Bornemissza és Balassi versei. Előadójuk Jobba Gabi. Végül szeptember 6-án lesz a Magyar Hárfás Trió koncertje. A Zenélő udvar hangversenyein kívül augusztus 25-én este 8 órakor szimfonikus estet rendeznek a Halászbástyán, és ugyanitt augusztus 26-án délelőtt 11 órakor térzenét a'dnak. Orgonaesteket augusztus 24-én a Mátyás- templomban; 31-én, szeptember 3-án és 14-én pedig a Bécsi-kapu téri templomban tartanak. Jöjj ide a Várba — hív a régi, de még ma is időszerű sláger, melyet csak azzal egészítünk ki, hogy nemcsak az a bizonyos „valaki”, de a szép muzsika is „várva vár”-ja az ide látogatót. D. G. G. Nemzetközi nyelvészkonferencia A nyíregyházi Bessenyei György tanárképző főiskolán szerdán megnyílt a Szocioling- visztika és anyanyelvi oktatás című, négynapos nemzetközi nyelvészeti konferencia. — Űj oktatási program. A Csepel Autógyár vállalati szakszervezeti bizottsága és művelődési központja megjelentette az 1973—74-re szóló oktatási programját. A 15 fejezetből álló program valamennyi oktatási formát részletesen ismerteti. \ Azonnali belépéssel felveszünk kőműves, burkoló, lakatos, villanyszerelő, víz-, gazes fűtésszerelő. ívhegesztő, ács, vasbetonszerelő, asztalos, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, műanyag- és padlóburkoló, karosszérialakatos, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezeló szakmunkásokat, nehézgépkezelőket (E-302.-es és E-1005-14-es kotrógépre), gépkocsivezetőt, kisdömpervezetőt, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is) rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: Prosperitás KSz. munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. HETI FILMJEGYZET Ártatlan gyilkosok Jelenet az Ártatlan gyilkosok című filmből — avagy krimi magyar módra, tehetnénk hozzá, ha alcímet akarnánk adni a Maár Gyula és Zimre Péter forgató- könyvéből Várkonyi Zoltán által rendezett új filmnek. És itt a „magyar módra" kifejezésnek egyszerre akár háromféle értelmezését is érvényesnek tekinthetjük. Először is azért magyar ez a krimi, mert mi készítettük, s itt is játszódik, sőt, napjainkban. Mintegy jelezve: nem kell nekünk a szomszédba mennünk, ha bűnügyi történetet akarunk filmre vinni. Másodszor azért magyar, mert igyekszik nem beleesni a krimiműfaj jól ismert sablonjaiba, s miközben erre koncentrál, beleesik más sablonokba (gyengébbek kedvéért: ez aló egyik és másik oldalának tipikusan magyar esete). Harmadszor meg azért magyar, mert nagy lendülettel fog bele valamibe, aztán a végére elunja, kipukkad, nincs kedve szépen, pontosan befejezni, amit elkezdett. Mindehhez nem ártana, persze, egy kissé részletesebb magyarázat — csakhogy félős, a magyarázattal ellőjük a film poénját. Mert az azért van neki, ha nem is egészen kedvünkre való. A film központi figurája egy idegenbe szakadt hazánkfia filmrendező, aki ugyan dúsgazdag, de azért idejön, hogy nálunk forgasson valamiféle filmet (úgy tűnik, ugyancsak egy krimit). Hozzá látogat el két egyetemista fiú, méghozzá azért, hogy megmondja neki: a filmjei rosz- szak, de majd ők írnak neki jobbat. Erre a rendező azonSzáguldás Egy fehér Ford Challenge rohan keresztül egész Amerikán. Ezt a nem túlságosan egyedülálló, s nem is velőnkig megrázó tényt vitte filmre Richard C. Serafin amerikai rendező. S miután a tény nem mutatkozott eléggé érdekesnek, hiszen naponta autók százezrei futják be ezt a több ezer mérföldes utat, a rendező kitalált a kocsikázáshoz egy roppant mélyértelműnek képzelt hátteret. A fehér sportkocsi utasa — aki egyébként e nem kis távolságon mindössze kétszer tankol, és abból is csak egyszer tele, következésképpen ez a hatalmas sportkocsi kevesebbet fogyaszt százon, mint egy öngyújtó — nos, az utas nem más, mint Kowalski, az ex- motorversenyző, aki katona is volt Vietnamban, meg rendőr, meg aztán ott valahaiért lebukott, és meghalt a lány is, akit szeretett, így tehát mit tehet egyebet (amint erről tegnapi, Száguldás — de hová? című glosszánkban is írtunk) : száguld, keresztül Amerikán, gázol, rendőröket kerget a kétségbeesésbe, ripi- tyomra tör egy Jaguár sportkocsit, s hallgatja a kocsi rádióján egy vak néger disc- jockey szövegét, aki egy kis magánadó popzenei műsorában kikiáltja az általa nem is ismert Kowalskit Amerika hősévé, az utolsó szabad emberré. A vég természetesen nal ott marasztalja a fiúkat éjszakára is, lelkesen hallgatja meglehetősen ötlettelen és az eredetiséget nélkülöző filmsztorijukat, sőt, még ígéretet is tesz nekik, hogy ebből fog legközelebb filmet csinálni. Nos, ebből az alapszituációból bomlik ki a cselekmény, amelynek során kiderül, hogy a filmrendezőt az éjszaka folyamán megölték, s a gyanú a két fiúra terelődik. És kiderül szépen sorjában az is, hogy mindenki félrevezet mindenkit, semmi sem úgy van, ahogy hisszük, s ráadásul egy lány is meghal, de Ő tényleg, és az egyik fiú is, és ő is tényleg, mert az égés; társaságból az ő idegei a leg gyengébbek. Nem is olyan régen játszatták a mozik az Emberrablás magyar módra című filmet, melyet ugyancsak Várkonyi Zoltán rendezett. Abban szocialista társadalmi szatírává próbálták álcázni a gyenge és logikai buktatókban bővelkedő álbűnügyi történetet. Édeskevés sikerrel. Az Ártatlan gyilkosok esetében egy alapjában is gyönge ötletet próbáltak többszörösen oda-visz- sza megcsavarni, méghozzá úgy, hogy a végén az úgynevezett lélektani krimi műfajába illő alkotás sikeredjen belőle. Sajnos, a siker szó nem fedi pontosan a végeredményt. A nagy hűhóval felépített álkrimi ugyan tragikusra fordul, de a néző a legcsekélyebb mértékben sem győzetik meg arról, hogy néhány szereplő akaratán kívül is gyilkossá vált, noha két halott is igyekszik ezt hangsúlyozni. a semmibe egy látványos karambol, talán öngyilkosságnak is tekinthető utolsó ütközés az úton keresztbeállított bulldózerekkel. Nos, igen, nem vitás, hogy a film kitűnően fényképezett. Meg, hogy a vágása is jó. De az a minimum, hogy valakinek ennyire kell tudnia a szakmát, ha az USA-ban filmet akar csinálni. Ezenkívül még valamire lenne szükség ahhoz, hogy a Száguldás a semmibe több legyen, mint jól fényképezett autóreklám. S mivel ezt a többet az alkotók saját szellemi termékként nem tudták előállítani, onnan vettek, ahol találtak. Három film nyomja rá egyértelműen az utánérzés bélyegét erre a műre: Dino Risi emlékezetesen kitűnő filmje, az Előzés, s a mozikban jelenleg is futó Szelíd motorosok és a Zab- riskie Point. Csakhogy ebben a három filmben mind a sebességmániának, mind a társadalmon kívül rekedtségnek, mind a céltalan, elidegenedett életnek valós konfliktusokon alapuló, gondolat- gazdag elemzését kaptuk. Ezekkel a filmekkel közölni akartak valamit az alkotók. A Száguldás a semmibe csak látszólag hordoz mondanivalókat, ám ezek is kölcsönzőitek, s a rendező nem tudj. átemelni ezeket a kölcsönzőt gondolatokat sem a puszt mesterség rutinján. Szent Teréz és az ördögök Az új román film a második világháború napjaiban játszódó izgalmas partizántörténet. Fő értéke a lendületesség és a jó színészi játék. Francisc Munteanu rended saját forgatókönyvéből kész' tette a filmet. Takács István
