Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

LŐCSE HELYETT Vácott forgatják az Álmodó ifjúságot Csigalépcső, Tegnap, Gül Ba­ba, Vörös tinta. Mi lesz veled, Eszterke?... Ki tudná felso­rolni, hány magyar film külső felvételeit forgatták Vácott az elmúlt két évtizedben. A közeli hetekben ismét fil­mesek szállják meg a város egyes részeit. A készülő film címe: Álmodó ifjúság. Balázs Béla életrajzi regénye, 1940 tá­ján, az isztriai emigráció esz­tendeiben született. Rózsa János, a film rendező­je elmondta, hogy Balázs Béla a huszadik század új embertí­pusához tartozott: a film forra­dalmárrá érésének pillanatait, érzelmi, értelmi momentumait szeretné dokumentálni. Az eredeti életrajzi regény­nek ez a része Lőcsén játszó­dik. A lőcsei színhelyet pom­pásan helyettesítik majd Vác régi városrészei, műemlékei. (P.) A PEST MEGYE) HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 22., SZERDA KÉTSZÁZNEGYVEN TANULÓNAK Épül a középiskolás leánykollégium ÁTADÁSI HATÁRIDŐ: 1974'SZE PTEMBER t. A hét elején folytatták az | építkezést a váci múzeum I és a járásbíróság szomszédsá- j gáj>»n. A hatalmas, három- I szög alakú területen húsz, nagy méretű cementoszlop emelkedik ki. a földből: ez tartja majd az új középisko­lai leánykollégium épületét. Egy évtizeddel ezelőtt ve­tődött fera gondolata. A gép­ipari szakközépiskola és az általános gimnázium vidéki Jó taktika, lelkes |átók Egy értékes pont, idegenből Váci Híradás Vasas—Nagy- bátonyi Bányász 0:0. Nagybátony, 500 néző, vezet­te: Asztalos. Váci Híradás: Ferencsik, Molnár I., Kriska, Böhm, Szu- nyogh, Pálinkás I., Balogh, Fe­dor, Molnár II., Ludaics, Bed- nárik. Némi kis izgalom ,adódott a mérkőzés előtti órákban: két­ségessé vált Fedor játéka, fej­fájása és hőemelkedése miatt. Juhász doktor gyors orvosi be­avatkozása azonban eredmény­nyel járt, Fedor vállalta a já­tékot, s így a tervezett csapa­tot tudta pályára küldeni Szi­geti edző. Pár perces tapogatózó játék után, átvette a kezdeménye­zést a váci csapat. Az 5. perc- j ben Balogh éles szögből kül- j dött lövése a kapufán csattant. Egy ellentámadás során Bara- nyi sarokba tartó lövését nagy bravúrral védte Ferencsik. A 17. percben Ludaics gólnak látszó lövése a kapufa belső éléről vágódott vissza a me­zőnybe. Színvonalas, érdekes játék folyt a pályán, de gólt még százszázalékos helyzetek­ben sem tudtak rúgni a váciak.1 A 35. percben Bednárik még közelről sem talált a hálóba. A második félidő fergeteges hazai támadásokkal indult, s csak negydóra elteltével len­dült ismét támadásba a Hír­adás. Fedor, majd Bednárik lőtt kapu fölé. A 72. percben egy 20 méteres szabadrúgást védett jó érzékkel Ferencsik. Ebben a játékrészben többet támadtak a Bányászok, de csak két lesgólt tudtak rúgni. A mérkőzés vége felé óriási küzdelem alakul ki. Az utolsó percekben Balogh fejese és Fedor lövése, mely a kapufát találta el, érdemel említést, __ Vé geredményben a sikernek mondható egy pont annak kö­szönhető, hogy jó taktikát és lelkes játékot produkált a nyi­tányon a váci csapat. A volt SBTC-játékost, Kriskót Mol­nár II. nagyszerűen őrizte. Néder helyén Kriska szinte hibátlanul játszott, a csapat sikerének egyik fő részese volt. Rajtuk kívül Ferencsik, Szu- nyogh és Balogh játszott kima­gaslóan. Szob—Váci Híradás Vasas II. 1:1. László Attila KÉZILABDA Jobb volt az ellenfél Nyírbátor—Váci Híradás 25:18 (12:8) Nyírbátor, 300 néző. Váci Híradás: Virágh, Kohl- mann (5), Kékesi (1), Együd (1). Rácz (2), Székely (3), Ber- czelly (6). Csere; Tímár, Sári, Petrányi. Meglepő, de megérdemelt j vereséget szenvedett a Váci \ Híradás kézilabdacsapata j Nyírbátorban. Amint az ósz- szeállításból is kitűnik, saj- | nálatos módon hiányzott Se- i rés Sándor kapus és Sasvári j László csapatkapitány. Tetéz- j te a bajokat, hogy Virágh Sándor kapus bal keze sérült volt, de a fájdalmak ellenére is végig őrizte a kaput, válta­kozó sikerrel. Harmincat fokos hőségben, 20 percig tartotta magát a Híradás, 5:5 után azonban, a közönség fergeteges „szurko­lása” közepette elhúzott a ha­zai csapat és előnyét végig tartani tudta. A váciak nem nyújtották azt, amire képe­sek, közepes formát produ­káltak. Főleg a védelemnek voltak sebezhető pontjai. A vasárnapi vereséggel a tabella harmadik helyére ke­rült a csapat, mely 26-án, 10 órakor, a második helye­zett Gyöngyösi Izzót látja vendégül. , b. cs. diákjai nagyrészt otthont ta­láltak a Konstantin téri kol­légiumokban, ugyanakkor az Ifjúság téri közgazda- sági technikum és a meg­nyílt Géza király téri gim­názium, illetve szakkö­zépiskola is mind távo­labbról vonzott diáko­kat, de internátusi elhe­lyezést nem tudott ré­szükre biztosítani. Átmenetileg Molnár Sándor, a középiskolai diákotthon igazgatója lehetővé tette, hogy a két társ iskola leánytanulói otthont találjanak iskolaév­ben az épület egyik szárnyá­ban, ez azonban nem jelen­tett és nem is Jelenthetett végső megoldást. Mind sürge­tőbbé vált az új intézmény tervezése, építése. Szerencsére Biró Béla nem­csak a Géza király téri gim­názium igazgatója, de hosz- szabb idő óta tagja a Pest megyei Tanácsnak: nyomós érveivel meggyőzte á végre­hajtó bizottságot az új kollé­gium szükségességéről, s a városi tanács — egy emeletes épület szanálásával — meg­felelő területet biztosított a kollégium számára. A szükséges pénzügyi fel­tételek megteremtése és a terv elkészülése után is még majd­nem három évet kellett várni a munka kezdetéig. A közelmúltban ajtókat, ablakokat kapott a felvo­nulási épület, körülkerí­tették az építkezés terü­letét, s megjelentek az el­ső’ munkagépek. Több száz kilométer földet mozgattak meg pár nap alatt, gépek sora segíti azóta is az alapozást. Az eredeti tervet időközben többször módosítot­ták s a módosításokhoz al­kalmazkodnak az építők is. Az új kollégium homlok­zati, a Konstantin tér fe­lé ncző része négyemele­tes lesz, s kétemeletesre csökken a járásbíróság irányába épülő szárnyon: kétszáznegyven tanulónak lesz korszerű, szép ott­hona. Három középiskola előrelát­hatólag túlsúlyban leány­növendékei laknak benne, szeptembertől júniusig. A földszintre papír- és író­szerboltot terveznek. Az át­adás határidejét 1974. szep­tember elsejében határozta meg a kivitelező Pest me­gyei Építőipari Vállalat. Papp Rezső LOVASISKOLA VEROCEN Több mint tízezren a szezonban FŐLEG KÜLFÖLDIEK Augusztus 20-án Elismerés a jó munkáért KIVÁLÓ DOLGOZÓK A GÖDI TSZ-BEN A gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezetben augusz­tus 20. alkalmából a termelő- szövetkezet ,kiváló dolgozója lett Pintácsi Menyhértné és özvegy Németh Istvánná, a zöldségkertészet, Molnár Jenő, a virágkertészet alkalmazottja, Teliér Gábor és Szabó József traktoros, A. Veres János foga- tos, Űjfalusi István kovács, Faragó László gépjavító, míg a fröccsöntőüzemből Kurinka Béláné, a MŰFÉM üzeméből pedig Hidasi Jánosné. Évek óta működik Verőcén a lovasiskola. Június 1-től október 1-ig naponta csak­nem száz ember gyakorol a festői környezetben egy-egy órát. A nyári szezonban több .mint tízezren lovagolnak az Express ifjúsági táborában le­vő pályán. Kilencvenöt szá­zalékban a külföldiek hasz­nálják ki a lovasiskola nyúj­totta lehetőségeket. Igaz, a tá­borozás költségeibe mostaná­ban már a lovaglást is bele­számítják. Nelki Elek, az Express al­kalmazottja, 6 éve vezeti a lovasiskolát, sok tapasztalat­tal rendelkezik. Jelenleg 12— 13 ló él az istállóban, ame­lyeket az Üllői Állami Gaz­daságból hoztak. A .külföldiek „hobbyból”, vagy megszokás­ból, „sportból” lovagolnak. Nelki Elek két segítőtársával alig győzi a munkát. Főleg az NDK-ból érkezők és a fran­ciák szeretnek lovagolni. Az Express két éve szép istállót épített, új ‘gémeskvttai.— i k. t. Levert táblák, megdézsmált tej A lakosság segítségével a garázdálkodók leleplezhetők Hetek óta figyelem a kisipa­rosi kisvasút környékét. Szinte menetrendszerű pontossággal, 2—3 naponként leverik a szo- kolyai strandfürdőt propagáló táblát. Hogy miért? Rejély. Tele volt eseménnyel SZIGETI VASÁRNAP Néhány méterre van egy ve­gyeskereskedés. A tejet a haj­nali órákban leteszik az üzlet elé. Valaki, vagy valakik rendszeresen dézsmálják a zacskós tejet. Általában 2—3 zacskó mindig hiányzik, de van, amikor tíz, volt rá eset, hogy tizenhét hiányzott! ★ Augusztus nyolcadika körül ismeretlen egyének a kismaro- si hurkasütő melletti földbe ásott asztalokat, padokat dúl­ták szét, törték össze. Miért? ★ Kóspallagon valaki a szak- szövetkezet udvarán levő jár­művek műszerfalát szerelte le, vitte el. ★ Kóspallagon július 1-én ad­ták át a 20 ezer óra társadalmi munkával felépített sportljpm- binátot. A Pest megyében egye­dül álló honvédelmi akadály- pályát azóta valaki, vagy vala­kik baltával szétverték, A le­betonozott autókerekeket ki- döntötték, kettőt hagytak meg emlékül az utókornak. A kő­várat, a gumi várat, a futóge­rendákat lerombolták, a kettős mászólétrát összetörték, a kú­szófolyosót egyszerűen meg­semmisítették, a tízméteres föld alatti folyosó deszkaanya­gát szabályos, harminc centi- méteres darabokra aprították. Az erkölcsi kár felbecsülhetet­len, az anyagi jelentős. A rendőrségi vizsgálat folya­matban van. Kell, hogy a mostanában egyre jobban elszaporodó ga­rázdaságok elkövetőit leleplez­zék, s megkapják példás bün­tetésüket. De a jövőben a ha­sonló cselekmények elkerülése érdekében fokozottabban szük­séges a lakosság segítsége, fi­gyelme, aktívabb közreműkö­dése is. K. X. NAGY IRAM A HŐSÉGBEN Ismét győzött e Fonó a Szeged ellen Váci Fonó—Szeged 24:17 (10:7) Vác, 300 néző. Vezette: Ka- possi—Zsák. , Váci Fonó: Kovács — Danyi! (3), Toldi (4), Török G. (7), Ve- | rés (3), Szabó, Pápa (4). Csere: Török S., Vértesi, ! Baracsi (3), Molnár, Nábelek. A Tisza-parti kézilabdacsa­pat kezdeti jobban, és meg­szerezte a vezetést. A Fonó az ötödik percben tudott csak egyenlíteni, Danyi gyors indí­tásaival. 4:4 után fokozatosan lendült játékba a Fonó, de a vendégek az első félidőig tar­tották magukat. A második, félidőben Török Gábor vezetésével a nagy hő­ség ellenére sem lanyhult az iram. A befejezés előtt már tíz góllal vezetett a helyi csa­pat, azonban a vendégeknek sikerült szépíteniük. A Ffenó augusztus 26-án szabadnapos lesz, a Kecske­mét csapata ellen későbbi idő­pontban mérkőzik. A követke­ző két mérkőzést hazai pályán játssza a Fonó, Szarvas, il­letve Tiszaföldvár ellen. A ugusztusi meleg vasárnap. Jó váci szokás szerint a Pokolsziget fái alá, a Duna hűs vize közelébe menekülünk. Személyautók hosszú sora állt a Pokolcsárdától a révál­lomásig. Repült a tollaslabda. Délidőben, a kánikula csúcs­pontján is kergették a labdát a futballrajongók. Az árnyas platánojc alatt fejelőmérkőzé­sek zajlottak. Csónakot, gumi­matracot ringató nagy hullá­mokat kavartak a lomha testű fehérhajók. A kis csoportoknak, baráti köröknek, családoknak tele volt a nap eseménnyel. Egy iskolás kislány megta­nult úszni. Valaki tízszer meg­nyerte az utipartit. JZgy fiú . meg egy lány ismeretséget kö­tött. A vidáman falatozó társa­ságnak emlékezetesen finom boarácsost főzött egy főmér­nök. Canyi bácsi, a strandőr mentőcsónakja békésen ringatózott a hullámok tetején. Sanyi bácsi kezében újság. Há-, rom, négy mondat elolvadása után szemével végigpásztázta a vizet. Távol a bójáktól, mindig láthatott néhány tucatnyi ma­kacs fürdözőt. akinek nem fe­lelt meg a bójákon belüli víz. Csak a vízirendőrök kék mo­torcsónakjának feltűnésekor iszkoltak a part felé, sőt be a bokrok közé. Tavaly két debreceni asz- szony, akik még úszni sem tudtak, gumimatracon fekve hagyták magukat besodorni a víz közepére. A bajból a strandőrnek kellett őket ki­húznia. Néha elsősegélynyújtásra is szükség van. Felelőtlen alakok eldobálják a borosüvegeket, s összetörve otthagyják a folyó medrében. Amikor emelkedik a víz szintje, láthatatlanokká válnak az üvegcserepek, aztán beléjük lépnek a strandolok. Nemrég egy katona lépett ilyen kiálló üvegbe, majdnem elvérzett. » Van néhány tiltó tábla, de senki sem törődik velük. Á Po­kolcsárda mögött például ez olvasható az egyiken: „Kutyát a fürdő területére bevinni ti­los!” Ártatlan kis tacskók, ko­moly képű vizslák, szelíd ter­mészetű korcsok kedvességén derültünk. Jidönként felberregett egy­■* egy motorcsónak. Éles kanyarokat írt le, egészen partközeiben. — Jé, de klassz! — csodál­koztak a fiatalok, akik ilyen­re vágynak. — A fene egye meg! — mondták az idegileg fáradtab­bak. — Nem tud ez máshol brummogni? A csónakház mellett patinás, hosszú deszkaasztal. A déli főzés után még hunyorgott a parázs a nagy fa alatti tűzhe­lyen. Megvénült már a fű, sár­ga levelek sodródtak itt-ott közötte. Meleg. Kánikula. Néztem a tájat. Sporttelep, víz, növényzet. Szemben a vá­ros dunai frontja, a házak, tor­nyok, a bazilika homlokzata a nagy kék tükör előtt. A művé­szet. Jíemek hely ez itt: sok vá- ros megirigyelhetne egy ilyen természetes hétvégi pihe­nőhelyet. így jó, ahogy van, ilyen természetesen. Kihasított magántelkek nélkül: minden mindenkié. Vajon előnyére vagy hátrá­nyára változik majd ez a táj, ha üdülőövezet lesz a Szent­endrei-sziget? U'eküdtem a víz tetején, fe- lettem a kék ég. A hullá­mok játszadoztak, dobáltak, mint egy gumimatracot. Meg­nyertem egy fejelőmérkőzést, elvesztettem egy tizenegyes párbajt. Hárman kifulladásig játszottunk egy kiskapus foci­meccset. Űsztam vagy 1000 métert összesen. Ittam 3 pohár sört, egy nagyfröccsöt, egy szamócaszörpöt, ettem két fagylaltot. Érthető. Különlege­sen fűszerezett, szabadban főtt pörkölt volt az ebédünk. Be­szívtam temérdek mennyiségű szabad levegőt, és nevettem annyit, amennyi egy vasárnap délután egy hétig tartó emlé­keihez elég. Jó a mérleg. Kovács István \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents