Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

Pártnapok Cegléden az augusztusi pártnapokat az alábbi időpon­tokban és helyeken tartják meg: 22- én: 14.30 óra ÉVIG Kos Péter. 15 óra MEZŐGÉP, Ba­log György. 16 óra, MÉH, Kis- tamás Ferenc. 23- án: 14 óra, Gabonafelvá­sárló V., Pénzes Sándor. 14 óra, Cipőipari V. Sipos Bálint. 16 óra, Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz, Pásztor István. 16 óra, Magyar—Szovjet Barátság Tsz. növényház, Skultéty Jó­zsef. 16 óra, Magyar—Szovjet Barátság Tsz. II. kerület, Cseh János. 14.30 óra, MÁV Állo­más, Nagy Sándor II. 15 óra, MÁV Fűtőház, Bölcső János. 14 óra Volán, Junó László. 15.30 óra, SZTK Győré Sándor. 24- én: 6 óra, Kossuth Tsz I. üzemegység, dr. Körösi Gyula. 7 óra, PENOMAH, Giba Lász­ló. 6 óra, Kossuth Tsz. 4 üzemegység, Tószegi Imre. 13 óra, Kossuth Tsz III. üzemegy­ség, Tóth Ferenc, 14 óra. Kos­suth Tsz. II. üzemegység dr. Körösi Gyula. 14 óra, Május 1. Ruhagyár, Bognár Ferenc. 16 óra, Kossuth Tsz központ, Tó­szegi Imre. 16 óra, Lenin Tsz, Dinyák Béla. 16 óra, Vörös Csillag Tsz központ, Lukács Imre. 16 óra, Vörös Csillag Tsz II. kerület, Szabó Ferenc. 27- én: 14 óra. Vasipari Ktsz, Szelepcsényi Imre. 14 óra, Fa­ipari Ktsz, Bene József. 14 óra, Munka- és Védőruházati Szö­vetkezet, Szabó János. 14 óra, Háziipari Szövetkezet, Balogh Lászlóné. 14 óra, NÍVÓ Ktsz, Radnai Kálmán. 17 óra, Épí­tőipari Ktsz, Sőreg Pál. 28- án: 15 óra, KÖZGÉP, Kürti András. 16 óra, Magyar Nemzeti Bank, Varga Ernő. 16 óra, Vendéglátóipari Vállalat, Tóth Imre. 17 óra, ÁFÉSZ, Ba­logh Ferenc. 29- én: 13 óra, PEVDÍ, Szabó Gyuláné. 15 óra, Talajjavító Vállalat, Babinszki Károly. 16 óra. Sütőipari Vállalat, Andó Antal. 16 óra, MÉK, Both Fe­renc. 17 óra, Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, Fekete Lajos. 17 óra, Volán 20. Vállalat, Hegedűs József 30- án: 14 óra, Kórház, dr. Lakatos József. 15 óra. Vízku­tató és -Fúró V., Zsuíía Béla. 16 óra, DÉMÁSZ, Nemes György. 16 óra, posta, Ccsai István. 16 óra, Városi tanács, Sági Ferenc. 31- én: 14 óra, Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat, Kováts Zoltán. 16 óra, Ceglédi Állami Tangazdaság központ, Szeleczki Mihály. 16 óra, cif­rakerti kerület, Csonka Tibor. 16 óra, kecskéscsárdai kerület, Farkas László. 16 óra, Ceglédi Állami Tangazdaság csemői kerület, T. Tóth János. I A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 22., SZERDA J AUGUSZTUS 20. KRÓNIKÁJA Népi együttesek, sportversenyek, lovasbemutaíó, kiállítás Alkotmányunk ünnepén jfel- lobogózott, transzparensekkel díszített utcákkal fogadta Abony több mint hatezer ven­dégét. Rendőrök, munkásőrök, karszalagos segédrendőrök irányították a forgalmat. Rög­tönzött táblák segítették az el­igazodást. Mire tízet ütött az óra, már a parkolóhelyeken sorakoztak az autóbuszok, te­herautók, és a sportpályát be­népesítő ezrek feszült figye­lemmel hallgatták az ünnepi szónokot. Egész Pest megye képvi­seltette magát az ünnepsé­gen. Járásunk minden te­lepüléséről népes küldött-' ség érkezett, de a ceglé­diek, nagykőrösiek is eljöt­tek, akárcsak a szomszédos Szolnok megye képviselői. A vendéglátók gazdag prog­ramról gondoskodtak. Amint véget ért a politikai ünnepség, a Nagykőrösi Konzervgyár fú­vószenekara szórakoztatta az egybegyűlteklet, majd a sport­pályán felállított szabadtéri emelvényen egymás után mu­tatták be műsorukat a megye népi együttesei. Ringó szok­nyás lányok, sújtásos öltözetű legények ropták a táncot. Si­kerük volt a jászkarajenői kisdobos és felnőtt citerások- nak, az asszony kórusnak, a tör­ten néptáncosoknak. Hosszan tartó taps köszöntötte a nagy- kátai Tápiómente együttes műsorát. Szépen szerepelt a ceglédi járás népi zenekara, de nagy tetszést aratott az ecseri, kakucsi és a vácegresi együt­tes is. Alig fejeződött be a pódiumi program, a zöld gyepen Nagy Imre, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg a terme­lőszövetkezeti mozgalom hu­szonötödik jubileuma alkalmá­ból rendezett labdarúgó-vil- lámtornát, melyen négy csapat vett részt: a dunavarsányiákén, hernádiakén és a bugyinkén kívül a vendéglátó Abonyi Tsz SK. A küzdelem végén mind a négy csapat a tsz-szövetség által adományozott kupát kap­ta emlékül. A többi eseménnyel párhu­zamosan a strandon — a Pest megyei Úszószövetség megbí­zásából — a tizenötödik orszá­gos meghívásos ünnepi úszó­verseny folyt. Sokan irigyelték azt a nyolcvan úszót, aki a me­dence hűs vizét szelhette, hi­szen rekkenő hőséggel köszön­tött a községre augusztus 20-a. Tizenhárom versenyszámban indultak a Vasas Izzó, a CVSE és az Abonyi Tsz SK sportolói. Délután három óra előtt ez­rek népesítették be a vásár­térre vezető Nagykőrösi utat. Egyik oldalt a sergő pergett, mellette állt a céllövölde, de az igazi látványosságot a fehérre festett kötélkordon négyszögé­ben lejátszódó esemény ígérte. A lovasbemutató a fogatok felvonulásával kezdődött. Kü­lönösen szép volt az ötös fogat, amelyet a dömsödi Aranyka­lász Tsz elnöke, Papp József hajtott Az idén részt vett ked­ves lovaival a híres aacheni bajtóverseny bemutatóján, és most Abonyban is nagy tet­szést aratott. Végül tizenegy magajsugrató lovas vette az akadályokat, szép sikerrel. A vendéglátó nagyközség jól felkészült az ünneplők fogadására. Az abonyi és a ceglédi ÁFÉSZ, a Vendéglátóipari Vállalat, a sütőipar állította fel mozgó­büféit, elárusítóhelyeit. A la­cikonyhák előtt hosszú sor ka­nyargóit az ínycsiklandó illatú sültekre, kolbászra, hurkára, forró virslire várva. Gyorsan fogytak a dinnyék garmadái, kelendő portéka volt a vattacu­kor, s bizony, az alkalmi gu­lyáscsárdákban is alig győzték a jó étvágyú vendégeket ki­szolgálni. Idősek és fiatalok egyaránt megtalálták, mivel töltsék az időt . az esti hazafelé indulásig. Sokan keresték fel a falumú­zeumot, számtalan látogatója volt a tanácsháza kellemes hűvöst adó épületében a gyö­nyörű kézimunka-kiállításnak, melyet az abpnyi, a ceglédbcr- celi és a törteii kézimunkázó asszonyok alkotásaiból válo­gattak ősszé bemutatásra. Cegléden pénteken dél­után ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg alkotmá­nyunk ünnepéről. Az ülésen részt vett Kürti András, a városi tanács elnö­ke, Sági Ferenc, a városi párt- bizottság osztályvezetője, Er­délyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese, Hegedűs Jó­zsef, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára. A tanácsülés részvevőit Erős Já- nosné, a nőbizottság elnöke kö­szöntötte, majd Molnár Tibor Juhász Ferenc Kinek karja van című versét mondta el. Az ünnepi beszédet a vá­rosi tanács elnöke, Kürti And­rás mondta. Szólt a kenyér ün­nepének ősi szokásáról, emlé­kezett az államalapító István ki­rályra, majd a magyarság tör­ténetét lapozva, szólt történel­met és szocializmust építő né­pünkről, alkotmányunkról. Kö­szöntötte a munkás-paraszt szövetséget, s külön elismerését fejezte ki a város lakossága nevében a betakarítási munká­kat eredményesen végzett ter­melőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek ne­vében Szabó Ferenc, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet el­nöke köszöntötte a tanácsülés részvevőit Cegléd dolgozó pa­rasztsága és a tsz-ítagság nevé­ben. Szólt a sikeres betakarí­tásról, és jelképesen az új búza lisztjéből sü­tött, szép fehér kenyeret nyújtott át a városi tanács elnökének. Késve érkezik a műszőrme Jobb munkakörülményeket akarnak teremteni Meglepetésként kiét, jókora kosárnyi, csaknem száz darab pompás kiscipót is hoztak a tanácsterembe, s a vörös és nemzetiszín szalaggal átkötött cipókat szétosztották az ünnep­ség résztvevőinek. Az ünnepi tanácsülés a Szó­zat hangjaival ért véget. E. K. — T. T. MEGHÍVÁS SVÉDORSZÁGBA Ciferás férfiak, daloló menyecskék Sokat köszönhetünk a „Rö­pülj páva!” című műsorsorozat elindítóinak, hiszen ötletük nyomán sikerült ismét meg­szólaltatni az egyik legnehe­zebben kezelhető, ősi hang­szert, a citerát. Az. ország cite- razenekarai között 1971 feb­ruárja óta ott találjuk a jász- karajenőiekét is. Közös akarással — Milyen gondokkal kellett megküzdeniük az alakulástól mostanáig? — Személy szerint ismer­tem azokat, akik szeretnek és tudnak is citerázni, tehát a szervezés nem okozott külö­nösebb nehézséget Annál töb­bet bajlódtunk, és bajlódunk ma is a próbákkal, különö­sen nyáron — mondta Győré József, a kör vezetője. — Leg­több tagunk a termelőszövet­kezetben dolgozik, s bizony, a sürgős munkák idején a földműves nemigen térhet ha­za világosban. Azért mind­annyian igyekeznek, egy-két kivételtől eltekintve, szorgal­masan látogatják a próbákat. Megesik, persze, hogy valaki a legjobb igyekezete ellenére is csak az utolsó negyedórá­ra érkezik meg, de akkor is bejön, hogy tudja a követke­ző hetek programját. Lassacs­kán ugyan, de sikerült jó egyetértést kialakítanunk, mindenki igyekszik a tőle tel­hetőt nyújtani, segít a másik­nak, ha kell, buzdítja társát. Színes, tüzes műsor Győré József 1949-től Jász-, karajenőn, majd szülőfalujá­ban, Abonyban tanított. Húsz évi zenetanári munkássága után, népművelési felügyelő lett, egy éve pedig a járási hivatal személyzeti ügyeit in­tézi, s hetenként találkozik az országos hírnevet szerzett péngetőkkel, illetve a me­nyecskekórussal. Nem sajnál­ja a gyakorlásra fordított időt, következésképp szinte mindig sikeresén szerepelnek. — Megéri — mondotta a gyakorlott zenetanár —, hogy a kisvonattal gyakran járjak J ászkara jenőr e és vissza. Fáradhatatlan. Rengeteget búvárkodik a népdalok vilá­gában, s maga is sokat gya­korol, új motívumokkal kísér­letezik, hogy minél színesebb, tüzesebb legyen a zenéjük. Oklevelek, serlegek — Első, s máris sikeres fel­lépésünk a két évvel ezelőtti felszabadulási ünnepségen volt. Bemutatkozásunk óta nem múlt el községi ünnepély, melyen ne szórakoztattuk vol­na a közönséget. Szinte vala­mennyi, műsort igénylő falu­beli megmozduláson ott va­gyunk, s számos meghívást kapunk környező községek rendezvényeire is. Sikerrel muzsikálunk és énekelünk a hagyományos, nyaranként sorra kerülő Abonyi napokon. Tetszést aratott a munkásőr­ség fennállásának 25. évfor­dulóján és az országos Dózsa emlékünnepségen, Cegléden bemutatott összeállításunk. Szívesen emlékezünk a Rö­pülj páva körök országos ta­lálkozója alkalmával az Erkel Színházbeli szereplésre és a Salgótarjánban megtartott nemzetközi népzenei fesztivál­ra. Mindkét helyről a leg­jobbaknak kijáró elismeréssel tértünk haza. Sok-sok emlék­lap, oklevél, serleg van már birtokunkban és egy meghívás is, amelyet Svédországból kap­tunk. Hogyan jutottunk hoz­zá? A Röpülj páva-körök Gal- gahévízen tartott bemutató­ján jelen volt a Svéd Filhar­mónia egyik munkatársa, aki­nek nagyon megtetszett a ma­gyar citerazene, s kevéssel hazaérkezése után, írásos meghívót hozott a posta Svédországból a magyar fővá­rosba. A javasolt öt együttes közé a Kórusok Országos Ta­nácsa minket is besorolt. Citerát is farag Próba közben az együttes. A két Dávid-testvér, László és József, Tóth Kálmán és Török János citerázik, Vágó János okarinán, Bódzsár János pe­dig köcsögdudán játszik. Az országban a jászkarajenői együttes az egyedüli, amely­ben jól ismerik és használ­ják a zenekarnak különös jó hangszínt adó okarinát. Török János, az örökös tréfacsináló egy másik zenekarban is ját­szik, melynek ő a prímása. Vágó József, az egykori híres Magyar banda muzsikusa, még a citerafaragáshoz is ért: ő készíti az együttes számára a hangszereket és ő vezeti a hat hónapja alakult kisdobos ci- terazenekart is. ★ A menyecskekórus, Zubor Eszter, Molnár Mihályné, Tö- rökné (a citerás felesége), Vá­gó Kálmánná, Maróti Belőné, Jajkó Kálmánná, Vörös Mi­hályné hangját és a citerákat hamarosan ismét mindannyi­an hallhatjuk: dr. Manga Já­nos, az élő népdal gyűjtője ott jártakor rádiófelvételt készí­tett a jászkarajenői Röpülj pá­va-kör tagjaival. Győri Mária Szőlőkarók külföldi rendelésre Mikebudán, a Nagykunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fűrészüzemében a’ idén 3820 köbméter faanyagé dolgoznak fel, s nemcsak ipar hanem mezőgazdasági fűrész­árut is készítenek, hazai és exportmegrendelésre egyaránt. A budapesti hordógyárnak például dongafát szállítanak olasz és osztrák cégeknek pe­dig méteres szőlőkarókat. Több mint hat éve ismert Cegléden a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Vállalat, a PEVDI, melynek a megyében Dabason, Monoron, Nagykátán és Cegléden van részlege. A Kossuth Ferenc utcai kon- f ekei órészleg, valamint a Gu- bodi utcában levő szabászat és raktár dolgozói nehéz kö­rülmények között végzik mun­kájukat: zsúfolt helyiségek, korszérűtlen öltözők, mosdók állnak csak rendelkezésükre. Összesen százkilencvenkét em­bert foglalkoztat a helyi gyár­egység, nem kis gondokkal. Helyiséghiány miatt nincs mód­juk létszámbővítésre, új gé­pek, berendezések vásárlására. A jó munkaszervezésnek kö­szönhető, hogy első félévi ter­vüket — 22 millió 100 ezer forint — 700 ezer forinttal túlteljesí­tették. A létszámból jelenleg 36 személy nem dolgozik, mert gyermekgondozási szabadsá­gon van. Helyükbe szerződé­ses munkásokat vettek fel, de még mindig nincsenek elegen. Anyag a tengerentúlról Konfekciórészlegük, a hazai megrendeléseken, kívül, nyu­gatnémet exportra is dolgozik: női szoknyákat, nadrágokat gyárt. Az év első negyedében 154 ezer darabra kapott meg­rendelést, a szállítást időben teljesítette. A belföldi igények kielégítésére műszőrmekabá- tokat készít, amelyeknek anyaga importáru. Az év vé­géig 12 ezer kabátot kell gyár­tania, a belföldi kereskedelem ellátására. A munka menetét gátolja, hogy a Kanadából ér­kező műszőrmét akadozva, késve kapja meg, s ez, sajnos, érezhető a terv teljesítésében is. Sokba kerül a tatarozás A nehézségek, a mostoha körülmények ellenére szinte ismeretlen náluk a fluktuáció. Az első félévben mindössze 5 százalékuk vált hűtlenné, a legtöbben családi okok miatt váltaki meg a vállalattól. A részleg vezetősége — nagy erőfeszítések árán — igyekszik jobb munkakörülményeket te­remteni a dolgozóknak. A tmk-műhely nemrég egy esz­tergapaddal gyarapodott. A napokban helyezik üzembe a négy új hólozógépet, amely a varrónők munkáját segíti. Az asszonyok helyzetét könnyíti a napokban vásárolt hűtőszekrény, melyben a mun­kakezdés előtt megvásárolt élelmiszerek tárolhatók. A mű­helyek épületeinek elavultsága miatt gyakori tatarozásra van szükség, amely évente tete­mes összeget emészt fel. Sokat költenek az évenként ismétlő­dő karbantartásra is, melyet a kollektív szabadságolás ide­jén végeznek el. Változás következett be a ko­rábban negyvennyolc munkás­ból álló két szocialista brigád életében: szalagátszervezés miatt négy brigádot alakítot­tak. Vállalásaik teljesítése így majd könnyebbem értékelhető, de a jobb anyagellátás érde­kében hathatósabb intézkedé­seket kell tennie a részleg ve­zetőségének. Az anyagellátás nehézségei, a zsúfolt, korszerűtlen helyi­ségek kétségtelenül hátráltat­ják a munkában a konfekció­gyáregység dolgozóit. Kivezető utat remélnek, ha felépül — a IV. ötéves terv utolsó évében kezdenek hozzá — az a há­romszintes épület, amely a Damjanich és az Árpád utca sarkán kap helyet, de a majd felépülő, korszerű üzemben is csak úgy lehet nyugodtan, tervszerűen dolgosmi, ha van miből, mit folyamatosan ké­szíteniük. Cs. 1. Tovább bővül a kórház Cegléden, a városi tanács kórháza mellett épül a 174 ágyas elmeosztály, amelyben a gyógyítást a jövő év második felében kezdik meg. Az új kórházépület közelében jól ha­ladnak a korszerű nővérszálló építésével is. Apáti-Toth Sándor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents