Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
Alkotmányunk ünnepén Munkás-paraszt cs katonafiatalok találkozója Csévharaszton Augusztus 20-án Csévharaszton munkás-paraszt és katonafiatalok találkoznak. Az egész napos program délelőtt 10 órakor kezdődik. Ünnepi műsort láthatnak majd a részvevők, a katonák gyakorlati bemutatót tartanak, sportrendezvények, vetélkedők zajlanak le. Délután a szabadtéri színpadon kultúrműsor következik, amelyben szovjet katonák is részt vesznek. Este három zenekar húzza majd a talpalávalót az utcabálon. Új óvoda Mendén AUGUSZTUS VÉGÉN ADJÁK ÁT Modem, harmincszemélyes óvodát építtet a mendei tanács a Dózsa György úton, melynek költsége 400 ezer forint. Az átadásra a hónap utolsó napjaiban kerül sor. MONOB'VIDfD Á P«E S.T Mí GYEI • H I.R l A P KÜLO NKI A DAS A XV. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Tanácsülés Üllőn Tárgyalásokat kezdtek a nagyközség vízművesítéséről Áramszünet Sülysápon, Úriban, Gombán, Bányán ás Káván \ Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat süly- sápi kirendeltsége áramszünetet tart, karbantartási munkák miatt, Sülysápon augusztus 22-én, 7-től 9 óráig, 23-án a Kiskókai úttól lefelé, 7-től 17 óráig, Mendén 22-én 7-től 9-ig és Úriban 7-től 17 óráig; augusztus 23-án és 24-én Gombán, Bényén, Káván 7- től 17 óráig. Először Erdei Gábor tanácselnök számolt be az előző tanácsülés óta tett intézkedésekről. Megkezdték az új iskola telkén a kút fúrását. Ha sikerül, jó kútra szert tenniük, a tervek szerint felhasználják a Káptalan-telep vízművesítésé- nél. Befejeződtek a Berkes András, Öregszőlő, Gárdonyi, Kisfaludi, Mikszáth és László utca, valamint a Berkes köz rendezésével kapcsolatos műszaki munkálatok is. A továbbiakban kisajátítási eljárásra is szükség lesz, bár egyesek ezt nem szívesen fogadják. Rendezés nélkül pedig azokra a helyekre építési engedélyt kiadni nem lehet. A megfelelő szélesítés elkerülhetetlen, annál is inkább, mert a lakosság többsége egyébként is kérte a gyalogjárda és az úttest szabályözását. Ezután L ehóczky Károly vb-titkár beszélt az engedély nélküli építkezésekről. 1972- ben 13 esetben indult eljárás, a kiszabott pénzbírság átlaga eléri a 700 forintot. A legtöbb engedély nélküli építkezés a peremikerületben, a Mikszáth, Kisfaludi, Erdősor és a Gaz- dák-erdejében fordult elő. Egyébként, mint mondotta, 1972-ben 723 építési ügyben intézkedtek, illetve hoztak határozatot * Közölte a tanácsüléssel, hogy a község területén több portán engedély nélkül kutakat fúrtak: ezeknek összeírása folyamatban van. Az érdekelKét kislány — és a többiek A lezárt sorompó előtt Üllőn, az Ecseri úti lezárt sorompó előtt várakozom. Mellettem két kerékpáros kislány ácsorog, a hátunk mögött pedig ebédet szállító ponyvás kocsi. A túloldalról, megkerülve a lezárt sorompó melletti betonkorlátot, előbb egy kismorotos jön át a síneken, majd rögtön még kettő, aztán egy perc sem telik bele, egy Pannónia két utasa, s végül egy kerékpáros. A korlátok mellett mind a két oldalon jól kiépített út csábítja a sínek felé a várakozókat. A türelmesen ácsorgó kislányok most hirtelen eltűnnek mellőlem, s kis kerülővel, már a vágányok melletti úton ballagnak a lezárt sorompók közti sínek felé. Szerelvény zörög a kanyarban Szinte egyszerre kiáltunk a lovas kocsin ülővel: — Álljatok meg! Ügyet sem vetve ránk, kerékpárjukat tolva, éppen csak hogy át tudnak szaladni a robogó vonat előtt. Még a hajunk szála is az égnek áll. Utolérve őket, a még mindig fehér arcú kislányok így fogadnak: — A nagyok sem várták meg a sorompó felnyitását! (k- gy ) Sikeres irodalmi est a járási művelődési házban EGYÜTT A HONVÉDEKKEL Nagy sikerű irodalmi estet tartott e héten az egyik katonai alakulat és a monori művészetbarátok körének irodalmi együttese a járási művelődési házban. Elsőként, Rigó László forgatókönyve alapján, bemutatták a London, Madrid, Kuba, Vietnam, Berlin képekben című VIT-műsort, melyben öt ország közelmúltbeli politikai, társadalmi eredményeit elevenítették fel, zenéjéből, kultúrájából, folklórjából adtak ízelítőt. A műsor szereplői — Rigó, László, Gaszner Judit, Krasznai István, Fundelius Leó, Gaszner Márta, Novák Pál és Verebes Ottó — nagy sikert arattak. Ezután a Pódium—1 című műsorszám következett, melyben La Fontaine, Arany János, József Attila, Kassák Lajos, Romhányi József, Erdélyi Lajos és Rónaszéki Tibor verseit, novelláit tolmácsolták a szereplők, mély átéléssel. Rigó László, ráadásként, pol-beat dálokat adott elő és verseiből mondott el néhányat nagy sikerrel. A műsor befejezése után az alakulat egyik tisztje mondott köszönetét a színvonalas műsor népes szereplőgárdájának. Ez az előadás is bizonyította, hogy a honvédek és a művészetbarátok köre között létrejött szocialista együttműködési szerződés fontos szerepet játszik Monor kulturális életében. Elismerés illeti a szereplő- gárdát és a járási művelődési házat is, amely otthont adott és ad a jövőben is hasonló rendezvényeknek. G. J. tek kötelesek utólag vízjogi engedélyt kérni, kötelesek továbbá minden ' olyan kutat bejelenteni és utólagos fúrási engedélyt kérni, amelynek mélysége az első vlzadó réteget követő záróréteget meghaladja. A község 1973. évi költség- vetési és fejlesztési tervének félévi végrehajtását is megtárgyalta a tanácsülés. Az előirányzott évi 7,3 millió költségvetési bevételből az első félévben 4,5 millió forintot könyveltek el, ami igen jónak mondható. Hasonlóan alakultak a kiadások is. A fejlesztési terv évi bevétele 3,4 millió, a félévi 1,8 millió forintot tesz ki. A kiadásokra csak 130 ezer forintot használtak fel, mert az új iskola építésére tartalékolják a pénzt, illetve a második félévben esedékes kiadásokra fordítják. Több tanácstag felszólalására Erdei Gábor tanácselnök válaszolt. A vízművesítés ügyében a tárgyalások folya- natban vannak, mondotta, és arra kérte a lakosokat, legyenek türelemmel, házaikban törpe vízmüvet ne létesítsenek, pénzüket tartalékolják arra az időre, amikor bekapcsolódhatnak a községi ivóvízhálózatba. A község vízművesítése nem marad el, az igények felmérése már 1974 márciusában megkezdődik. Az iskola építésével kapcsolatban elmondta, hogy a piacteret áthelyezik a gázcsereteleppel szemben levő községi területre, s ott fedett csarnokot is építenek majd. Ezután a tanácsülés elfogadta Kiss Sándornak, az új művelődési ház igazgatójának kinevezését. E. M. JEGYZET Ami megváltozott - és ami maradt A közelmúltban tudósításban számoltunk be a siiLysápi vasútállomásról, annak környékéről, szóvá téve: a nagy forgalmú vasútállomáson már évek óta nincs zárt hulladéktároló hely, a kupacokba gyűjtött szemetet a szél ismételten széthordja, a vasútállomás várótermei kicsik, a peron fölött nincs tető, így rossz idő esetén a védelmet nyújtó aluljáróban várakoznak az utasok, de oda nem hallatszik le a vonatok érkezését jelző hangszóró. örömmel láttuk, hogy megépült a zárt hulladék- gyűjtő, s az aluljáróban is felszerelték az utasok tájékoztatására szolgáló hangszórót. A megkopott, „sebhelyes” külsejű Vasútállomás épületének tatarozása azonban még várat magára. Szépen alakul, csinosod '.í a vasútállomás környéke, ezért jogos az észrevétel: meddig rontja még az összképet az állomás épülete? (jandó) FORTÉLYOS MESTERSÉG Kádárok a tsz-ben SZÁZÉVES MASINA ABASÁRRÓL Készülnek a huszonegy hektós, nagy kádak. Papp Pál, Lindvurm Ádám és Metár József az utolsó simításokat végzi az egyiken. Ifj. Fekete József felvétele Kevés manapság a kádár, kádárműhelyt is alig találunk. A vecs^i Zöld Mező Tsz-ben 1972-ben helyeztek üzembe egy újat. — Korábban is volt műhelyünk, de nagyon mostoha körülményekkel — mondják a mesteremberek, akik 21 hektoliteres kádak tölgyfadongáit szorítják abroncsba. — A savanyítóüzemnek 150—160 ilyen új kádat készítettünk már — jegyzi meg egyikük, s előkerül a gyalu, a görbe pengéjű, kétnyelű faragókés: az utolsó- simításokat végzik sietve. — Vár ránk a sok hibás hordó, azokat is sürgetik. Szertehullott, görbe, öreg dongák nagy halomban, darabjaikból szép, kerek hasú hordót formálnak a kádártudomány avatott mesterei. Ha nem látnánk, el sem Számítanak rá, megbecsülik Hatvan méter mélységben közlekedés kiváló dolgozója kitüntetést. Egy évvel később a Munka Érdemrend bronz fokozatát vettem át. Éreztem, és tudtam is, hogy számítanak rám, munkámat megbecsülik. Űj, Latinca Sándor elnevezésű brigádot szerveztünk. A szocialista versenymozgalomban általában mindig az élen jártunk. Egyébként jelenleg a Károlyi kert alatt, 60 méter mélységben dolgozunk. l— Nagyon szívesen emlékszem vissza a Pro Űrbe-díj átvételére. A fővárosi tanács elnöke, Szépvölgyi Zoltán adta át, a Budapestért végzett munkánkért. Még jó néhány terv — Van egy 12 éves fiam, László. Olyan házban lakunk Gyomron, amely nem a miénk. Ecseren mi is beléptünk a lakásépítő és fenntartó szövetkezetbe, ugyanis oda akarunk költözni. Remélem, hamarosan ott lakhatunk. Minden vágyam Gyömrőn, az Apaffy utcában lakik Szén László, a Közlekedési Építő Vállalat kiváló brigádvezetője. Februárban a Jó estét, Budapest! című tv- műsorban bizonyára sokan látták őt, amikor a stúdióban beszélgetett Vértessy Sándor riporterrel. A főváros felszabadulásának 28. évfordulója és a centenárium alkalmából tüntették ki őt a Pro Űrbe díj aranyérmével. Úttörő munka — Nehéz, küzdelmes gyermekkorom volt — kezdi a beszélgetést. — Cecén laktunk, többen voltunk testvérek. Először Várpalotán dolgoztam, vájárként, az ottani bányában. Nagyon megszerettem azt a munkát. Később, 1959-ben, Gyömrőre költöztünk, és a rá következő évben a jelenlegi vállalatomhoz kerültem. Éppen azon a napon léptem be, amikor a vállalat, több évi szünet után, ismét megkezdte a metró földalatti építését. — Az első évek úttörő munkának ígérkeztek. Most, utólag elmondhatom, az is volt a javából. Egy ifjúsági brigádba osztottak be bennünket, később én lettem a brigádvezető. A Kelethől a Fehér útig terjedő szakaszt építettük meg először. Aztán dolgoztunk az Emkénél, az Astoriánál, a Széna téren. Nehéz munka a miénk, de aki becsülettel dolgozik, megtalálja a számítását. Mindig az élen — Az első meglepetés 1969- ben ért. Akkor kaptam meg A az, hogy egyszer az én lakásomban élhessek. — Harmincnyolc éves vagyok. Sok mindent elértem már az életben, de szeretnék még jó néhány tervet megvalósítani. Nem titkolom,-jól keresek. Feleségem a Pálma Gumigyár dolgozója. Szeretem a családomat, s még sokáig szeretnék vállalatomnál dolgozni, ,sőt, onnan szeretnék nyugdíjba is kerülni. Gér József hinnénk, hogy milyen forté- lyos mesterség az övék. Erő is kell hozzá, nemcsak tudomány, mert a 25 hektoliteres, 5 mázsányi kádat nem köny- nyű pöndöríteni, azt jól meg kell ám fogni. S meg is fogják, elteszik az útból, hogy az újabbnak helyet teremtsenek, — Szeretjük a mesterségünket. Kár, hogy a fiatalok már nemigen választják... Kong, bong, ugye, milyen szép hangja van a fának? — Mi készül még itt? — kérdezzük a változatos faanyag láttán. — Jászol. Jó, erős, fényes karikákkal. Karám és itatóvályú. Ládák a kertészetnek, góré a kukoricatermésnek... Kitűnő gépeink is vannak. S már vezetnek is a gépműhelybe. — Most pihen ez a nagyon hasznos szalagfűréfz, 24 ezer 900 forintért vettük, négy éve. Ez a másik új gép, 70 ezer forintba került. Abrikternek nevezzük. Amit csak el lehet készíteni gyaluval, azt elvégzi. És sorolják tovább a drága masina tulajdonságait. Körfűrész, fúrófej, és még sok olyasmi tartozik hozzá, ami a kádárnak nagyon fontos. — Nutfédert is készít. Keressük a megfelelő magyar szót, de csak magyaráz- gatunk... Az egyik deszkát a másikba illeszti, pontosan, simán. — Es ha volnának kádártn- nulók, ők hogyan neveznék? — tesszük fel a kérdést. — Csak úgy, ahogy mi, öregek, mestereinktől hallottuk, aztán az iskolában kiokoskod- nák a jelentését. Bár lenne egy-két fiúgyerek itt körülöttünk, szívesen tanítgatnánk őket. — Van nekünk egy százéves masinánk is. Tízezer forintért vettük, még a tsz első évében — mutatják a műemléknek is beillő, világosra festett, láncmeghajtású, csupa fogaskerék, csörömpölő gépezetet. — Nagy kincs volt ez akkor, mikor rátaláltunk Abasá- ron. Egy öreg bognár hagyta árván a műhelyét, s az özvegy mit tehetett, eladta. Az osztrák masinának megvolt még a műszaki leírása is, gondos gazdája félretette. Már régen megszolgálta az árát. Most kicserélték benne a régi hengert, így 10—15 évig még működik. Aztán talán a ve- csési múzeumban lesz a helye. Elköszönünk. A fa mély, kongó hangja még messze kihallik a kádárműhelyből. F. G, A Pro Űrbe díj átvétele előtti percekben. Balról jobbra a második Szén László,
