Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-17 / 192. szám
1973. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK 3 SsaUsserveaeteh Pest megyei hete A Brigádélet szerkesztőségének ankétja Kérték: foglalkozzanak tökbet a módszertani kérdésekkel A szakszervezetek Pest megyei hete keretében tegnap délután a Táncsics Kiadó gondozásában megjelenő Brigádélet című folyóirat szerkesztősége tartott ankétet Dunakeszin, a MÁV Járműjavító üzemének József Attila Művelődési Központjában. Godó János, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára köszöntötte a nagyközség négy üzemének, a Járműjavítónak, a házgyárnak, a Mechanikai Laboratóriumnak, valamint a Gyümölcs. és Főzelékkonzervgyár szocialista brigádjainak képviseletében megjelent 50 brigádvezetőt és brigádtagot, 1 akiknek Abrankó Endre, a folyóirat felelős szerkesztője tartott rövid tájékoztatót a Brigádélet szerkesztésének elveiről és gyakorlatáról. Arra kérte az ankét részvevőit, mondják el véleményüket a lapról, tegyenek észrevételt és javaslatot, írjanak a szocialista brigádok tömegét érdeklő témákról a folyóirat kö-' vetkező számaiba. Számos hozzászóló kérte, hogy a Brigádélet foglalkozzon többet a szocialista brigádmozgalom módszertani kérdéseivel, például azzal, hogy milyen elvek I alapján bírálják el a brigádok munkáját. Varga Lajosné, I [ a konzervgyár Madame Curie brigádjának képviselője olyan üzemekről szeretne olvasni, amelyekben harmonikus, gyümölcsöző a kapcsolat a kü_ lönböző képzettségű, más-más iskolai végzettségű brigádok között. Kérte, hogy o mozgalom gyengéivel is többet foglalkozzon a Brigádélet, hiszen a hibákat csak így lehet kiküszöbölni. A késő délutánba nyúló ankét végén Abrankó Endre megígérte, hogy a részvevők hasznos észrevételeit, megvalósítható javaslatait mára mai — pénteki — szerkesztő- bizottsági ülés elé terjeszti. B. H. Beruházások — félidőben Lépést tartani a nagyléptű fejlődéssel linneplő családok Kulcsátadás Solymáron (Folytatás az 1. oldalról) párokat kell előnyben részesíteni. Kezdetben akadtak hitet- lenkedők. Az építés kezdetén valaki azt mondta: „Megeszem a. kalapom, ha ezekből a lakásokból 73-ban lesz valami.” Az ünnepségen emlegették, hogy most már szaván foghatnák az illetőt Egy másik derűs epizódot is meséltek. A vőlegény fiatalember, munkája alapján esélyes volt az elosztáskor, de fiatalok számára kiutalást csak házaspárnak adhatnak. Más hogyan vállalhatná a gyerekeket, akik után a szociálpolitikai kedvezményt megkaphatják. „Csak ez az akadály?” — mondta a fiatalember tréfásan. „Adjanak félórára egy kilépőt és mint nős ember jövök vissza.” Nevettek rajta, pedig alig túlzott, mert nagyon hamar megtartották az esküvőt. A vállalat nem fukarkodott, lakásonként 30 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, s a szükséghez és lehetőséghez képest, kamatmentes kölcsönt adott. Tegnap persze, a 11 új tulajdonos és a lakások voltak a középpontban. Igazgató, párttitkár, egymást kiegészítve mondták el, hogy hány ember összefogása kellett a gyors munkához, amelyről jó szakemberek mondják, hogy gyorsan sincs összecsapva: a lakások kiváló minőségűek. Ügy zajlott minden, ahogy — mint mondani szokás — a nagykönyvben meg van írva. A tereprendezést a gyár dolgozói társadalmi munkában .végzik. A víznyomóvezetékek és a több mint 300 milliméter átmérőjű csatornacsövek a gyár új termékei. Megmunkálásukon együtt dolgoztak a PEMÜ szakemberei és a Buda környéki Vízmű Társulat szerelői. Generálkivitelezőként pedig az érdi Budai Járási Építőipari Szövetkezet valósította meg a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökeinek jó elképzeléseit és számításait. P. V. Kapitány Lajos hétgyermekes kazángcpész (bal oldalt) átveszi a kulcsot Horváth Ferenc igazgatótól. Tovább épülnek a lakások. Gábor Viktor felvételei transzformátorokat, a különböző ferrittípusokat. A legnagyobb horderejű beruházás, amely megvalósult: a korszerű nyomtatott áramkörüzem, amely nemcsak mennyiségben múlja fölül elavult társáét, hanem minőségben is: kétoldalú, lyukgal- vandzált panelek gyártására alkalmas. A jövőben a gyár nemcsak lágyferritek forgalmazásával foglalkozik, hanem az úgynevezett J kemény ferriteket, azaz mágneseket is előállít. A fejlesztést az NDK-beli know-how-val oldják meg, s minden valószínűség szerint a Zsiguli gépkocsikhoz is Vácról szállítják ezeket a termékeket. Gondolkodnak még a vezetők egy osztrák licenc vásárlásán, azaz nem is a vásárláson, hanem a gyártáson: ugyanis már. régebben megvásárolták a fénycsőfojtó gyártására a licencet, s ezzel együtt a gyártósorok készítésére is jogosultak lettek. Az elképzelés: kooperáció — a gépek szerszámait a HAGY készítené. Biztos vevő: a Szovjetunió. Az eddig befektetett 143 millió forintból több mint 40 milliót költött a gyár az öreg, korszerűtlen gépeli kicserélésére. S a már többször megírt érdekesség : váci vasoxidgyár Korszerű nyomfatott áramkörüzem Vácott Álljon itt néhány adat a váci Híradástechnikai Anyagok Gyáráról: 1967-ben teljes termelésük 412 millió forint volt, 1477 / embert foglalkoztattak, nyereségük 46 millió forint; tavaly a termelési érték majdnem 573 millió forint volt, a létszám 1449, a nyereség 56 millió — az idei terv 620 millió forint, a gyárban 1562- en keresik kenyerüket, a várt nyereség pedig 83 millió forint. Az értéknövekedés a rekonstrukciós programnak köszönhető, amely megfiatalítja a több mint het- venesztendős gyárat, s képessé teszi, hogy lépést tarthasson a híradástechnika nagyléptű fejlődésével minőségben és mennyiségben egyaránt. És még meglepőbb, hogy az ötéves terv végére az évi termelési érték 838 millió forint lesz. Az 1970 óta tartó beruházási program csaknem 200 millió forintos. A Híradás- technikai Anyagok Gyára mára már teleppel is büszkélkedhet, nem is akármilyennel, mert a Nógrád megyei Romhány községben szép üzemet hoztak tető alá, ahol azokat a termékeket készítik, melyek a törzsgyárban gazdaságtalannak bizonyultak: így a kis Dl VSZ-nyi'atkozat További szolidaritás Chilével Alkotmányos jogok és kötelességek A z alkotmány ünnepére készülünk. Ilyenkor gyakran beszélnek a szónokok, ünnepi előadók azokról a jogokról, amelyeket a Magyar Népköztársaság alkotmánya biztosít minden magyar állampolgár számára. Helyénvaló is ilyenkor a jogok említése és számbavétele, hiszen az alkotmány nemcsak betűivel, hanem életteli tartalmával is a dolgozó népé. A jogokat azonban érdemes és szükséges is összevetni á kötelességekkel. Nem egészen sablonosán, mert annak nem sok értelme lenne. Vegyük például a munkához való jogot. Ez a jog nem azt jelenti csupán, hogy minden munkaképes embernek joga van a munkához Magyarországon, hanem azt is kifejezi, hogy ezzel a joggal mindenütt élni is kell. Nevezetesén: a jog adta lehetőségek teljesítése annyit is jelent,' hogy becsületesen, hasznot- hajtóan kell dolgozni. Ha ezt a kérdést a kötelésség oldaláról firtatjuk, nyugodtan leírhatjuk, hogy e jogból adódó kötelességek teljesítésében nem minden magyar állampolgár jeleskedik. F olytatható ez a párosítás. Ha a tanuláshoz, művelődéshez való jogot vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy nálunk minden magyar állampolgárnak joga van a tanuláshoz és művelődéshez. Milliók élnek is ezzel a joggal. Nemcsak az állami oktatásban jelentkező kötelezettséget értem, hanem azt a széles körű társadalmi művelődést, amely jellemzi egész népünk mágatartását. Felesleges részletezni, hiszen mindenki tudja, hogy könyvtáraink, ismeretterjesztő előadásaink, szaktanfolyamaink, színházaink, mozijaink az egész társadalom rendelkezésére állnak. A kép tehát kedvező. És mégis a kötelességek oldaláról érdemes szólni erőteljesebben, mert ezzel a joggal sem él mindenki úgy, ahogy lehetne. Elképesztő, hogy sok ember még az államilag kötelezett iskolai végzettség befejezésével sem dicsekedhet. Sokan az általános iskola nyolc osztályát sem végzik el. S ebből a rétegből kerül ki az a kör, amely nemigen látogatja könyvtárainkat, előadásainkat, színházainkat. Itt is az derül ki, hogy a jog önmagában csak úgy áll meg a lábán, ha a kötelességekkel párosítva szemléljük. A szólásszabadság és a hozzá való jog szintén azt a kötelezettséget rója a magyar állampolgárra, hogy éljen is vele. Köznapi nyelvre lefordítva: a szocialista demokrácia attól lesz erőteljes, hatásos és tartalmas, ha a szólásszabadsággal minél több ember él. Ha kötelességének érzi azt, hogy beleszóljon azokba a kérdésekbe, amelyek őt érdeklik, érintik, amelyekben úgy érzi, hogy tud segíteni tanácsaival, javaslataival, bíráló megjegyzéseivel. Szerencsére évről évre többen ismerik fel a szólás- szabadsággal párosuló kötelességet: a szocialista demokrácia valóságos fejlesztésének e két jog és kötelesség adta alappillérét. Felismerik és élnek vele. De sajnos, nagyon sokan még nem érzékelik. Hallgatnak ott, ahol szólni kellene, mérgelődnek, ahol vitatkozni kellene. A jogok és kötelességek tehát ilyen összefüggésben jelentkező napirenden tartása valamennyiünk kötelessége, akik közügyekkel foglalkozunk. A z állampolgári egyenjogúság sem csak jogként, hanem kötelességként jelentkezik, mert hazánkban nincsen első- és másodrendű állampolgár: egyenjogú és egyenrangú állampolgárok élnek a Magyar Népköztársaságban. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesítéséből következik, hogy a nők társadalmi, politikai, szellemi egyenjogúságát mindenhol meg kell teremtenünk. Az erre irányuló erőfeszítések örvendetesen szép eredményeket mutatnak fel. Hazánkban a nők társadalmi egyenjogúságában az elmúlt másfél évtizedben több történt, mint amennyit a leg- vérmesebb fantáziával megáldott emberek is gondoltak volna az ötvenes években. Mégis azt mondhatjuk, hogy az állampolgári egyenjogúság megvalósításában még nagyon sok a tennivalónk, főleg és elsősorban a nők egyenjogúságának a megteremtésében. Mert- nem nagy elvekről, nyilatkozatokról van itt szó, hanem a hétköznapi, közvetlen, apró munkáról: a munkahelyeken, családi életben, a közéletben stb. Igen, a hétköznapi gyakorlatban vagyunk adósai e jogból származó kötelességek teljesítésének. E r rdekes összefüggések ezek, szinte naponta érezzük, közreműködünk érvényesítésükben. Ám gyakran meg is feledkezünk róla, hogy ezek a magyar nép alkotmányának az elveiből' fakadnak. Az alkotmányéból, amely viszont a szocialista Magyarország mai és holnapi valóságos tükörképe. % S. J. Magyar ügyvédjelölt a TEJO vezetője A jugoszláviai Szarajevóban nemrég lezajlott 29. nemzetközi eszperantó ifjúsági kongresszuson egy pécsi jogászt — Felsőmé dr. Szabó Flóra ügyvédjelöltet — választották a világ eszperantó ifjúságának vezetőjévé. A magyar eszpenantista 1970-ben került az Eszperantó Ifjúsági Világszövetség (TEJO) vezetőségébe. Ö az első nő és az első magyar, aki ezt a magas nemzetközi eszperantó funkciót betölti. Helyettese egy NDK-beli és egy svéd eszperantista, míg a főtitkári funkciót egy francia fiatal látja eL Miskolcon, a Szeptember 4. Drótműveknél. Ez az a beruházás, melyen mindenki jól jár: a páclevet, amit a gyártás során kaptak, újra alkalmassá teszik fölhasználásra — tudniillik a fáradt sósavból kivonja a vasoxidot a berendezés. A vasoxidot eddig importálta a HAGY, most Miskolcról kapja, ősszel ez is üzemel, csakúgy, mint ahogy megépül Romhányban az ezer négyzetméteres üzemcsarnok. T. E. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozatot tett közzé a chilei népi erők győzelmének harmadik évfordulóba alkalmából. A DÍVSZ készen áll arra, hogy a nemrégiben megrendezett X. Világifjúsági és Diák- találkozó szellemében, újult erővel újabb szolidaritási akcióialt indítson Chile bátor népének és kormányának politikai és anyagi ségítségére — hangsúlyozza a nyilatkozat, amely, felhívja tag- és baráti szervezeteit, az ifjúság demokratikus szervezeteit, hogy tovább erősítsék akcióikat a chilei haladó erők támogatására. Végzősök köszöntése A Kossuth Lajos Katonai Főiskolára látogatott a csapatzászlót adományozó vállalat, a DCM küldöttsége. A gyár dolgozói, a párt-, társadalmi és tömegszervezetek nevében Vis- nyi István, a DCM KISZ-bi- zottságának titkára köszöntötte a főiskola végzős hallgatóit.
