Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-16 / 191. szám

Péntek délután: Ünnepi ülés a tanács nagytermében A városi tanács és a Haza­fias Népfront városi bizott­sága a városi tanács nagy­termében alkotmányunk és az új kenyér ünnepe alkalmából együttes ünnepi ülést tart augusztus 17-én, pénteken, délután két órai kezdettel. Az ünnepi ülés szónoka Kürti András, a városi tanács el­nöke. A városi tanács végrehajtó bizottsága felkéri a lakosságot, az üzemek, intézmények veze­tőit, lobogózzák fel az épüle- leteket, hogy a naphoz méltó külsőt kapjon Cegléd városa. Festők a tanműhelyben Harmincötén kezdik szeptemberben A Május 1.' Ruhagyár ceg­lédi telepének tanműhelyében ezekben a napokban festők, mázolok szorgoskodnak: szep- termber elsején frissen festett falak, tiszta helyiségek várják a leendő ruhaipari szakmun­kásokat. A járás egyik legkorszerűb­ben felszerelt tanműhelyében az idén harmincöt lányt ve­zetnek be a szabás-varrás tu­dományába. [Virágok a városnak A városi kertészet munká­sai nemcsak a parkok és a közterületen lévő járdasá- vok virágágyásait gondoz­zák, ápolják: gondjuk van a járdákon elhelyezett, kőből készült ötven virágtartó rend- bentartására is. A kőedények­ben tavasztól késő őszig pom­páznak a virágok. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1973. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Pótolják a hiányokat Városszerte javult a tűzvédelem Korszerű boltok, megfelelő raktárak Végrehajtják az előírásokat A tűzoltók lángszínű, óriás járműveivel vidéken és város­ban gyakran találkozhatunk. Minden más jármű utat ad ne­kik, ha valahová menteni szá­guldanak. A ceglédi városi-járási tűz­oltóparancsnokság munkájáról készült jelentés szerint az üze­mek, gyárak, vállalatok fo­lyamatosan végrehajtott intézkedéseik nyomán je­lentősen javult Cegléd tűzvédelmi helyzete. Az ellenőrzések alkalmával már csak elvétve találnak Fogászat Albertirsán Új szakorvosi rendelő épül A felvilágosító munka észrevehető eredményt hozott fokozatosan növekszik azoíc- nak a száma, akik kezdődő fogbetegségük kezelését kérik, és egyre kevesebben, akiken már csak húzással lehet segí­teni. A betegek bizalommal for­dulnak az orvoshoz, és ha nem is szívesen, de egyre kevesebb idegenkedéssel lépik át a ren­delő küszöbét, ahol a modern fogászati berendezés segítsé­gével minimálisra lehet csök­kenteni a fájdalomérzetet, rö­vidíteni lehet az egyes keze­lési műveletek idejét. A doktornő fontosnak tart­ja az iskolások évenkénti fo­gászati szűrővizsgálatát, amely lehetővé teszi, hogy már kez­deti stádiumában gyógyítani tudják a beteg fogakat. A gye­rekek bátrabban ülnek le tár­saik előtt a fogorvosi székbe, és később sem tartja majd vissza őket a félelem a fájda­lomtól, hogy idejében fogor­voshoz forduljanak. Jelenlegi táplálkozási mód­szerünk elősegíti a fogak rom­lását. A szakember a hús, az alma és a tej fogyasztását a fogak szempontjából hasznos­nak tartja, míg károsnak mondható a cukorka és az édes ételek nagymértékű fo­gyasztása. A fogak ápolása is fontos, szükséges a naponta többszöri fogmosás, de leg­alább lefekvéskor sohasem szabad azt elmulasztani. Dr. Mányi Erzsébet a nagy­község társadalmi életében is részt vesz mint a tanács vég­rehajtó bizottságának tagja. Ismeri a szakorvosi rendelő felépítésével kapcsolatos ter­vet. Az új rendelőben a gyer­mekgyógyászaton kívül a' fo­gászat is helyet kap. A terv valóra váltása újabb előrelé­pést jelent Albertirsa egész­ségügyi ellátásában. F. V. Néhány évvel ezelőtt gon­dot jelentett Albertirsán az SZTK- és a MÁV-biztosítottak fogorvosi ellátása. A nagyköz­ségi tanács 1968-ban nyittatta meg az első fogorvosi rende­lőt, amelyet néhány évvel ké­sőbb egy második követett, s ezzel a két korszerűen felsze­relt fogászati rendelővel meg­oldottá vált mind a nagyköz­ség, mind a szomszédos Mike- buda fogorvosi ellátottsága. Dr. Mány\ Erzsébet fogor­vos, aki öt éve jött haza Al- bertirsára rendelni, elmondot­ta, hogy jelenleg hatezer be­teg kezelése jut évente egy- egy fogorvosra, több az átlag­nál, de a korszerűen berende­zett rendelőit lehetővé teszik zökkenőmentes gyógyításukat. A doktornő azt tapasztalja, hogy az egészségügyi felvilá­gosítás és a pedagógusok ne­velőmunkája eredménnyel jár: KÉZILABDA Ki Építők nyerte a villámfornát Az NB I/B-s ceglédi Építők vendégeként, az elmúlt hét végén Cegléden vendégszere­peit a jugoszláv Bácska To­pola férfi kézilabdacsapata, viszonozva az Építők tavalyi látogatását. Az első napi mérkőzésen: Bácska Topola—Ceglédi Épí­tők 20:16 (10:10). Cegléd: Szalisznyó, Szrapkó — Cseh, Unicsovics, Szabó, Bálint, -Szalkay, Hörömpő, Jó­nás Szalisznyó II. Góllövők: Szabó (7), Szal­kay (4), Bálint (2), Unicso­vics (2), Jónás (1). Szoros első félidő után a vendégek elhúz­tak és biztosan nyertek. Jók: Szabó, Szalkay. Vasárnap a két csapat és a Bem SE részvételével villám­tornát rendeztek. Végeredmény: 1. Ceglédi Építők 4 pont 33—22, 2. Bács­ka Topola 1 pont 20—24, 3. Bem SE 1 pont 20—27.' A két ceglédi csapat össze­állítása: Bem SE: Farkas, Vízvári — Nagy. Zalai, Zubor, Nemes, Malizs, Podhorszky, Lovas, Csulik, Talmácsi, Kovács. Ceglédi Építők: Szalisznyó, Szrapkó — Juhász, Cseh, Szalkay, Hörömpő, Szabó, Jó­nás, Unicsovics. Eredmények: Bácska Topola—Bem SE 9:9 (3:5). A Bem SE a második fél­időben harcolta ki az egyik pontot. A bácskaiak 4:0, 5:l-re is Vezettek már. Góllövök: Talmácsi (4), Lo­vas (2), Csulik, Zubor, Pod­horszky (1—1). Ceglédi Építők—Bem SE 18:11 (7:4). 4:3 után elhúzott a rutino­sabb Építők. Góllövők: Szalkay (8), Sza­bó (6), Unicsovics (2), Juhász (1), Hörömpő (1), Podhorszky (3), Csulik (2), Nagy (2), Ko­vács (2), Talmácsi (1), Lovas (1). . Jók: Szabó, Szalkay, Szrap­kó, Podhorszky, Csulik. Ceglédi Építők—Bácska To­pola 15:11 (7:5). Góllövők: Szabó (8), Uni­csovics (4), Cseh '(2), Szal­kay (1). Mindkét csapat fáradtan mozgott. Az Építők visszavá­gott az előző napi vereségért. Jók: Szabó (a mezőny leg­jobbja), Szalisznyó. (—ni—) Felkészültek a^eglédberceli labdarúgók Az első öt között akarnak végezni A területi bajnokságba ju­tott ceglédberceli labdarúgók felkészüléséről Kugler edző adott felvilágosítást: — Ügy érzem, felkészülten indulunk vasárnap a területi bajnokságban. Az edzéseket július 10-én kezdtük el, he­tenként háromszor gyakoro­lunk, minden vasárnap és második csütörtökön kétka- pus mérkőzéseket játszunk. A fiúk kombinált jellegű munkát végeznek, de különö­sen sol$ időt fordítunk az erőnlét fejlesztésére. Kéthe­tenként egy plusz edzést is tartunk, mely kizárólag tech­nikai és taktikai jellegű. — A játékosok szorgalma­sak és fegyelmezettek. Ha a későbbiekben is hasonlóan dolgoznak, s egy kis önbizal­mat is kapnak, a bajnokság­ban biztosan az első öt helye­zett között végzünk, ahogy szeretnénk. A szakosztályve­zető Déri Tibor lett. Kezde­ményezésére hazai mérkőzé­seinkre bérletet adunk ki. — Pályánkat csinosítjuk. A labdarúgók társadalmi mun­kában vállalták a hálózati vízvezeték bevezetését. Az el­ső csapatban tizennyolcán, az ifjúságiban tizenhatan gya­korolnak. Az eddigi edzése­ken az újonnan igazolt Báné és Kovács még neon vett részt, családi okokra hivatkozva. Vasárnap szeretnénk jól raj­tolni : jó lenne győzelemmel indulnunk. (— án) alapvető hibákat, hiányossá­gokat, s azokat is igyekeznek mielőbb kijavítani, pótol­ni. A ktsz-ekben szintén a tűzvédelem fejlődéséről lehet számot adnunk,‘bár jóval ki­sebb az eredmény, mint az ál­lami iparban. Azokban a ktsz- ekben, amelyekben javult a gazdasági helyzet, a szociális és más igényeket kielégítő lé­tesítményekben már nagy gon­dot fordítanak a tűzvédelmi berendezések működtetésére, a szervezetek létrehozására. A termelőszövetkezetekben ez a fejlődés lassabb ütemű, még sok a kívánnivaló, hogy meg­szűnjenek a tűzrendészeti hiá­nyosságok. Általában csak az idény jellegű tűzrendészeti fel­adatokkal foglalkoznak. Pél­dás lehet a mezőgazdasági ter­mények betakarítására való felkészülés és észrevehető, hogy az állattenyésztésben az épületek tűzvédelméről is egyre jobban igyekeznek gondoskodni. A boltok, áruházak közis­merten tűzveszélyes helyek. A raktárhiány adta problémákat a legtöbb vállalat igyekszik megszüntetni. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a FÜSZÉRT Vállalat korszerű boltokat és meg­felelő raktárakat létesít, és megtesz mindent a tűzvé­delmi szervezetek erősí­tésére. Cegléden egyre többen fű- tenek otthon olajjal, vagy gáz­zal. Az új házakban, lakások­ban élők és a régi épületekben lakók, a jó felvilágosítómunka eredményeként, megértik, hogy az elővigyázatosság mennyire fontos, és általában végre is hajtják a tűzvédelmi előírásokat. A tűzrendészeti hatóság számtalan esetben, nappal és éjszaka is, ellenőr­zést tartott, vizsgálva a tűzvé­delmi előírások megtartását. Munkájukat segíti, könnyíti, hogy személyi és technikai feltételeik javultak, tevékeny­ségükben a tervszerűség egy­re jobban érvényesül. Eszes Katalin ABONYI KRÓNIKA Változásokat hozott az ipartelepítés JAVÍTANI KELL A MUNKAKÖRÜLMÉNYEKET ERŐSÖDIK A BRIGÁDMOZGALOM Abony gazdasági életének évszázadokon át a mezőgaz­daság volt a jellemzője. A fel- szabaduláskor mindössze né­hány ipari üzem, téglagyár, malom és villanytelep műkö­dött. Jelentős változás csak 1960 óta következett be, ami­kor négy kisipari termelőszö­vetkezet, az AKÖV, a Sütő­ipari Vállalat és a Nagykőrö­si Konzervgyár kihelyezett előkészítő telepe és üzeme kezdett dolgozni a községben. A helyi párt- és tanácsi ve­zetés ezután újabb üzemek te­lepítését szorgalmazta. Így ke­rült 1970. év végéig Abonyba a Mechanikai Művek gyár­egysége, az Egyesült Ruházati Szövetkezet részlege, a kötő­üzem, a Fővárosi Mértékutáni Cipőipari Vállalat üzemrésze. A felmérések szerint sokat je­lentettek a településnek, de még mintegy két és fél­ezer ember jár el dolgozni Abonyból a legutóbbi adatok szerint. A további tervekről és az ipar- telepítés hatásáról Tarkó Sán­dor tanácselnökhelyettes adott tájékoztatót. Abony negyedik ötéves ter­vében fontos helyet kap to­vábbra is az ipartelepítés. A foglalkoztatással kapcso­latos gondok még változatla­nul nagyok, ezért újabb lehe­tőségeket kell keresni, hogy az ingázó, nap mint nap utazó abonyiak helyben is megfele­lő állást kaphassanak. A meg­levő üzemek többségében szá­mottevő létszámemelésre nincs lehetőség, férfi szak- és segédmunkások alkalmazására Igen kicsi az igény. A terv­időszakban a lehetőség hatá­rán belül növelik az üzemek munkáslétszámát, s újabb üze­meket telepítenek. Több he­lyen a munka- és szociális kö­rülmények javítására kell tö­rekedni. Fontos lenne az is, hogy a szakmunkásképzést he­lyi üzemekben végezzék. ‘ Az iparfejlesztés hatása már észrevehető Abony- ban. Megmutatkozik az életkörül­mények változásában, a köz­ségi kommunális ellátottság javulásában, a mozgalmi mun­ka bővülésében. Az ipartelepí­tés sok olyan lánynak, asz- szonynak adott munkalehető­séget, akik eddig otthon, a ház körül dolgoztak. Nemcsak életmódjuk, ha­nem életfelfogásuk is so­kat változott. Az üzemi párt-, KISZ- és más tömegszervezetek segítsé­ge lehetővé tette, hogy az új munkásgárdű megindítsa a brigádmozgalmat, «igyekezzék példamutatóan, szocialista mó­don élni, dolgozni, tanulni. A megváltozott életforma eredménye az új óvoda meg­nyitása, a konzervtelepi bolt és a Mechanikai Művek gyár­egységénél az ABC kisáruház megnyitása. Több üzemben megoldott már a közétkezte­tés. Az ipartelepítés növelésé­vel Abonyban ma már több. mint három és fél ezren dol­goznak. Gy. F. Táblák a parkbant Éveken át jól látható fel­irat hirdette az abonyi, par­kosított terek bejáratánál, hogy kerékpárral közleked­ni, kerékpárt bevinni szigo­rúan tilos. A táblákon a fel­irat elhalványodott, s ma már jelentős kerékpárfor­galom bonyolódik le a parkban. Nemrég a megkopott táblák helyébe újak kerül­tek, s ezek már arra is fi­gyelmeztetnek, hogy azt, aki a tilalom ellen vét, pénzbírság fizetésére köte­lezhetik. Igaz, ezt a figyelmeztetést zárójelben hozták mindenki tudomására, de remélhe­tően így sem kerüli majd el a figyelmet: tudomásul ve­szik azok, akik most ver­senyt kerékpároznák a sétá­nyokon, összetévesztve a parkon átvezető utat az út­testtel, s nem hagyják fi­gyelmen kívül a szabályta­lanságodat azok sem, akik­re a bírságolást bízták. SIKER BALATONALMADIBAN Elkészült a krónikáskönyv Dokumentumok és események négyszáz oldalon Több mint négyszáz gépelt oldalnyi terjedelemben elké­szült Abony nagyközség 1972. Rendezett terület; tiszta víz évi krónikája. Az utolsó lapo­kon szinte meg sem száradt még a stencilfesték, mikor a könyv már túljutott az abonyi határon, és elismerést szerzett készítőinek. A nyáron Balatonalmádiban rendezték meg a honismereti szakbizottság-vezetők idei or­szágos konferenciáját, amelyen a Népművelési Intézet Győré Pál vb-titkár helytörténészt kérte fel, hogy tartson elő­adást a krónikaírásról. Győré Pál a konferencia részvevői­nek bemutatta az elkészült, múlt évi kötetet, melyről nagy elismeréssel szóltak a szakbi­zottságok vezetői. Az ízléses külsőbe foglalt krónika egy példányát a szer­kesztőbizottság nevében Győré Pál a legutóbbi tanácsülésen a nagyközség tanácsának adta át. Ezen a nyáron Igen mozgalmas az abonyi strand. Sokan látogatják, mert rendezett a területe, tiszta a vize. Különösen hét végén {lépesül be zsivajgó fürdőzőkkel: a múlt hét utolsó napján például hatszázan voltak. Szabad szombatokon és vasárnap délelőtt már nyitás előtt sokan kapuja előtt sora­koznak, hogy mielőbb a hús hullámokban lubickolhassanak. Gyuráki Ferenc felvétele Járásszerte jó termésátlagok Az aratás és a betakarítás végeztével, a járási pártbi­zottság értékelte a mezőgaz­dasági munkát és az elért eredményeket. A búzatermés járási átlaga hektáronként 33—34 mázsa, a múlt évi termésnél összesen mintegy 250 vagonnyival több. Külön figyelmet érdemel az abonyi József Attila és Ságvá- ri termelőszövetkezet, amely búzából a legjobb termésát­lagot érte el. * i­......^ ' {müv j ~~ -t, \ •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents