Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-15 / 190. szám
1973. AUGUSZTUS 15., SZERDA ptsi ál EG xMirleip 3 Kevesebb az erőszakos bűncselekmény Á közbiztonság alapja Beszélgetés úr. Ráci Ferenc megyei főkapitány-helyettessel A szakszervezetek Pest megyei hetének programján Ankét Vácott a munkásnők helyzetéről Az erőszakos módon elkövetett garázda bűncselekmények, ezek visszaszorítása a megyében — erről beszélgetett munkatársunk dr. Rácz Ferenc rendőr alezredessel, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesével. • A közrendet, közbiztonságot súlyosan veszélyeztető, erőszakos módon elkövetett, garázda jellegű bűncselekmények korábban, az 1960—70-es években viszonylag magas számban fordultak elő Pest megye területén. Mennyiben veit ez sajátos jelenség, és mi a helyzet ma? — Az említett időszakban növelték gondjainkat azoknak az ideiglenesen megyénkben dolgozó, családjuktól távol élő munkásoknak a bűntettei, akik a nagyberuházások építkezésein keresik, kenyerüket. Például Vácott a DCM, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat, valamint a Hőerőmű építésénél. De vizsgálataink arra is rámutattak, hogy Budapest agglomerációs körzetében, a főváros közvetlen közelében fekvő községekben is nőve-' kedett a bűncselekmények száma. Ezek elkövetőinek jelentős része ugyancsak ideiglenesen ott tartózkodó vagy nemrég oda költözött lakosokból került ki. Annak ellenére, hogy a gondok még mais éreztetik hatásukat, a korábbi években folyamatos, kitartó munkával sikerült elérnünk az említett bűncselekmények lecsökkentését. • Melyek a leggyakrabban elkövetett erőszakos bűncselekmények a megyében, s milyen korosztályból kefülnek ki elkövetőik? — Az elmúlt években csökkent az emberölés, az erőszakos nemi közösülés és a garázdaság bűntettének száma, s az emberölések és az emberölési kísérletek • túlnyomó többségénél nem az előre megfontolt szándék a jellemző. Gyakorta okozta az ilyen bűncselekményeket az elkövető és a sértett együttes szórakozása, nagyobb mértékű ital- fogyasztása. Hasonló megállapításokat tettünk a testi sértések és a garázdaság vizsgálata során is. Figyelemre méltó, hogy a garázdaságokat legtöbbször csoportosan követik el, — Pest megye területén a rablások többsége 21—24 óra közötti időben, s nyilvános szórakozóhelyek közelében, vagy kevésbé lakott területeken történik. Mind a sértettek, mind az elkövetők gyakran ittasak voltak. A tettesek sokszor kis összeg megszerzéséért is súlyos erőszakot alkalmaztak. Az erőszakos nemi közösülés többségében fiatalkorú vagy fiatal felnőtt korosztályhoz tartozó tettesekhez fűződik. — Általános tapasztalatunk: az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények többségét ittasan hajtják végre. Az elkövetők zöme a fiatal felnőtt korosztályhoz tartozik, viszonylag kis számban találtunk közöttük negyven éven felülieket. • A közvélemény elsősorban természetesen a rendőrségtől várja a közbiztonság javítását. Gyakran még türelmetlen hangok Is hallatszanak ezzel kapcsolatban. Milyen intézkedéseket tettek az előzőkben említett bűncselekmények visszaszorítása érdekében, illetve ezek milyen eredményre vezettek? — Továbbfejlesztettük — a többi között — a rendőr-főkapitányság által már a 60-as évek végén bevezetett megelőző intézkedéseket. Rendszeresítettük például a bún- ügyileg legfertőzöttebb helyeken. a kritikus időpontokban a rendőri akciókat. A rendőrkapitányságok vezetői az akciókat nem az egész járásra terjesztették ki, hanem az erőket egy-egy községbe, városba koncentrálták. Ugyancsak a veszélyeztetett helyekre igyekeztünk vezényelni a közbiztonsági járőröket. Mind az akciók, mind a köz- biztonsági járőrszolgálat folyamatos szervezéséhez jelentős segítséget nyújtott számunkra a forradalmi karhatalmi ezred, illetve a készenléti rendőri ezred. Az együttesen szervezett akciók eredményességét bizonyítja például, hogy a budai járás bűn- ügyileg legfertőzöttebb nagyközségében, Érden, valamennyi bűncselekmény-kategóriában jelentős a csökkenés, a garázda és erőszakos jellegű bűncselekmények száma pedig mintegy kétharmada a korábbi évek átlagának. — Fokoztuk az aktivitást, s a rendőri fellépést az alkoholizmus ellen is. Ennek eredményeként például tavaly botrányos részegség miatt 1466 főt marasztaltunk el. Nőtt a lerészegítésért felelősségre vont személyek száma is. ezzel együtt emeltük a bírságok számát és összegét is. Nem egy esetben kezdeményeztünk a büntető eljárás mellett kényszerelvonó kezelést. Szorgalmaztuk, a megelőzés érdekében, a vádirat és tárgyalás kitűzése nélküli bíróság elé állítás gyakoribb alkalmazását is. Sajnos, e téren nem tudtunk elképzeléseinknek megfelelően előrelépni. Véleményem szerint az 1973. évi I. törvény alkalmazása az elkövetkezőkben lényegesen javíthat e helyzeten. • Az erőszakos módon elkövetett, garázda jellegű bűncselekmények visszaszorítása nyilvánvalóan egyedül csak rendőri intézkedésekkel nem oldható meg. Kik és hogyan segítik a rendőrség munkáját a köz- biztonság megszilárdításában, hogyan értékeli ön a rendőrség és a lakosság kapcsolatát Pest megyében? — Az MSZMP Pest megyei Bizottsága, a városi, járási pártbizottságok rendszeresen figyelemmel kísérik a közrend, a közbiztonság helyzetét, a rendőrség tevékenységét. A megyei párt-végrehaj- tóbizottság tavaly december 19-i ülésén hozott határozata alapján szerveződött meg például a Pest megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet, mely összehangolja a fiatalkorúak védelmében részt vállaló állami és társadalmi szervek tevékenységét, segítséget nyújt egy- egy időszerű kérdés megoldásában. Ebben a munkában a tanácsi, az ügyészi, a bírósági és a rendőri szervek mellett részt vesznek a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt megyei szervezetei is. — Rendőri feladataink ellátásában komoly segítséget jelent számunkra a munkásőrséggel való együttműködés. Számos esetben nyújtottak már segítséget súlyos bűncselekményt elkövető személyek felderítéséhez és elfogásához a megyénkben tevékenykedő önkéntes rendőrök is. Mindezeken túl azonban nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy rendőri szerveink jó tömegkapcsolatok révén nyerjék meg az állampolgárokat, hogy nyújtsanak segítséget a közbiztonság megszilárdításában. Ez az utóbbi időben egyre gyakrabban sike- kerül. Szép példája volt ennek az ez év januárjában Dömsö- dön elkövetett gyilkosság tettesének nyomozása. A község lakossága az első pillanattól kezdve segítette a rendőröket, így sikerült felderíteni az áldozat kapcsolatait, azt, hogy a bűncselekményt megelőző . órákban merre járt, kikkel találkozott, és végül ezeknek az adatoknak a birtokában sikerült elfogni a tettest. Az emberölés elkövetőjének felderítése mellett a helybeliek több olyan személyre is felhívták figyelmünket, akik rendszeresen italoznak, garázda magatartást tanúsítanak — egy részük a mi nyilvántartásunkban is szerepelt már —, így a konkrét bűnügy felderítésén kívül kényszerintézkedéseket is tudtunk foganatosítani. — A megyei rendőr-főkapitányság rendszeresen elismeri a lakosság által nyújtott értékes segítséget. Ennek keretében számos esetben javasoltunk kitüntetésre, illetve részesítettünk jutalomban önkéntes rendőröket, munkás- őröket és segítőkész állampolgárokat. Mészáros János A szocialista országokban, így hazánkban is, a gazdasági fejlődés a nők nagyobb arányú foglalkoztatását eredményezte. Jelenleg Magyarországon a munkaképes korú nők 67 százaléka dolgozik, és ezzel lépett végleg az emberi • élet beteljesüléséhez vezető egyedül lehetséges útra — kezdte tegnap délelőtti vitaindító előadását Turgonyi Júlia, az MSZMP Társadalom- tudományi Intézetének főmunkatársa. Az előadás Vácott, a Híradástechnikai Anya. gok Gyárában, a szakszervezetek Pest megyei hete alkalmából rendezett Munkásnő az üzemben című ankéton hangzott el. Az elnökségben helyet foglalt Galbicsek Károly, az SZMT elnöke, Sófalvi Zoltánná SZMT-titkár, Salamon Já- nosné, az SZMT nőfelelőse és Szeitz János, a gyár szb-tit- kára. A résztvevők többsége vállalati nőfelelős volt. Turgonyi Júlia előadása további részében elmondotta, hogy míg a világon a dolgozók 33 százaléka nő, addig jelenleg Magyarországon a nők részaránya 39,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy vannak gazdasági egységek, amelyben 40—50 százalék, sőt, olyanok is, ahol 70 százalék vagy ennél több a dolgozó nők aránya. Ez új feladatokat jelent a gazdasági vezetők számára. Egyrészt: mert a nők elmaradottságát az egyenlő jog tényleges létezése ellenére sem tudtuk még negyed évszázad alatt sem leküzdeni. Még mindig a férfiaknál hátrányosabb helyzetben vannak a nők a művelődés vagy a közélet területén. Másrészt: mert a nőknek vagy vágyuk, hogy gyerekük legyen, vagy már van, és többségük az anyai gondokkal megterhel- ten látja el mindennapi munkáját. Ide sorolhatók a háztartási teendők is. Turgonyi Júlia ezután a munkát vállaló nők helyzetével foglalkozott. Az a tapasztalat, hogy sok gazdasági vezető a nőkben az olcsó munkaerő lehetőségét látja. Nem egy esetben örül és elősegíti, hogy már 16 éves lány is — orvosi engedéllyel — éjszakai műszakban dolgozzon, nem törődve a további következményekkel. Ezzel szemben a nők megbecsülése — anyagi téren is — azzal kellene kezdődjön, hogy a gazdasági vezetők sorra veszik, milyen embert, lányt, asszonyt vettek fel, hogyan adhatnak neki úgynevezett kifutási lehetőséget, és, hogy az alkálmazott nők anyagiakban is milyen megbecsülést, előrehaladást érhetnek el. Az MSZMP 1970 februári, a nőkre vonatkozó határozata óta sok tekintetben történt előrehaladás. Számos szociális és a nők sorsát. egyebekben javító intézkedésre került sor. Ugyanakkor még nagyon sok a tennivaló az egyenlő bérezés elvének megvalósításában, a szakképzés A megye szakszervezeti könyvtárosainak tanácskozását tegnap a vácrátóti Botanikai Kutató Intézet tanácstermében tartották. Jelen volt Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára, Nagy Sándor, az MSZMP váci járási bizottságának osztályvezetője, Tóth Ferenc megyei könyvtárügyi előadó és B. Csőké Anna, az SZMT központi könyvtárának vezetője. Először Kiss Jenő, az Országos Közművelődési Tanács titkárságának osztályvezetője tartott tájékoztatót a könyvtárak közművelődési feladatairól. Beszélt az országos tapasztalatról, amely szerint viszonylag könnyű egy-egy helyen elérni a 15—25 százalékos olvasóarányt, ezenfelül azonban már minden százalék elérése igen nehéz. Falhívta a figyelmet: változatlanul fontos teendő a munkások műveltségének emelése, amelyet a technikai fejlődés, a nagyobb termelési feladatok és a szabad idő színvonalas felhasználása egyaránt szükségessé tesznek. A sok akadály között viszont számolná kéül a bejárásra fordított idővel, vagy azzal, hogy például az Otthoniépítés munkái és egyéb elfoglaltságok lekötik az embereket. Különösen fontos, hogy a könyvtárosok az eddiginél jobban kapcsolódjanak például az általános iskolákhoz. A szakképzettség jelentősége tovább nő, ehhez kell az előzetes képzés, az, hogy már serdülőkorban az eddiginél többen olvassanak, érdeklődjenek Az idén szeptember 2. és 9. között tartják Lipcsében a hagyományos őszi vásárt, mely több vonatkozásban is túlnő az eddigieken. lényegesen több nyugati kiállító — gyakorlatilag szinte a világ valamennyi számottevő, nagy vállalata részt kíván venni a bemutatón. Ezúttal nyolc műszaki és huszonnégy fogyasztási szektorban mutatják be a termékeket. Otven ország hatezer kiállítójából minden második külföldi. A kiállítási terület nagyobb, mint az elmúlt esztendőben: 270 ezer négyzetméter. A vásáron a i termelőberendezések mellett I körülményeinek fejlesztésében, a munka és anyaság ellentmondásainak a megoldásában, továbbá az anyák szabad idejének a megteremtésében. A haladás kétségtelen és a fejlődésit tekintve o kép egészében nem negatív — mondotta az előadó — azonban a meglevő konfliktusokat fel kell tárni és számolni kell velük. Továbbra is lesznek ebben a harcban kompromisszumok, például a nők éjszakai műszakjának a fenntartásánál. Távlatilag azonban lehet olyan programunk, hogy jobb összhangot teremtsünk a munkabeosztás és a nők természetes életritmusa között. Az előadást követő vitában számos felszólaló elmondta véleményét a nők helyzetéről, munkakörülményeiről, az általánosítható családi problémákról. Ebédszünetben a részvevők megtekintették a gyárban rendezett kiállítást a nők második műszakját megköny- nyítő félkész- és késztermékekből. Meghallgatták a kiállító egységek képviselőinek tájékoztatóját a Nagykőrösi Konzervgyár, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci részlege, a Váci Sütőipari Vállalat és a kosdi Naszály Tsz termékeiről. Utána üzemlátogatás következett, majd a nap a vita folytatásá- I val és a válaszadással zárult. Ideális-e ideálképzésünk? A z üllői ÁFÉSZ KISZalapszervezete nevet választott. A Lengyel Gyula KISZ-alapszervezet tömöríti közösséggé a szövetkezet fiataljait. Lengyel Gyulát választották példaképüknek. S mikor megkérdeztem KISZ-titkáruikat, ki is Lengyel Gyula, mit tudnak róla, zavartan mond el néhány szót, hogy a járási KISZ-bizottságon mondták, adjanak nevet az alapszervezetnek, ők ezt választották, és Lengyel Gyula kereskedő volt, aki harcolt 'a magyar Tanácsköztársaságért. Az Űj Magyar Lexikon azonban elárulja: Lengyel Gyula tanárember volt, a szocialista tanítómozgalom egyik szervezője, alakulásától kezdve tagja a kommunista pártnak, a Tanácsköztársaság idején az Osztrák—Magyar Bank kormányzója, majd pénzügyi népbiztosként a pénzintézetek direktóriumának vezetője. Haláláig a Szovjetunió külkeresedelmi szerveinél dolgozott. A dunaharaszti gimnázium harmadik osztályos tanulója Lenint nevezi meg példaképének. Ennyit tud róla: „Nagy célt tűzött maga elé, s szeretne jobb és nemesebb lenni, mint amilyen”. Az embert külső hatások és belső adottságok alakítják értelmes, önálló ítéletű, dönteni tudó felnőtté. A külső hatások a társadalom hatásai — a társadalom adott erkölcsi szintje termeli a társadalmilag elfogadott, a társadalom számára hasznos ideálokat. A belső impulzusok — jobbára adottságok — s a közvetlen környezet hatásai alakítják legintenzívebben az embert. Ezektől függ, hogy ki kit választ példaképének, illetve általánosabban, hogy kit milyen tulajdonságok fognak meg, ki miért néz föl valakire, miért tiszteli. Természetesen ez a kornak is függvénye, hiszen 'az általános iskolában rajonghatnak Bőrharisnyáért, vagy á többi legendás indián hősért, s lehet, hogy egy hatéves gyereket a kalauz lyukasztója rag'ad meg. Azonban — mint ahogy a pszichológusok tartják — a kamaszkorban az ideál kiválasztása már tantósabb, s bizonyos jellemet takar, befolyásol. S ha valaki nem is választ példaképet, mert „nem akarok hasonlítani senkire”, a környezetében tapasztalt tulajdonságok közül óhatatlanul válogat, szelektál, s így természetesen utánoz is. E zért különösen fontos a példaképképzés. Ami jobbára a tanárok és az ifjúsági szövetség vezetőinek feladata lenne. A szó erős. Példaképet képezni? Ráerőszakolni valakire ideálokat? Haszontalan dolog, s nem célravezető. Azonban a példaképek képzése sokkal áttételesebb: pedagógia. És ennék az indirekt feladatnak sem a pedagógusok, sem. a KISZ-ve- zetők egy része nem felel meg. Nem képesek embereket hozzáférhetően a fiatalok közelébe hozni. A tanárok védekezése: nem adhatnak magukból eleget, az óra negyvenöt perc, s a jól szerkesztett munkafüzet, ábrákkal teli könyv önállóságot igényel a diákoktól, elfaku- lást a tanároktól. A KISZ- vezetők még csak nem is védekeznek: az utóbbi időben ismét sok helyütt formalizmusba, ürességbe csapott át a tulajdonképpeni nevelés, számokban mérnek számokban mérhetetlen eredményeket. Az eszményképállítás hagyományokkal rendelkezik, a hagyományok pedig ebben az esetben elvetendők, mert a szentkultusz jegyeit viselik. Nem elég pozitív előjelekkel elhalmozni egy embert, állóképpé merevíteni egy tulajdonságot, hogy azit elfogadtassuk egy közösséggel. Nem elég névvel ellátni egy KISZ-szervezetet, s nem elég Lenint megnevezni példaképnek — tartalom nélkül, anélkül, hogy megismertetnék, miért lehet vonzó az élete, magatartása. Enélkül az elvárások betartása csupán 'alkalmazkodás, tudatosság nélkül. Nem beépítés, csak „ez keli, ez van” betartás. A nnyit már elértünk: tudjuk:, erőszakkal nem lehet példaképeket teremteni. Ott még nem tartunk, hogy ne direkt, sokszor otromba módon „hajtsuk” a gyerekeket a nagyszerű emberek felé, akiktől épp ezért inkább elidegenednek. A maxizmus az eszmények világát az égből a földre hozta: nem a valóságot akarja az ideálhoz igazítani, hanem az eszményt a valósághoz. Az eszménykép értékek megtestesítője. Amilyen mértékben megvalósul, válhat valódi példává. És ezt még kevesen tudják. Csak példaképeink. Tamás Ervin Vácrátóton tanácskoztak a könyvtárosok Szeptember 2 és 9 között Lipcsei őszi vásár a nyomtatott betű minden értékes lelőhelye iránt. A szakszervezeti könyvtárosok nagy lehetőségek birtokában vannak. A területi könyvtárakkal ellentétben közelebb vannak az emberekhez, köny- hyebben közel férkőzhetnek a bejáró munkásokhoz, igényelhetik a szocialista brigádok segítségét. Különösen fontos feladatuk, hogy azokat a könyveket ajánlják és szerettessék meg, amelyek hatásosan formálják, erősítik az emberekben a közösségi érzést. A vezétő előadás után a könyvtárosok Czine Mihály irodalomtörténésszel és Szako- nyi Károly íróval találkoztak. A beszélgetés témája a többi között a munkás és könyv kapcsolata volt. A továbbiakban neves előadóművészek közreműködésével „Levél a könyvről” címmel irodalmi műsor következett. A könyvtárostalálkozó szép mozzanata volt, amikor a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa jutalomban részesített nyolc könyvtárost, akik 10 éve megszakítás nélkül, áldozatkészen dolgoznak, társadalmi munkában. A jutalma- zottak: Gerstner Károlyné (Vác, Bélésárugyár), Kem~en- cés Károly (Cegléd—Csemői Állami Gazdaság), Kovács Jó- zsefné (Nagykörös, postahivatal), dr. Miskolczi László (Pest megyei Főügyészség), Törekes Pál (Porkohászati Vállalat), Tury László (szentendrei Erdészeti Fa és Vegyesipari Vállalat), Türey Lászlóné (Cegléd, postahivatal), Zórád Hajnalka (Budakeszi Tüdőgyógyintézet). Pacsay Vilmos az NDK bemutatja teljes körű fogyasztási cikkajánlatát is. A szocialista országok változatlanul nagy területet kaptak. A magyar kiállítás középpontjában egyebek között szerszámgépek, Ikarus-autó- buszok, Csepel-teherautók, garázsipari berendezések, különféle műszerek állnak. Mindezt dr. Kurt Rödiger kereskedelmi tanácsos mondta el tegnap az NDK budapesti nagykövetségén tartott sajtó- tájékoztatón. Ez alkalomból áttekintést nyújtottak a szocialista integrációról, ezen belül a magyar—NDK gazdasági kapcsolatok alakulásáról is.
