Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
4 ™%Jtír&ap 1973. AUGUSZTUS Ili? SZOMBAT Egy üzem — egy iskola Anyagi és szellemi gyarapodás Tapasztalatok a ráckevei járásban A ráckevei járásban nem egészen úgy szervezték az Egy üzem — egy iskola mozgalmat, mint másutt. A járási pártbizottság kezdeményezésére az üzemek, termelőszövetkezetek és iskolák képviselődnek találkozóját ugyan természetesen összehívták, de — s erre nem találtunk példát másutt — az értekezlet alkalmából egy kis kiállítást is rendeztek. Ezen a kiállításon olyan egyszerű szemléltető eszközöket mutattak be, amelyeket a járás pedagógusai készítettek. A párt- bizottság és a járási hivatal művelődésügyi osztályának munkatársai, miután a 17 meghívott gyár és szövetkezet vezetője megtekintette a bemutatót, arra kérték a résztvevőket, válasszanak a látott tárgyakból olyan szemléltető eszközöket, amelyek üzemükben könnyen előállíthatok, és készítsék el minél nagyobb mennyiségben a járás iskolái számára. A meghívottak vállalták ezt a munkát. Tizennégyezer szemléltető eszköz így kezdődött a ráckevei járásban az Egy üzem — egy iskola mozgalom. S milyen eredményekkel folytatódott? Az ipari és mezőgazdasági üzemek teljesítették vállalásukat. Az azóta ellett nem egészen egy esztendő alatt összesen 14 ezer 735 szemléltető eszközt készí- | tettek a járás 21 iskolája és ] 9 ezer tanulója számára. Az eszközök értéke több mint félmillió forint; a járási pártbizottság kezdeményezése nyomán anyagilag ennyivel gyarapodtak tehát az iskolák. De az új szemléletű eszközök használata természetszerűleg szellemi gyarapodással is jár. Alkalmazásuk az oktatásban, a tanítási órákon, eredményesebbé, hatékonyabbá teszi a pedagógusok munkáját, megkönnyíti a diákok tanulását. Ennek a gyarapodásnak az értéke felbecsülhetetlen és pénzben kifejezhetetlen. De nem fikció; valóságos érték. Átadás szeptemberben A járás elégedett az eredménnyel, amely lényegesen jobb a vártnál. Különösen a Pestvidéki Gépgyár, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete, a Csepel Autógyár, a cLunavarsányi 'Háziipari Szövetkezet, a ráckevei Aranykalász Tsz és a dunaharaszti Ezüstkalász Tsz dolgozóinak jó munkáját dicsérik. Ök vettek részt legaktívabban az akcióban, ők készítették a legtöbb szemléltető eszközt. A járás háláját és köszönetét úgy is kifejezi majd, hogy az elkészült szemléltető eszközök egy-egy példányát októberben egy ráckevei kiállításon bemutatják a falu és a járás dolgozóinak. A tanulók, illetve az iskolák pedig szeptemberben, a tanévkezdéskor kapják meg — ünnepélyes külsőségek között — az új oktatási észközöket. Együttműködés a falvakban Mindez azonban csak egyik része a mozgalom eredményeinek. A járás iskolái ugyanis — ettől természetesen nem függetlenül, de mégiscsak különválva — együttműködési szerződéseket is kötöttek az üzemekkel; a járás jellegének megfelelően főképpen termelőszövetkezetekkel. Ezek a szerződések is sok segítséget nyújtottak az iskoláknak. A halászteleki iskola például csak úgy tudta napközijének működtetését biztosítani, hogy a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete vállalta a tanulók élelmezését. Viszonzásul — hogy a mintaszerű szerződésnek csak néhány jellemző pontját említsük —, az iskolák tanúlói vállalták, hogy részt vesznek az üzem takarításában és rendbentartásában. De még ennél is érdekesebb pontja a megállapodásnak, hogy az intézet és az iskola közös szakkört indít. A munkához szükséges anyagiakat és tárgyi feltételeket természetesen az üzem biztosítja. Kitűnő a dömsödi iskola és a helyi tsz szerződése is. A tsz — egyebek közt — az iskola új tantermének építéséhez nyújt jelentős segítséget. Hasonlóan tartalmas a dunaharaszti iskola és a hajójavító megállapodása is. A jó eredmények elérésében nagy része volt a községi párt- szervezetek és tanácsok állandó, rendszeres támogatásának: mindkét szerv különös figyelemmel kísérte ezt a munkát. S a mozgalom jövője? A ráckevei járásban az üzemek támogatását ezután is mindenekelőtt a szemléltető eszközök gyarapítására szeretnék , felhasználni, amellett, hogy a tanulók neveléséhez nyújtott segítséget is erősítik. Ismerve az eddigi eredményeket, biztosak lehetünk abban, hogy a mozgalom újabb akciói is sikerrel járnak. Ökrös László A hárompolcos könyvesbolt Ez a kis dunabogdányi utca itt is a keskenyebbekből való. Két percnyire a főúttól, az esztergomi országúitól, ahol a házak előtt végesvégig hosszanti virágágyak futnak s a között gördülnek át a kirándulók kocsijai, itt már a falu mélyén lépked az ember. A mélyén? Az országúitól beljebb valahogy mindenütt a mélyén járok, amolyan igazi kis faluban, ahová nemigen térnek be nyaralók. A háromezer főnyi község egy része üzemi dolgozó: helybeli, más községbeli vagy budapesti üzemekben dolgozik, másik része az Úttörő Mezőgazdasági Szövetkezet tagja vagy egyéb foglalkozást művel. A falu egyéb részein már sűrűn állnak afféle villaszerű kis házak is, köztük egy-egy emeletessel, mely egyre jellemzőbb lesz fal- vainkra. De ebben a kis utcában inkább csak régi falusi házak sorakoznak. Ezért tűnik fel talán, hogy az egyik legalacsonyabb és legfehérebb épületnek az utcára néző egyetlen kis ablaka telistele könyvekkel. Dickens, May Károly, Móricz, Verne, Cseres, Szabó Magda ... Mintha ez a kicsi ablak pótolná a könyvespolcot. De vajon ki olvassa odabenn e könyveket. A Tájegységek ünnepe a megyében A VECSÉSI RUHÁZATI SZÖVETKEZET gyakorlattal rendelkező MŰSZAKI VEZETŐT és közgazdasági érettségivel rendelkező ADMINISZTRÁTORT KERES Jelentkezés csak személyesen. Címünk: Vecsési Ruházati Szövetkezet Vecsés, Somogyi B. út 31/a. . Még nincs vége az idei nyárnak, de máris megállapítható: talán még sohasem, volt ennyire gazdag Pest megye kulturális élete a korábban „uborkaszezonnak” kikiáltott hónapokban, mint most. Május óta szinte egymást érték a különböző rendezvénysorozatok a megye különféle tájegységein. A pomázi szerb napokkal kezdődött május 2-án, s azóta szinte nem múlik el hét jelentős rendezvényre invitáló meghívások nélkül. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük: ráckevei Duna-nápok, dunakeszi művészeti napok, járási nemzetiségi találkozó Dunabogdányban, gyomrai kulturális napok, Nagykőrösi Nyár, abonyi kulturális napok, irodalmi színpadok és ifjúsági klubok találkozói Veresegyházon, no, és természetesen á Szentendrei Nyár egy hónapig tartó, országos érdeklődést kiváltó rendezvénysorozata. Szeptember végéig Sokszínűbbé, tartalmasabbá váltak az idei rendezvények a tavalyiaknál. Már eddig is lényegesen kevesebb volt az olyan program, amely csupán hangzatos címével, nem pedig tartalmával vonzotta a közönséget. Örvendetesen nőtt a szabadtéri hangversenyek száma: már nem csupán Zebegényben és Vác- rátóton rendeztek komoly zenei műsorokat, hanem Viseg- rádon, Tápiógyörgyén, Dunakeszin, Szentendrén, Gödöllőn, Ráckevén, Tápiósze- lén és Pécelen is. És a megye múzeumaiban sem volt nyári szünet. Vácott május óta hat, Ráckevén négy, Dunakeszin öt tárlatot tekinthetett meg eddig a közönség, és Nagykőrösön s másutt sem maradtak kiállítás nélkül a képzőművészet iránt érdeklődők. Azzal kezdtük:-- még nincs vége az idei nyárnak, így a rendezvénysorozatoknak sem, amelyek egészen szeptember végéig tartanaik. ' Vác, Szob, Zsámbék Ma kezdődik — mint erről lapunk 1. oldalán írunk — a váci járásban a szakszervezetek megyei hete. Augusztus 11-től 19-ig Vác városa, Du- j nakeszi és Vácrátót ad ott-1 hont a tartalmasnak ígérkező programoknak, amelyek kere-1 tében szocialista brigádok vetélkedőjétől a szakszervezeti könyvtárosok megyei tanácskozásáig ki-ki megtalálhatja majd az őt leginkább érdeklő programot. Már megkezdődtek az előkészületek az augusztus 18— 20. közötti szobi napokra, amelyeken — a hagyományokhoz híven — a fő helyet a határmenti nemzetiségi művészeti és sporttalálkozó foglalja eL Ugyancsak ekkor rendezik a Zsámbék és környéke kulturális napokat. A gazdag programban mezőgazdasági szakemberek tudományos tanácskozása, tárlat, énekkari hangverseny, nemzetiségi csoportok és irodalmi színpadok bemutatója is szerepel. Színjátszónapok A hónap kiemelkedő ése- ménye lesz Visegrádon augusztus 25—26-án: az országos színjátszó napok tíz, meghívott együttes bemutatóival. Pest megyét a száz- halombattai DKV Barátság művelődési ház Villon irodalmi színpada és a monori József Attila Gimnázium együttese képviseli. A százhalom- battaiak Uram, nem látta Magyarországot?, a monoriak pedig Lépcsők című műsorukkal lépnek dobogóra. Szeptember négy jelentős programsorozatot ígér: 8— 9-én rendezik meg a már hagyományos gödi Fészek emléknapokat, amelyek programjában úttörő—veterán találkozó, filmbemutató és hangverseny is helyet kapott. Ugyancsak szeptember 8-án kezdődik szabadtéri hangversennyel aiz idei Fóti Ősz. A több mint egyhónapos programban Petőfi-emlékmű- avatás, Lőrinc Vitus és M. | Szabó László tárlata, Kónya Lajos- és Berda József-em- lékest, Jancsó Adrienne és Nagy Attila előadói estje szerepel. Az idei fóti párbeszéd témája pedig a családi életre nevelés lesz. Mányoki-év forduló Egy héttel később, szeptember 15—16-án a hegyek közé zárt kis falu, Szokolya ünnepli nagy szülöttét, Mányo- ki Ádám festőművészt, születésének 300. évfordulója alkalmából, A program emlék- kiállítás megnyitásával kezdődik, majd lengyel—magyar barátsági esttel folytatódik. A váci járás középiskolásai részére vetélkedőt rendeznek Mányoki életéről, munkásságáról, majd megkoszorúzzák a festő szülőházát. Nagyon gazdagnak ígérkezik a szeptember 24-én kezdődő s másfél hónapig tartó Ceglédi Ősz. Kossuth Lajos ceglédi beszédének 125. évfordulója alkalmából emlék- ünnepélyt rendeznek, amelyen Kossuth híres beszédét Bessenyei Ferenc mondja el. Kiállítás nyílik a múzeumban Kossuth portréi címmel, s tudományos tanácskozás lesz a mezőgazdaságról és a közoktatásról. A művészeti rendezvények sorából kiemelkedik a 25. Színház, a budapesti Irodalmi Színpad műsora, a Magyar Rádió gyermekkófu- sának hangversenye, valamint a Néphadsereg Központi Művészegyüttesének fellépése. P. Pbarna »deszkakerítésen nem látok át, a barna deszkakapu résein kukucskálok hát befelé. A hosszanti parasztház vége- felé egy szokatlan kis táblán tűnik szemembe, egyetlen szavas feliratát úgy mázolták rá fekete festékkel. KÖNYV- ÁRUSÍTÁS. Nem tudom megállni, hogy ne nyissak be a kapun. Hiszen ez nem könyvesbolt. Talán valami magán böngészde? De akkor miért árusít új könyveket? fekete ruhás, Az udvaron fekete kendős öreg parasztasszony üldögél, két nagy könyv előtte a mellette álló széken. Ez már valóban különös. Ez talán holmi olvasóudvar itt? Ráköszönök és megkérdezem, hogy mit olvas. — Hát a Bibliát — feleli természetes hangon. — Magyarul és tótul. És ami szép, ami különösein megfogja őt, azt kimásolja belőle egy papírra. És felmutatja a kis papírszeleteket, melyre szép, olvasható betűkkel lerótta a legszebb részeket. — Hagy éves a néni? — Kilencven. Időközben egy kislányka riasztott egy fehér hajú, kedves, mosolygós arcú asszonyt, aki most elém jön: — Könyvet tetszik vásárolni? — Hát azt is szeretnék ... De őszintén szólva meglepődtem azon a kis ablak-kirakaton és a „Könyvárusítás” — feliraton. Magánkönyvesbolt? — Dehogyis! — feleli. — Az Állami Könyvterjesztőtől kapom a könyveket, Szentendréről, és itt vásárolják a falubeliek. — És vásárolják? — Hát persze! — Hány olyan könyvet is kémek, amit én is hába keresek mór Szentendrén, elfogyott... pjr-----T ., , ■■ a parányi he| Bemegyünk | íyiségbe, ahoi-------------------- három kicsi kön yvespolcon állnak a könyvék. Megragad a kép. — Ne haragudjon már, ha megkérdem, de hogy jött erre a gondolatra, hogy könyvfiókot nyisson ebben a parányi szobában? — Szeretek olvasni magam is — válaszolja. — Meg az élet is úgy hozta... A felvidéki Somorjáról települtünk ide 1947-ben. Egy fiam van meg egy lányom. Az uram a szomszéd szobában sütötte a kenyeret, aztán a bogdányi tsz kertészetében dolgozott. Némi nyugdíjat is kapok utána. Meghalt. Akkor a vöm — aki a MÁV-nál van és maga is nagyon szeret olvasni, a lányom meg a könyvhéten mindig a Nyugati pályaudvaron árulja a könyveket — azt tanácsolta, hogy én is árusítsak könyveket. Elmentem hát a szövetkezetbe s megkérdeztem, adná- nak-e nekem bizományba. Azt mondták, ők ilyennel nem foglalkoznak. Akkor elmentem Szentendrére, s ott megkaptam a kívánt könyvkészletet. A tanácselnöktől megkérdeztem, engedélyezné-e, hogy az Állami Könyvterjesztő könyveit árusítsam a falubelieknek. „Hol? — kérdezte tőlem. Hát odahaza, az egyik pici szobában — feleltem. Ha elmennek magához és megveszik a könyveket, annak csak örülnék” — mondta. A fiam a szentendrei MÁVAUT-állomás helyettes főnöke, ő hozza haza a könyveket, amikor új könyveket kapok.------—------- az öreg néni, — Kl CZ aki az udvar- ban a Bibliát olvassa? — A menyem nagyanyja. Kilencvenéves, még megkapálja a veteményt, öntözd a virágokat és a Bibliát olvassa. A kis toldaléképületben meg a sógornőm lakik. Kilencvenhá- rom éves. ö még mindig regényeket olvas. Hát így élünk itit. — És kik olvasnak a faluban? — Sokan. Fiatalok és öregek egyaránt. Rámutat az egyik polcra. Egy nagy becsomagolt könyv fekszik ott. A burkolópapíron egy név: Elség Erzsébet. — Ki az? — Egy szövőnő. Az Új Magyar Lexikonra is előfizetett, most annak az új példánya érkezett meg — A másik Üj Magyar Lexikon burkolópapírján: Fehérhegyiné ... — Az kicsoda? — Az óvodát takarítja. Egy lakatos felesége. Most építettek fel egy igen szép házat. A berendezéshez most már a szép könyv is hozzátartozik. Mert erre is adnak már a faluban. Meg aztán a lexikonban sok mindent megtalál az ember, ami érdekli... Közben bejön egy csinosan öltözött nő. Nyilván ő is jó ismerős, mint mindenki, aki ide belép. Egy kis német—magyar szótárt vásárol, és egy magyar—angolt is szeretne. Az most nincs. — Majd kifizeti — mondja Kubis Jánosné, mert így hívják a fehér hajú asszonyt. — Odaadom most... — Eh, ráér! — Nem, inkább most. Ne csináljak tartozást, ha nem szükséges! És mert itt csupa ismerős vásárol, hát hitelbe is elviheti a könyvet. Nem kell senki után mennie a termelőszövetkezetbe vagy a Textilfonóba. Mindenki behozza a tartozását. A forgalom tizenhárom esztendő során megnőtt, de a kicsi állományt tekintve nem haladhatja meg Kubdsné havi jövedelme a néhány száz forintot. — Megéri? — kérdem kicsit zavartan. — Hát persze! — feleli. Én is olvasok. Szeretek is olvasni, meg el is kell olvasnom a könyveket, hogy olyat tudjak adni, amilyet keresnek. Akad fiatal fiú, aki csak úgy kéri: „Szerelmesei adjon!” Hát tudni kell, melyik könyv története szerelmes. leemelek egy könyvet a polcról, May Károlytól „Az Ezüst-tó kincsé”-t, a kisfiamnak. örvös Lajos Felállók, FELVESZÜNK NŐI ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐ, CSŐSZERELŐ, FELVONÓSZERELŐ, HEGESZTŐ, MÉRLEGJAVITŐ, ESZTERGÁLYOS és LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. GYÜMÖLCSÉÉ FOZELÉKKONZERVCYÁR Dunakeszi, Vasút u. 11. Augusztus 18-ig ■ ' >; ■ ■ ■ , «3$ /rí» • *íc£i ■ iir - . x 3 'VT. Méteráruk, készruhák, cipők, kötöttáruk, fehérneműk, strand- és divatcikkek 30-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓKA PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜí