Pest Megyi Hírlap, 1973. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

Nyolc szocialista ország pártvezetőinek baráti találkozójáról I A Krím-félszigeten július 30—31-én megtartották a szocialista országok kom- * munista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke; Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke; Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, vala­mint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Poli­tikai Bizottságának póttagja, a központi bi­zottság titkára és Konsztantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozó részvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasá­gi és ideológiai együttműködés kérdéseit. Át­fogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is. H A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia ■ Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Ro­mán Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának vezetői megállapították, hogy az 1972 júliusában meg­tartott Krím-félszigeti talál­kozó óta eltelt idő alatt jelen­tős sikereket értek el a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzé­sek, a testvérpártok kong­resszusain elfogadott határo­zatok, az SZKP XXIV. kong­resszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befeje­zése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetkö­zi jogi elismerése, Csehszlová­kia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése, Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tarto­zó országok békeszerető poli­tikája befolyásának növeke­dését. E politika megvalósításá­ban, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy sze­repet töltöttek be a testvér­pártok és a szocialista orszá­gok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utób­bi időben megrendezett talál­kozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájé­koztatást adott az SZKP Köz­ponti Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott bé­keprogram megvalósítása ér­dekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban és Franciaországban nemrégiben tett látogatások­ról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodá­sokról, egyebek között a nuk­leáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyez­ményről. A testvérpártok ve­zetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hoz­zájárulását e fontos nemzet­közi jelentőségű politika meg­valósításához. Levonták az általános kö­vetkeztetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelen­tős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nem­zetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elvei; ki- szélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között; kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdu­lását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel meg­szilárdítani a nemzetközi szín­téren végbemenő pozitív vál­tozásokat. következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződé­seket, szüntelenül előre ha­ladni a fő cél. az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív esvüttműködését. megerősítet­ték azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet sikerét. Pozitívan ér­tékelve a Helsinkiben meg­tartott előkészítő konzultá­ciók és az európai értekez­let első szakasza a — a kül­ügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a test­vérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai bé­ke megteremtésébe vetett nagy reményeiket fűzik, amennyiben megvan a részt­vevőkben a jóakarat, már eb­ben az évben teljes egészé­ben véget érhet. Annak érde­kében, hogy a legnagyobb po­litikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, an­nak zárószakaszát legmaga­sabb szinten kellene megren­dezni. A szocialista országok ál­lást foglalnak az európai ál­lamok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkrimi­nációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibon­takoztatása mellett, minden ország társadalma közötti át­fogó és sokrétű érintkezés mellett, a turisztika, a sport­kapcsolatok ösztönzése, a kul­turális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítá­sa és a népek közötti kölcsö­nös megértés nevében. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek minden ál­lam szuverenitása szigorú tisz­teletben tartása, a belügyeibe való be nem avatkozás kere­tei között kell fejlődnie, figye­lembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és külön-külön mindegyik érde­keinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizáló­dik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé válása törté­nelmi feladatának megoldásá­ban, a föld békéjének megszi­lárdításában. A szocialista országok kö­vetkezetesen síkraszállnak azért, hogy a politikai enyhü­lés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a küszöbön álló, ez év ok­tóberében Bécsben megtartan­dó tárgyalásoknak a közép­európai fegyverzet és fegyve­res erők csökkentéséről. A szocialista országok elen­gedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezeté­nek kiszélesítését, az egész vi­lágra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió terem­tette konflikutushelyzetek ha­ladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy vala­mennyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapo­dást; biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetősé­gét, hogy maguk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indo­kínában; kifejezték internacio nalista szolidaritásukat a viet­nami néppel, azt a készségü­ket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK-val a testvéri együtt­működést. Továbbra is az egyik leg- kiélezettebb probléma a kö­zel-keleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivon­ják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinái arab nép függet­lenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműkö­dése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvé­(Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . AZ M$ZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ÄRA 80 FIIJ.ER 1913. AUGUSZTUS 1., SZERDA Szimferopol jL. /. Brezsnyev és Kádár János megbeszélése Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára kedden a Krímben talál­kozott Kádár Jánossal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón a szovjet párt- és kormánykül­döttségnek 1972 őszén Ma­gyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyíté­sének és a sokoldalú szovjet— magyar együttműködés továb­bi fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű talál­kozót a megvitatott kérdések­ben való teljes nézetazonosság jellemezte. Moszkva Béke-világkongresszus: október 25-től 31-ig Kitűzték a moszkvai béke­világkongresszus időpontját. Mint Romes Chandra, a Béke­világtanács főtitkára, a ta­nácskozás nemzetközi előké­szítő bizottságának elnöke a szovjet fővárosban bejelentet­te, a békeerők világkongresz- szusát október 25-e és 31-e között tartják meg. Kedden Moszkvában, a Ba­rátság Házában a béke-világ- kongresszust előkészítő nem­zetközi bizottság végrehajtó bizottsága sajtóértekezletet tartott. Romes Chandra el­mondotta a sajtó képviselői­nek, hogy a békefórum elő­készületei jól haladnak. Ezt állapította meg az előkészítő bizottság is, amely jelenleg Moszkvában tanácskozik. Mint ismeretes, a béke-vi­lágkongresszust az előzetes tervek szerint október elején tartották volna meg. Az elő­készítésben részt vevők azon­ban úgy ítélték meg, hogy az október 25- és 31-e közötti időszakban ígérkezik a leg­kedvezőbbnek a kongresz- szus megtartása — jelentette ki Chandra. A BVT főtitkára közölte, hogy a békeerők világfóru­mára eddig 80 szervezet je­lentette be a részvételét, ösz- szesen 98 országból. Elutazott hazánkból Kurt Waldheim Az ENSZ főtitkára Budapestről Prágába érkezett Magyarországon tett hivata­los látogatását befejezve kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, akit útjára elkísért fe­lesége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tar­tózkodott vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren búcsúztat- j ták; ebből az alkalomból ma- i gyár nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. I A vendégek búcsúztatására a I házigazdák képviseletében megjelent Péter János kül­ügyminiszter, Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, Szarka Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője, dr. Kőmíves Imre nagykövet, hazánk genfi állan­dó ENSZ-képviseletének ve­zetője, továbbá a Külügymi­nisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott volt AGROKER-prognózis A jó nyári e az őszre is elegendő alkatrész Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák és Tadeusz Hanu- szek lengyel nagykövet, vala­mint dr. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A budapesti megbeszélése­ken — mint azt a Külügymi­nisztérium kedden kiadott saj­tóközleménye hangoztatja — ismertették egymással nézetei­ket a nemzetközi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi kapcsolatok to­vábbi megjavításában, az eu­rópai helyzet, különösen az európai biztonsági és együtt­működési konferencia, a közel- keleti és a délkelet-ázsiai hely­zet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a soron következő ENSZ-köz- gyűlés napirendjén levő fő té­mákra. Foglalkoztak a magyar rész­vétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtit­kárnak alkalma volt tapasz­talni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt tanúsított komoly érdek­lődését. Mielőtt a vendégeket vivő repülőgép =_14 órakor — út­nak indult Budapestről Prágá­ba, Kurt Waldheim Tóth Fe­rencnek, az MTI diplomáciai tudósítójának kérdéseire vá­laszolt. (A válaszokat lapunk 2. oldalán közöljük.) Budapestről Prágába érke­zett Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár. A prágai repülőtéren Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter fogadta. Lényegében túljutottunk az aratáson, amely — ezt már bízvást elmondhatjuk — a vártnál jobban sikeredett, a tavalyinál is nagyobb hoza­mokkal fizetett Pest megye legtöbb gazdaságában. Kétség­telen, hogy ehhez tekintélyes mértékben hozzájárult: az idén a korábbinál ke­vesebb alkatrész hiány­zott, s az is pusztán át­menetileg, vagyis nem kellett állniok a kombájnoknak. Ám a betaka­rítás dandárja még csak ez­után következik: a nyárinál föltehetően kedvezőtlenebb időjárás közepette olyan, szintén nagy termést ígérő nö­vényeket kell fedél alá jut­tatni, amelyek gépesítése még jócskán elmarad a gabonáké­tól. Mit ígér a Pest—Nógrád— Komárom megyei AGROKER vállalat? — Talán először vessünk egy pillantást az eddigi gép­vásárlásokra — mondja Pol- i gár József igazgatóhelyettes. — Az aratás megkezdéséig 61 kombájnt szállítottunk a megrendelőknek, de való igaz: a pótlólagos igények­nek nem tudunk maradéktala­nul eleget tenni, főként NDK- kombájnokból volt hiány. Traktorból viszont az első félévben 380-at értékesí­tettünk; 1972 első hat hónapjában 333 traktort adtunk el, tehát je­lentősen megnőtt a vásárlási kedv. Keresletnövekedés volt tapasztalható szállítóeszkö­zökből is, hiszen a tavalyi 252 helyett az idei első fél esz­tendőben 366-ot adtunk el, különféle pótkocsikból. Ami az alkatrészeket illeti, az el­látás javulását tükröző adat: az elmúlt év júniusában és júliusában, ügyeleti szolgála­tunk idején, hozzávetőleg 765 ezer forint értékű alkatrészt forgalmaztunk, míg az idén, az említett időszakban 1186 ezer forint volt e forgalom ér­téke. Megfelelő választékú és mennyiségű alkatrészek­kel rendelkezünk az őszi munkát segítő gépek ki­javításához is. — A következő hetekben nyilván megnövekszik a mű­trágyaigény is... — Pest megye gazdaságai az első félévben 9 százalékkal több műtrágyát vásároltak, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az első negyedévi zökkenők után a második ne­gyedévben javult a helyzet, s a félév végére rendeződtek a szállítások. A komplex mű­trágyák iránti keresletnek nem tudunk minden esetben, a kívánt összetételben megfe­lelni, ám a fejlődés itt is je­lentős, hiszen a tavalyi 8490 tonnával szemben az idei első félévben 15 475 tonna komp­lex műtrágyát értékesítet­tünk. Az őszi munkákhoz szük­séges műtrágyát folya­matosan szállítjuk meg­rendelőinknek, de további rendelést már csak a negyedik negyedévre tu­dunk elfogadni. Az 1974-re befutott igények az ideire ter­vezetthez képest 11 százalé­kos emelkedést jeleznek Pest megyében. i K. N. Népek Barátsága Érdemrend az Oroszországi Föderációnak Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, kedden átadta az Oroszországi Föde­rációnak a Népek Barátsága Érdemrendet. Az ebből az al­kalomból a Kremlben tartott ünnepi ülésen Nyikolaj Pod­gornij mondott beszédet. Kedden a Kremlben befe­jeződött az Oroszországi Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A tanácskozá­son részt vett Nyikolaj Pod­gornij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. Szezon a Pest megyei építőtáborokban Néhány brigád ráduplázott Az országos szervezésű köz­ponti KISZ-építőtáborok mel­lett Pest megyében két, helyi erőket mozgósító táborban is végeznek önkéntes társadalmi munkát a fiatalok. Sződligeten működik a Pest megyei KISZ- bizottság 80 fős tábora, ahol a megye minden részéből érkező szakmunkástanulók segítenek a megyei KISZ-vezetöképzö iskola építkezésén. Ügy terve­zik, hogy az építőtáborosok közreműködésével még a nyá­ron sikerül befejezni az alapo­zást és a közművesítés föld­munkáit. A fiatalok jól érzik magukat, olyannyira, hogy né­hány brigád még a következő turnusra is jelentkezett mun­kára. Vácott a városi KlSZ-bizott- ság szervezett „rendhagyó” tá­bort, ugyanis a fiúk naponta hazulról járnak dolgozni a művelődési központ építkezé­sére. Az e héten záró tábor­ban részt vettek, illetve részi vesznek a város minden kö­zépiskolájának diákjai, illet­ve a szakmunkásképző intéze* hallgatói is. Mindannyian soka: segítettek elsősorban a föld­munkákban. A váci fiataléi tehát méltán tekinthetik majf magukénak az új, korszerí művelődési központot, hiszer építéséhez két kezük munká­jával is hozzájárultak. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Fock Jenő. a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Bozi Lajost, hazánk Banglades Népi Köztársaságba kijelölt első nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomás­helyére.

Next

/
Thumbnails
Contents