Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

1973. JÚLIUS 10., KEDD Pi.^1 MEC <JCúiap Árak és remén fék ff zöldség-gyümölcs piacon Beszélgetés a MÉK igazga lójával Meglehetősen — immár évekre visszatekintve — állan­dósult panasza a piacra beté­rő, onnan eltávozó háziasz- szonynak, hogy magasak a zöldségárak. Az dén is így van, jóllehet a -zabadföid; növények még csak eztán, jú­lius második felében futnak be a standokra, — 'ehet, hogy akkor radikálisan megfordul a f mai vásárcsarnoki helyzet­kép. Májusban a szárazság miatt „összeért” a zöldség, s néhány napos dömpimg után ismét fölszöktek a piaci árak; a hűvös-szeles június pedig hátráltatta a növények érését. Biztató szerződések Horváth Mihállyal, a Pest megyei MÉK igazgatójával ar­ról beszélgetünk, vajon miként sikerül az idén kielégíteni a fogyasztói igényeket? — Pest megye gazdaságai­ból 6400 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt ter­veztünk megvásárolni, ezzel szemben 7000 vagon árura si­került szerződést kötnünk — mondja az igazgató. — Ha te­hát ezek a szerződések meg­valósulnak, kötelezettségeink is teljesíthetők. Ez még abban az esetben is így van, ha nem minden gazdaság tudja produ­kálni a vállalt mennyiséget Ezért aztán mindössze 600 va- gonnyi portékát kell beszerez­nünk az ország más megyéi­ből : főként burgonyát és al­mát, immár az őszi tárolások­hoz, elsősorban Szabolcs— Szatmárból. A Pest megyei alma ugyanis javarészt export­ra megy, hadd említsem meg a dánszentmiklósi, túrái, kiskun- lacházi almáskertek termésé­nek jó minőségét. Mi tagadás, a Pest megyei MÉK többi társával szemben kétségkívül hátrányos hely­zetben van, ugyanis a főváros, valamint a konzervgyárak és hűtőházak közelsége azzal jár, hogy a gazdaságok egy része elkerüli a MÉK háza táját, közvetlenül igyekszik értéke­síteni áruját. A zöldborsó ter­mesztését például ma már gé­pesítették, ám ez a borsó csak­is konzervgyárba mehet: amit a háziasszonyok vásárolnak, azt kézzel kell leszedni, s a háziasszonynak otthon a hü­velyből kifejtem. Kétségkívül elavult módszer ez, de mind­addig, amíg nincs meg a tel­jes hűtőlánc — vagyis a ke­reskedelemben és odahaza — addig ez a szisztéma lehetsé­ges csak. Ráadásul az 1971. de­cemberében megalkotott kor­mányhatározat is elsősorban a konzervgyáraknak kedvezett, hiszen a felvásárlási árakat ott emelték, jóllehet kétségte­len, hogy a piaci árak is nö­vekedtek. Mennyiben? Taüózás az ártáblán Horváth Mihály a július 3-i árjegyzéket veszi elő, s ebből a többi között kitűnik, hogy már — de ez csak az utóbbi napokra jellemző —, koránt­sem egyértelműen vigasztalan a kép, sőt némely termék ese­tében alacsonyabbak a fo­gyasztói árak a tavalyiaknál. Igaz, hogy a rózsakrumplinak a tavalyi 4,20 helyett ezen a napon 4,80 forint volt az ára, de az is tény, hogy a múlt hé­ten még hat forint fölött járt. Magasabb a zöldpaprika ára: a tavalyi 1,20-szal szemben 2 forint darabonként, de július 4-től megkezdték a kilós áru­sítást is, mégpedig 40 forintért. Tovább tallózván: főként az importnak köszönhető, hogy a tavalyi 28-cal szemben az em­lített napon 24 forintba került a paradicsom kilója. Meghök­kentően alacsonynak mondha­tó az uborka ára: tavaly 7 fo­rint, az idén 3,80 volt a ková- szolni való, s 6 helyett 2,20 a salátának való, Néhány gyümölcs ára: 19 helyett 12 forint az ősziba­racké, a tavalyival azonos — 24 forint — a málnáé, amely­ből jó a termés, s a felvásár­lási árral, a nékik adott 19 fo­rinttal általában elégedettek a termelők is. Horváth Mihály elmondja, amíg a korábbi esz­tendőkben válósággal futottak a málna után, hogy piacra vi­hessenek belőle, az idei év az első, hogy viszonylag — a jú­niusi esők hatására! — bőséges a kínálat, A MÉK jóval többet vásárol az idén mind málná­ból, mind szamócából, mint tavaly: 50—50 vagonnyit. Jó termés ígérkezik paradicsom­ból is, ezt már a hét vége felé érezni fogják a háziasszonyok. Arrésmagyarázat Most tehát a melegágyi, fó­lia alatti, s a szabadföldi ter­melés közti periódus napjait Beolvasztás előtti kiárusítás A vállalatok, a szövetkezetek, a javítóműhelyek, a motorkerékpár-tulajdonosok most kedvezményes áron vásárolhatnak használatlan Csepel, Pannónia és Danuvia motorkerékpár-alkatrészeket vázakat, üzemanyag-tartályokat, hengereltet, dugattyúkat és ezernyi egyéb motorkerékpár-alkatrészt, továbbá bontásból származó, használt Csepel 350-es és 450-es, NYSA, ZSUK és ROBUR tehergépkocsi-fődarabokat, alkatrészekét (motor, futómű, gumi stb.) a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI 'JmTíefi) NYER5ANYAEHASZN0SÍTÓ VÁLLALAT SZAKTELEPÉN. ALSÖNÉMED1, Marx Károly u. 114. A szaktelep elérhető a budapest-kecskeméti úton (E 5-ös főközlekedési útvonal). A távolság: Soroksártól 6 kilométer. Árusítás: szombat kivételévei mindennap 7.30-tól 14 óráig. éljük, ilyenkor még viszony­lag magasak az árak. S mi­lyen az a termelőktől sokszor emlegetett árrés? — 1970-ben 22, 1971-ben 20, s tavaly 18,3 százalékos volt az árrésünk — mondja Hor­váth Mihály —, vagyis csök­kenő a tendencia. Ezt a meny- nyiség növelésével, valamint az egy mázsára jutó költségek csökkentésével sikerült elér­nünk, vagyis a jobb gazdálko­dással. — Ne feledjük azonban, hogy a MÉK voltaképpen nagykereskedelmi vállalat, te­hát a kiskereskedelem árrése ezt még külön terheli... — Valóban, az általunk megvásárolt termékek 90 szá­zalékát továbbadjuk a Zöldért­nek, a Hungarofruct Vállalat­nak, és így tovább. Hozzávető­leg 100 millió forintos értékű forgalommal azonban a MÉK is részt vesz a kiskereskede­lemben: itt mindössze 12,47 százalékos az árrésünk. A fogyasztó — de a termelő is — persze azt látja, hogy a közbeiktatott cégek haszna, az a bizonyos „rés” még mindig tetemes. Hiába alkalmaz vi­szonylag szerény, mondjuk néhány forintos kulcsot a MÉK, ha a tőle vásárló kiske­reskedelem ezt megtetézi még jó néhány, olykor egyáltalán nem szerény forintokkal... Ezért foglalkozik az új gyü­mölcstermesztést kormányha­tározat külön is a kereskede­lem jobb összehangolásának tennivalóival. Ebben a téma­körben egyéb intézkedések is várhatók. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban éppen most foglalkoznak a különféle gyümölcsök, a burgonya kereskedelmének javítását célzó tervekkel. Ügy tudom, a MÉK vállalatokat ar­ra kívánják ösztönözni majd, hogy ne csak általában legye­nek érdekeltek a forgalom nö­velésében, hanem ezen belül a legfontosabb termékek legye­nek mérvadói a ■prémiumnak. Csak a piac felén A következő hetek prognózi­sáról ugyan részben már szól­tunk, remélhető, hogy egy-két héten belül csak-csak alázu­hannak a mai fogyasztói árak. Addig is azonban: részben a konzervipar, részben az export rovására igyekszik a közvet­len fogyasztói igényeknek ele­get tenni az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem, amelyről azonban tudni kell, hogy — hozzávetőleg — pusz­tán 50 százalék erejéig uralja a piacot Ha tehát valaki úgy találja, hogy a vázlatosan kö­zölt július 3-i áraknál maga­sabban vásárolt, úgy ezt min­dén valószínűség szerint a magánkereskedőknél tette. Keresztényi Nándor VÁROSPOLITIKA Á százhalombatfaiak cselekvési programja „A várospolitika a város kü­lönböző dolgozó csoportjai ér­dekeinek, a marxista—leninista párt koncepciója alapján, a vá­rosi tanács által létrehozott szintézise. A várospolitika tárgyában ho­zott döntés egyrészt társadal­mi, másrészt állami-politikai állásfoglalás, a városi élet megszervezésének cselekvési programja, irányvonala.” (Dr. Madarász Tibor: Vá­rosigazgatás és urbanizá­ció.) Egy város lakosságának, a különböző társadalmi osztá­lyok, rétegek, kisebb és na­gyobb dolgozó; csoportok érde­keinek egyeztetése, a városi élet politikai, társadalmi és közigazgatási irányítása min­dig és mindenütt sok energiát, hozzáértést, politikai érzéket igényel. Hát még olyan város­ban, ahol tízegynéhány esz­tendeje még kukoricatáblák zöldelltek az új lakónegyed helyén, s ahol a falusi ősla­kosság legfeljebb bejáróként ismerhette az ipari munkát! Alig másfél évtizede, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga elhatározta az energetikai és vegyipar gyors ütemű fej­lesztését, s hogy a kormány és a Gazdasági Bizottság Százha­lombattát jelölte ki e fejlesz­tés egyik színhelyének. Tíz év sem telt bele, és a határozat testet öltött: felépült a Barát­ság kőolajvezeték hazai vég­állomása, a Dunai Kőolajipari Vállalat, s mellette a Duna- menti Hőerőmű Vállalat. A két nagy beruházás, s a továbbá fejlődés távlatai mesz- szi vidékről is idevonzották a munkahelyet, boldogulást ke­resőket. A lakosság néhány év alatt megtöbbszöröződött, s az évtized végére munkakörül­mények, életmód és igények tekintetében egyaránt kinőtte a „régi ruhát”. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsa ezért 1970. április 1-i hatállyal vá­rossá nyilvánította Százhalom­battát. A munkások érdekeinek megfelelően A várossá nyilvánítás után a munka szemlátomást meg­gyorsult. A városi pártbizott­ság azonnal megkezdte a vá­rosfejlesztési tevékenység összehangolását, elősegítette a társadalmi-politikai életben nagy szerepet játszó tömeg­szervezetek, társadalmi szer­vek városi testületéinek kiala­kítását. A IV. ötéves terv fel­adataival kapcsolatos elvi ál­lásfoglalásban a városi párt- bizottság hangsúlyozta: Száz­halombatta munkásváros, a fejlesztési elképzeléseket te­hát a munkásság érdekeivel kell egyeztetni. A beruházások második szakasza, valamint újabb vál­lalatok — köztük a Nagynyo­mású Kutató Intézet — terve­zett idetelepítése rövidesen módosításokat igényelt a la­kásépítési tervben. A város párt- és tanácsi szerveinek kezdeményezésére a Gazda­sági Bizottság az eredetileg tervezettnél több lakás építé­sének, és járulékos beruházá­sainak befejezési határidejét 1976 végére módosította. Ez idő alatt a központi keretből 1230, vállalati együttműködés­sel 130, a munkáslakásépítési- akció keretében 100, magán­erőből pedig 120 — összesen 1580 — lakást kell felépíteni a városban. Átadnak továbbá egy 12 tantermes iskolát, egy 100 személyes óvodát, 60 sze­mélyes bölcsődét és egy 17 munkahelyes szakorvosi ren­delőt. A város demográfiai és szo­ciológiai adottságai, lakossá­gának összetétele és gyors üte­A III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLASAT októberben megnyíló váci msAmsró áuomására előjegyzést, illetve előfelvételt hirdet AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: autósmérnök és technikus, adminisztrátor, gépkocsiszerelő, villanyszerelő, karosszérialakatos, fényező, kárpitos, hálózati villanyszerelő, TMK-lakatos, fűtés- és vízszerelő, olajkazán-fütő, raktári dolgozó, szervizmunkós, portás, éjjeliőr és segédmunkások. Jelentkezés: AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT Munkaügyi Osztályán (Budapest XIV., Miskolci u, 157—159.) mindennap a munkaidő alatt, illetve a Váci Karbantartó Állomáson (Vác, Felszabadulás u.) minden csütörtökön 9-től 13 óráig. KORSZERŰ MUNKAFELTÉTELEK mű növekedése — olyan té­nyezők, amelyek nem egysze­rűen befolyásolják, hanem meghatározzák a várospoliti­ka irányát, tartalmát. A népesség számának alaku­lása, a korszerű nagyipar je­lenléte és a jó munkakörül­mények által keltett igények — egyfelől, ugyanakkor a já­rulékos beruházásokra fordít­ható korlátozott anyagi eszkö­zök — másfelől, sok gondot okoznak a várospolitika ki­alakításában. E gondokat ma még a helyi erőforrások kon­centrálásával, a lakosság szé­les körű társadalmi összefogá­sával sem tudják kielégítően orvosolni. Sajátosan százhalombattai probléma — legalábbis a me­gye többi városához viszo­nyítva — a nők foglalkozta­tásának gondja. A város aktív keresőinek száma: 5100; ez — a bejáró és az időszaki dolgo­zókat nem számítva — az össz­lakosság 62 százaléka. Ám az aktív keresőknek mintegy 70 százalékát a nehézipar foglal­koztatja. Mintegy ezren dol­goznak összesen a helyi ipar­ban, a városgazdálkodási vál­lalatnál, a szállításban, a hír­közlésben, a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Köz­vetlenül a mezőgazdaságból mindössze 200 ember él. A nyugdíjasok és a háztartásbe­liek aránya megközelíti az összlakosság’ 10 százalékát. Tény. hogv kevés a munkaal­kalom a nőknek. A Ruhaipari 1 feladatként kezeljék. A tömegkapcsolatok szélesítése Ktsz idetelepült részlege — amely jelenleg csaknem 200 nőnek ad munkát — enyhí­tette, de nem orvosolta ezt a gondot. A város vezetőinek ezért minden erejükkel elő kell segíteniük a könnyűipari üzemek letelepítését Kiemelt feladat: a lakásépítés Százhalombatta népességé­nek összetétele,. az egyes la­kossági rétegek aránya sok­mindenben eltér az országos átlagtól, s a többi városétól. Nem túlzás azt monlani, hogy Százhalombatta a fiatalok vá­rosa. A 0—14 éves korúak az ország lakosságának 21, e vá­rosénak 27 százalékát teszik ki. A természetes szaporulat Pest megyében 15,7 — itt 17,3 ezrelék. A népességszaporo­dás, valamint a nagyarányú bevándorlás következtében az állandó lakosok száma 1970- től 1972 végéig 1600-zal — 6400-ról 8000-re —, a népes­ségé 9000-ről 11 000-re nö­vekedett. Mindez meghatározza a fejlesztési i feladatok nagysá­gát, sűrűségét, a foglalkoz­tatottság koncepcióit, a szol­gáltatások bővítését, a gyer­mek- és oktatási intézmé­nyek fejlesztését, a városren­dezési igényeket — egyszóval: a várospolitikát. A nehézipar jelenléte, a fog­lalkoztatottság magas ará­nya pedig döntő hatással van a lakosság életszínvonalára. A lakosság takarékbetét-állo­mánya az 1970. évi 7,3 mil­lióról a múlt év végéig 16,6 millióra (!) emelkedett; a ház­tartások 8Ó százalékában van tv-készülék, 70 százalékában rádió; a személygépkocsik száma tavaly decemberig meghaladta a 250-et. A laká­sok 52,3 százaléka összkom­fortos, és csupán 2 százalé­kukban nincs villany. Lakásgondok azért itt is vannak. A városi tanácsnál je­lenleg 39 bér- és 112 szö­vetkezeti lakáskérelmet tar­tanak nyilván; a városho: tartozó Pannónia-pusztán 41 lakást kell szanálni, és jó né hányat az óvárosban is. A' egy lakásra jutó személyek száma itt a legmagasabb: or­szágosan 3,15, Százhalombat­tán 4,30 fő. Ezek a körülmé­nyek, valamint a nagyüzemek munkaerő-szükséglete arra ösztönzik a város vezetőit hogy a lakásépítést kiemelt A várospolitika tartalmát, módszereit — az említett té­nyezőkön kívül — a társa­dalmi és tömegszervezetek tevékenysége is motiválja. Mégpedig — s ez egy fiatal város esetében nem kis je­lentőségű — pozitív értelem­ben. Felkeltik a lakosok pat­riotizmusát, közéleti érdek­lődését, aktivitását. Széles körben ismertetik a konkrét fejlesztési célokat, s ezek meg­valósítása érdekében tevé­keny közreműködésre, társa­dalmi összefogásra ösztönöz­nek. Munkájukat a városi párt- bizottság — és a közbeeső pártszervek — irányítják po­litikailag, segítik, ellenőrzik. A pártbizottság 1972-ben tes­tületi ülésen értékelte a párt tömegkapcsolatait, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak tevékenységét, s annak hatá­sát a város társadalmi-politi­kai életére. Határozatot ho­zott az együttműködés javí­tására, a szervezeti élet to­vábbfejlesztésére. Az átgondolt, összehangolt várospolitikát igazolják a tár­sadalmi összefogás eredmé­nyei. A lakosság által 1972- ben végzett társadalmi mun­ka értéke meghaladta a 2 mil­lió forintot. A játszótéri fel­szerelések, s az utcákon, tere­ken elhelyezett szemétgyűj­tők a szocialista brigádok, a zöldellő parkok, s a 13 autó­buszváró a lakosok áldozat- készségét, ügyes kezét di­csérik. A helyi üzemek, gaz­dálkodó szervek összefogásá­ról egy kispályás sporttelep — értéke csaknem 2 millió forint — számos üzlethelyi­ség s az oktatási intézmé­nyeknek nyújtott anyagi tá­mogatás, az Egy üzem, egy is­kola mozgalom eredményei tanúskodnak. Tervek a jövőre Százhalombatta párt- és ál­lami vezetői a lakossággal együtt örülnek a fiatal város fejlődésében elért eredmé­nyeknek — és velük együtt fáradoznak a gondok orvos­lásán. Munkatervükben nem kisebb feladatok sorakoznak, mint a város rendezési tervé­nek elkészítése, újabb mun­káslakások építése, könnyű­ipari üzemek letelepítésének elősegítése, városi művelő­dési központ, középiskola és sportkombinát létesítése a k ivetkező ötéves tervben — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nyíri Éva

Next

/
Thumbnails
Contents