Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-06 / 156. szám
1973 JÜLIUS 6., PÉNTEK PEST HEGYEI Jc^f/ríup Felmentés, választás a budai járási pártbizottságon Csütörtökön ülést tartott az MSZMP budai járási bizottsága. Az ülésen részt vett Arató András, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Előterjesztésére a járási pártbizottság jelmentette titkári megbízatása alól — más fontos beosztására való tekintettel —, Tusa Sándornét, s egyben kifejezte elismerését a budai járásban folytatott sokéves eredményes tevékenységéért. A járási pártbizottság új titkárának Osztás Jánost, a Herceghalmi Állami Gazdaság pártbizottságának volt titkárát választották meg, aki most fejezte be tanulmányait az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskoláján. ★ Tuza Sándornét a MÉSZÖV Pest megyei elnöksége a MÉSZÖV Pest megyei általános elnökhelyettesének választotta meg. A gyakorlat szolgálatában A politikai oktatási év tapasztalatairól A pártszervezetekben, pártbizottságokon már összegezik a most zárult politikai oktatási év tapasztalatait. A tananyag elsajátítása, a viták, vélemények alakulása, a politikai aktivitás és több más kérdés vár elemzésre. S nagy fontosságú ez az elemzés, hiszen a pártpropaganda keretei között több, mint háromnegyed millió ember tanul. Elméleti igényességgel Az oktatási programok, tematikák és tananyagok széles körű lehetőséget biztosítanak a marxista—leninista elméleti alapok megismeréséhez. E témák iránti érdeklőEgyenletes fejlődés! Ha jó a szakember, nincs ráfizetés Zöldség-gyümölcstermesztési helyzetkép megyénkből Sokszor elhangzó, sokszor leírt mondat: a zöldségtermesztés mezőgazdaságunk egyik próbaköve. Olyan ágazata ez, amelynek művelői a | legtöbb kockázattal — elsősorban az időjárás szélsőségei miatt — kénytelenek számolni. Kertészkedni meglehetősen munkaigényes vállalkozás, s köztudott, hogy a termelőszövetkezetek általában nem rendelkeznek fölös munkáskézzel. A kertészet egyik műfajának támogatására kormányprogramot dolgoztak ki, állami dotációval ösztönzik a zöldségtermesztés fejlődését. A csütörtöki minisztertanács úgy döntött, hogy a gyümölcstermesztés is hasonló módon támogatandó. A zöldség-gyümölcs kertészet fejlődése azonban korántsem csupán rendelkezéseken múlik. Növelni a hozamokat A minap Pest megye kertészeti felügyelőjénél adtak találkozót egymásnak a járási hivatalok e témakörben illetékes szakemberei. A tanácskozás indítéka tulajdonképpen az aktuális teendők megvitatása volt, azonban a gazdaságosság kérdéseiről is szó esett. Számos kérdésben eleven vita alakult ki, ám egy dologban valamennyi részvevő megegyezett: a nagyüzemi zöldségtermesztés előtt járható út a komplex, zárt technológiai rendszer megteremtése. Közismert, hogy ez az ágazat a legtöbb termelőszövetkezetben ráfizetéses volt. Az új technológia bevezetésének költsége manapság is erős megterhelést ró a gazdaságokra, még akkor is, ha a beruházás 70 százalékát állami támogatással oldhatják meg. Miként találhatják meg tehát számításukat ezután? Csakis egy módon: ha növelik a zöldségnövények termésátlagát. Egyetlen gazdaság sem számíthat arra, hogy egyhamar emelkednének a felvásárlási árak. Ez nem is célszerű, különösen nem a fogyasztók szemszögéből nézve, hiszen ez együtt járna a piaei-keres- kedelmi árak emelkedésével. Lehet-e emelni a termésátlagot? Az említett tanácskozáson elmondták, hogy káposztából — megyei átlagban — 224 mázsát termeltek hektáronként, sárgarépából 168, petrezselyemből 79, paradicsomból 212 mázsa termett. Ideális körülmények között e mennyiségek kétszeresét kellett volna betakarítani. S a legutóbbi év esetében nem az időjárás miatt kellett lemondani az ideális termesztési föltételekről, hiszen csapadékhiányra igazán nem panaszkodhattak a kertészek. Intenzív kultúrákat Az említett szakmai megbeszélésen a következő kijelentést jegyeztem föl: „Ahol komoly szakember irányítja a kertészeti teendőket, ott nem fizethetnek rá sem a zöldségre, sem a gyümölcsre.” A hozzáértő szakember ugyanis nem termeszt 10—15 holdon húszféle növényt. A gazdasáigosság diktálja, hogy gazdaságonként csupán két-három fajta zöldséget termesszenek, de azt nagyüzemi módon, magas termésátlaggal. Hogy mire szakosodjanak egy-egy téeszben, azt az éghajlati és talajviszonyok, a munkaerőhelyzet, s nem utolsósorban a kertészeti hagyományok határozzák meg. Ez az az alap, amelyen megteremthető az intenzív kertkultúra. Mindehhez azonban szakember kell. S ha van szakember, akkor lehetőséget kell neki adni, hogy a legújabb termesztési módszerek alkalmazásával bizonyítson. 'Amiért e nyilvánvaló dolgot megemlítjük: a megye gazdaságainak nagy részében alig fordítanak gondot a megfelelő szakember álkal- mazására. Pest megyében ösz- szesen 62 kertészmérnök tevékenykedik, a budapesti Sasad Tsz-ben pedig egymagában 17. Kell ehhez kommentár? Alibikertészetek ? Ahol nem érdemes kertészkedni, ott fel kell számolni a kertészetet, állapították meg a tanácskozás résztvevői. Ahol viszont foglalkoznak ezzel az ágazattal, ott meg kell tervezni a gépesítés módját, ki kell számítani.’ milyen meny- nyiségű nitrogén, foszfor, kálium, s egyéb hatóanyag szükséges a talajerő-utánpótláshoz. Ma már teljesen gépesíthető a zöldbab, a zöldborsó, a paradicsom termesztése, s valameny- nyi gazdaság pontos talajvizsgálatot rendelhet meg a megyében működő Agrokémiai Laboratóriumtól. Ez utóbbi intézmény — a Budapest környéki tsz-szövetség mellett működik — sajnos egyáltalán nem panaszkodhat a túlzott leterheltség miatt. A járási kertészeti felügyelők elmondották, hogy számos tsz-elnök van, aki sem a kertészetet. sem kertésímémök szakemberét nem veszi komolyan. Nem egy gazdaságban afféle adminisztrátor, sofőr, fuss ide, szaladj oda munkakör jut a diplomás kertésznek. Akad, arra is példa, hogy egy- egy tsz felvette a gyümölcstelepítéshez járó állami támogatást, s a meglehetősen tetemes összeget nem rendeltetésszerűen használta fel. Az új telepítésű gyümölcsösök pedig elhanyagoltak, szinte csak alibiként léteznek. Néhány jó példa Nem egy esetben hallani tsz-vezetőktől, amikor állami gazdasági eredményeket hoznak föl előttük példaként, hogy ott könnyű, mert az állam vállalja a kockázatot, juttat pénzt talajerő-gazdálkodásra. Nos, az igazság az: a termelőszövetkezetek nagy részének is megéri, hogy pénzt invesztálj >n a kertészet fejlesztésébe. Minderről számot adhatnak az egy-egy növényfajta termesztésére szakosodott gazdaságok, például a vecsési, üllői és az idén hozzájúk felzárkózó monori paradicsomtermesztő tsz, avagy a dán- szentmiklósiak, a fóliás kertészkedéssel foglalkozó dobást Szikra, és még igen sokan. A Pest megyei zöldség-gyümölcs termesztés helyzete tulajdonképpen nem ad okot borúlátásra, hiszen amikor a zöldségtermesztés például országszerte visszaesett, a megyében akkor js tapasztalható volt némi fejlődés. A közös gazdaságokban 1971-ben 22 400 hektáron 152 ezer tonna zöldséget termesztettek, tavaly már 164 ezer tonnát. Javult a kertészet színvonala is, s egy esztendő al^tt 5,4 százalékkal nőtt a zöldségkertészetek felülete. Az úton azonban tovább kell haladni. S ehhez tulajdonképpen elegendő, ha a termelőszövetkezetek alaposan megszervezik a kertészeti munkát, megtartják a tér mesztéstechnológíai fegyelmet, magyarán: tisztességesen előkészítik a talajt, gondos kodnak a tápanyag feltöltéséről. Senki nem kíván ugrásszerű eredményeket a gazdaságoktól, csupán egyenletes fej lődést. S ennek minden föltétele adott — állapították meg a megyei és járási szakemberek. Apor Zoltán NEMZETKÖZI IPARGAZDASÁGI KONFERENCIA Csütörtökön a Veszprémi Vegyipari Egyetemen befejeződött az a nemzetközi ipar- gazdasági konferencia, amelyen Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK, valamint hazánk egyetemeinek és yegyipa- ri irányító szerveinek, kutató- intézeteinek szakemberei az iparág időszerű szervezési kérdéseiről tanácskoztak. A konferencián ismertették a nehézipar számítástechnikai programjának részleteit és megvalósításának helyzetét. 1980-ig a tervek szerint mintegy 2,5 milliárd forintot fordítanak a nehéziparban a számítástechnika alkalmazására, elterjesztésére. Ezen belül döntő arányban a vegyipar szerepel. Szó volt a petrolkémiai program megvalósítására kialakult nemzetközi együttműködésről, és az ezzel kapcsola tos tudományos feladatokról is. Az előadók és a hozzászólók leszögezték, bár a főbb technológiákat külföldről vásároljuk, a hazai tudománynak is bőségesen jut az ezzel kapcsolatos feladatokból. Elsősorban a melléktermékek feldolgozásának és felhasználásának módszereit kell kutatniuk. dés kielégítése alapvető kötelességünk. Megállapítható, hogy a marxista—leninista elmélet oktatása a pártiskolákon, a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemeken, a marxista középfokú iskolán, az elméleti konferenciákon és a tömegoktatás tanfolyamain egyaránt megfelelő helyet kapott. Széles körű a felismerés, hogy társadalmi gyakorlatunk színvonalát a marxista— leninista elmélet és a társadalomtudományok jelentősen befolyásolják. Az elmélet világítja meg a gyakorlat számára az utat, a szocializmus építése a tudományok alapján valósul meg. i Az értékelések során összegezni kell az elméleti kérdések feldolgozásának tapasztalatait: mennyire sikerült az elméleti igényességet, elméleti tisztaságot, a klasszikusok tanításainak jelentőségét, és az elmélet iránti érdeklődést erősíteni. E kérdésekre azért is nagy gondot kell fordítani minden pártszervezetben, mert az elmélet és gyakorlat helyes kapcsolatának fontos kritériuma az elmélethez való viszony. A társadalmi gyakorlat a mi számunkra elméletileg megalapozott, a marxizmus-leniniz- mus tanításaira épülő forradalmi gyakorlatként fogható csak fel. Az oktatott kérdések köre átfogta munkánk és feladataink minden fő problémáját. Külön érdemes rendszerezni azokat a tapasztalatokat, amelyek az ideológiai, kulturális és gazdasági kérdések tanulása során halmozódtak fel, mert közismert, hogy szocialista építőmunkánk fő frontja éppen a gazdaság és az ideológiai szféra. A helyi szükségletek alapján Az oktatás mai rendszerében megnőttek a területi és munkahelyi pártbizttságok feladatai. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata, az oktatás életközelségének erősítése, a helyi önállóság és felelősség fokozása egyaránt azt kívánják, hogy a pártoktatásban szélesedjék a helyi irányítás, a helyi anyagok, követelmények és faladatok aránya. Az eddigi tapasztalatok pozitívak. A jövőben is bátran, a hallgatók érdeklődése szerint differenciáltan kell hasznosítani a helyi oktatási anyagokban rejlő lehetőségeket. Szinte minden megyében foglalkoztak a helyi gazdasági feladatok összefüggéseivel, a vállalati üzem- és munka- szervezés, a munkahelyi demokrácia, a tanácsi munka, a kulturális élet és az alapszervezeti munka kérdéseivel. Ezek erősítése újabb tartalék, hogy a pártoktatás még szorosabban kapcsolódjék tartalmi vonatkozásban a párt egész tevékenységéhez, még szorosabbá váljék a pártoktatás és a politikai élet kapcsolata. Az eredményekre építve Az idei eredmények és tapasztalatok jó alapul szolgálnak a következő oktatási év sikeres előkészítéséhez és indulásához. Ennek során különösen a tartalmi kérdések kijelölése kíván nagy körültekintést. A pártszervezetek ezt akkor tudják jól elvégezni, ha arra építenek, amit az eddigi munkával már megalapoztak. A jövő oktatási év újabb szakasza lesz a középtávú oktatási terv realizálásának. Az oktatási térv legyen tehát az előkészítés alapja. A jövő oktatási év tananyagai időben elkészülnek, biztosított lesz a zavartalan tanévkezdés. A tananyagokban tovább erősödik a lényeges kérdések kapcsolata az időszerű feladatokkal. A megállapítások és követelmények a KB 1972. novemberi határozatára épülnek, tartalmazzák annak fő gondolatait, összefüggéseit. Az oktatási-nevelési feladatok teljesítésének feltételei között a tanévzárás és nyitás alkalmából is a propagandisták felé fordul a figyelem. Tevékenységükön sok múlik. A tanév eleji felkészítő, továbbképző tanfolyamokon megkapják a szükséges tartalmi, politikai és módszertani segítséget feladatuk teljesítéséhez. Munkájuk és fontos pártmegbíza- tásuk, amelynek teljesítéséhez a pártszervezeteknek egész évben biztosítaniuk kell a szükséges támogatást. Bán Károly, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője Nagyobb figyelmet a dolgozók tájékoztatására A Ruházati Dolgozók Szak szervezete csütörtökön vezető ségi ülésen foglalkozott a', iparágban végzett eszmei-poli tikai nevelő munka tapasztala taival. Többek között szó yol az üzemi demokráciáról, a tá jékoztató munkáról és a bér- fejlesztésről is. Megállapították, hogy né hány vállalatnál a bér}ejlesz tés indokolatlanul nem érte e a népgazdasági tervben jelzet átlagos szintet. Egy másik témáról, az üzemi' demokráciáról szólva elmondták, hogy at sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig nem mindenütt értik meg lényegét gyakorlati alkalmazását Hangsúlyozták: továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók jobb tájékoztatására, elsősorban a vidéki telephelyeken. UJ KÖZPONT Száz hektáron kísérleti parcellák Biztosítottak a munka feltételei a Gyógy növény kutató Intézetben Az illóolaj-laboratóriumban éppen a levendula illóolaját vonják ki. A nemesített egyedek termesztésével az a cél, hogy minél magasabb legyen az illóolaj-tartalom s a benne levő főkomponens, a linalil-acetát, részaránya elérje a 40 százalékot Közel hat év kellett a Ve-r gyiműveket Építő -s Szereld Vállalatnak, hogy felépítse Budakalász határában a Gyógynövénykutató Intézést új központját, amelyet —■ mint lapunk első oldalán jelentjük — tegnap adtak át rendeltetésének. A valóban impozáns négy épület átadási határidejét korábban 19.71 őszére tűzték ki. A beruházás költségeihez a Gyógyszeripari Tröszt 15, az OMFB 5, a tulajdonos 3 millió forinttal járult hozzá. Digitális, anyarozs — aratásra vár Az új központot Pál Balázs Ybl-díjas építész tervezte. Az első épületben az agronómiái osztály, a másodikban a botanikusok és a nemesítők láttak munkához. A harmadik, kétszintes épület földszintjén a növénykémiai laboratóriumok, az emeleten a mikrobiológia és a könyvtár helyezkedik el. A negyedik — az irodaépület. — Intézetünknek — mondja Tétényi Péter igazgató, a biológiai tudományok doktora, kemotaxonomus — 180 dolgozója van, ebből 80 fizikai. Negyven dolgozónk rendelkezik kertész, mezőgazdász, gépészmérnök. gyógyszerész, biológus, vagy vegyészmérnök diplomával. A birtok az M 11-es úttól a Lupa csárda irányába eső területen, mintegy száz hektáron terül el — 1958 óta. A muskotály zsályát, a levendulát, a kétféle mentát (mentolos, borsos) és a köménymagot már learatták — a fészer alatt • szárad. Javában virít a mák — a kutatók most „szigetelik”. A digitálist és az anyarozsot ezekben a napokban takarítják be. A szántón kívül a faluban még 300 négyzetméter felületen termesztenek üvegházban gyógynövényeket. Az intézetnek Budakalászon negyvenágyas munkásszállója van. A pesti aü^lmazotta- kat külön MA VAsPr-au tóbusz szállítja reggel a munkába, s munka után a fővárosba. Hatóanyag — máriatövisből — Kutatómunkánk legújabb eredményeként egy, a korábbiaktól eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagot nyertünk ki a máriatövisből, amely — s ez nyilván jó hír az alkoholistáknak — védi majd az epét és a májat. A kísérleteket most kezdték el a debreceni Biógál Gyógyszergyárban. A kutatómunka mellett az intézet nemesített szaporítóanyagokat, úgynevezett indíttatás! és felújítási anyagokat is szállít a Herbária szövetkezetnek. K. P. i
