Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
nar UECtei K^Círiap 1973. JÜLIUS 1., VASÁRNAP Peät megyei haran^oláóol?--------------------------------------------- 76 --------------------------------------DUNAKESZI I. „Dunakeszi-Alag!” _ kiáltotta hosszú évtizedeken át a vasúti kalauz, s talán még azt is hozzátette: — „Egy perc!” — De közel negyedszázada már nem kiáltja a két község közös állomásának nevét, mert az 1950. évi egyesítés óta csak egy község létezik: Dunakeszi. Ha a felszabadulás előtti adatokat böngésszük,' Dunakeszi és Alag lakosainak számát tízezernél kevesebbre összegezhetjük. A mostani Dunakeszi ugrásszerűen meg- növekedett lélekszáma 23 ezer körül van. Itt figyelembe kell venni 2000—3000 főnyi állandó lakással nem rendelkező, átfutó albérlőt, a helyi üzemek, vállalatok, intézmények le nem települt dolgozóit. E kőkorszakban is már lakott helyen, amelynek határában bronzkori temető, római sáncok, avarkori szállások leleteit veti ki a föld, az elmúlt másfél-két évtizedben az emberi alkotásnak, a modem termelésnek rendkívül változatos formái teremtettek zsibongó, nyüzsgő életet. A IV. Béla király oklevelében 1255-ben KEZEW néven eladományozott Pest megyei, nemesi birtok mai helyzetképe olyan árnyalt és bonyolult, hogy röviden felvázolni vajmi nehéz. A dunakeszi dolgozók mozgása helyi és szakmai nézőpontból sokrétűen tagolt. Az örökletes meg- szokottság, mondhatnék így is: a hagyomány 6—7000 munkást vonz a múltban megkedvelt fővárosi üzemekbe, a Ganz-Hajóba, a Vagongyárba, a Láng-gyárba, s még sorolhatnánk hosszan a dunake- sziek budapesti törzsmunkahelyeit. Ugyanakkor idejár a dunakeszi vagon- és konzervgyárba legalább 3000 dolgozó, dél felől Ceglédtől, északról Szobtól kezdve, autóbuszon és vasúton. Naponta 130 autóbusz gördül végig Dunakeszin, s megrökönyödtem, amikor ezzel a munkaerő-helycserével kapcsolatban azt hallottam, hogy a MÁV állítólag országosan évente egymillió ingázó munkást szállít. A korábbi agrárfoglalatosság korszerű folytatója a gödi földekkel együtt 3500 holdon belterjes zöldség-, málna-, virágtermesztést folytató Egyesült Dunamenti Mgtsz, amely melléküzemeiben műanyagot gyárt, sódert és tőzeget termel ki, s a kitermelt tőzeg helyére halastavakat telepít. Ez utóbbi halgazdagságát és pecázóforgalmát 300 tagú horgászegyesület tanúsítja. A mezőgazdasághoz legközelebb áll a konzervgyár üzeme, amely korábbi termékeinek zömével ellentétben most főleg gyümölcs- és főzelék-, valamint télidében húsfélék tartósításával foglalkozik — exportja több száz vagonos tételekben számolható. Gondolatban idecsatlakoztathatjuk a 123 község gyümölcsét — különösen a friss „guruló málnát”, s különböző hústermékeket mélyhűtrve tároló 1000 vagonos befogadóképességű hűtőházat, amelyet hazai technikusaink olasz szakemberekkel együtt építettek fel. Áradnak az adatok: a 3. számú Házgyár, amely ez idő szerint az újpalotai lakótelepet építi, évi kapacitása 4200 lakás. Az igények kielégítésére jelenleg 3000 OTP-lakást terveznek, ezeknek száma 1980-ig húszezerre rúg majd. Az évi több mint 1000 vagonos termelésű postakábel- üzem, az elektrokommuniká- ciós eszközöket gyártó Mechanikai Labor, a Duna—Tisza- közi Talajjavító Vállalat és a futball-labdát, nyerget, lószerszámot exportra készítő minden tekintetben szerényebb községi Petőfi Sándor Művelődési Ház. A Járműjavítón belül számos életkönnyítő jelenség, intenzívebb és pozitívabb, mint a telep kerítésein túl. Az üzemi lakótelepen, egy 400 méter átmérőjű kör területén, 4 élelmiszerüzlet, ebből két ABC-áruda műBőripari Szövetkezet után kerítsünk sort végül az iparosodott Dunakeszi legfejlettebb, és a betervezett jelentős rekonstrukcióval volumenben és minőségi teljesítményben 5—6 év alatt magasan felfutó üzemére: a MÁV Járműjavítóra. A Járműjavítóban is érvényesül a fentebb vázolt munkaerőmozgás. Régóta ez Vác felől az első ipari központ, ezért dolgozóinak mintegy fele, Pest, Üjpest mellett, arról a környékről jár Dunakeszire. Ismereteim távol állanak attól, hogy a Járműjavító lenyűgöző látványt kínáló műszaki teljesítményeit értékeljem. De meg kell emlékeznem a József Attila Művelődési Központ tiszta, jól ápolt, gondozott, húszezer kötetes és erősen látogatott, szabadpolcos könyvtáráról, a hasznos szabadidő-töltésről és a kulturális munkáról, ami a galambászok, bélyeggyűjtők, fotósok szakköreiben, a nyelvtanfolyamokon, a zongoristák, vonósok, fa- és rézfúvósok, énekes oktatásán, a zenekarban, az énekkarban, a KISZ- klubbam, pinceklubban zajlik, s amely nyilván, hatékonyabban és szervezettebben tudja ellátni az üzem dolgozóinak szellemi szükségletét, mint a _______*_____________________ BA H típusú személyszállító kocsit szerelnek a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében. ködik — a saját kezelésű üzemi konyhán, több turnusban, napi 1800 ebédet szolgálnak fel. Ugyan a község minden 4—5. lakosára esik egy televíziós készülék, de, ha például az iskolahelyiség területe, az oktatószemélyzet száma, az óvodai férőhely mennyisége többszöröse, néha sokszorosa is a felszabadulás előttinek — Dunakeszi fejlődése olyan ritka-hatalmas iramú, hogy a teljes kulturális szint emelése nem tud azzal lépést tartani. A dolgOZÓk idesereglett tömegének gyökeret kell verni Dunakeszin — ehhez sok erőt ad majd az új otthonok sokasága —, az egész községben olyasféle közösségi tudatnak kell kialakulnia, mint amilyen szükségképpen alakul ki a legnagyobb létszámú, legegységesebben foglalkoztatott munkahelyen: a Járműjavítóban. A Járműjavító felújítása és felívelése valamiképpen az egész község-közösség felsőbb fokú újraformálódásának modellje is lehet. Dunakeszi elég messze van még attól, hogy szép községnek lehessen nevezni. A Járműjavító mind közelebb áll ahhoz, amit „sze- met-szívet gyönyörködtető” gyárüzemnek tarthatunk. Békés István CIKKÜNK NYOMÁN Tegnaptól ideiglenes vízszclgálíatás Csömörön A végleges átadás határideje szeptember 30. Mint korábban már megírtuk, a fóti körzeti ivóvíztársulat egyik társközségében, Csömörön, jóval a szerződésben foglalt határidő után sem indult meg a vízszolgáltatás. Az ásott kutak kiszáradása miatt a lakosság a legelemibb vízszükségletét sem tudta kielégíteni. A határidők többszöri módosítása miatt az ivóvíztársulat a NEB-hez fordult segítségért. Nemrégiben az érintettek Bori Rudolfnak, a Pest megyei NEB elnökének részvételével megbeszélést tartottak a Csömöri Községi Tanácson, ahol új megállapodás született az ivózízellátást biztosító létesítmények átadási határidőiről. (Az ott rögzítetteket a megyei NEB elegendő garanciának tartja a további határidőcsúszások elkerülésére, ezért külön vizsgálatot nem folytat.) A kivitelező ígéretet tett, hogy június 30-án — ideiglenesen, kézi vezérléssel — megindítja a vízszolgáltatást a községben. Nagy örömmel értesültünk róla, hogy az ígéretet teljesítették, s a csömöriek a hosszú várakozás után végre egészséges ivóvízhez juthatnak. A megállapodásban azt is rögzítették, hogy szeptember végéig a végleges, automatikus üzemre való átállás feltételeit is megteremtik. Bízunk benne, hogy itt is ugyanúgy sikerül majd betartani a határidőt, mint az ideiglenes vízszolgáltatás megindításánál. A csömöriek ivó- zizének ügye — minden jel arra mutat — megnyugtatóan rendeződik. Csak azt sajnáljuk, hogy mindez nem a korábban vállalt határidőre teljesült. M. J. Sovány csigatermés A tavaszi szárazságot nemcsak a növények sínylették meg, hanem a csigák is, amelyeknek éltető elemük a nedvesség. Évek óta nem vol. olyan gyenge a „csigatermés”, Aint az idén. Márpedig a magyar éticsiga — mint ismeretes — keresett áru Nyugat-Euró- pában. Szombaton zárult a gyűjtési idény, a korábbi évekhez képest sovány volt a termés. Állatkerti látnivalók Ismét újabb látnivalóval gazdagodott a Fővárosi Állatkert látogatóinak programja. A tigrisház előtt elhelyezett ketrecben, ahol eddig délelőttönként csak a 7 hetes, kis oroszlánok hancúroztak, most már délutánonként ott lesznek — a közönségnek eddig még be nem mutatott — az áprilisban született kis feketepárducok is. Nem kevésbé érdekes látvány az Afrika-kifutóban az öt jávorantilop és két zebra — egy csapatban. A jávorantilopok közül egyébként két-, tő budapesti születésű. Az érdi posta kifosztása már elmaradt Nagyszabású betöréssorozat a budai járásban A 22 éves Lacza Ferenc ez év januárjában szabadult a börtönből. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál helyezkedett el, de nem sokáig bírta a rendszeres munkával járó „kötöttségeket”. Összekülönbözött munkahelyi főnökeivel, s kilépett az üzemből. Emiatt Ercsin lakó szüleivel is nézeteltérése támadt, olyannyira, hogy ki is jelentkezett tőlük, az addigi állandó lakásából. Néhány hónappal szabadulása után tehát nem volt állandó lakása és munkahelye. Állítólag megpróbált változtatni a helyzeten: „kerestem munkát, de sehol nem sikerült elhelyezkednem”. Dühében széttépte és a Dunába dobta személyi igazolványát, hogy megszabaduljon a kompromittáló bejegyzéseket tartalmazó irattól. Ezzel tett pontot elhatározására, hogy ismét a bűnözés útjára lép. Ezután rövid egy hónap leforgása alatt szinte példa nélkül álló betöréssorozatot követett el. Egy nap négy vállalkozás Először április 21-én, késő este, volt munkahelyére, a DKV-ba ment. Itt betört az Költözik a hivatal Megoldódnak az elhelyezési gondok Az ügyiéi Iái ja hasznát 1972. január elsejével alapvető változás ment végbe a telekkönyvi hatóságok hovatartozásában; az egységes földügyi szervezet kialakításának jegyében a telekkönyvi hatóság a bíróságoktól a földhivatalokhoz került át. E látszatra formai változás nagyon is lényegbeli vonásokat rejt, amit a munka gyorsabb, pontosabb elvégzése bizonyíthat majd a legjobban. A szervezeti módosításnak természetesen csak úgy van értelme, ha a földhivatalok és Az őszi cukorrépa-átvételi idényre cukorrépa-átvevőket FELVESZÜNK Jelentkezés a személyi adatok rövid leírásával a Mátravidéki Cukorgyáraknál: 3001 Hatvan. A jelentkezőknek augusztus második felében négynapos tanfolyamon kell részt venniük. a telekkönyvi hatóságok nem kényszerülnek ide-oda küldözgetni az ügyfelet, hanem egy épületben, vagy legalábbis egymás közvetlen szomszédságában működhetnek. Eddig ugyanis a telekkönyvi hatóságok a bíróságoknál kaptak helyet. Költözésre van szükség, az egységes irányítás biztosítása s nem kevésbé az ügyfelek zavartalanabb fogadása érdekében, s főként ez utóbbit méltányolta a megyei tanács, amikor tavaly máris megoldotta a Gödöllői Járási Földhivatal, valamint a nagykőrösi földhivatali kirendeltség elhelyezését. Idén továbbfolytatódik a tervszerű munka, s ennek keretében Cegléden megkezdik az új földhivatali épület falainak felhúzását, s a tervek szerint a munkát 1974 októberére be is fejezik. A létesítmény költségei egymillió forintra rúgnak. Ennél jóval kisebb összeg, 100 000 forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy Nagykátán ugyancsak megkezdhessék a földhivatal és a telekkönyvi részleg együttes elhelyezését szolgáló átalakítási és építési feladatok végrehajtását. A munka — anyagi fedezet híján — áthúzódik a későbbi időszakra is, mivel összesen még mintegy félmillió forintra lenne szükség. Néhány járásban — így például a budaiban, a szentendreiben — ésszerű helyiség- cserék lebonyolítása rejti a megoldást, s előrehaladott tárgyalások folynak is ezekről. Monoron nincs szükség költözésre, mert a járási földhivatal a település főútvonalának egyik, míg a telekkönyvi részleg a főútvonal másik oldalán, egymással szemben székel. Több helyen azonban csak jelentős anyagi áldozatok árán születhet meg a megnyugtató elhelyezés. A pénzt természetesen nem lehet rövid idő alatt előteremteni, s ezért döntés született arról, hogy az év végéig dolgozzák ki az érintett szak- igazgatási szervek a földhivatalok és telekkönyvi részlegeik egységes elhelyezésének ütemtervét. E program ad majd útmutatást ahhoz, hogy a következő években — az anyagi lehetőségekhez igazodva — hol és mi módon kerüljön napirendre a jobb ügyintézést szolgáló költözködés. üzemi büfébe, csokoládét, italt, cigarettát és a kasszában talált váltópénzt — 300 forintot — vitte magával. Röviddel ezután visszatért Ercsibe, s hogy könnyebben tudjon mozogni — szülei távollétében — elvitte apja motor- kerékpárját. Ercsiből sem távozott üres kézzel. Még ugyanaz nap betört egy élelmiszerboltba, majd visszatért Százhalombattára. A DHV területén a Csőszerelőipari Vállalat irodáját kereste'fel. Valószínűleg pénz után kutatott, mert felfeszítette az íróasztalokat. Mivel nem találta, amit keresett, jobb híján apróbb használati tárgyakkal is megelégedett, ott elvitt egy kerékpárt is, melyen másnap túladott. Az értékes álkulcs Ezután Érdre tette át székhelyét, ahol megunva a magányos lődörgést, cimborákat keresett. Itt találkozott ösz- sze a 23 éves, büntetett előéletű Biró Sándorral, akit korábban az aszódi javítóintézetben ismert meg. Biró — aki az érdi Két vasút étterem udvarában lakott —, elárulta Eaczának, hogy van egy álkulcsa a szórakozóhely raktárához, s már régóta rendszeresen dézsmálja az ott tárolt italt és élelmiszereket. Persze, mindig csak keveset vitt el, hogy ne legyen feltűnő. A viszontlátás örömére együtt is meglátogatták ^ a raktárt, s az onnan lopott étel és ital mellett elevenítették fel a régi, közös emlékeket. Köziben Lacza azzal az ürüggyel, hogy megvizsgálja, elkérte Bírótól a raktárkulcsot, amit azután véletlenül magánál felejtett. Másnap már ismerőse tudta nélkül, saját szakállára is betört a raktárba,_ s nemcsak bort és pálinkát vitt el, hanem magához vette az ott dolgozók személyes tárgyait, különféle ruhaneműt, sőt megint egy kerékpárt is. Megelégelte a csövezést, a korábbi betörésekből származó lopott holmit is el kellett valahová helyeznie — ezért állandó telephely után nézett. Kapóra jött neki egy újabb ismeretség: Bíró bemutatta Kiss Tibor érdi alkalmi munkásnak, akitől épp abban az időben költözött el a felesége, a lakása rendelkezésre állt. Ktsshez hordták tehát a lopott holmit, s végre Lacza is fedelet érezhetett a feje felett. Kassza — sok aprópénzzel Az esti mulatozások gyorsan felemésztették a tartalékokat, így újabb betöréseket terveitek ki, most már közösen. Egyik éjjel Lacza Bíróval együtt, régi vadászterületére, Százhalombattára utazott. Most az éttermet és a mellette levő élelmiszerboltot fosztották ki, főleg élelmiszert és italokat vittek ismét magukkal. Csak kevés készpénzt találtak, pedig leginkább ez volt fogytán. Lacza továbbra is dolgozott egyedül, saját zsebre is. Az érdligeti bisztróban nagyobb zsákmányra tett szert: a játékautomatából 1300 darab kétforintost szedett ki. Az érdi, V. kerületi élelmiszerboltba a betöréshez zsákot is vitt magával, s a szokásos dolgok mellett 50 kiló szalámival, burgonyával és hagymával is megrakodott Pénzt itt is csiak keveset talált, azt is apróban. Közeledik a finálé Kiss adta az ötletet, hogy egyik nap látogassák meg az érdi bútorboltot, ahol már többször látta, hogy este sok pénzt számoltak. A gondolatot tett követte. Behatoltak a hátsó bejáraton, de legnagyobb bosszúságukra a raktárba jutottak, az üzletbe vezető ajtóval pedig nem boldogultak. Közben Kiss megijedt — újonc volt a szakmában, eddig még nem vett részt bűncselekmények elkövetésében —, ezért innen dolguk végezetlen távoztak. Talán közrejátszott ebben az is; érezték, hogy mór ég a lábuk alatt a talaj. Lacza ugyanis egyik maszek útja során igen kínos helyzetbe keveredett. Mikor motorral Érd felé tartott, igazoltatta egy rendőr. Zavarában átadta neki a katonaigazolványát, majd sikerült kereket oldania. Jogosan érezte tehát, keresik a környéken, ezért elhatározta, hogy egy időre eltűnik. Két éjjel is próbálkozott járművet szerezni, Érden négy személykocsit tört fel, de valamilyen oknál fogva egyikkel sem volt szerencséje: vagy nem indult a motor, vagy üres volt a benzintartály. Amit a kocsikban talált — akár egy csomag cigarettát is — azért azt gondosan magához vette. A kör bezárul Ebben az időben már valóban szorult a hurok a társaság körül. Olyannyira, hogy egy közbiztonsági ellenőrzés során a Koncz Mihály rendőr zászlós vezette járőr elfogta Laczát és bekísérte az érdi őrsre. Lacza is beismerte a betörések egy részét — még azzal is eldicsekedelt, hogy a letartóztatás napjára éppen az érdi postahivatal kifosztását tervezte _—, megnevezte társait, s már lakat alatt várja megérdemelt büntetését. A Budai Járási Rendőrkapitányság által folytatott nyomozás — mely mind a mai napig tart — eddig 17 rendbeli egyedül, illetve társaival végrehajtott betörésre és több behatolási kísérletre derített fényt. Mészáros János
