Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Vízműtársulás a Budai úton Befejezik a város hálózatcseréjét Cegléden, bár az utóbbi években javult az ivóvízellá­tás, még sokat kell tenni azért, hogy sehol se panaszkodhas­sanak rá. A negyedik ötéves terv idején, a vízműtelep épí­tését a tervezett ütemnek meg­felelően folytatják, úgy, hogy naponta 6 ezer köbméter, ivás- ra alkalmas vizet nyerjenek. A városban sok utcában ké­szült vízvezeték. Most bekell fejezni a régi hálózat felújí­tását, a csövek kicserélését mintegy 4500 méter hosszan, és új hálózatépítéshez kell hozzálátni. A közkifolyók, utcai kutak számát az igényeknek megfe­lelően szintén bővíteni kell a következő években. Úgy ter­vezik, hogy 1977-re a város . belterületének ivóvízellátása kilencvenszázalékos legyen. Ásott kutak vizét isszák nagy területen még Cegléden. A hétvégi telkek közelében, a Budai úti városrészben még nem biztosított az egységes, egészséges ivóvízellátás. A ta­nács a következőkben ivóvíz­társulás létrehozását ajánlja és készíti elő az ott lakók szá­mára. Apátí-Tóth Sándor fotóművész kiállítása Július 10-én a ceglédi Kos­suth Múzeum és a Kossuth Művelődési Ház rendezésében kamarakiállítás nyílik Apáti- Tóth Sándor fotóművész al­kotásaiból. A kiállítást dr. Szilágyi Miklós, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója nyitja meg. A kiállítás egy hónapig lesz nyitva. mr ' PEST MESTEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VAROS RÉSZERE ............i ..f. . ........... ................ sí-..-.............■■ ■ ■■ XV II. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1973. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK A MÉK ceglédi telepén Fellendült a forgalom Exportálják a meggyet — Egyre több a zöldségféle A MÉK ceglédi telepén is megkezdődött a nagy nyári szezon. A városból és kör­nyékéről egymás után hozzák a gyümölcs- és zöldségféléket. Irházi Gyula szervezési igaz­gató elmondotta, hogy ex­portra és belföldi piacokra szállítanak, és igyekeznek mind jobban kielégíteni a he­lyi igényeket is. — Jelenleg mit exportál­nak? — Oltott meggyet, melyből Dánszentmiklósról és Abony- ból kapunk jelentősebb meny- nyiséget. — Zöldségfélékből van-e elegendő? — A ceglédi közös gazdasá­gok is egyre nagyobb tétele­ket szállítanak. A Lenin Tsz- ből kelkáposztát és főzőtököt, a Kecskéscsárdai Állami Gaz­daságból szép paprikát ka­punk. — Burgonyát és karfiolt Dabas, zöldbabot főként Jász- karajenő szállít. A törteli Rá­kóczi Tsz-ből uborkát, papri­kát és karalábét kapunk. — Őszibarack kevés van a környékeit, a hiányt Csongrád megyéből pótoljuk. Már ké­szülünk a kajszibarack átvé­telére. E gyümölcsből jelentős mennyiség kerül exportra. Kopa László Megkezdik az aratást Nyolc dinnyés, százhúsz holdon Diákok az Arany János gimnáziumból Versenyben Tihannyal? (gyönyörű balatoni félszi- majd dal következik, s vé- ^ gatúnk, Tihany, mész- niil hni nIlim viPnltAs rtm— szí földön híres visszhang­járól, melynek csodálatos regéje van, s ez mit sem veszített értékéből, pedig állítólag az építkezések, a megsokasodott falak e lhal - kították a „riadó leány” hangját. Cegléden viszont épp a megsokasodott falak szol­gainak visszhanggal, ami még meglepőbb, ha az em­ber éjszakai álmából kény­telen erre ráébredni. Hol rejtőzik a ceglédi visszhang? A tízemeletes toronyházak fala táján. Fel­fedezői nem turisták, nem is országjárók, hanem olya­nok, akik egy-két pohárka ital után sehogy sem tud­ják, merre van az utca vé­ge, hogyan lehetne hazata­lálniuk, megtelepednek a Kossuth Ferenc utca füves útszegélyén, kis társaságuk az emeleten is jól érthető hangon tárgyalja az est eseményeit. Némi csend, gül hatalmas rikoltás, me­lyet kisvártatva háromszo­rosan vernek vissza az épületfalak. — Aaahu! — hangzik is­mét, feltehetően, mert a ri- koltozó is felfedezte a te­rület adta lehetőséget. Vá­laszul megkondul a szom­széd bimm-bamm órája: éjfélt jelez. A visszhangoskodóknák rendszerint kell vagy fél óra, míg betelnek saját hangjukkal, s elvonulnak valamerre. A lakótelepiek­nek is kell még vagy fél óra, hogy ismét álomba szende- riiljenek, s közben erős fo­gadalmat tegyenek, hogy ha pihenni akarnak, akkor először megfigyelik a hold járását, ablakot zárnak, s úgy térnek nyugovóm. Tyálamennyien szeretnék, ' ha a ceglédi visszhang nem vetekedne a tihanyi­val, pláne éjnek idején. (e. k.) Nagykőrös és Kocsér község gazdasági, kereskedelmi és la­kossági kapcsolatai az utóbbi években egyre erősödnek: a körösi gyárakba, üzemekbe és üzletekbe Kőcserről sokan be­járnak dolgozni, viszont a gyorsan fejlődő kocséri Új Élet Termelőszövetkezetbe és melléküzemeibe számosán Kő­rösről járnak ki. Jó kapcsolatot tart fenn a közös gazdaság a kocséri ke­reskedelmi f forgalmat is ellátó körösi ÁFÉSZ-szal: neki adta el nemrégiben juhászatának gyap j útermését. Az Új Élet Termelőszövet­kezet meghívta a szőlőmunka segítésére a nagykőrösi Arany János Gimnázium harmincöt- negyven diákját, akik augusz­tus végéig ott dolgoznak: a termelőszövetkezet borpincéje mellett, sátortáborban helyez­ték el őket. A termelőszövetkezet a nagykőrösi Bajza utcában bo­rozóbüfét létesít, mely rövide­sen megnyílik. A közös gazdaság 1251 hold gabonavetés-területén egyéb­ként a napokban kezdik az aratást. A tsz a tagok háztáji vetéseit is gépi erővel arattat- ja le. A kertészeti telepről már ja­vában szállítják a 30 ezer négyzetméter fóliás területről a paprika- és paradicsomter­mést. Érdekességként még meg­említjük, hogy az Új Élet Termelőszövetkezet 120 hold- nyi dinnyevetésén az idén nyolc dinnyés termeli a sárga bélű görögdinnyét. K. L. ABONYI KRÓNIKA Csaknem négyezer munkalehetőség Érdekes témával foglalko­zott legutóbbi ülésén a párt abonyi nagyközségi végrehaj­tó bizottsága. Azt vizsgálta egyebek között, hogy milyen hatással van a két szomszé­dos város, Szolnok és Cegléd Abonyra, illetve, hogy miként hat Ábony a környező helysé­gekre? Abony a Pest megyei Ta­nács településfejlesztési ter­veiben kiemelt alsófokú köz­pontként szerepel. A nagyközség előrelátha­tólag az évezred végéig nem esik a közeli városok vonzásába, viszont jelen­tős szerepet tölt be a kör­nyező települések életé­ben. A kapcsolatok kialakulását történelmi múltja segítette, j Az 500 éves község volt már I járási székhely is, melynek | hatása még napjainkban isi érezhető, Űjszász, Törtei, Kő- I röstetétlen, Jászkarajenő, I Zagyvarékas, Tószeg és Új- j szilvás községekre, melyekkel gazdasági és kulturális kap­csolata van. Az előterjesztett jelentés el­ső helyen a népesség és a munkaerőhelyzet kérdését vizsgálja/Megállapítja, hogy a lakosság számának alakulása jól tükrözi a település fejlődé­sét. Az 1950-es évek végén és a 60-as évek elején az abo- nyiak közül többen elhagyták a községet. Elsősorban az ipa­rilag erőteljesen fejlődő Szol­noknak volt elszívó hatása: 10 év alatt a lakosság száma 16 000-ről 15 689-re csökkent, majd 1970-től ismét emelke­dik. Jelenleg 15 749 ember él a községben. Az emelkedés többnyire a születések számának növekedésével magyarázható, bár a köz­ségbe érkezők száma sem kevés. | A helyi ipartelepítés elsősor- | ban nődolgozókat igényel. Becslési adatok szerint mint­egy 3800 munkalehetőség van jelenleg Abony ban, a hetente, illetve naponta vidékre utazók száma pedig 2100—2400 (ezer- ötszázan Szolnokra és 180-an Ceglédre járnak dolgozni.) Aratnak Több ezren látogatták meg a kertbarátok kiállítását SOKAN VÁSÁROLTAK IS TEKE Megkezdték a lelkészülést Batka érte el (436,2 fa), mögöt­te a legjobbak: Szúnyogh (434), Rimaszécsi (427), Lázár (427), Bauer (425). A legjobb egyéni eredményt Lázár érte el, a ki­lencedik fordulóban (472 fa). Szúnyogh és Batka egy-egy mérkőzésen valamennyi dobás­sal talált, a legtöbb találkozón Batka 23, Szúnyogh 25, Rima­szécsi 34 üreset dobott. A Bem SE férfi tekecsapata osztályozó után került ismét vissza az NB II-be. összered- ménye egyenletes volt, de azért olykor szembetűnő for­maingadozást is mutatott. A második fordulóban mindössze 2381 fát ütöttek tagjai, a kö­vetkező találkozón viszont ta­vaszi legjobbjukat érték el, 2664 fát. Az együttes elkezdte már a felkészülést, részt vett a Hírős Kupán, s a harmadik helyen végzett. A bajnokság augusztus végi nyitányára kupamérkőzé­sekkel készül, júliusban heti kettő, aztán heti három edzés­sel. A legjobb átlageredményt Értesítjük az abonyi lakosságot, hogy további értesítésig a II. ütemben megépült vízhálózatra szerelt közkifolyóról az alábbi ut­cákban egészségügyi okokból a közkifolyókról vizet hordani ivóvíz céljára tilos: 1. Bolyai u., 2. Liget u., 3. Fadrusz u., 4. Vörösmarty u., 5. Attila u., 6. Űrhajós u., 7. Honvéd u., 8. Magyar Benigia u., 9. Greskovies u„ 10. Szeretet u., 11. Szegfű u., 12. Gaál M. u„ 13. Szövetség U-, 14. Zrínyi u., 15. Árpád u., 16. Kisfalud! u., 17. Batthyány u., 18. Bercsényi u., ,19. Lumumba u., 20. Radák u., 21. Ujszászi u., 22. Vakbottyány u. A ceglédi kertbarátok Szak­csoportja, a Cegléd és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz négynapos kiállítást rendezett, melyet nagy érdeklődéssel te­kintett meg több ezer látoga­tó, a kiállított árufélékből so­kat meg is vásárolva. Minden kertkedvelő részé­re tanulságos volt a kiállítás. Láthattak praktikus kis kerti gépeket, valamint permetező­ket, a hagyományos típustól kezdve, a japán motoros per­metezőig. A kertészek közül többen vásároltak a pumpa- szerűen működő, olcsó kis Lepke-permetezőből. A kiállí­tott öntözőberendezéseket a tsz kertészetében működés közben is bemutatták. A növényvédő szereket Bog­dán Mihály, az ÁFÉSZ nö- vényvédőszer-boltjának veze­tője mutatta be, s használa­tukról hasznos tanácsokat is adott. Növényvédelmi szak­könyvekből gazdag választék állt a látogatók rendelkezésé­re. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz kis virágkiállítása a kö­zös gazdaság virágkertészeté­nek munkáját mutatta be. Az ÁFÉSZ kertibútor-be- mutatóját ugyancsak nagy érdeklődéssel szemlélték a lá­togatók. <k.) Abony közös gazdaságaiban a múlt hét végén megkezdő­dött az aratás. A szakemberek becslése szerint jó termésre van kilátás. Gyuráki Ferenc felvétele Hol nyaralnak a nagyközség diákjai?. Az abonyi iskolák évről év­re tervszerűen, szervezetten gondoskodnak a tanulóifjúság nyári foglalkoztatásáról, pi­henéséről: a KlSZ-szerveze- tek és az úttörőcsapatok ve­zetőségével együtt nagy fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a fiatalok olyan munkát vé­gezzenek a szünidőben, amely leginkább megfelel életkori Kétséges a bentmaradás Jobb folytatásban bíznak A Ceglédi Építők NB Il-es tekecsapatára nagyon nehéz őszi idény vár: tizenhárom mérkőzésen, 3 győzelemmel hat pontot szerzett, jelenleg a kiesők között áll. Áz elmúlt évhez képest, megfiatalodott. A jelentős fiatalítást a kény­szer is diktálta: Türei edzőnek mindvégig összeállítási gond­jai voltak. A gondokat tetéz­te, hogy a kulcsember Raffai tavasszal nem talált magára: az utóbbi években az NB II tíz legjobb játékosa között tar­tották nyilván, most elért át­lageredménye alapján csak az Építőkben hetedik. A nyári fel­készülés elején, Kecskeméten, a Hírős Kupán már 437 fát ért el; remélhetőleg kijut a hul­lámvölgyből. Az együttes mérkőzésenkén­ti átlaga 2506 fa. valameny- nyi találkozón Király, Molnár és Sárik játszott, tavasszal összesen kilencen léptek pályá­ra. Az őszi sorsolás kedvező. Az edző jobb folytatásban bízik. U. L. A ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Mező- és Élelmiszergazdasógi Termelőszövetkezet felvesz: TRAKTOROSOKAT, RAKODÓKAT, LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, GÉPSZERELŐKET, AUTÓSZERELŐT, GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, HENTESEKET, valamint érettségizett és általános iskolát végzett LÁNYOKAT A NÖVÉNYHÁZI KERTÉSZETBE, ahol virágkötészeti, dísznövény- és zöldségtermesztési tagozatú, kihelyezett osztályban továbbtanulási lehetőség van. (A jelentkezők, amíg tanulnak, teljes fizetést, valamint az iskola sikeres elvégzése után szakmunkás-bizonyítványt kapnak.) Jelentkezni lehet a tsz személyzeti vezetőjénél. Cegléd, Reggel utca 2—4. sajátosságaiknak s képzési te­rületüknek. A szervezést mindenütt már márciusban és áprilisban megkezdték: annak eredmé­nyeként két általános iskolá­ból csaknem háromszáz tanu­ló dolgozik a nyáron a tégla­gyárban, a konzervtelepen és a termelőszövetkezetekben. A gimnáziumból tizenöten KISZ- építőtáborba mennek, a neve­lőotthon lakói az intézeten belül sportpályát építenek és a parkot csinosítják. Egy kisebb, mintegy húsz-huszon- ötös létszámú csoportot a kö­rösié tétleni Vörös Csillag Tsz foglalkoztat. Az abonyi diákok üdülését és pihenését is jól megszer­vezték. Július 2-án nyílt meg a salgóbányai úttörőtábor, ahol egy-egy turnusban száz­harmincán kapnak helyet. A tábor első lakói a Szelei úti iskola mintegy száz úttörője lesz, őket a Gyulai Gaál Mik­lós iskola tanulói követik, majd a nevelőotthon lakói következnek. Számottevő azoknak a diá­koknak a száma is, akik az or­szág más vidékein töltik a szünidő egy részét. A Kinizsi Pál gimnáziumból például többen az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda nyári tábo­rába. Balatonakaliba utaznak, a két általános iskola csak­nem húsz diákját pedig a csillebérci központi tábor fo­gadja. Több kisdiákot várnak Zamárdiba az úttörő- és kis­dobos őrsvezető-, valamint ifi- képző táborba.

Next

/
Thumbnails
Contents