Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

JH1CYH stMíriap 1973. JULIUS 31., KEDD A Tápiómente Művészeti Együttes vendégeként © w it Finn népi együttes a nagykátai járásban Mintha a közelmúltban Bu­dapesten és Helsinkiben ren­dezett magyar—finn barátsági hét folytatódott volna ezen a hét végén a nagykátai járás­ban. Magyar és finn népdalok­tól, népi muzsikától volt han­gos Nagykáta, Újszilvás, Tá- piógyörgye, sőt vasárnap ju­tott a derűs jó kedvből a szomszédos abonyiaknak is. Az Észak-Finnonszágból érke­zett és a Tápiómente Művé­szeti Együttes vendégeként megyénkben tartózkodó ötven- tagú oulunsaloi népi együttes vendégszerepéit estéről estére más-más település művelődési házának színpadán, idézve a földrajzilag ugyan távoli, lé­lekben azonban nagyon is ro­kon finn nép hangulatvilágát, sokszínű életét. Mint — mezei csokor Iso ilo — nagy öröm. Ezt a Címet választották műsoruk mottójául. — Az élet szép. Élni öröm ... — mondotta beszélgetésünkkor Paovo Männinen tanító, az együttes vezetője. — Az élet örömét kívántuk megszólaltat­ni a színpadon, dalokban, tán­cokban, muzsikában. Iso ilo — ez tulajdonképpen kórusmű dalainak feldolgozá­sa Vesa Pentti zenetanár, az együttes művészeti vezetője szorgos kutatómunkáját , di­cséri. — Hogyan született a Pa­rasztlakodalom? A legtöbb dalt az édesanyámtól hallot­tam, még gyermekkoromban. Azóta is bennem éltek ezek a melódiák. Talán tíz esztendő­vel ezelőtt megkértem az édes­anyámat, dalolja el nekem újra azokat a régi szép dalo­kat, hadd fűzzem színes cso­korba valamennyit. Ez volt az alapanyag, amit aztán a szom­szédból jött idős asszonyok, emberek egészítettek ki s for­máltak teljessé. A zenei hagyomány szeretete A félszáz tagú finn együttes — akárcsak műsora — sokrétű. A Finn Ifjúsági Szervezet hívta életre s tartja fenn. Leg­fiatalabb tagja a tizennyolc esztendős Jorma Müyllyoja, diák, aki á kórusban szerepel, a legidősebb viszont a hatvan­egy éves klarinétos, Eino Hänni- nen, nyugdíjas vasutas. De van áz együttesben pedagógus, pék, gépkocsivezető, hivatal­nok, s ki tudná még, hányféle foglalkozás képviselője. Á né­pi muzsika szeretete hozta ösz- sze s tartja együtt őket. Hazá­jukban sok népzenei bemuta­tón szerepeltek eddig. A zene­kar turnézott már Kazahsztán­ban, 'az egész együttesnek azonban ez az első közös kül­földi vendégszereplése. Ellesett ritmusok Egy hetet töltenek hazánk­ban. Eddig négyszer léptek do­bogóra. Az ötödik — szintén nagykátaif ftr? Jeilépésük csak tapasztalatcsere volt. Egy órát táncoltak, daloltak, muzsikál­tak a Tápiómente Művészeti Együttes tagjai előtt, azután pedig ők nézték végig a ven­déglátók műsorát. S lévén ta­pasztalatcsere, nemegyszer perdült táncra finn lány ma­gyar fiúval, hogy ellesse a csárdás lépéseit, vagy finn fiú magyar lánnyal járta a pol­kát Prukner Pál az egyik dal címe, amely kü­lönböző formában újra és újra visszatért az együttes műsorá­ban. Először a kórus énekelte, a nyitó népdalcsokor része­ként Aztán az örömkör című népi játék befejező számaként hangzott fel az Iso ilo dalla­ma, amelyre körtáncot járt a huszonnyolc tagú kórus. És a műsor végén újra visszacsen­gett a dal, ezúttal már a zené­szek, énekesek és táncosok kö­zös előadásában. Ügy, tűnt, ' mintha háróm szép áiargaréta köré odatelték volna a mezők sokszínű virá­gait, tarka csokorrá formálva azt. S ez 'a színpompás csokor különböző tájak dalaiból, táncaiból, muzsikájából állt össze. Olyan eleven csokorrá, amelybe nagyszerűen belefért még a több tételes Parasztla­kodalom című kórusmű is, amely egy régi finn esküvőt idézett fel, a lakodalmas me­nettől a mennyegzői házig. A Parasztlakodalom című FALU NAP TAPIOSZECSON Bejáró dolgozók tanácskozása Három község népi együtteseinek műsora Tápiószecső hatezer lakosá­ból minden reggel 2500 ember kerekedik fel, száll vonatra vagy autóbuszra és budapesti munkahelyére* utazik. A leg­többen a sörgyárban és az Épületkerámiád Vállalatnál dolgoznak. A bejáró dolgozók nagy szá­ma miatt a falu életének ha­gyományaihoz tartozik, immár lassan tíz esztendeje, hogy évenként egyszer falunap ke­retében a művelődési házban megrendezik a bejárók és a vállalatok képviselőinek találkozóját. Az idén vasárnap került sor a falunapra és a község dolgozói a fővárosi szerelőipari válla­lat vezetőivel találkoztak. A művelődési házban délelőtt megrendezett tanácskozáson a FŐSZER képviseletében meg­jelent Koszta András a válla­lat pártbizottságának tagja, V iski Sándor szakszervezeti titkár, Hudák János munka­ügyi osztályvezető és Mészá­ros József, a vállalat egyik legjobb szocialista brigádjának vezetője, aki maga is tápió- szecsői lakos. A vendégeket a bejárók és a falu lakosságának képvisele­tében Cseri József párttitkár, Török Sándor tanácselnök, Murai Károly, a szakmaközi bizottság elnöke és Ofella Sán­dor, a művelődési ház igazga­tója fogadta. A tanácskozáson Viski Sán­dor ismertette a 22 esztendővel ezelőtt alakult FŐSZER tevé­kenységét. A többi között el­mondotta, hogy a kezdetben 760 munkással és alkalmazot­tal, s 20 milliós tervvel dol­gozó vállalat ma 1240 munkással 260 milliós tervet teljesít. A .FŐSZER tizenkétszer volt éltizem és háromszor egymás után elnyerte a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándor­zászlaját. A tanácskozás részvevőinek kérdéseire válaszolva Viski Sándor egyebek közt elmon­dotta, hogy Tápiószecsőről hu- szanhatan dolgoznak a válla­latnál, ahol azt szeretnék, hogy ez a létszám már a kö­zeljövőben jelentősen emel­kedjék. A tápiószecsőiekben jó munkásokat, dolgos embere­ket ismertek meg a vállalat­nál. Erre jó alapot ad, hogy a FŐSZER és a község kapcsola­tai egyre szorosabbak. A híres tápiószecsői népi együttes pél­dául rendszeresen szerepel a vállalat ünnepségem, a FŐ­SZER dolgozói viszont vállal­ták, hogy társadalmi munká­ban részt vesznek a falu mű­velődési házának rövidesen kezdődő bővítésében, átalakí­tásában. Az augusztus elején induló munkával irodalmi presszót létesíte­nek a művelődési ház mellett. Az építés költségeit a nagy­községi tanács biztosította. A tanácskozás után barátsá­gos sportversenyek következ­tek, majd délután négy órá­tól három község, illetve nagy­község, Dabas, Maglód és Tá- piószecső népi együttesei Meg­érett a piros alma címmel két­részes színes, vidám folklór- műsort mutattak be — siker­rel — a művelődési házban. A tápiószecsői falunap ara­tóbállal fejeződött be. Jó helyre került megtakarítás Segítség a klubkönyvtárnak — Felújított hagyomány Húsz országból érkeztek Megkezdődött a második a lyanyelvi konferencia Vasárnap Szombathelyen, a Vas megyei Tanács dísztér méhen ünnepélyesen megnyi tották a második anyanyelvi konferenciát. A hatnapos ta­nácskozás nyitányára — ame­lyen megjelent Kárpáti Jó­zsef, a Magyarok Világszövet­ségének főtitkára és Lőrinc; Tamás, a Kulturális Kapcso latok Intézetének elnökhe lyettese — csaknem 20 or szag mintegy másfél száz kép viselője érkezett, akiket dr Bárczi Géza akadémikus, a; anyanyelvi konferencia véd nökségének elnöke üdvözölt A konferencia érdemi mun kája hétfőn kezdődött z Szombathelyi Tanítóképző In­tézetben. A három munkabi­zottság tevékenysége során a magyar kultúra szerteágazó, minden szakmai jellegű rész­letkérdését megvitatja. Pest megyében a jelentős erőfeszítések ellenére is eléggé mostohák még mindig a mű­velődési lehetőségek, s ebben természetesen szerepe van a különböző művelődési intéz­mények elavultságának, kor­szerűtlenségének. Érthető és indokolt tehát, hogy a megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága minden kínálkozó lehető­séget megragad a segítség- adásra, s ez történt most legutóbb is, amikor a költségvetési pénz- maradványból jelentős ösz- szeget különítettek el művelő­dési feladatok támogatására. Nagykőrösön például osztat­lan örömet keltett a régi ha­gyomány felújítása, azaz a vá­ros levéltárának újbóli meg- szervezésee, ám a megyei le­véltár e kirendeltségének leg­szükségesebb berendezési tár­gyait is elő kell teremteni. Erre a célra, valamint a me­gyei levéltár kutatótermének kialakítására összesen 120 000 forintot biztosítottak. Terven felüli segítséget kapott a vá­Porgy és Bess Gershwin operája a szegedi szabadtéri színpadon A SZEGEDI SZABADTÉ­RIN mindig az eredeti pro­dukciók aratták a legnagyobb sikert. Azaz azok a bemuta­tók, amelyek színházi elő­adássá a dóm előtti színpa­don formálódtak. Annak Az ember tragédiájának példá­ul, amelyet Vámos László másodszor rendezett Szege­den, nem volt kőszínházi elődje vagy megfelelője. A produkció végleges formája a szegedi szabadtérin alakult ki. Ilyen értelemben eredeti be­mutató volt — több más kö­zött természetesen — egy má­sik emlékezetes sikerű elő­adás, Puccini Turandotja Szi- netár Miklós rendezésében. Kőszínházi őse ennek az elő­adásnak sem volt, a sokfelől ‘— külföldről is — érkezett művészek a dóm előtti pró­bák közben váltak együttessé; az előadás szerkezete az óriás színpad sajátos adottságaiból épült fel. A szabadtéri színját­szás jellegzetes szegedi stílu­sát ezek a produkciók terem­tették meg, illetve fejlesztet­ték tovább. A BEMUTATÓK MÁSIK 'TÍPUSA kőszínházban szüle­tett és ott véglegesre formált előadásokat ültet át a Dóm térre. Ilyen az idei nyári évad harmadik szegedi bemutató­ja, Gershwin Porgy és Bess című operájának előadása is. A produkció az Erkel Színház­ból került át Szegedre, s bár rendezője, Mikó András ki­tűnően ismeri a szegedi tér adottságait, jó néhány nagy feikerű előadást rendezett nyaranként Szegeden az el­múlt 15 évben, sőt ő volt egyik megteremtője a szegedi szabadtéri stílusnak, új mun­kája, a Porgy és Bess rende­zése nem tudott megszabadul­ni a kőszínházi eredettől. Mé­reteiben természetesen meg­növekedett, a dóm előtt na­gyobb tömegek mozognak, mint az Erkel Színházban, az előadás mozgalmasabb és lát­ványosabb. De az első pilla­nattól az utolsóig érződik raj­ta, hogy színpadi formája nem a szabadtérin alakult ki. MENNYIRE FONTOS MIND­EZ? Érdeklik-e ezek a stílus­problémák azokat a nézőket, akik Gershwin zenéjének ked­véért utaznak Szegedre? El­méletileg talán nem, hiszen a zenén valóban semmit sem változtat a rendezői fogalma­zás. Egy operaelőadás azon­ban sohasem csak zene, ha­nem mindig teljes, komplett színházi produkció. S mint ilyennek, feltétlenül kisebb a hatása, ha formája nem a színpad adottságaiból nő ki. Még akkor is, ha — mint a Porgy és Bess esetében — magának a zenei és irodalmi anyagnak az előadása hibát­lan, sőt szinte tökéletes. S ez már, akár érdekli a nézőt el­méletileg, akár nem, minden­képpen hat rá, függetlenedni képtelen tőle. A szegedi Gershwin-előadást viták is kísérik majd. E vi­ták tulajdonképpeni és végső oka, hogy 'a kőszínházi elő­adás adaptációja nem teljes. A hatástényezők mennyiségi növelése önmagában kevés eh­hez. Az óriás színpad különle­ges követelményei szerint a forma struktúráját is változ­tatni kellett volna. AZ ELŐADÁSBAN a buda­pesti Opera jól ismert gárdá­ja működik közre. Begányi Ferenc Porgyja itt is rokon­szenves, Házy Erzsébet, mint Bess, szenvedélyes, Csányi János Crown-ja erőszakos, Palcsó Sándor, mint Sporting Life, könnyed és felületes. Ki­tűnő Miller Lajos (Jake) és a gyönyörűen éneklő Szirmai Márta (Serena). A zenekart a fiatal Pál Ta­más lendületesen és határo­zottan vezette. A díszleteket, amelyek csak részben illettek a dóm elé, a szegedi szabad­térin először dolgozó Makai Péter tervezte. Ökrös László Jelenet az előadásból. Porgy (Begányi Ferenc) és Bess (Házy Erzsébet) kettőse. Enyedi Zoltán felvétele ci zeneiskola is, mivel hang­szerek beszerzésére 100 000 fo­rintot fordíthatnak. Nem maradtak ki a sorból a községek sem, hiszen egyebek között Tápió- bicske művelődési házának felszerelésére, berendezésére 320 000 forinthoz jutott ilyen módon, míg Versegen a köz­ségi klubkönyvtár berendezé­sét, szolgálatba állítását 155 ezer forinttal segítik a me­gyei források. Ikladon a ha­sonló intézmény azonos célra 120 000 forintot használhat fel. A gödöllői járás községe, Ver- seg nemcsak a klubkönyvtár esetében élvezheti a támoga­tást, hanem sor kerülhet a te­lepülés múltját bemutató gyűjtemény, a falumúzeum korszerűsítésére is. Ezt a fel­adatot 200 000 forint fedezi. Nyári egyetem a műemlékvédelemről Hétfőn délután Egerbe» megnyitották a műemlékvé­delem kérdéseivel foglalkozó nyári egyetemet. A tíz ország­ból érkezett mintegy nyolcvar. hallgató a műemlékvédelen egy, egész Európában vitatot speciális kérdésével — a mű­emléki környezet és a korszert városrendezés összefüggései­vel foglalkozik. Eger, a nyár egyetem színhelye, egyben ki­tűnő illusztráció is a témához A széles körűen „barokk ék szerdoboznak” nevezett ősi városban minden szempontból olyan kitűnően oldották meg a korszerűségi szempontokat is kielégítő városfejlesztés és műemlékvédelem összehango­lását, hogy az a szakkörökben Európa-szerte feltűnést és elismerést keltett, illetve vál­tott ki„ Az érdekes témáról az egri nyári egyetemen hazaiak mellett olyan külföldi szakte- kintények is előadást tartanak, mint például a szovjet V. F. Kahovszkij és a nápolyi Ro­berto di otefano professzor. TV-FIGYELŐ Szombat. Nem sok felje­gyezni valónk akadt ezen . a szombaton. Mint már meg­szoktuk, most sem volt izgal­mas .adás. Kivéve, persze, a két szenzációt, a berlini VIT- et és a tamperei kajak-kenu világbajnokságot. De hát ez nem a tv érdeme, bár a kitű­nő közvetítések feltétlenül di­csérik a tv riportereit. Amit viszont ezenkívül és ezenfelül láttunk, őszintén és enyhén szólva, nem nagyon lelkesített. Az én kis felesé­gem című olasz film ugyan kedves, bájos alkotás, de mo­ziban már láttuk. Ismétlése kissé érdektelennek tetszett. Költők. Nemigen értettük, hogyan került egymás mellé Zeile Zoltán műsorában há­rom olyan költő, mint Koszto­lányi Dezső, Nadányi Zoltán \ és Berda József. Különbségeik vagy hasonlóságaik miatt? Nem derült ez ki, bár Zelk Zoltán sokáig magyarázta. A műsor végül is széteső volt. Igaz, az elhangzó versek és a kitűnő előadók — Keres Emil, Nagy Attila, Tordy Gé­za, Szilágyi Tibor, Mádi Sza­bó Gábor — sok mindenért kárpótoltak. Nadányi Zoltán Nők a tetőkön című versének szerepeltetése azonban ennek ellenére ügyetlenség volt. A költő, persze, tudjuk, igazat írt. A nők, akik annak idején meztelenül napoztak a tető­kön, csakugyan nem figyeltek semmiféle uteri tüntetésre. De a vers különös hatásai folytán úgy tetszett, mintha nekik lenne igazuk. Mintha a mez­telen női test inkább képvi­selné a jövőt és az igazságot, mint a tüntetők „csúnya” za­jossága. Annyi szép verse van Nadányinak, jó néhány ennél sokkal különb, miért kellett egy ilyen reprezentatív mű­sorban éppen ezt szerepeltet­ni? Fortély. Nem volt különöseb­ben fortélyos Jacobs és Sar­gent vasárnap sugárzott tv- játéka, a Fortélyos kérő. Amo­lyan Boccaceió-históriát lát­tunk, de, sajnos, szolid,v pol­gári színekben, a nagy olasz bátorsága és életszeretete nél­kül. A szereplők, Schubert Éva, Csákányi László és Pándy La­jos, mindenesetre jókedvűen komédiáztak. Nemere László stílusos rendezése szigorúan tartotta magát az írott szö­veghez. Az egész mégis csa­lódást keltett. Hiányoztak Boccaccio igazi színei. <Ö.) A nápolyi San Carlo Operaház Budapesten Augusztus 3-án kezdi meg vendégszereplését Budapesten, a margitszigeti szabadtéri színpadon. Műsorukon Verdi: Nabucco és Otelló című ope-’ rája szerepel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents