Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
1973. JÚLIUS 29.. VASÁRNAP ”“&CívBap 3 A moszkvai világkongresszus előkészületei Szeptemberben: megyei békeaktíva Néhány hét és megkezdődik h kukorica betakarítása is. A váckisújfalui termelőszövetkezetben már készülődnek a silótengeri begyűjtésére. Javítják a betakarító gépeket. Gárdos Katalin felvétele A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő béke-barátsági társadalmi bizottság gazdag programot állított össze a második félévre. Az októberben, Moszkvában megtartandó béke világ kongresszus megyei előkészületeként szeptemberben megyei békeaktíva-ülést hív össze a népfront. Több helyen rendeznek békefórumot is, ahol előadások hangzanak el a magyár békamoz- galomrói és a Béke-viiágta- ; náes eredményes munkájáról. J Az október végén megtar- I tandó európai hét alkalmából Abonyban és a ráckevei járás egyik községében magyar— finn barátsági napokat rendeznek, amelyre meghívják a nagykövetség munkatársait és élménybeszámolót tartanak a finn—magyar barátsági hét alkalmából Finnországban járt Pest megyei küldöttek. Az ősz folyamán baráti találkozókon emlékeznek meg a községek Latin-Amerika népeinek imperializmus elleni harcáról. Kocséron, a termelőszövetkezetben kubai napot, a ráckevei járás egyik községében magyar—kubai baráti estet rendeznek, és több járásban nemzetközi fórumon elemzik a latin-amerikai országok életét, forradalmi mozgalmait. A béke-barátsági társadalmi bizottság szervezésében folytatódnak a Pest megyében rendkívül népszerű baráti találkozók is. Autók a babati halastavon 120 kilométerrel a kanyarban Megkezdődött az M-3-as autópálya építése Mint vajba a kés, olyan könnyedén hatol a nedves, agyagos földbe a markológép hegyes vasfoga, mögötte földgyalu egyengeti a talajt; megkezdődött az M—3-as autópálya építése. Az autópályáé, amely elkészülte után a nagyon zsúfolt 3-as számú főutat tehermentesíti, jó kapcsolatot teremtve a főváros és a borsodi iparvidék között A születőben levő autópályáról az Űt-Vasúttervező Vállalat két munkatársával: dr. Jánoshegyi Ferenc irodavezetővel és Petki Gusztáv osztályvezető-helyettessel beszélgetünk. Kilencezer jármű Budapest-Gödöllő között — Évek óta figyeljük hazánk főútvonalainak igénybevételét. A Közlekedési Tudományos Kutató Intézet vezetésével 1956-ban, 1963-ban, majd 1970- | ben tartottunk országos forgalomszámlálást, s mindhárom esetben azt tapasztaltuk, hogy a balatoni út után a 3-as számú főút a legzsúfoltabb. Az első nagy forgalomszámlálást követően a 7-es és a 3-as utat korszerűsítették, ily módon, néhány évig még megfeleltek az igényeknek. Az 1970-es tapasztalatok viszont az M—7-es után sürgették az M—3-ás autópálya építésének megkezdését is, ugyanis a vizsgálat idején naponta 9 ezer járművet számláltunk a Budapest— Gödöllő közötti szakaszon, és előrejelzések szerint 1980-ban kétszer, újabb tíz év múlva pedig négyszer több kocsira lehet számítani. A forgalom gyorsütemű fejlődése pártunk életszínvonalpolitikájának eredménye, mind kevesebb tartós fogyasztási cikk számít luxusnak. Beszélgető partnereim ezt azzal igazolták, hogy 1938-ban Magyarországon mindössze 30 ezer személyautó volt, ezzel szemben jelenleg évente több mint 60 ezer új kocsit értékesít a MERKUR. Köztudott az is, hogy a IV. ötéves terv végén több mint félmillió személygépkocsi fut útjainkon, nem beszélve a teherjárművek tízezeréiről. Új nyomvonalon — Tudomásom szerint az autópálya új nyomvonalon épül... — Igen. Először csak a főváros lakott területének szélétől, a 10-es kilométerkőtől a 34. kilométerig építi meg a Betonútépítő Vállalat. Az autópálya a rákospalotai Fel- szabadulás útról kiindulva Főttől és Mogyoródtól délre, Szada és Gödöllő között húzódik és a város után torkollik a 3-as útba. Arra a kérdésemre, hogyan jelölik ki, hová érdemes építeni az utat, az osztályvezetőhelyettes elmondta, hogy a tervezés első szakaszában tanulmányterv készül, amely több elképzelést is tartalmaz. Ezek közül a domborzati viszonyokat, talajadottságokat, út-és vasútkereszteződések számát figyelembe véve, választják ki a leggazdaságosabban megépíthetőt. Azért esett például a választás a megvalósítás előtt álló elképzelésekre, mert elkerüli a gödöllői nagy emelkedőt, a HÉV-keresztező- dést és a nagyon balesetveszélyes kerepesi és kistarcsai átkelési szakaszt. Átszelve a vízválasztót — Hallhatnánk az út jellemzőiről? — Tekintve, hogy a Duna— Tisza vízválasztó vonala éppen ezen a szakaszon van, nagy mennyiségű földmunkát kell végezni ahhoz, hogy az út meredeksége ne haladja meg az autópályán megengedett 4 százalékot. Az emelkedő útszakasz menetirány szerinti jobb oldalán úgynevezett kapaszkodó sáv épül a leglassúbb járművek részére. Ennek hossza Budapest felől 250, ellenkező irányból 1300 méter. A dombos vidéken a gépek 3 millió köbméter földet mozgatnak meg, előkészítve az útépítők munkáját. Az első ütemben — előreláthatólag 1977-ig — megépülő szakasz 17 felüljárón halad át és 9 aluljárón bújik keresztül. Az autópályáról két helyen lehet letérni, Fót és Gödöllő közelében. Az előbbi csomópontot az üdülőövezet, az utóbbit Veresegyház megközelítése céljából létesítik. — Érdekességként hadd említsem meg, hogy az építés során több helyen átvágják a dombokat — jegyrí meg az osztályvezető-helyettes — a legmélyebb bevágásban 16 méter mélyen halad az út, a leghosszabb bevágás 400 méteres lesz. A völgyiekben viszont töltéseket építenek, amelyek közül .a legmagasabb a babati tó közgpén 16 méte] rés lesz. Ez a 300 méter hosz- szú töltés kettészeli a halastavat. 750 méter sugarú ív Az egyelőre még csak rajzlapokon létező autópályán 120 kilométeres óránkénti sebességgel biztonságosan lehet közlekedni. Három nagy — minimálisan 750 méter — sugarú ív közül 2 Mogyoródot kerüli meg, 1 pedig Gödöllő után lesz. A kanyarok jól beláthatok, biztonságosan vehetők sebességcsökkentés nélkül is. Az autópálya elején, Rákospalotán nagy üzemanyag- töltő állomást, szervizt építenek, de ha a forgalom megkívánja, van bőven hely étterem, bisztró, sőt motel létesítésére is. Az autópálya gö- döllő—veresegyházi csomópontján helyezik el az autópálya-mérnökséget, ahová az út miellett 2 kilométerenként elhelyezett segélykérő telefonok jelzései futnak be, és rádión utasíthatják a mérnökség telepén levő és az autópályán közlekedő autómentőiket, hányas kilométernél nyújtsanak segítséget a rászorulóknak. A földmunkák Gödöllő közelében kezdődtek mieg, ezen a részen már megtörtént a kisajátítás, amely az autópálya többi szakaszán még javában tart. Amennyiben a tervezett út egy-egy telket több részre metsz, vagy egy- harmadánál nagyobb területét foglalja el, azt megvásárolják. A házakat készpénzben fizetik ki, vagy cserelakást adnak. (Gödöllőn 13, Mogyoródon 11 épületet szanálnak.) Az elképzelések szerint az autópálya első 25 kilométeres szakaszát 1977-ben foglalhatják el az autósok. A főváros belsejébe 1982-ig (amíg megépül a Felszabadulás úttól a Hungária körútig terjedő második szakasz), a Csömöri úton, Újpest felé pedig a Dózsa György úton lehet bejutni. Czibor Valéria GYORSMÉRLEG Befejeződtek az egyetemi, Országszerte befejeződtek az egyetemi, s főiskolai felvételi vizsgák valamennyi — nappali, esti és levelező — tagozaton. Az elmúlt napokban 11 680 nappali tagozatra pályázó hallgató kapta meg postán a felvételről szóló kedvező értesítést. Most döntöttek annak a további, csaknem háromezer műszaki főiskolás „gólyának” a sorsáról, . Magasabb követe Imésyek a pártépítésben is „A Pest megyei párt-végrehajtóbizottság alapvető követelménynek tartja a tagfelvételi munkában: — a közösség érdekében folytatott tevékenységet, a politikai alkalmasságot, a politika melletti nyílt kiállást, a marxista—leninista képzettséget, rendezett családi életet, a vallásos ideológiától és szertartásoktól való mentességet, a magasabb iskolai végzettséget, s e követelmények differenciált alkalmazását; — hogy a pártszervezetek az eddigieknél tudatosabban törekedjenek a szociális összetétel javítására, a párttagságra kiválasztott személyek nevelésére.” (Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának 1973. február 26-i határozatából.) A PÁRTTAGOK SZAMA Pest megyében az elmúlt években igen gyors ütemben növekedett, összetétele — a munkások száma — azonban nem felelt meg a X. kongresszus által meghatározott követelményeknek. A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata és a Politikai Bizottság ezt követő határozata alapján a felvételi követelmények növelésének eredményeként az idei első félévben csak 401 fő felvételére került sor, 74 százalékuk fizikai munkás. Érdemes összehasonlítani ezt azzal, hogy 1972 hasonló időszakában 1150 főt vettek fel tagnak megyénk pártszervezetei. A számok tendenciát és a határozat következetes végrehajtásának kezdetét mutatják. Fél év elteltével megállapítható, hogy a pártszervezetek, a párttagság többsége nemcsak elfogadja, hanem kezdi érteni a Politikai Bizottság határozatát a párt számszerű növekedésének üteme helyességéről és a párttagokkal, valamint a pártba felvételt kérőiekéi szembeni követelmények növeléséről. Nem könnyű és nem parancsszóra végrehajtható folyamatról van szó. Miközben pártszervezeteink növelték a követelményeket a pártba felvételűiket kérőkkel szemben, növelniük kellett a felvettek között a fizikai munkát végzők számát is. Nagyon sok társadalmi munkát is teljesítő, a párttal, politikájával egyetértő és szimpatizáló embernek kellett megmagyarázniuk, mikor párttagfelvételét kérte, hogy tiszteljük a szándékát, elismerjük a munkahelyén tanúsított érdemeit, sőt köszönjük, hogy aktívan részt vett a tanácsválasztások előkészítésében, vagy más akciókban, de a párttagsághoz több kell: rendszeresen évekig folytatott aktív társadalmi munka, vagy közéleti tevékenység, igényes marxista képzettség, a párt politikája melletti elkötelezettség bizonyítása. SOK BECSÜLETESEN DOLGOZÓ adminisztratív, alkalmazott és más munkakörben levő nem fizikai dolgozónak mondták a pártszervezetekben, hogy türelmet kémek. Megbízatást adtak társadalmi, vagy tömegszervezeti munkára, ajánlották, hogy hol képezze, fejlessze marxista műveltségét, s figyelemmel kísérik további munkáját, egy-két év múlva pedig visszatérnek tag- felvételi kérelmére. Többségükben a jelentkezők tudomásul vették a pártszervezetek érveit, magasabb igényét, de voltak olyanok is, akik arra gondoltak, talán valami probléma van a munkájukkal, a magatartásukkal, azért nem lehetnek a párt tagjai. Eleinte a párttagság körében is találkoztunk értetlenséggel amiatt, hogy miért nem vesszük fel párttagnak, akinél egyébként nincs kizáró ok. A pártbizottságoknak, alap- szervezetek vezetőségeinek a párt tagságát is meg kellett győzniük a határozat helyességéről, a pártépítő munka megnövekedett igényeiről. főiskolai felvételi vizsgák akik szeptemberben ugyancsak megkezdhetik tanulmányaikat a nappali tagozatok első évfolyamain — az erről szóló értesítést a napokban kapják kézhez az érdekeltek. Az egyes karok felvételi bizottságai döntöttek arról is, hányán és kik kezdhetik meg tanulmányaikat a következő tanév elején, illetve kik nyernek előfelvételt az 1974—75. tanévre. Mindazok, akik kérték felvételüket, de most nem kerülhetett erre sor, nincsenek végképp elzárva a párttaggá válás lehetőségétől. Amennyiben teljesítik azt a társadalmi megbízatást, amit a pártszervtől kaptak és megnyilvánulásukkal, munkájukkal hitet tesznek a párttagságra való alkalmasságukról, akkor az elkövetkező években minden bizonynyal a párt tagjai lehetnek. A Központi Bizottság tavaly novemberi határozatában megerősítette a X. kongresszus állásfoglalását a munkáspolitika fejlesztéséről. Azóta számos intézkedés született a nemzeti jövedelem jelentős részét termelő osztály anyagi, erkölcsi, társadalmi megbecsülésének fokozására. Joggal elvárható, hogy mind több munkás önként, meggyőződésből kérje felvételét a munkáspolitikát elvi alapon érvényesítő vezető pártba. Azért szorgalmazzák a pártalapszervezetek vezetőségei, hogy a fizikai munkában is helytálló, képzett szakmunkások, szocialista brigádvezetők nyerjenek felvételt a párt soraiba, mert a munkás- osztály legjobb tagjai a párton belül hivatottak dolgozni és segíteni a dolgozó osztályok érdekében kifejtett politika reális megvalósítását. A PARTTAGFELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK emelése szinte parhncsolóan írja elő a pártszervezetek számára, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tömegszervezetekben és mozgalmakban, így a szakszervezetben, KISZ-ben, népfrontban tevékenykedő munkásokra. Lehetőséget kell adni, hogy mind többen fejtsenek ki ezekben a szervekben aktív társadalmi munkát. Rendszeresen kísérjék figyelemmel aktivitásukat az ott dolgozó kommunisták és nyújtsanak segítséget munkájukhoz. Ha párttaggá nevelésük már ott elkezdődik, akkor törés nélkül tudják vállalni a párttagsággal járó magasabb követelményeket. A tömegszervezeteknek ez lehetőséget ad, hogy saját munkájuk tartalmasabb, eredményesebb legyen, másrészt erősíthetik emberformáló, nevelő funkciójukat. Külön nagy szerep hárul a KíSZ-szervezetekre. A X. kongresszus lehetővé., tette, hogy 18 éves kortól legyenek a fiatalok a párt tagjai. Most sok helyen mégis megtorpantak. Latolgatják, hogy ki az a 18 éves fiatad, aki megfelel a novemberi határozat alapján megemelt követelményeknek. Ilyen esetekben is a helyes értelmezésre, az egyéni elbírálásra kell törekedni. Vannak olyan 18 éves érettségizett és szakmunkás fiatalok, akik az átlagosnál többet nyújtottak a tanulásban, a társadalmi munkában, az iskolai közösségben és megfelelő politikai alapismereteket szereztek, s olyan érdeklődést, aktivitást tanúsítottak a társadalom, a párt ügye iránt, hogy alkalmasakba párttagságra. A szakszervezetekben is több ezer olyan társadalmi munkás dolgozik évek óta, aki alkalmas lehet a párttagságra, ha elősegítjük politikai iskoláztatását, vagy magasabb követelménnyel járó megbízatást adunk számára. FONTOS FELADAT a határozat alapján a pártszervezetek munkájában a párton belüli követelmények emelése. Az elmúlt hét hónap alatt, a járási, városi pártbizottságok irányításával, a pártalapszervezetek vezetőségei a párttagság zömével beszélgetést folytattak. Személyenként beszéltek azokkal? akik valamilyen oknál fogva nem teljesítették megfelelően a párttagsággal járó kötelezettségüket. Az ilyen i jellegű beszélgetés Pest megye |párttagságának mintegy tíz I százalékát érintette. A beszélgetések során szóba került a pártrendezvényeken való rendszeres és aktív részvétel, a pártmegbízatások teljesítése, a tagdíjfizetés rendszeressége és progresszivitása. Tapasztalataink szerint a pártvezetőségek felkészülten, jó elvtársi légkörben folytatták a beszélgetéseket az érintett párttagokkal, s többségük megértéssel fogadta az elhangzott bírálatot, elfogadta az alapszervezet vezetőségének javaslatát. A vezetőségek a legtöbb elvtársnak személyiségének, képességének megfelelő pártmegbízatást adtak vagy megújították a régebbit. Az esetek többségében 6— 8 hónap határidőt szabtak a mulasztás megszüntetésére. Több helyen az év végi beszámoló taggyűlésen térnek vissza a párttagok egyéni munkájának értékelésére. A BESZÉLGETÉSEK SORÁN voltak olyan párttagok is — 1973. I. félévében 171 fő —, akik kijelentették, hogy a jövőben sem tudják vállalni a párttagsággal járó követelményeket, a család vallásossága, tagdíjfizetés vagy egyéb ok miatt, s kérték kilépésüket a pártból. Több esetben törlésre került sor. A követelmények növelésével összhangban nőtt az idén a pártból kizártak száma is. Olyanok is vannak, akik a vezetőség véleményét csak feltételesen fogadták el, és a bírálatból eddig nem azt a következtetést vonták le, hogy a párttagság számukra valóban több kötelezettséget jelent, hanem megsértődtek, és ezzel elintézettnek vélik a figyelmeztető beszélgetést. Ilyen esetekben a pártalapszervezetek vezetőségeinek újból beszélnie kell a mulasztóval, aki ha továbbra is pártszerűtlen magatartást tanúsít, a vezetőségtől eltérő véleményét nem a párt fórumain teszi szóvá, akkor pártfegyelmi eljárást kell kezdeményezni vele szemben. Ezt megelőzően azonban célszerű a taggyűlés előtt ismertetni a vezetőség véleményét, módot adva rá, hogy a taggyűlés is bírálja el a párttag munkáját, határozza meg számára a tennivalókat. A párttagok munkájának értékelését azonban nem szabad lezárni a beszélgetésekkel és. a visszatéréssel a beszámoló taggyűlésen. A pártcsoportok feladata a pártmegbízatások rendszeres értékelése, figyelemmel kísérése, de ezen túlmenően helyes, ha valamennyi taggyűlésen, a napirendnek megfelelően, a beszámolóban értékelik az egyes párttagok munkáját. Így például, amikor a tömegszervezetek munkájáról ad számot a vezetőség a taggyűlésnek, akkor helyes személy szerint értékelni a szakszervezetben, a KISZ-ben pártmegbízatással dolgozó kommunisták munkáját. Hasonlóan lehet eljárni, amikor termelést segítő gazdaságpolitikai munka, vagy a községfejlesztés feladatai szerepelnek napirenden. Így lehetőség nyílik a párttagok munkájának tárgyszerű, folyamatos értékelésére. A pártvezetőségek feladata, hogy a pártéletet elhanyagoló párttaggal már az első mulasztásnál beszéljenek és ne hagyják, hogy az mind több hibát gyűjtsön össze. Ezzel előzhetjük meg, hogy növekedjék azoknak a száma, akiknek valamilyen formában meg kell válniuk a párttagságuktól. PEST MEGYE PARTALAP- SZERVEZETI vezetőségének igényes munkájától függ, hogy mennyiben tudunk eleget tenni a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának, miszerint: „a párttagságnak fokozottabb mértékben meg keli követelni a szervezeti szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, az igényességet a munkában. Az új tagok felvételénél szigorítani kell a felvételi normákat. Főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti parasztokat, műszaki értelmiségieket és fiatalokat kell felvenni a tagság soraiba”. Arató András, az MSZMF Pest megyei Bizottságának osztályvezetője Tengerisek
