Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

Terített asztaluk: a tarló Soron kívül megjavítják az elromlott hűtőszekrényeket Cegléden a Vasipari, Elekt­romos és Műszerész Ktsz egyik részlegének feladata a hűtőgépek javítása. A meleg időre tekintettel, a bejelen­tett hibákat a részleg dolgo­zói igyekeznek mielőbb meg­javítani. Különösen azokra a családokra vannak tekintet­tel, amelyekben kisbaba van, mert ott az élelmiszer tárolá­sához a hűtőszekrény elen­gedhetetlenül szükséges. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Az androméda törzs (ameri­kai). Az emeleti kamaramozi­ban: ma és holnap: Tanár úr­nak, szeretettel (angol). Abomy: ma és holnap: A sortűz (jugoszláv). Albertirsa: holnap: Az aí almán halála I—II. (szovjet—kazah). Törtei: ma és holnap: Búcsúzz a teg­naptól (angol). Kőcser: holnap: Hyppolit, a lakáj (magyar). Jászkarajenő: ma és holnap: A 22-es csapdája (amerikai). Ceglédbercel: holnap: Búcsú a pályától (szovjet). PEST NEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás XVII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1913. JULIUS 28., SZOMBAT GYÓGYSZERELLÁTÁS ALBERTIRSAN Figyelmet, pontosságot igénylő munkát végeznek A TOXIKOLÓGUS TANÁCSAI Hogyan viseli el az emberi szervezet a nyári, oly gyakori időjárási változásokat és a hő­séget? Az albertirsai gyógyszertár­ban Kanász Nagy János vezető gyógyszerész elmondotta, hogy a téli gyógyszerforgalmat is meghaladja a jelenlegi. Főleg szív- és érrendszeri megbetege­PATTAN A LABDA A ceglédi Lenin parkban beton játékasztal készült. Nagy kedvteléssel veszik igénybe a gyerekek a szünidőben, s ha nem is az asztalitenisz szabályainak megfelelően folyik a mérkő­zés, ha gumiból készült is a pattanó labda, azért van verseny, van biztatás, sőt, még a megfigyelők sem hiányoznak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ma és holnap Vasutas Kupa, ökölvívásban Cegléden, a Vasutas-sport­csarnokban rendezik meg az ez évi egyéni vasutasbajnok­ságot ökölvívásban. A három-, napos versenyen serdülők, ifjúságiak és felnőttek mé­rik össze erejüket. A nevezések szerint a hat­vani, a szolnoki, a nagykani­zsai, a szombathelyi, a sop­roni, a miskolci és a ceglédi vasutascsapat indul. A pécsi VSK még nem jelezte rész­vételét. Összesen mintegy kilenc­ven sportoló lép szorítóba. A CVSE-t körülbelül hu­szonötén képviselik. A csa­pat 1973-ban eddig három (Kossuth, Kőrös, Tóth Pál) kupát nyert, most megpá­lyázza a negyediket is. A program: szombaton 17 órától a középdöntőket, va­sárnap 10 órától a döntőket rendezik meg. désekre és idegnyugtató gyógy­szerekre van szükség, ezek sze­repelnek nagy számban a re­cepteken. A nagy forgalom ellenére a gyógyszerellátás jó, zökkenő- mentes. Olykor mutatkozik pilla­natnyi hiány egy-egy gyógyszerféléből, de rend­szerint csak rövid ideig. Ilyen esetekben, a Gyógyszer­tári Központ értékesítése alap­ján, felhívják az orvosok fi­gyelmét, milyen más, hasonló hatású orvosságot írhatnak fel betegeiknek. Kanász Nnagy János 23 éve vezető gyógyszerész Albertir- sán. Működésének jelentős ál­lomása: 1959-ben átköltöztek a jelenlegi épületbe, amely 'az akkori követelményeknek meg­felelő, korszerűen berendezett gyógyszertár volt, de ma már nem elégíti ki az igényeket. A megnyitás ideje óta két és félszeresére növekedett a for­galom. Főleg a belső helyiségek bizonyulnak egyre szűkebbnek: az azokban dolgozó két gyógy­szerész és az egy asszisztens számára nem biztosít kedvező munkakörülményeket. Nagy szükség lenne némi bővítésre. A vállalat egy ízben a bővítést tervbe is vette, de kivitelezésre nem került sor, pedig, ha tágasabbá válnának a belső munkahelyek, ä rak­tározási terek, jóval nyu- godtabb körülmények közt, kedvezőbb feltételekkel vé­gezhetnék a nagy figyel­met, pontosságot igénylő munkát. Jelenleg már a helyszűke miatt sem növelhető a dolgo­zók létszáma, amit pedig az egyre nagyobb forgalom meg­kívánna. A két gyógyszerész, állandó éjszakai ügyeletet tartó patika lévén, egymást váltva látja el teendőit. Még egy gyógyszerész foglalkoztatása feltétlenül indokolt lenne. A vezető gyógyszerész felada­tai között igen fontos a toxiko­lógiai tevékenység, vagyis a községben előforduló, gyógy­szertáron kívüli méreganyagok forgalmazásának, tárolásának és alkalmazásának szakszerű ellenőrzése, mely főleg a ter­melőszövetkezetekben felhasz­nált vagy a kereskedelem által forgalomba hozott permetező és egyéb növényvédelmi célokat szolgáló, mérgező anyagokra terjed ki. A kemizálás során egyre bővül az igen hatékony, de az emberi szervezetre nem veszélytelen vegyszerek for­galma. A méreggel dolgozók gon­dosan tanulmányozzák a szerekhez mellékelt utasí­tásokat, és feltétlenül hajtsák végre azokat, a ma­guk és mások élete, egész­sége védelmében. Bármi­lyen vegyszerrel kapcsola­tos kérdéssel bizalommal forduljanak a ' lakosok a gyógyszertár dolgozóihoz, akik készségesen szolgálnak felvilágosítással: erre kéri — sohasem elégszer — az embereket a toxikológus. A nagyközség valamennyi orvosa, egészségügyi dolgozója és a gygógyszertár között igen jó munkakapcsolat alakult ki az évek folyamán, melynek végéső fokon a lakosság látja hasznát a mind tökéletesebbé váló egészségügyi ellátásban. F. V. Sok mézet ad a ceglédi halár ÚJABB KEDVEZMÉNY A MÉHÉSZEKNEK A tavaszi virágnyílás idején gyűjtőútra indultak melleik­kel a ceglédi méhészek, s ré­tek, mezők, akácosok mellett ütöttek tanyát. Az Időjárás kedvezett ne­kik: a százötven ceglédi mé­hész elégedetten térhetett ha­za gyűjtő körútjáról, eddig több mint 150 mázsa mézet szállítottak a MÜNÖS’ZER ceglédi átvevőhelyére. Au­gusztusban még 200 mázsányí méz átvételére készülhet a felvásárló. A gyűjtőtelep vezetője, Bog­dán Mihály elmondta, hogy a kedvezmények ösztönzően hat­nak a méhészekre. Az Orszá­gos Méhész Szövetség ismét újabb lehetőséget ad számúik­ra : minden, szerződésesen szállított, mázsányí méz után 50 kilogramm cukrot kapnak, nagykereskedelmi áron. Ezen a nyáron az átvétel zökkenő- mentes, van elegendő kanna, és a tárolás körülményei szin­tén kielégítőek a telepen. A ceglédi méhészek ezek­ben a napokban a tarlókon „legeltetik” a méhcsaládokat. Dús nektárt adnak a virágzó napraforgótáblák is. — Hej te, jössz le arról a fáról! Ide-oda leng a karcsú gömbakác, szünidőszínű fiúcska kászáló­dik le bűntudato­san az ágai közül. — Mit keresel te az út menti akácfán? Nem félsz, hogy leesel és összetöröd ma­gad, ráadásul bal­esetet okozol? Mi jut eszedbe itt, az országos főútvonal mentén? Nincs otthon kertetek? Abonyban szinte minden ház ker­tes! — A miénk is — szepeg a lurkó, s barna színe a bűntudattól piros­ra vált az arcán. A mókus — Csak a kertben már baj van. — Letörted az ágakat? — Nem, hanem megettem a ba­rackot. — Az legyen a legkevesebb. — Kevés is volt — csillan a szeme, látva, hogy több szidástól nem kell tartania. — Még kicsi a barackfa. Termett rajta hu­szonhárom ba­rack. Nagyon szé­pek voltak, és fél­tem, hogy leesnek, foltosak lesznek. — Leszedted? — Leszedtem és megettem. Min­det. Azért jöttem ide, mókusnak. — Minek? — Mókusnak. Itt, az akácfán el lehet bújni, né­zelődni is lehet, azután, ha haza­megyek, otthon örülnek, hogy nincs semmi baj, megkerültem. Egyszer volt egy mókusom, az is megszökött, és na­gyon örültek, mi­kor megtalálták a fán, pedig az dió­fa volt. — No, szervusz, te mókus, siess haza, de gyorsan! A gyerek meg­iramodik, s eltű­nik a legközelebbi mellékutcában. Gyuráki Ferenc A szolnoki rádió műsora Július 30-tól augusztus 3- ig Hétfő: Hétfői hullámhosz­szunk. Zenés aktuális riport­műsor. Kedd: Alföldi krónika, A hónap hanglemezújdonságai. Tallózás üzemi lapokban. Kis­községi gondok. Andy Fischer énekel. Lehet egy százalékkal több? Szerkesztik a hallga­tók — közben: Táborról tábor­ra. Szerda: Alföldi krónika. A gyulai népi zenekar játszik, Gurzó Éva énekel. Hol tar­tanak? Fúvószene. Nyári egyetem Szegeden. Zenés autóstop. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Kislexikon, Kuruc nóták. Piacnaptól — piacnapig. A Generál együttes új felvételeiből — közben: Sporthírek. Választ vár a hall­gató. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor. Határszemle. Egészségügyi tanácsok. Ope­rettrészletek. Kulturális fi­gyelő. Tánczene a szerzők elő­adásában. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. (Tartalmából: Paraszti nyár ’73. Bayer Ilona és Feuer András riporomontázsa.. Köny- nyű hangszerszólók. Múzeum- udvar. Mit mondjon a titkár­nő? Tánczene, a hallgatók szerkesztésében.) ) Vasárnap:' 9 órától 10 óráig: Vasárnapi magazin. Hétköznap az adások 18 órá­tól a 222 méteres középhul­lámon hangzanak el. OTVENHÉT ÉV, EGYÜTT Gépész volt hajdanán Bcrospohárral vágta fejbe társát Bukósisak nélkül motorozott Botrányos verekedés szem­tanúi voltak a kocséri Tobor- zó borozó vendégei, italozás közben összeveszett R. János és B. Dénes kocséri lakos. B. Dénes haragjában egy bo­rospohárral fejbe vágta tár­sát, akit erősen vérző sebe miatt orvoshoz kellett vinni. A verekedő tanulságul figyel­meztetést és ezer forint pénz-' büntetést kapott. Cs. Miklós mikebudai la­kos vezetői engedély nélkül vett részt motorkerékpáron a közúti forgalomban. Sem ő, sem pedig utasa nem viselt bukósisakot, ráadásul a jár­műről hiányzott a rendszám- tábla is: 3 ezer forint pénz- büntetés megfizetésére köte­lezték. , ★ Italozó életmódot folytat az albertirsai M. Vilmos. Az egyik nap is ittasan tért haza, majd nagy csetepatét rende­zett, sőt, a kihívott rendőr előtt feleségét és kiskorú gyermekét életveszélyesen megfenyegette. A férfit ko­rábban elvonókúrára kötelez­ték, most pénzbírsággal pró­bálják jobb belátásra téríteni. Alig telt el néhány évtized, s merőben új kép fogad ben­nünket az ősidők óta legje­lentősebb mezőgazdasági mun­ka, a gabonabetakarítás ide­jén. Az aratópárokat, a rend­vágókat és a marokszedőket felváltották az aratógépek, majd a kombájnok. Jakab Jó­zseffel most a széntüzelésű és petróleumfűtésű cséplőgépek világába tekintünk vissza. Kasza helyett — Kilencen voltunk testvé­rek — kezdi az emlékezést a íörteliek hajdan közkedvelt gépésze. — Apám cseléd volt, én is melléje szegődtem. Az első világháború kitörésekor nekem is be kellett vonulnom. 1917-ben megnősültem. A kö­vetkező esztendő azután meg­hozta számomra a balszeren­csét: az olasz fronton súlyo­san megsebesültem, kezem többé nem állta a kaszanye­let. Hogy mégse maradjak munka nélkül, úgy határoz­tam, cséplőgépet veszünk. Összehangoltan — Hány embert foglalkoz­tatott a masina? — A gépészen kívül tizen­hetet. Negyven esztendeig vol­tam gépész, elhiheti, amit mondok: a cséplés rendkívül nagy fegyelmezettséget, ösz- szehangolt munkát, katonás rendet igényelt. Négyen vol­tak az asztagon, akik leado­gatták a kévéket, melyeket a kévevágó oldott ki. A kö­téltől megszabadított kévé­ket azután két etető egyenle­tesen adagolta a gépbe. A zsá­kos feladata volt, hogy a teli zsákokat lecsatolja, bekösse, s helyükbe újakat akasszon. A felülről kiömlő szalmát ket­ten igazgatták, rakták a pet- rencére. Őket nevezték csú­szásoknak. Az alaposan meg­rakott petrencét azután négy markos férfi ragadta meg, s vitte a lerakótelepre, ahol egy másik társuk masszív kazallá formázta a friss szalmát. A cséplés harmadik termékét, a töreket is 'el kellett szállí­tani. Ezt a munkát rendsze­rint két menyecske végezte. — Milyen üzemanyaggal táplálták a gépet? — Kezdetben tüzes géppel dolgoztunk, vagyis szénnel fű­töttük a motort. Átlagosan egy 18 kévés kereszt elcséplésé- hez egy kiló szénre volt szük­ség. Akadt olyan esztendő is, amikor nem volt elegendő szén, a hiány azonban nem jelentett akadályt, mert át­szereltük a gépet szalmafű­tésűre. Később divatba jött a benzinelőindítású, petró­leummal táplált motor. Az, bizony, indításkor nemegyszer megmakacsolta magát, ha vi­szont bemelegedett, sokkál többet teljesített, mint elődje, a tüzes gép. A petróleum fel- használását rendkívül szigo­rúan ellenőrizték. Ha valahol észrevették a fináncok, hogy az üzemanyagot világításra, vagy más célra is használják, szigorúan megbüntették az illetőket. Húszórás munkanap — Mennyit csépeltek na­ponta? — Attól függően, hogy mi­lyen volt a termés, 35—40 va­gon tiszta szemet termeltünk. Legtöbbször már július elején hozzáfogtunk a próbacsép- léshez, majd néhány nap múlva teljes sebességre kap­csoltunk. Ügy igyekeztünk, hogy az új kenyér ünnepére a község összes gabonáját ki­csépeljük. Azt, persze, csak úgy tudtuk elérni, hogy meg­nyújtottuk a napokat. Olyan­kor napi húsz órán át nyel­tük a port, hajnali kettőtől este tízig. Mulatság — Hogyan ért véget a csép­lés, volt-e valamilyen össze­jövetel az új kenyér tisztele­tére? — Hogyne, akkora mulatsá­got csaptunk, hogy csak no! Szállt a jókedv hetedhét hatá­ron. Volt a bandának egy ki­tűnő szakácsa, a Kamocsai Pali, mindig vele főzettük meg a pörköltet. Egy-két hek­tót csapra ütöttünk, muzsiku­sokat hívtunk, s kiviiá gos^ virradtig húzattuk velük. Haj­naltájt pihentünk egy kicsit, s ha volt a társaságnak ked­ve, reggel még megtoldottuk a heje-huját. Ebédvivő karaván Jakab József felesége tűz­ről pattant menyecske lehe­tett valamikor. Még most is korát meghazudtoló frisse­séggel sürög-forog a ház kö­rül. — Mi »olt az asszonyok fel­adata aratás, cséplés idején? — A család férfitagjai sok­szor hetekig is távol voltak az otthontól. A munka sürgetett, ha egyik helyen végeztek, tüstént húzattak át a követ­kező gazdához. A ház gondja, a jószág teljes egészében az asszonyok, lányok, fiatal gyér. kőcök nyakába szakadt. Leg­fontosabb teendőnk azonban az ebédvivés volt. Tizenegy óra körül indult útnak az ebéd­vivő karaván. Szégyen volt ám, ha déli harangszóra vala­melyikünk nem ért ki a tar­lóra. ★ Jakab József nyolcvanesz­tendős, felesége hetvennégy, ötvenhét éve házasok. — Melyik volt életük leg~ szebb szakasza? — Az ötvenhét év, együtt, igaz-e? Az asszony rábólint. Győri Mária J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents