Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

1973. JÚLIUS 28., SwOMBA# ““’kSCíHop Hol terem a millió? Cipősarokból épült istálló A matricaüzemben Á váckisújfalui határ festő ecsetjére méltó panorámát nyújt. Földje azonban szűk­markú. Hideg talajú zug ez a gödöllői járásban, konyhaker­tészettel nem is érdemes kí­sérletezgetni. A Petőfi Tsz mégis éveken, át próbálkozott vele, mert munkát kellett ad­Kis pénzzel, élelmesen Hét éve már nagy volt a gond. Különféle okok miatt a halmozott termelési érték mindössze 4 millió forint lett. Valami gyors jövedelmet ho­zó művelési ág kellene — töprengtek —, ami lehetővé tenné, hogy nagyobb befek­tetéssel jövedelmezőbbé vál­janak a földek, az állatte­nyésztés. Jól látták, hogy a két szerfás istállóba terelt marhaállomány éppencsak fenntartja magát, de hasznot nem ad. Mindössze 40 ezer forint kezdőtőkével, ügyes kézzel egy akkor felfutó és ma is jói prosperáló melléküzemet hoz­tak létre. Műanyagból apró közszükségleti cikkeket kezd­tek gyártani — gombot, cipő­sarkot. Röviddel utána már tetemesebb befektetéssel ren­delésre műbőr mappákat és még később a legmodernebb nyugatnémet felszereléssel címkéket, matricákat készí­tettek. Nincsen olyan ese­mény, esküvő a környéken, amelyre ne ők készítenék a domború-nyomott meghívó­kat. Induláskor 7 kislány állt a gépek mellé, ma 90 dolgozó — leginkább nők — alkotják az ipari gárdát. Nyaranta itt dolgoznak kéthetes váltásban a falu iskolásai. Haszon a mezőgazdaságnak Jobbára még ma is korsze­rűtlen műhelyekben dolgoz­nak, de már mutatkozik az új csírája. MVE 280-as esz­tergagépet vettek, saját gép­műhelyük van, és egy új üzemházat emeltek. Itt ren­dezték be az osztrák és olasz Tanulnak a KISZ-titkárok ni az asszonyoknak. Egyéb­ként sem vetette fel őket a jólét, gyengén csurgóit a pénz a közös kasszába. A hatvanas évek elején a mezőgazdasági tevékenységből származó át­lagjövedelem nem volt több évi másfél milliónál. Finis az aratásban ígéretesek a kapások is Évente egyszer az iparban és a mezőgazdaságban, a közleke­désben, a kereskedelemben, a hivatalokban és a lakóterüle­ten dolgozó alapszervezeti KISZ-titkárok számára nyári továbbképző tanfolyamot tar­tanak Pest megyében is. Az idén, négyszer hatnapos turnusokban a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen ren­dezik meg a bentlakásos tan­folyamot. Az első csoport jú­lius 16-ón érkezett, az utolsó augusztus 11-én hagyja el a tábort. Jelenleg a második turnus résztvevőinek az ok­tatása folyik, amelyen öt me­gyei város és a Pest megyei Építőipari Vállalat valameny- nyi alapszervezeti KlSZ-titká- ra részt vesz, mintegy 240-en vannak. A hallgatók a Nyisztor György kollégiumban laknak. Délelőttönként különböző po­litikai-gazdasági előadást tar­tanak a számukra. Legutóbb például tájékoztató hangzott el a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom helyzetéről s ezen belül a KISZ nemzet­közi tevékenységéről. Továb­bi előadások témája a párt politikája, az ifjúsági szövet­ség legfontosabb kérdései- feladatai, az ősszel megtar­tandó KISZ-választások tar­talmi előkészítése és szerve­zeti lebonyolítása. Megismer­kednek a hallgatók a megye gazdasági életével és az idő­szerű feladatokkal is. Kü­lön, egyes csoportok sajátos­ságának megfelelően helyi példák alapján vitatják meg az ifjúsági törvény végre­hajtásának tapasztalatait és a további teendőket. Előadást hallanak a fiatalkori bűnö­zésről és a társadalmi szer­vezetek — közöttük a KISZ — ebből adódó feladatairól, az ifjúsági takarékossági moz­galomról stb. Emellett természetesen szó­rakozásban sincs hiány. Es­ténként szellemi vetélkedőt rendeznek a VIT-tel kapcso­latosan. Meghívott művészek közreműködésével vidám mű­sort tartanak, sportesemé­nyek és táncest teszik szí­nessé a gödöllői továbbkép­zést. importból származó alap­anyagok raktárát és a nagy- frekvenciás áramú gépekkel működő hegesztőüzemet. A melléküzem jövedelmét elsősorban a mezőgazdaság­ba fektetik be. Az ipar az utóbbi években már átlagosan 22 millió forintot kitevő jöve­delmet adott Építettek eddig — másfél millióból — autó; utat a tanyára, a továbbiak­ban le akarják betonozni az egész területet. Hasonló ösz- szegbe kerül a csatornázás, és felépült a 108 férőhelyes kor­szerű berendezésű szarvas­marha-istálló. Földjeiket mű­trágyázták, drága, de bizton­ságos minőségi vetőmagot vásároltak, gépesítették a termelési folyamatokat. Mind­ez oda vezetett, hogy az 1966- ban elért 4 millió forintos halmozott termelési érték ta­valy már 36 millióra emelke­dett. A mezőgazdaságból szár­mazó jövedelem ma már 9 millió. Tizennyolc autó A mind szilárdabb anyagi helyzetet mutatja, a falu ké­pe is. Arra mindenki emlék­szik, hogy tíz éve két ember­nek volt motorja. Ma autóból is 18 van. Fürdőszoba akkor csak egy házban volt'. Ma minden új házba csempézett fürdőszobát építettek, hideg- meleg folyóvízzel. S mind többen elvár-ják: nekik is jus­son hely a termelőszövetkezet j balatonszéplaki kis üdülőjé­ben ... | A Gödöllői Gépgyár Koma­rov szocialista brigádjába be­jutni megtiszteltetés. így érez­te a legújabb tag, Cseri And­rás is, amikor a brigád meg­szavazta; vele egészül, jön ki a létszám tízre. A mechanikai üzemben 14 szocialista brigád dolgozik, ők mindig az első három között találhatók. Az egész gyár „lel­ke” ez a műhely. Itt forgá­csolnak, esztergálnak, rajtuk áll vagy bukik a KGST kere­tén belüli közútijármű-prog- ram rájuk eső részének a tel­jesítése. A brigád négy forgácsológé­pe két műszakban dolgozik. Petrás'Gyula brigádvezető el­osztotta embereit. Délben, mű­szakváltáskor találkoznak, ak­kor beszélik meg tennivalói­kat. Fiatalok Két óra, vége a délelőttnek, de az emberek mégsem sietnek ki az óriási, zajos csarnokból. Gólya Péter brigádvezető-he- lyettessel együtt a benn levők szívesen leülnek a kis műhely­irodán beszélgetni. Tudják, hogy a kapu előtt az autóbusz megvárja őket. Valamennyien a környéken laknak, Gödöl­lőn, Túrán, a Galga mentén. És valamennyien fiatalok, 30 éven aluliak, ifjú házasok, a családalapítás, a házépítés, a kisgyermeknevelés „gondjai­val”. Tizenhat forintos órabérért túlóráznak. Későb azonban megtudom, hogy a tíz brigád­tagot más is hajtja: a munka és a brigád becsülete. Mgrt ők külön kérés nélkül is „rá­vernek”, ha ez szükséges. Már több kommunista szombatot tartottak. Amikor ezek a so­rok ma megjelennek, ők már ismét a gép mellett állnak sza­bad szombatjukon azért, hogy a gödöllői gyerekek vidáman lubickolhassanak a gödöllői já­— Huszonnyolcadikára, szombatra lényegében már be is fejeződik a gödöllői járás­ban az aratás — tájékoztatott Murvai László, az MSZMP já­rási bizottságának titkára. Huszonkét termelőszövet­kezet 7111 hektáron vetett bú. zát az őszön. Hetvenhét SZK —4-es és néhány NDK-gyárt- mányú kombájn három-négy hetes jól szervezett munká­jának köszönhető, hogy zök­kenőmentesen végeztek a be­takarítással. Murvai László szerint nem­csak az aratás ütemével, ha­nem a mennyiséggel és a mi­nőséggel is elégedettek lehet­nek. A termésátlag hektáron­ként eléri a 35 mázsát, és ez valamivel magasabb a tavalyi szép eredmény­nél is. Az utóbbi hetek szárazsága hasznos volt, a kombájnok za­vartalanul dolgozhattak, egyenes szárú, érett gabonát vágtak. Már elvégezték az előzetes fajsúlymérést. A búza hektolitersúlya 83—85 kilogramm, ebbea is felül­múlták a tavalyi 75 kiló kö­rüli átlagot. Megfelelően előkészített, kellően műtrágyázott földbe került a szövetkezetek búzá­ja. Még mindig a Bezosztája van az élen, ez volt az elve­tett mag 70 százaléka, do mindinkább megkedvelik Jjó tulajdonságaiért az ugyan­csak szovjet Aurora és Kau­kázus fajtákat. Sok hívet szer­zett a mezőgazdászok köré­ben az olasz Libelulla búza is. Zsámbokon új fajtával kí­sérleteztek, és jónak találták a martonvásári kutatóintézet MV 1-es búzáját. Köztudott, hogy Marton vásáron eddig ki­zárólag kukoricanemesítéssel foglalkoztak, búzanemesítés­ben ez az első lépésük. Learatták az őszi árpát, s már csak a homokos talajon,1 Mogyoródon, Vácegresen el­vetett rozs vár kombájnra, de ebben a hónapban, a 608 rás úttörőtáborában a Balaton mellett. A költségekhez járul­nak hozzá. , Csima Lajos nevet. — Az enyém még nem tábo­rozik, ' de az ember előrelátó. Mire felnő, neki is jólesik majd a Balaton partja. Elsők a véradásnál, s ami­kor Gólya Péter a házát épí­tette, ott segédkeztek jó szív­vel. Aztán a munkától beszélget­tünk, mi az, ami összetartja őket, miben látják a szocialis­ta brigád előbbrevalóságát. Jó műhely ez — Minden munkának van fortélya. Egy mozdulat, egy apró fogás, amire én rájöttem, de nem tudja a másik. Amíg\ magunkban dolgoztunk, eze­ket a kis titkokat megtartot­tuk, ezzel ugrott a százalék. Ma annak örülünk, ha egy­másnak elmondhatjuk: komám, én ezt így és így csinálom. Ha kell, egymást minden munka- folyamatban helyettesítjük. Nagyjából azonos képzettsé­gű szakemberek voltak, ami­kor a brigádot megalakították. Ott tanult legtöbbjük a gyár­ban, a művezető emlékezik a kezdő évekre. Már akkor ki­érdemelték a szakember jel­zőt, pedig itt egymás között nem bőven osztogatják. Üzemükkel, munkakörülmé­nyeikkel elégedettek. — Jó műhely ez. Kölcsönö­sen sokat adunk, és így, hogy tízen összetartunk, az ember védettnek érzi magát. Állandóan továbbképzik ma­gukat, nyolcán a brigádon be­lül elnyerték a Kiváló dolgozó címet. — Olasz zsugorított kemény­fém lapkás forgácsolási eljá­rást akartak a gyárban beve­zetni. Kérdezték, kik vállakoz­nak rá. Sokan húzózkodnak az újtól, nem tudják, hogyan vá­lik be. Mi elhatároztuk, hogy kipróbáljuk. A gyár tanfolya­hektáros rozsvetés magja is a csűrbe kerül. A korábbi években előfor­dult, hogy nem tudták hol el­helyezni a begyűjtött ter­mést. Idén a Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat a gö­döllői járásban rugalmasan oldotta meg feladatát. Elsősorban Aszódon és Túrán teltek meg a nagy silók, de a termelőszövet­kezetek is vállaltak bér- raktározást. A legelőn lévő növendékmar. hék istállóit megfelelő elő­készítéssel átmenetileg kitű­nően lehet e célra hasznosíta­ni. Ha az aratással nem is volt különösebb probléma, gond A huszonháromezer gödöl­lői lakos közül megközelítőleg hétezren 18 éven aluliak. Legtöbbje rendezett körül­mények között, szerető csalá­di körben nevelkedik. A városi tanács igazgatási osztályán működik a gyám­ügyi csoport. Feladatuk fel­kutatni, nyilvántartani a ve­szélyeztetett környezetben élő gyermekeket, kezelni a kiskorú árvák anyagi javait, illetve törődni azokkal az idősekkel, akik valamilyen oknál fogva cselekvésükben korlátozottak, ezért gondnok­ság alatt állnak. Munkájuk az utóbbi évek­ben megszaporodott. A főváros közelsége és a gö­döllői munkalehetőségek sok embert vonzanak. A beván­dorlók között, sajnos, a külön­élés, a nehéz lakásviszonyok gyakran meglazítják a családi köteléket, s a vesztes fél leg­többször a gyerek. A város­széli települések lakossága különösen sok tennivalót ad, rögtön utánuk a sorban a megrögzött iszákosok követ­mot indított. Nem bántuk meg, jó dolog újat tanulni. Nem­csak szellemiekben lehet előbbrejutni. A jó munkásnak is mindig van felfedeznivalója a saját területén. Nagy a vi­lág, új gépek, új módszerek, eljárások születnek, izgalmas megismerni őket. A bronzérem Négy éve alakultak. Volt, hogy kijelentették: nem ma­radnak együtt. Miért? A tava­szi értékelésen az, ezüstkoszo­rús brigád azt hitte, arany- jelvényre jogosultak. Aztán következett a kellemetlen meglepetés, csak zöldkoszorút kaptak. Először mérgelődtek. Azt mondták, amiért Vigh Jó­zsef vezeti a brigádnaplót, aki kitűnő szakmunkás, de a szó­nak nem mestere, emiatt ma­radtak hátra. Ebben egyébként volt is va­lami, a vezetőség felülvizsgálta a döntést is, így nyerték el a bronzérmet. — Hanem amikor az első mérgünk elmúlt, mi is nyu- godtabban néztük saját ma­gunkat. Rájöttünk, tudunk még többet adni. — Nem taktikáztunk. Ki­dolgoztuk, mit tegyünk, ho­gyan adjunk minőségi munkát. A mi darabjainkon azótá a legnagyobb kritikus sem ta­lálhat semmi hibát. Lehet, hogy nem járunk annyit ösz- sze, mert amíg az ember fia­tal házas, örül, ha a párjával lehet. Ismerik egymás életét. Együtt örültek és a brigád be­csülésének érzik, hogy a 20 gyári lakás közül egyet Cseri András kap. Ugratják egy­mást, ha veszít a szaki fut­ballcsapata, mire bejön, ott leng a gépén a fekete zászló. Fiatalok, teljes értékű mun­kásemberek, „szilárd bázis, akikből szerencsére sok van nálunk”, nyugtázza az üzem­vezetőjük. mégis akad A járásban az idén 10 új kombájn kezdte meg a munkáját, de még több is elkelne. Az aratás befejeződött, ^ és augusztus elején új kultúrák kerülnek előtérbe. Az Alsó- Galga mentén. Hévízgyörkön, Galgahévízen, Bagón és Kar­talon hajnaltól késő estig szedik az uborkát. Galgamá- csán új gép jelent meg, zöld- bab-betakarító dolgozik a Hu­nyadi Tsz földjein. Egymaga szedi és osztályozza a termést. Kitűnő termés ígérkezik pa­radicsom,ból, a dányi ■ Mag­vetőben például két hét múl­va már 200 mázsát szednek belőle holdankénti átlagban. keznek. Érdekes módon pusz­tán anyagi okok miatt, alig kell eljárniuk. Az elmúlt időszakiban 88 esetben kellett védő-óvó in­tézkedést tenni. Ez elsősor­ban nevelőmunka. A szülői kötelességet valamilyen ok­ból elhanyagolókat a környe­zettanulmány után behívat­ják a tanácshoz, és ott figyel­meztetik kötelességeikre. Amint dr. Tóth Gábor, a gyámügyi csoport munkatár­sa elmondotta, erőt ad mun­kájukhoz, hogy gyakran __ ta­pasztalják: érdemes közbe­lépniük. Sokan éppen itt döb­bennek rá, hogy a jövőben másképpen kell élniük. Ahol az ilyen közbenjárás nem segít, ott az állami gondozásba vétel a kö­vetkező lépés. Nagyon meg kell gondolni, éljenek-e vele, hiszen a kis­korúaknak, a testvéreknek nem mindegy, elszakítják-e őket egymástól. Vannak, per­sze esetek, amikor egy órát sem lehet várni. Mint a múlt hetekben annál a hatgyerekes családnál történt, ahol a férj filléreket adott haza, és fele­ségét durván bántalmazta. Az anya kétségbeesésében a kút­ba ugrott, amikor megtudta, .hogy a garázda apa ajánlatai­val üldözi 12 éves leányát. Az állami gondozásba vé­tel ügyiratszáma meglehető­sen nagy, szerencsére gyak­ran csak azért, mert rövid idő után kedvező változás áll be a család életkörülményei­ben, s így a gyermeket visz- szaadhatják. Mindenkor se­gítséget jelent a tanács gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottságának gondos, felelős­ségteljes munkája. Nemrégiben felemelték a gyámügyi csoport pénzkere­tét, és így gyakrabban tudják a rá­szorulókat segíteni. Talán a legtöbb problémát az elvált szülők ügyei jelen­tik. Sajnos, egymás iránti indulataikat legtöbbször a gyereken próbálják levezet­ni. Ilyen ütközési felület a „láthatás” kérdése. Csak egyetlen példát: elvált felek ugyanabban a bérház­ban laktak, egy emeleten. A férj mégis állandóan zaklatta a gyámügyi osztályt, hogy nincs módja látni a feleségé­nél maradt három gyermekét! Szülők, esetek, ügyiratok. A nyilvántartásba vett 600 eljárásnak a többszörösét te­szik ki, akik csak érdeklődni térnek be, mi az örökbefoga­dás módja, kiskorú nevére vásárolhatnak, vagy eladhat­nak-e ingatlant. Korenged­ményes házassági engedélyt kémek (tavaly 36-an). Az igazgatási osztály munkája általában a leg- szorosabban^ kapcsolódik közvetlenül * a lakosság­hoz. Ezen belül a gyámügyi cso­port a védtelenek hivatalos, de a „paragrafusok keretem belül is érző” gyámolítója. Az oldalt írta és összeállította: Komáromi Magda Foto: Gárdos Katalin Munkásemberek A GYERMEKEK VÉDELMÉBEN „Szülők", esetek, ügyiratok f t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents