Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÍI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1973 JÚLIUS 4., SZERDA Július 16-án New Yorkban folytatódik a BT közel-keleti vitája Diplomáciai körök New Yorkban úgy értesültek, hogy a Biztonsági Tanács július 16-án folytatja a közel-keleti helyzet vitáját. Hír szerint az erre vonatkozó megállapodás aktív magánjellegű konzultá­ciók keretében született meg. A Biztonsági Tanács a vitát június 14-én napolta el. A második szakaszra ismét New Yorkba várják Zajjat egyip­tomi külügyminisztert. KOSZIGIN BECSBEN Három megállapodás Befejeződlek o szovjet—osztrák tárgyalások Ausztriai látogatásának má­sodik napján, kedden, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a parlament meglátogatásával kezdte programját. Tájékozó­dott a parlament életéről, az osztrák törvényhozás munká­járól. / Ugyancsak délelőtt a szov­jet kormányfő megkoszorúzta az Ausztria felszabadítása so­rán elesett szovjet hősök em­TÁRSADALMIM MINDEN RÍIIGÍKIK KÉPVISELŐI A moszkvai béke-világkongresszus magyar előkészítő bizottsága A békeerők moszkvai világkongresszusának, az öt föld­rész bekeszerető, haladó, antiimperialisüa erői nagy találkozó^- jának hatékony, széles körű hazai előkészítésére —mint je­lentettük — 52 tagú bizottság alakult. A testületben politi­kai, gazdasági, kulturális és tudományos életünk ismert sze­mélyiségei, a magyar társadalom minden rétegének képvise­lői helyet kaptak. A bizottság névsora a kö­vetkező: Elnök: Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Tagok: Apró Antal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke; Albert An- talné általános iskolai tanár, Nyíregyháza; Balczó András olimpiai és világbajnok; dr. Bartha Tibor református püs­pök, az ökumenikus Tanács elnöke; Bencsik István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára; dr. Be- resztóczy Miklós c. prépost, az országgyűlés alelnöke, az OBT katolikus bizottságának főtit­kára; Bocskai Lászlóné, Álla­mi-díjas,'a Magyar Posztó­gyár „Bagi Ilona” szocialista brigádjának tagja; Bognár Jó­zsef dr. akadémikus, az MTA Afro-ázsiai Kutató Intézet igazgatója; Boldizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnö­ke, az Országos Béketanács alelnöke; Darvas József Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke; Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke; dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth-dí- jas akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadétnia elnöke; Fischer Annie Kossuth-díjas zongoraművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művé­sze; Gáspár József, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár vegy­ipari szakmunkása, szocialista brigádtag, Állami-díjas; Gerle Imre, a Kiskereskedők Orszá­gos Szervezetének elnöke; dr. Gervay Béla, a Kisiparosok Országos Szervezetének elnö­ke; Glázer Géza, a Szakszer­vezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának titkára; Gyenes András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője; Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnö­ke; Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára; dr. Hars István, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, az Országos Béketanács alel­nöke; dr. Ijjas József kalo­csai érsek, a magyar katolikus püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának elnöke; Jakab Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság párt- és _ tö­megszervezetek osztályának vezetője: Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke; dr. Kál- dy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püs­pöke, a Béke-világtanács tag­ja; Kiss Miklósné, a Pamutfo­nóipari Vállalat újpesti cérna­gyárának segédművezetője, szocialistá brigád vezető; Ko­vács Gyuláné szakszövetkezeti elnök, Vasad (Pest megye); dr. Maróthy László, a KISZ KB titkára; dr. Márta Ferenc egyetemi tanár; dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács alelnöke; dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke; Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára; Németh Elemér, az „összefogás” Tsz elnöke, Balatonederics (Veszprém m.); Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész; dr. Pál Lé- nárd Kossuth-díjas fizikus, a Központi Fizikai Kutató In­tézet igazgatója; Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője, a MUOSZ alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-világtanács alelnöke; dr. Prieszol Olga, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének főtitkára; Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese; Rév Lajos, a Kisipari Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek elnöke; Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja; dr. Sik Endre Lenin- békedíjas, az Országos Béke­tanács elnöke, a Béke-világta­nács tagja; Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtit­kára; Simkó István, az Ózdi Kohászati Művek előhengeré- sze, szocialista brigádvezető; Straszinszki András munkás, a Hazafias Népfront budapes­ti bizottsága béke klubjának vezetője; Szabó Jánosné, a belvárdgyulai „Közös Üt” Tsz növénytermelési dolgozója, a szocialista brigád tagja; Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke; Tóth Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának IV. éves hallgatója, az egyetem KISZ-bizottságának tagja; Tö- rőcsik Mari Kossuth-díjas színművésznő; Végh Lajosné, a pápai textilgyár felvezetőnő­je, szocialista brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse; Zof- csak Mihály Állami-díjas la­katos, a Diósgyőri Gépgyár kábelgyártó gyáregysége, „Le­nin” szocialista brigád veze­tője; dr. Zsebők Zoltán Kos­suth-díjas egyetemi tanár, a Radiológiai Klinika igazgató­ja, az Országos Béketanács alelnöke; Zsurzs Éva Kossuth- díjas filmrendező. lékművét. A szovjet miniszter- elnök koszorút helyezett el az osztrák hősöknek a Hofburg bejáratánál álló emlékművén is. A déli órákban Koszigin a Kahlenbergen Franz Jonas szövetségi elnök villásreggeli­jén vett részt, délután a mi­niszterelnökség épületében folytatódtak a szovjet—oszt­rák tárgyalások. A találkozó megkezdése előtt 3 megállapodást írtak alá. Az első továbbfejleszti a február­ban megkötött tíz évre szóló gazdasági, tudományos-műsza­ki és ipari együttműködést. Ezt követően nemzetközi autó- közlekedési szerződést, majd kulturális és tudományos szer­ződést írtak alá. Kedden Bécsben befejeződ­tek Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák kancellár tár­gyalásai. A két kormányfő vélemény- cserét tartott a nemzetközi helyzet problémáiról és a szovjet—osztrák együttműkö­dés kérdéseiről. A megbeszéléseken, ame­lyeket baráti és őszinte lég­kör jellemzett, megerősítették, hogy egyetértés van közöttük a megvitatott kérdések szé­les körében. Megállapodás jött létre ar­ról, hogy a tárgyalásokról kö­zös közleményt hoznak nyil­vánosságra. ★ Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke kedden Bécsben találkozott az Osztrák Kom­munista Párt vezetőivel. A találkozón részt vettek: Franz Muhri, a párt elnöke, Erwin Scharf, Hans Kait, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Friedl Fürnberg, a Politikai Bizottság tagja. A találkozón szívélyes és baráti légkörben véleménycse­rét folytattak a két testvér­párt közötti kapcsolatokról. HELSINKI Megnyílt az európai biztonsági konferencia A munkaülés első felszólalója Gromiko szovjet külügyminiszter volt szültségek enyhítéséért és a legfontosabb törekvésünk az, hogy szilárd alapokra helyez­zük az európai békét és biz­tonságot, amely eddig is, ez­után is alapvető hatással volt és lesz a világ haladására. Az üdvözlő beszédek el­hangzása után a külügymi­niszterek zárt ülésen ügyren­di kérdésekkel foglalkoztak. A konferencia központjában nyilvánosságra hozták a kül­ügyminiszteri értekezlet fel­szólalásainak végleges sor­rendjét. Eszerint a delegációk vezetői a következő sorrend­ben szólalnak fel: Szovjetunió, Dánia, Lengyel- ország, Bulgária, Német Szö­vetségi Köztársaság, Luxem­burg, Norvégia, Franciaor­szág, Spanyolország, Svéd­ország, Kanada, Románia, a Német Demokratikus Köztár­saság, az Amerikai Egyesült Államok, Csehszlovákia, Mo­naco, Nagy-Britannia, Izland, Jugoszlávia, Ausztria, Por­tugália, Olaszország, Török­ország, Svájc, Magyarország, Belgium, Írország, San Ma­rino, Lichtenstein, Ciprus, Málta, Hollandia, Görögor­szág, a Vatikán és végül a vedéglátó Finnország. A konferencia kedden dél­után tartotta első münkaülését. Ezen Otto Winzer, az NDK külügyminisztere elnökölt. A helyi idő szerint 15 óra 15 perckor kezdődött ülésen első­nek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mondott be­szédet. Öt követte a szónokok listáján Knud Boerge Ander­sen dán és Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. Helsinkiben kedden délelőtt, helyi idő szerint 11 óra 30 perckor (közép-európai idő szerint 10 óra 30 perckor) megnyílt az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let. A Finlandia-ház több ezer személyt befogadó hangver­senytermében a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügy­minisztere vezette küldöttsé­geket üdvözölve Ahti Karja- lainen finn külügyminiszter nyitotta meg a konferenciát. — Európa történetében alig­ha volt még a mostanihoz ha­sonló tanácskozás — kezdte beszédét a finn külügymi­niszter, majd négy pontban összegezte kormánya vélemé­nyét a mostani tanácskozás­ról. Ezután Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke lé­pett a szónoki emelvényre. Bizalommal szólt arról, hogy a mostani tanácskozás és az ezt követő eszmecserék tar­tós eredményekhez vezetnek. Idézte a 60-as években szárny­ra kelt finn aforizmát: „A biztonságot nem kerítések felállításával, hanem a kapuk szélesre tárásával lehet meg­teremteni”. Majd az ünnepélyes meg­nyitón vendégként részt ve­vő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kapott szót. Wald­heim hangoztatta: Korunk valósága arra késztet bennün­ket, hogy előre tekintsünk, méltatta Európában és a világban létrejött haladást, a nemzetközi helyzet javulá­sát, a mostani Európa-tanács- kozás gondos és körültekintő előkészítését. A főtitkár meg­állapította, hogy a hosszú tá­vú béke és társadalmi haladás útján nem léteznek rövid és gyors megoldások. A mostani nemzetközi helyzet sem egyik napról a másikra alakult ki, rengetegen fáradoztak a fe­A Szovjetunió az első napirendi ponthoz kiegészítő dokumentumtervezetei terjesztett elő A Szovjetunió az európai értekezlet elé terjesztette meg­vitatásra az első napirendi pontra vonatkozó kiegészítő dokumentumtervezetét. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, a kedd délutáni ülés első felszólalója­ként előterjesztve a javaslatot, kijelentette: „Célszerűnek tartjuk, hogy a politikai jelle­gű dokumentumban fő ered­ményként összegezzük az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés alapvető tételeit és el­veit. Ezt a dokumentumot él lehetne nevezni az európai biztonság alapjairól s az euró­pai államok közötti kapcsola­tok elvéiről szóló általános nyilatkozatnak”. A szovjet tervezetben — mint Gromiko mondotta — nincs semmi olyasmi, ami el­fogadhatatlan lenne az európai értekezlet részvevői számára, minthogy a Szovjetunió nem keres egyoldalú előnyöket a maga számára. Andrej Gromiko felszólalá­sában a következő elveket so­rolta fel: szuverén egyenjogú­ság; lemondás az erőszak al­kalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről, ami tör­vényen kívül helyezi a hábo­ESŐS ARATÁS? Ahol már végeztek az őszi árpával A tavalyi, sok helyütt Pest megyében is kedvezőtlen ara­tási tapasztalatok az idén mintha megismétlődnének. Igaz, az esőre voltaképpen se­hol sem panaszkodnak, hiszen jól jött a kapásnövényeknek, mondhatni, megfiatalodott a határ. Ám a gazdaságok most né­mi esőszünetet kérnének. — Legalább tíz napra elég volt a csapadékból — mondja Géczi Lőrinc, a gyál—felsőpa- konyi Búzakalász Termelőszö­vetkezet főmezőgazdásza, hoz­zátéve, hogy ennek a homok­nak bizony gyakorta elkél a csapadék. A szövetkezet azonban „ki­cselezte” az esőt: mielőtt a hét végi nagy zivatarok meg­érkeztek volna, sikerült befejezni a 160 holdnyi őszi árpa aratását. Tavaly 12,07 mázsa volt az ár­pa átlaghozama, az idén 20 mázsát vártak, s ez meg is lett volna, amennyiben kedvez a május. Sajnos, az aszály elvit­te a remélt többletet, így csak 14,4 mázsa az idei hozam ár­pából. De learatandó még a gabonák zöme: 450 hold rozs, valamint 250 hold búza. Az „előzetes aratás” már megvolt: a szárazság ka­szája dézsmálta meg a búzát, olyannyira, hogy 40—60 száza­lékos aszálykárt jelentett a szövetkezet. Vagyis a tervezett 14 mázsa helyett csak 11 má­zsát várnak holdanként búzá­ból, sőt, akad 40 holdnyi, ahol mindössze 5—6 mázsás ter­mést takaríthatnak be. k. n. I. P. Volovcsenkónak, az OSZSZSZK szovhozügyi mi­niszterének vezetésével egy hétig tartózkodott hazánkban a szovjet szovhozküldöttség. A küldöttség megbeszéléseket folytatott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel és Kazarecz- ki .Kálmán miniszterhelyettes­sel. Itt-tartózkodásuk során több állami gazdaságot megte­kintettek, köztük a Telki Ál­lami Erdő és Vadgazdaságot. A küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Grosz Károllyal, az MSZMP Központi Bizottsága osztályve­zető-helyettesével az élén teg­nap egyhetes látogatásira Kai­róba érkezett az MSZMP kül­döttsége, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának meghívására. Gholam Hasan Safi, az Af­gán Királyság új magyaror­szági nagykövete Budapestre érkezett. rút, mint a nemzetközi viták megoldásának eszközét; min­den európai állam területi sérthetetlensége jelenlegi ha­tárai között; a nemzetközi vi­ták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, ami más államok politi­kai, gazdasági és kulturális rendjének tiszteletben tartását jelenti; az alapvető em­beri szabadságjogok tiszte­letben tartása, beleértve a val­lási meggyőződés szabadságát; a népek egyenjogúsága és az a joga, hogy rendelkezzenek sa­ját sorsuk felett, hogy olyan társadalmi rendet teremtse­nek és olyan kormányzási for­mát válasszanak, amilyet szük­ségesnek tartanak; az államok együttműködése a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sa érdekében, gazdasági, kul­turális, és más területen kap­csolatok létesítése az államok között a szuverén egyenjogú­ság és a be nem avatkozás el­vei alapján; a nemzetközi jog­ból eredő kötelezettségek lel­kiismeretes teljesítése. A szovjet külügyminiszter indítványozta: „A részt vevő államok fejezzék ki azt az eltö­kélt szándékukat, hogy kap­csolataikban tiszteletben tart­ják ezeket az elveket. Az érte­kezletnek ez lehetne egyik leg­fontosabb eredménye” — hang­súlyozta Andrej Gromiko. Magyar idő szerint 17 óra­kor véget ért az európai biz­tonsági értekezlet délutáni ülésszaka. Az értekezlet hol­nap reggel magyar idő szerint 9 órakor a bolgár külügymi­niszter felszólalásával folytat­ja munkáját. Az esti órákban Urho Kek­konen finn köztársasági el­nök díszvacsorát adott a kül­ügyminisztereik tiszteletére. 0

Next

/
Thumbnails
Contents