Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

Egyhetes tanfolyam - KISZ-titkároknak Találkozás a város vezetőivel A KISZ-alapszervezetek gaz­dasági felelősei négynapos tanfolyamon vettek részt Gö­döllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Most, július 29 és augusztus 5 között, egyhetes titkári tan­folyamot rendeznek, a város valamennyi KlSZ-alapszer- vezeti titkára részvételével, melyen — egyebek között — az alapszervezeti vezetőség­választás előkészítéséről, mód­szertani alapismeretekről és vezetéselméleti kérdésekről lesz szó. Az előadók a KISZ KB és a megyei KlSZ-bizott- ság munkatársai lesznek. Augusztus 3-án délután a KISZ-titkárok Nagykőrös vá­ros párt- és tanácsi vezetői­vel találkoznak Gödöllőn, és fórumszerű összejövetelen kapnak választ a város éle­tével kapcsolatos kérdéseikre. xtCfmä XVII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM KÜLÖN K-l /X PASA 1973. JÚLIUS 25., SZERDA Ragaszkodnak munkahelyükhöz A szocialista brigádokra mindig számíthat az üzem KISZ-klubot építenek — Vissza a volánhoz A 21-es Volán nagykőrösi te­lepén az üzemegység megala­kulásával egy időben, öt eszten­dővel ezelőtt alakultak meg az Szolgálati lakás épül Fogorvos és ápolónő Kocséron Együttműködés a tanács és a tsz között A kis és nagy települések ta­nácsai hasonló gondban osz­toznak: a rendeiiCezésüiíre álló összeg szabja meg, hogyan és milyen mértékben fejleszthe­tik lakóhelyüket. Mivel a pénz — természetszerűen — min­denre nem elegendő, rangso­rolni kell, melyek a legsürgő­sebben teljesítendő, jogos kí­vánságok. Kocsér a ceglédi járás ki­sebb lélekszámú települései közé tartozik. Demeter László tanácselnökkel a községfejlesz­tés időszerű teendőiről beszél­gettünk. — Községünknek új négy tantermes iskolára van szük­sége, a meglévő mellé — mon­dotta.— Műszaki terveit még az idén megrendeljük. A mér­nöki költségekre megvan a pénzünk, az építkezésre azon­ban csak a következő ötéves terv idején számíthatunk. Nem árt, ha időben felkészülünk,® mire szükséges, birtokunkban van a tervdokumentáció. Ad­dig sem tétlenkedünk. A meg­lévő Gábor Áron általános is­kolát tataroztuk, jelenleg száz­ezer forint felhasználásával, az udvarát rendezzük. A betono­zást a helybeli Üj Élet Tsz építőmunkásai végzik. — Az egészségügyi ellátás­ban várható-e további javu­lás? — Egy ideig nem volt kör­zeti ápolónőnk, most sikerült betöltetnünk ezt az állást, a rászoruló betegek megelégedé­séré, az ápolónő elhelyezése azonban szolgálati lakást igé­nyel. A lakás az idén épül fel, háromszázezer forintba kerül. — Még az idén fogorvost kap a község. Az ő számára is gondoskodunk megfelelő haj­lékról, amelyhez korszerű rendelő és váró csatlakozik. Ennek kivitelezéséhez is hoz­záfogott a tsz építőbrigádja. — Kocséron mindent a tsz épít? — A tanács mindkét helybe­li közös gazdasággal jó kap­csolatban áll. Mivel az Vj Élet Tsz-nek jelentős építő­üzeme van, a tanács által fi­zetett építkezésekre nekik adunk megbízást. Együttmű­ködési megállapodásunk ér­telmében a szolgáltató és szakipari munkákat, a szállítá­sokat a község számára mindig soron kívül elvégzik, továbbá részt vesznek az utcák, föld­utak javításában is. A szerző­désbe foglaltakat megtartják, elégedettek vagyunk munká­jukkal. — Az iskolaépítésen kívül van-e más, jelentősebb távlati tervük? — Nagy fába vágjuk a fej­szénket: a település közműve­sítésének jelentős szakaszát készítjük elő. Azt szeretnénk, ha a falubeliek mihamarabb egészséges, jó minőségű Vizet ihatnának. Célunk, hogy a há­zakban és az utcákon csapból folyjon a víz, és ott legyen az otthonokban, a fürdőszobák­ban is. — Megfelelő, bővizű kutunk már van. Elkészíttettük a kivi­teli tervet és a költségvetést A vízműtársulás életrehívásá- hoz 1975-ben akarunk hozzá­kezdeni. — A kedvező változások va­lószínűleg a községbe csábítják a még szétszórt tanyákon la­kók egy részét. Fogadásukról hogyan gondoskodnak? — A tanyavilágból lassan szivárognak be a családok. Ideköltözésükre házhelyek par­cellázásával kell felkészül­nünk. Tizenkét parcellát fel­mért a Geodéziai Vállalat, amely most további tizenöt holdnyi terület részletes rende­zési tervén dolgozik. Ez a munka harmincezer forintunk­ba kerül. A telkeket az OTP közvetítésével értékesítjük. — A tizenkét házhelyen nem okoz, gondot a villany beköté­se, de a tizenöt holdas terület­re épülő házakhoz erről, és járdáról is gondoskodnunk kell. A letelepülőknek a telekáron kívül kommunális hozzájáru­lást kell fizetniük az építendő villanyhálózatért és járdáért, így viszont kulturált körülmé­nyek között1 élhetnek. Tamasi Tamás KÉT SZÉP LÓVAL A FOGAT OS Gyögyei Józsefnek, a nagy­kőrösi Szabadság Termelőszö­vetkezet fiatal íogatosának felcsillan a szeme, ha a jó­szágokról esik szó. — Már iskolás koromban a juhászokhoz adtak pásztorkod- nl a szüleim — mondotta. — A jószágokat nagyon megszeret­tem, s azt. is megtanultam, hogy miként lehet bánni ve­lük. — Amikor felcseperedtem, az állami ggzdaságba kerül­tem tehenésznek, majd a Sza­badság Termelőszövetkezet­be hívtak. Két évig barátkoz­tam a tehenekkel és a borjúk­kal, amikor a Feketén foga- tosra volt szükség. — Két szép lovat bíztak rám velük is nemsokára na­gyon jóba lettem. Szeretettel gondozom őket, ők meg szíve­sen szót fogadnak. — Most, az aratással kap­csolatosan gabonát, szalmát és egyebet szállítunk. Munkám­mal, keresetemmel elégedett vagyok. Havi 2000—2500 fo­rintot viszek haza. amit még háztáji jószágtartással is pó­tolok. (kopa) első brigádok, hogy részt ve­gyenek a meghiraetett mun- kaverseny'oen, illetve hogy igyekezetükkel elnyerjék a szocialista címet. Számuk az­óta nyolcra emelkedett: a te­lep dolgozóinak több mint a fele tagja valamelyiknek. Amint Szepesi Istvántól, az üzemgazdasági osztály vezető­jétől megtudtuk, a brigádok vállalásainak túlnyomó részét az üzem életéhez, munkájához szorosan kapcsolódó teendők alkotják. A brigádok aktív működését már jó néhány szép siker pél­dázza. A nagy rekonstrukció során, az új irodaépület elké­szültével, a régi, egyszintes megüresedett, de nem sokáig lesznek néptelenek a helyisé­gek: a szocialista brigádok vál­lalták, hogy a régi épüle­tet átalakítják, benne KISZ-klubot, könyvtárat, orvosi rendelőt alakítanak ki, és bővítik az ebédlőt is. Az egyetlen csak nőkből álló brigád gondosan kitakarította az új épületet: kezük munkája nyomán csillognak a modern épület hatalmas ablakai, üveg­ajtói, és tisztán ragyog a fo­lyosó kövezete. Az osztályvezetőt arra kér­tük, említsen néhányat a leg­eredményesebb brigádok kö­zül, de. kérésünk teljesítése nem bizonyult könnyű feladat­nak. Szerencsére segítségünk­re volt a Volán üzemi lapjá­nak egyik példánya, melyben a brigádokról készült pontos értékelést olvashatjuk. A legnépesebb a huszonhét tagú Kossuth brigád, munká­jának eredményeként bronz­jelvényt mondhat magáénak. Tagjai, akik a gépjárműszerelő műhelyben dolgoznak, sikere­sen munkálkodtak a tavasszal meghirdetett úgynevezett 17/5- ös akció sikeréért, melynek az volt a lényege, hogy a munkások vállalták: áp­rilis végére befejezik az összes folyamatban levő javításokat, és a progra­mon felül, ami havonta 17 járművet jelent, 5 gépjár­mű javítását végzik el. i Nem sokkal kevesebben dol­goznak a Haladás brigádban: a huszonnégy nehézgépszerelő munkájának minőségével, a ja­vítási határidő túl nem lépésé­vel tűnt ki; jutalmuk ezüst­koszorús jelvény. Rajtuk kí­vül még a Béke és a Bordás brigád tagjai büszkélkedhet­nek azonos eredménnyel. A tizennégy tagú Ságvári szocia­lista brigád a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezete megalakulásának 75. év­fordulója; alkalmából meghir­detett szellemi vetélkedőn sze­repelt szép sikerrel: a döntő­ben, amelyben a 21-es Volán minden üzemegysége képvi­seltette magát, a negyedik he­lyet szerezte meg. Amint megtudtuk, minden nagykőrösi brigád benevezett az újítóversenybe, így az em­lítetteken kívül, a Jedlik Ányos, a Komarov és a Németh Irén szocialista brigád is. A gépjárművezetői engedéllyel rendelkező brigádtagok részt vesznek az 1971-ben kezdődött, Vissza a volánhoz elnevezésű mozgalomban: vállalták, hogy szomba­ton és vasárnap a vállalat gépkocsijaival fuvarozást végeznek. Az elmúlt évben például 42 új KRAL—250 B típusú gépkocsit járattak be. — Üzemünk mindig számít­hat a brigádokra, még a rend­kívüli feladatok végrehajtásá­ban is — mondta az osztály- vezető. — Munkájuk nagy se­gítséget jelent a vállalati eredmények elérésében. A bri­gádtagok is ragaszkodnak az üzemhez, bizonyítja az, hogy közülük sokkal kevesebben válnak meg munkahelyüktől. Khim Antal Mit latonk ma a moziban? Bob herceg. Huszka Jenő nagyoperettjének magyar film­változata. Kísérőműsor: Sporthíradó. Előadások kezdete: 6. és 8 órakor. Egy falu távlatai Beköltöznek e tanyákról a fiatalok Mérik a telkeket Ha csak térképen akarja va­laki végigtekinteni Nyársapá­tot és határát, akkor is belefá­rad a szeme. Ha terepjárásra szánja rá magát, kevés az egy n^p. Aki meg keresztül-kasul akarja járni a környéket, sok kilométeres távolság áll előt­te. Az utak között többnyomá­sú tanyai út is akad, amelye­ken lassú járású gumis kocsik, motorbiciklik és itt-ott sze­mélygépkocsik haladnak. Sokan a faluban építenek új házat, de vannak, akik város­ba költöznek, Nagykőrösre vagy Ceglédre. A külterületi ház felújítására nemigen for­dít senki se pénzt, újat építe­ni meg nem lehet a tanyán. ★ Hartai Ambrusék szívesen is, büszkén is mutogatják nemrég felépült új házukat a soron. A férj Cegléden dolgozik, a gye­rek meg Nagykőrösön tanul. Hartainé otthon van, a ház körül tesz-vesz. Megoszlott a család három helység között. Azt tervezték régebben, beköl- tö/Tnek Ceglédre, mert a város mégis csak város. — Akkor miért ide? — Mindenki oda se férhet. Meg aztán itt szoktuk meg. Itt is megvan, ami kell, vil­lany, iskola, bolt, mozi, műve­lődési ház. Következésképp semmi hiá­nyát nem érzik a városnak. Főleg így, hogy egyre fejlődik Nyársapát. ★ Gombaként nőnek a családi házak az új utcasorokon, I mé­rik a telkeket. — Kik jönnek majd ide lak­ni? — kérdezek egy arrajárót. — Főleg fiatalok. Alig vár­ják már, hogy lerakják az ala­pot. Mind tanyáról' költözik be. Az öregek nem akarják el­hagyni a tanyát, a fiatalok vi­szont az idősebbektől nem szeretnek messze kerülni, az­tán meg, azért is szívesebben építenek a faluban, mert itt nagyobb portára van kilátás, s nem kell az állattartásról sem lemondaniuk. Balogh Ferenc szereti ezt a helyet, pedig születése szerint nagykőrösi. Apjának volt itt valamikor földje, s így vert ő is itt gyökeret. Most már nyugdíjas, nem is akar vissza­térni szülővárosába. E falut nem íróasztal mel­lett tervezték: a nyársapátiak igyekezete hozta létre. Néhány év, s belterület lesz áz is, aho­vá most tarlókrumplit vetet­tek. Miklay Jenő SPORT Serdülő megyei edzőtábor városunkban Városunkban került sor két sportág legifjabb Pest megyei utánpótlása, a serdülők edző- táborozására. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la biztosított szállást és étke­zést, a Kinizsi pedig kézilab­da-, futó- és dobópályát a részvevőknek. Kulcsár Teréz táborvezető — aki egyébként a váci sportiskola vezetője — szavaiból megtudtuk, hogy ez­úttal nyolcadik alkalommal rendezett megyénk nyári ed­zőtáborozást. Kőrösön kilenc lány és tíz fiú atléta, valamint huszorhárom kéziíabdáslány töltött együtt két hetet. Na­ponta 9 és 12, valamint 15.30 és 16 óra között szakági foglal­kozás szerepelt a programban, amit az étkezések, mozi-, tv- nézés és strandolás tett változa­tosabbá. A kézilabdások vezetője, Sulyánszky Dezső — egykor NB Il-es játékos volt, s most az NB Il-es listavezető váci Forte női csapatának edzője — szorgalmasan oktatta a több helyről összejött lányokat. A szintén itt edzőtáborozó csepeli Sorra nyeri a versenyeket A tanulásban Vékony, nyurga kislány Kancsár Anna, a Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület ver­senyzője. Ősszel lesz nyolcadi­kos a ceglédberceli általános iskolában. Edzője, Szabó Pál testnevelő tanár irányításával, sorra nyeri meg a 100 méteres síkfutásban és a távolugrásban a korosztályának rendezett já­rási, megyei versenyeket. Eredményeivel helyet foglal az országos legjobbak között is. Sikersorozat — Az általános iskola har­madik osztályában kezdtem versenyszerűen sportolni. Ak­kor már háromtusában járási és megyei versenyeket nyer­tem. Ötödikes koromban négytusában járási első vol­tam. Az 1971—72-es tanévben a járási, a megyei, az országos területi versenyeket megnyer­jem. A debreceni országos dön­tőn hatodik lettem. — Az 1973-as év nagy for­dulatot hozott eredményeim­ben: Cegléden, az országos te­rületi úttörő-olimpián a 100 m síkfutásban és a távolugrás­ban első helyezett lettem. Ez váratlan meglepetés volt, mert mindenki, még magam is, leg­jobb esetben a második helye­zésre számítottunk. Ez a küz­delem hozta meg számomra eddigi eredményeim legjobb­ját, távolba ugrottam öt méte­ren felül, s részt vettem a du­naújvárosi úttörő-olimpia or­szágos döntőjén, ahol hatodik és nyolcadik voltam a 100 mé­teres síkfutásban, illetve a távolugrásban. Hála - eredményekkel — Egyéb versenyeken is sze­repeltél? — Június 15-én egyesületem színeit képviseltem Szekszár- don, az országos területi ver­senyen, a serdülő B-kategóriá- ban. A 100 méteres síkfutás­ban 13.4-gyel, a távolugrásban 5,14-gyel, magasugrásban pedig 1.45-tel győztem mindhárom verseny szám ban. így részt ve­hetek az ez év augusztus 25— 26-án Szombathelyen megren­dezésre kerülő országos döntő küzdelmeiben. — Miért épp ezeket a sport­ágakat választottad? — Nem, nem én választot­tam, Szabó Pálnak, edzőmnek és tanáromnak köszönhetem, hogy képességeimet mérlegel­ve, segített a választásban. Eredményeim őt igazolják. Azokkal szeretném meghálál­ni munkáját, melyet hosszú éveken keresztül képzésemre fordított. Reményeket fűznek hozzá — Mi a véleménye Szabó Pálnak, az edzőnek és tanár­nak Annáról? — Szorgalmas, igyekvő kis­lány, kiváló sportember lehet. Egyetlen edzésről sem hiány­zott soha és a tanulásban is helytáll, tanulmányi eredmé­nye hetedikben 4,6 volt. A sportban rendkívül fejlődőké­pes. Például az 1970—71-es tanévben a legjobb eredménye távolugrásban 4,16 méter volt, most pedig 5.14 métert ugrott. Ha így folytatja, nagy remé­nyeket fűzhetünk pályafutásá­hoz. I. I. serdülőkkel csaknem minden­nap mérkőztek, s legyőzték őket. Vasárnap a területi baj­nokságban szereplő Kőrösre eljött szentlőrinckátaiakkal is játszottak. A Nagykőrösi Toldi ITSK két fiatalja, Polgár Irén és Gálig Margit közül ez utóbbi mozgott ügyesebben. Kár, hogy a két esős napon nem tudtak foglalkozást tar­tani. Az atléták edzéseit a körösi Kovács Nándor edző és Hajdú Ágnes most végzett testnevelő tanárnő vezette. Sajnálatos, hogy a Nk. Pedagógus Sportis­kola sportolói közül csak az igen reménytkeltöen mozgó Kancsár Anna vett részt az edzőtáborozáson, bár az edzé­seken a körösiek többször is részt vettek délutánonként. Jó lenne, ha jövőre a legtehetsé­gesebb fiatalokat hívnák össze a megyéből, mondta az edző, habár az ittlevők közül tízen több számban is egyéni rekor­dot értek el a közös foglalko­zások hatására. Megtudtuk, hogy a Pest me­gyei Testnevelési és Sporthi­vatal illetékeseinek nagyon tetszett a Toldiban a remek el­szállásolási lehetőség és a kör­nyezet, noha több gyümölcsöt is szerettek volna kapni, jövő­re úgy tervezik, hogy ismét itt lesz a Pest megyei nyári után­pótlás edzőtáborozás az összes sportág legfiatalabbjainak. Az ez évi körösi edzőtábor volt az eddigiek közül a legsi­keresebb. Kézilabda­emlékverseny Szolnokon Július 28-án és 29-én Szol­nokon rendezik meg a Rácz Béla férfi kézilabda emlék- versenyt. Az NB Il-es Békés­csabai Vízmű, a Tiszaföldvári TSZ SK, a Tisza Cipő (Mart- Jű), az NB III-as listavezető Szolnoki Olajbányász, vala­mint a megyei bajnokságban szereplő Bem SE (Cegléd) és a Nagykőrösi Kinizsi csapatai körmérkőzéses rendszerben küzdenek majd a végső győ­zelemért és a helyezésekért. A. múlt évi győztes a jelen­leg NB I B-s Dunakeszi Vas­utas volt. Szerdai műsor Modellezés Mezőtúr: országos vitorlás- hajó-modellező bajnokság. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents