Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

T majái­./* PESmE&YLI HÍR LA~P XVII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM LÖNK1A PASA* 1973. JÚLIUS 34., KEDD KOCSÉR, ÚJ ÉLET TSZ Jó bevételt ígér a kertészet Új paradicsomfajtákkal kísérleteznek A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet kertészetének kis irodájában két gondosan szer­kesztett táblázat függ a falon. Az egyik a gazdaság ágazati felosztását szemlélteti, a mási­kon a fóliatelepek és a szabad­földi zöldségtermesztés ter­vezett bevételének számsora látható. Egyes tételek mellett naponta cserélik a cédulát: az eladott zöldségmennyiség alapján nyomban feltüntetik, mennyivel emelkedett a bevé­tel. A fóliás saláta már a múlté, mégsem hagyhatjuk említés nélkül, hiszen a tervezett háromszázezer forint helyett 571 ezer fo­rintot hozott a közös gaz­daságnak. Már biztos, hogy a fóliás pap­rika és paradicsom is „hozza” a tervet: az utóbbi napok ada­tai ezt bizonyítják. Szabadföldi paradicsomot az idén 86 hektáron termelnek: régóta meghonosodott kocséri növény, amelyet nagy szere­tettel és hozzáértéssel ápol­nak. Nem csoda, hiszen lSI73t- ban 4,8 millió forintot várnak tőle. A területből 29 hektár a közös művelésű, a többivel vállalásos rendszerben foglal­koznak. Remélik, megtermi a négyszáz mázsát hektáron­ként. A korai fajta szedéséhez már hozzáfogtak. A nagykőrösi Arany János Gimnázium hu­szonhat harmadikos diákja szorgoskodik a földeken. Au­gusztus közepéig haza sem mennek, addig sátrakban tá­boroznak a tsz területén, taná­rukkal. Szabolcsból húsz idő­szaki munkás dolgozik a ter­melőszövetkezet negyvenhat állandóan a kertészetben fog­lalatoskodó tagjával, tehát munkáskézben nincs hiány. A paprikatáblákon is szükség lesz a segítségre, ha a tizen­egy és fél hektáron megkezdő­dik a szüret, előreláthatólag már a hónap, végén. Háromfajtát, elsősorban ceceit és keszthelyit, ki­sebb mennyiségben sorok­sári csemegepaprikát ter­meinek az idén, egy-egy hektárról 260 mázsás ter­mést remélVe. Zamatos dinnyéjéről is híres a kocséri határ. Kilenc diny- nyés az idei tavaszon újra megépítette kunyhóját, ám egy-kettőre összeszerelhető lu­xus kempingházat is látni már a határban. A tsz jó jövede­lemre számít: a táblázaton a dinnye 1,7 millió forinttal sze­repel, s ezt a pénzt 69 hektár­nyi földről várják. Az ültet­vény nyolcvan százaléka jó, a többi elfogadható minősé­gű. Szinte valamennyi terüle­ten sárga héjú görögdinnyét termelnek, melyet hazai pia­cokon értékesítenek majd: te­herautókkal szállítják a meg­rendelőknek. A kocséri Üj Élet Tsz, a Kecskeméti Konzervgyár­ral karöltve nagyszabású kísérleteket folytat. Öt évre szóló szerződés alap­ján, 11,5 hektáron ötfajta pa­radicsomot termel, és ezeket ötféle növényvédő szerrel ke­zeli. Mindegyikből öntözött, öntözetlen és kontrollparcel- lák sorakoznak egymás mel­lett. A kísérlet célja: konzerv­gyári feldolgozásra alkalmas fajták kiválasztása, a megfe­lelő növényvédő szerek alkal­mazása és a termésmennyiség növelése. Egy táblában radioaktív su­garakkal kezelt paradicsom­magot próbálnak ki. Ezzel az eljárással a növény fejlődését és érését szeretnék meggyor­sítani. Az azonos időben, de a különleges kezelés nélkül föld­be helyezett magokból nevelt növények között egy hét a fejlődési eltérés. A jövő terve: a paradi­csom gépi szedése. Megvalósítása érdekében is folytatnak előkészületeket: tíz­fajtát azzal a céllal termelnek a kis parcellákon, hogy kivá­lasszák azokat, amelyek gépi szedésre alkalmasnak bizo­nyulnak és kedvezően termel- hetők a kocséri talajon. Tamasi Tamás KAPOS VOLT A BIKABORJU Sok eladó, kevés vevő a vasárnapi vásáron Olcsón keltek el a választási malacok Alig egy hónapja tartották a körösi nyári vásárt, vasár­nap ismét vásár zajlott le a városban. Az várható volt, hogy a gyalogvásáron nem lesz áru­hiány, de tartani lőhetett at­tól, hogy az állatvásáron — a legutóbbi vásár közelsége miatt — kevés lesz a jószág. Nem így lett: több állatot hoztak a vasárnapi vásárra, mint az előzőre. Vevő azon­ban jóval kevesebb akadt. Sok választási malacot haj­tottak fel, de azok nem voltak kelendők. Aratás idején már nagyobb süldőt keresnek hiz­lalásra, másrészt Kőrösön is évről évre kevesebben hiz­lalnak disznót. Már. 6—700 fo­rintért adtak egy pár válasz­tási malacot. A lóvásár inkább csak be­mutató volt. Minden vásárra általában ugyanazok hajtják fel lovaikat. Kiöregedett ko- csilóórt 5—7 ezer, fiatalabbért és jobbért ennél többet kér­tek, s még drágábban árulták a fuvaroslovakat. Kocsérról hoztak fiatal csacsit is, 4 ezer forintra tartották, de keve­sebbet ígértek érte. A hizlalni való bikaborjú kapós volt, kilóra 44—45 fo­rintért vették, a termelőszö­vetkezetek is vásárolták. Egy hathetes kis üszőborjú 2500 forintért kelt el. A tehén ára olcsóbb volt az előző vásár árainál. Egy fejőstehén, nagy borjúval, 16 ezer forintért cserélt gazdát, s 14—15 ezer forintos tehénárak alakultak ki. A gyalogvásár népes és élénk volt, de csak a laci- konyhások, az italmérök és a cukonkások bonyolítottak le jelentősebb forgalmat. (kopa) Saakmasaeretet Fia foglalja el a helyét A napokban a tanácsházán jártunk, s ott hallottuk, hogy lemondott iparjogáról Szabó Balázs kályhásmester, aki — a tanulóéveket is beszámítva — több mint 70 esztendeje dol­gozik szakmájában. Felke­restük őt Bitzó Géza utcai la­kásán, és elbeszélgettünk ve­le, munkában és eredmé­nyekben gazdag életútjáról. Tanyáról a gyárba — Eleven tanyai paraszt­gyerek voltam — mondotta. — Az elemi iskola elvégzése után inasnak szerződtem Molnár Dániel Szabadszállá­si úti kályhagyárába, ahol ötvenen dolgoztunk, és ahol évente ezer cserépkályha is elkészült. A helyi rendelések­nek eleget téve, az ország sok részébe is szállítottunk, mert márka volt a legkitűnőbb anyagból égetett, szép és tar­tós körösi kályha. A kis gyár­ban különböző épületdíszek is készültek, melyek sok régi házon ma is láthatók. Nehéz inasélet — Az akkori inasélet nehéz volt. Bár a bánásmódra és a kosztra nem esett panasz, de szabad idő még vasárnap sem igen akadt: akkor csomagol­tuk az elszállítandó kályhá­kat, inasiskolába pedig az esti órákban és vasárnap jár­tunk. — Jól megtanultam a szak­mát, s felszabadulásom után, a fiatal segédek akkoriban szokásos tapasztalatszerző vándorútja során elkerültem Beregszászra, ahol az ottani nagy cserépkályhagyárnak so­káig megbecsült munkása vol­tam. Vissza Kőrösre — Később visszajöttem Nagykőrösre, és Molnár Dá­niel halála után, Száméi Já­nos káiv names tér társammal, két évig vezettem a helyi kályhagyárat, majd saját mű­helyt alapítottunk. Mindkét világháborúban hosszú évekig katona voltam. Hazatértem után egyedül folytattam a kályhásipart, de most, bete­geskedésem folytán, lemond­tam az iparjogról: átadom a munkát a fiamnak, aki foly­tatja a szakmát. A cserépkályha jövője — Az olajkályhák terjedése közepette miként látja a mes­ter a cserépkályha és a kály­hásipar jövőjét? — Szerintem száz év múl­va is lesz cserépkályha. Nem beszélve arról, hogy olcsóbb tüzelést biztosít, hosszan tar­tó, egészséges meleget is nyújt: hívei kitartanak mel­lette. Jelenleg Kőrösön a fiam és egy másik mester, Székely Kálmán dolgozik a szakmában, és mindig bőven van munkájuk. — Készíttetnek-e új cse­répkályhát? , — Többen rendelnek, főleg idősebb családok, de nehéz hozzájutniuk, mert a kályha­gyárak nagy részben már más munkákra tértek át. A 83 éves mester minden szavából a szakma szeretete érződött, és elégedettség, hogy tudását átadhatta, munkája folytatóra talált K. L. Csigás rakodó A Mezőgazdasági Fejlesztési Intézetben kidolgozott tervek alapján mindenfajta ömlesz­tett termék szállítására alkal- kalmas csigás rakodógép gyár­tását kezdte meg a mezőgaz­dasági üzemeknek a felsőzsol- cai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. A gép óránként 50 tonna termény fel­rakodására képes. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Pesti Balázs és Pesti Ilona: Ildikó, Trend! Sándor és Korsós Mária: Csa­ba, Rostás László és Ajtai Julianna: Angéla, Paja József és Lajos Irén: Gábor, Füzesi Ferenc és Kelemen Julianna1 Ferenc, Susán Balázs és Reg_ gél Judit: Judit, Társi László és Kopa Rozália: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Kalmár Kálmán és Kovács Éva: Nor­bert, Molnár József és Barna Lídia: Lídia. Fercsi Ferenc és Varga Ilona: Ferenc nevű gyermekének. Házasságot kötött: Fekete Attila és Király Mária, Völ­gyi Árpád és Vas Katalin, Szűcs Ambrus és Apró Erzsé­bet, Nagy István és Lázár Erzsébet, Forgács Ambrus és Szolár Ilona. Meghalt: Petes Bálintné Szécsény Lídia (Csikvár d. 29.), Szentpéteri Sándor (Kő_ risfa u. 6.), Szigeti Ferencné Bodacz Mária (Kondoros, Rá­kóczi F u. 9.), Szabó Ambrus- né Szűcs Mária (Encsi u. 8.). SPORT Barátságos labdarúgás a legifjabbakkal A városunkban edzőtáborozó sportiskolásokkal több mérkő­zést játszott a Kinizsi-sportte­lepen labdarúgó-utánpótlá­sunk. A találkozók azt mutat­ták, hogy a fővárosiaktól van még tanulnivaló. SERDÜLÖK Csepel SC Sí—Nk. Kinizsi 11:2. A remek csepeliek bizto­san győztek a kinizsisek ellen, az azok bajnoki mékőzése utáni napon. Gőllövők: Hajdú és Gödény. Csepel SC Sí—Nk. Kinizsi 9:1. A kiskunfélegyházi talál­Tartalmas kulturális élet Az Arany János Művelődési Központ igazgatójának tájékoztatója EREDMÉNYES FÉLÉVET tudhatnak maguk mögött az Arany János Művelődési Köz­pont munkatársai: számos jól sikerült, nagy érdeklődést ki­váltó kulturális eseményt szerveztek, igazolva, hogy munkahelyük a városnak és környékének legjelentősebb kulturális intézménye. Kiss István igazgató adott rövid áttekintést az elmúlt időszak munkájáról, a műve­lődési központ szerteágazó te­vékenységéről. A 90 éves múltra visszate­kintő negyvenöt tagú férfi­kórus, amelyet maga az igaz­gató irányít, jó néhány sike­res fellépésével vívott ki elis­merést. Februárban a rádió­ban szerepelt, májusban a munkásénekkarok Vándor Sándorról elnevezett feszti­válján, Csepelen énekelt, majd júniusban egy nemzetközi ! fesztiválon a budai ifjúsági 1 parkban svéd és román ének­karokkal lépett fel egy mű­sorban a nagykőrösiek ezüst- koszorús férfikórusa. Tagjai számára a napokban kezdődött meg a nyári szünet, de ősszel ismét rendszeres próbákon ké­szülnek újabb szerepléseikre. Műsorukban jelenleg egyebek között Kodálv. Bartók. Palest­rina, Erkel, Smetana, Farkas Ferenc kórusművel szerepel­nek. Váriák a kórusmuzsikát kedvelő fiatalok jelentkezését. Az idén, a Kecskeméti Ko- dály-kórus megalakulásának 85. évfordulóján rendezett hangversenyen is részt vesz­nek, majd később a ceglédi vasutas énekkar fennállásának 55. évfordulójának ünnepsé­gein. A férfikórus tervei kö­zött szerepel egy kétnapos kül­földi út is, valamelyik szom­szédos országba, Jugoszláviá­ba vagy Romániába. FELNŐTTEK ÉS GYERE­KEK egyaránt kedvelik a bábjátszas művészetét. A mű­velődési központban tizenkét tagú felnőtt és húsztagú úttö­rő bábcsoport működik: mű­sorukkal óvodákban, a kör­nyező helységeiében rendszere­sen fellépnek. A képzőművé­szeti kör nyolc tagja a Cifra­kertben levő épületben talál­kozik hetente. A tizenhárom éve működő művészeti cso­portban idősebbek, fiatalab­bak egyaránt találhatók, akik a rendszeres összejöveteleken kellő ismereteket szereznek a képzőművészet jó néhány ágá­ban. Irodalmi színpad is alakult a művelődési központban: tag­jai munkásfiatalok, diákok. Sajnos, a próbáknál nem ju­tottak tovább, de szeretnék, ha ősztől kezdve — határo­zottabb vezetés, módszeresebb munka eredményeként — már közönség elé léphetnének. HÁROM CSOPORTBAN, összesen hatvan apróság is­merkedik a zene világával a zeneóvodában: hetente két­szer találkoznak a kis-, kö­zépső és nagycsoportos gyere­kek, hogy elsajátítsák azokat az alapismereteket, amelyeket később az alaposabb zeneta­nulás során kiválóan haszno­síthatnak. Jól működik a fotoszakkör, melynek tagjai ipari tanulók, bár technikai felszerelésük nem mondható kielégítőnek, és rendszeresen találkoznak a bélyeggyűjtő kör tagjai is. Ko­rábban biológiai szakkör is tevékenykedett a művelődési központ falai között, de e szakkör nevével néhány éve már nem találkozhatnak az ér­deklődők. Nem szűnt meg, csak neve változott: most me­zőgazdasági klub néven műkö­dik, hatvan tagja van és igen népszerű a városlakók köré­ben. Az új nevű klub megin­dulásakor a Művelődésügyi Minisztérium és a Népműve­lési Intézet jelentős anyagi támogatást nyújtott felszere­lések, szakkönyvek beszerzé­sére. A klub a kertészet iránt érdeklődőkből verbuválódott, nagy részük hétvégikért-tulaj­donos. A helyi ÁFÉSZ is pat­ronálja ezt a szorgos kis kö­zösséget, hatékony támogatást nyújtva 'neki. Az összejövete­leken megbeszélik tapasztala­taikat, új zöldség-, gyümölcs- és szőlőfajtákkal kísérletez­nek. A hétvégi- vagy zártkert termését az ÁFÉSZ segít érté­kesíteni. Nagyon népszerű a gyors­ós gépírótanfolyam, legutóbb több mint százan tettek sike­res vizsgát. Sokan járnak a kezdők és haladók részére szervezett szabás-varrás tan­folyamra is. JELENTŐS HELYET fog­lalnak el a művelődési köz­pont programjában a tudo­mányos ismeretterjesztő elő­adások, amelyeket a TIT váro­si szervezetével közösen ren­dez. Gyakran hangzanak el előadások külterületi általános iskolákban, üzemekben, in­tézményekben, termelőszövet­kezetekben, és természetesen a művelődési központban. Az idei év első hat hónapjában nyolc előadást tartottak, egyebek között dr. Kulin György csillagász, Pálfy Jó­zsef, a Magyarország című po­litikai hetilap főszerkesztője, aki aktuális külpolitikai kér­désekről beszélt. Több élspor­tolónk élményeiről számolt be a nagykor ősieknek. Különösen népszerű a Nők akadémiája, amelynek kereté­ben a tudományok és a művé­szetek szinte minden ágát kép­viselik a hetenként sorra ke­rülő előadások. Rendszeresen rendeznek kiállításokat is. Emlékezetesek a Péczeli Mar­git festőművész, Pálfy Gusztáv szobrász, Molnár Elek kera­mikus alkotásaiból válogatott tárlatok, a napokban nyílt meg Orbán Edit textiltervező és Miklosovits László grafikus- művész közös kiállítása. AZ 1972/73-AS SZÍNHÁZI ÉVADRA összesen 176 bérle­tet vásároltak a nagykőrösiek. A Déryné Színház, a kecske­méti Katona József, a szolnoki Szigligeti és a szegedi Nemzeti Színház társulata látogatott el Nagykörösre az elmúlt évad­ban. A 10 bérleti előadáson kí­vül Ifjúsági bérleti előadáso­kat is szerveztek. Az Országos Filharmónia rendezésében négy hangversenyből álló ifjú­sági zenei bérletsorozatot hir­dettek, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés. Nyáron a cifrakerti szabad­téri színpad programját is a művelődési központban állít­ják össze, főleg vidám, köny- nyűzenei műsorokból. Az ifjú­sági klub, amelynek ötven tag­ja van, sajnos, nem tölti be teljesen feladatát, annál láto- gatottabb viszont a felnőttek és az eszperantisták klubja. Tavaly ősszel német, orosz, an­gol és francia nyelvtanfolya­mokat is hirdettek, de kellő szá­mú érdeklődő hiányában egyi­ket sem tudták megindítani. MINT AZ IGAZGATÓ el­mondta, gondot jelent a műve­lődési központ fűtése. Reméli azonban, hogy az ígéret, amely arra szólt, hogy hamarosan bevezetik a gázt hozzájuk is, valóra válik. Egy alapos felújí­tás is ráférne a csaknem 100 éves épületre. Kisebb-nagyobb gondok mindig akadnak, de a munka nem áll meg az öreg ház falai között, ahol az egyik legnemesebb feladatot látják el: az emberi kultúra terjesz­tését. Khim Antal kozó utáni napon kiálló körö­sieket a kétheti edzőtáborozá­son, napi kétszeri edzés után igen jó kondícióban levő ven­dégek biztosan verték. A Ki­nizsi gólját Józsa szerezte. ÚTTÖRŐK Nk. Kinizsi—Csepel SC Sí 2:1. Csepeli vezetés után, ön­góllal és Leskó Zoltán lövésé­vel fordította rpeg aZ ered- | mönyt á jó teljesítményt nyúj­tó helyi együttes. Csepel SC Sí—Nk. Kinizsi 10:1. Az igen jó erőben levő remek labdakezelésű vendé­gek biztos győzelme. Góllövő: Hajdú. Kosárlabda A csepeli és műegyetemi sportiskolásokkal több barát­ságos mérkőzést játszottak a körösi serdülő kosárlabdázók. Csepel SC SÍ serdülők—Nk. Pedagógus serdülők 50:28 (23:20). Nagykőrös: Juhász, J0<.an (12), Bodzsár (4), Kiss D. (4), Mocsai (8); csere: Nagy A., Szűcs, Farkas. Az első fél­időben közepes volt a színvo­nal, csaknem egyforma telje­sítménnyel. Szünet után jó dobásokkal, de gyenge védeke­zéssel kezdtek a hazaiak Ké­sőbb feljöttek, de dobásaik nagyon gyengék voltak. A MAFC SÍ serdülő—Nk. Pedagógus serdülők mérkőzé­sen a budapesti serdülő fiú­bajnokság középmezőnyében le­vő, magasabb fővárosiak nyer­tek, jó játékkal, 42 pontos kü­lönbséggel. Öt méteren felül, távo! ugrásban 1973-ban igen jól szerepeltek a Nagykőrösi Pedagógus távol- ugrónői. Négyen ugrottak ed­dig 5 méteren felül, pedig még fiatal korúak. Hanny Ju­dit (1956-os születésű) a lista­vezető, 533 centiméteres leg­jobb eredményével, Megyesi Katalin (195S-es) 525, Kancsár Anna (1960-as) 514, Klingl Györgyi (1957-es) 513 centi­métert ugrott. Keddi műsor Modellezés Mezőtúr: országos vitorlás- hajó-modellező bajnokság. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Bob herceg. Husaka Jenő i agy operettjének magyar filmváltozata. Kísérőműsor: Sporthíradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents