Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

Még az idén Teljesen felépül a sülysápi iskola A sülysápi tanács a nem­régen felépült nyolc tanter­mes iskola teljes befejezésé­hez 3 millió forint állami tá­mogatást kapott, ugyanakkor a Pest megyei Tanács 1 millió forinttal járult hozzá a kiadá­sok fedezéséhez. A tanács a kivitelező vál­lalattal, a gyömrői TÖVÁL- lal megkötötte a szerződést, így az iskola teljes és járulé­kos befejezése erre az évre biztosított. Veesés Nyári karbantartás A vecsési általános isko­lákban, az óvodákban, az is­kola napköziben és a központi konyhában már javában foly­nak a felújítási és karbantar­tási munkálatok: az intézmé­nyeket kifestik, kitakarítják, a megrongálódott ajtókat, ab­lakokat megjavítják. E hónap végére átádják a felsőtelepi iskola napközi ott­honát. A munkákat a költ­ségvetési üzem végzi. MOHOB'VIDÍSE AZ EV 676-OS NYERGÉBEN XV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1973. JÚLIUS 24., KEDD Körséta a manor! Kossuth Tsa-ban Már csak a triíikálét kell learatniuk Körsétára hívtak meg az el- ' múlt hét végén a monori Kos­suth Tsz vezetői. A részvevők Spenger István, az MSZMP nagyközségi bizottságának tit­kára, Bencze Endre, a közös gazdaság párttitkóra, Farkas Sándor tsz-elnök és Pénzes Elek főmezőgazdász voltak. Ütünk első állomásán, a központi tanyán, először a nemrégen kiépített orsórészle­get tekintettük meg. Harminc lány és asszony dolgozik jelen­leg a két gépen, két műszak­ban. A tsz nagy áldozatot vál­lalt a műhely kialakításával, igaz, házilag renoválták a he­lyiségeket. A napokban újabb két orsózó érkezik a Kőbányai Textilművektől, s akkor már ötvenre bővül a mun­káslétszám. Megnéztük a tágas öltözőt, a fürdőt, zuhanyozót. Ezek a helyiségek korszerűek: a dol­gozók, akik mindig túlteljesí­tik munkatervüket, elégedet­tek velük. Idény végi sportjegyzet Többre is képes a Pilisi KSK Tavaly a negyedik helyet szerezte meg a pilisi labdarú­gócsapat a megyei bajnokság­ban. Az 1972—73-as bajnok­ság kezdetén ugyanezt a he­lyezést tűzték ki célul a ve­zetők. Nos, a 4. hely eltúlozott: csak hatodik lett a pilisi gár­da. íme, a tabellán elfoglalt he­lyük: 6. Pilis 28 13 3 12 52:51 29 Ötvenkét százalékos a telje­sítmény, s ez közepes tudo­mánynak számít, mégis azt kell mondanunk, a pilisiek nem vallottak szégyent a baj­nokság során. Néhány figye­lemre méltó eredményt is el­értek, legyőzték például hazai pályán a sokáig bajnokaspi­ráns Perbált, s 6:0-ra verték Maglódot is. Több mérkőzé­sen azonban gyengén játszot­tak, példa erre a Perbálon le­játszott mérkőzés. Az első 45 percben Pilis játszott fölény­ben, a félidő vége előtt mégis ő kapott két gólt. Szünet után szinte rá sem lehetett ismerni a csapatra, olyan gyengén sze­repelt, s 5:2-es vereség lett a vége. Az elmúlt szezon a fiatalítás jegyében zajlott le Pilisen is: több olyan játékos jutott szó­hoz, aki az ificsapatban ker­gette a labdát hösszú évekig. Elég, ha csak Malik és Oros­házi nevét említjük. Utóbbi a góllövésből is aktívan kivette részét. A csapat összességé­ben hullámzó teljesítményt nyújtott. Nagy szerepe volt ebben a kapusok néha bizony nagyon gyenge szereplésének. Gajdos és Walter váltakozva védte a kaput. Sok gólt kap­tak, számszerint 51-et. A vé­delemben Kerepeczki nyújtot­ta a legegyenletesebb teljesít­ményt. Pálinkás és Perjést II váltakozva szerepelt, Mátrai és Perjési 1 jól játszott hétről hétre. A csatársor felállása a leg­többször ez volt: Földvárszki, Petyán, Kuszenda, Haigas F., Hriazik. Petyán nyújtotta a legjobb teljesítményt. Sokszor tagja volt a hét tizenegyének, s 21 gólt rúgott, elnyerve ezzel a megyei gólkirály címet. So­kat fejlődött ebben az évben, de a többi csatártársára se le­be-, panasz. A tavaszi szezonban Kelen Endre vezette az edzéseket. Munkájárói csak az elismerés hangján szólhatunk. Frissek voltak a pilisiek: a minap játékosértekezletet tar­tottak, melyen értékelték a bajnoki szereplést, s meghatá­rozták a jövő tennivalóit. Az új idényben a 3. hely elérését tűzték ki a csapat elé, melyet több játékossal megerősítet­tek. Almási és Losó F. vissza­tért, s leigazolták a ceglédber- celiek kapusát, Nagy Istvánt is. Orosházi és Tímár viszont eltávozott. Szólnunk kell a lelkes pilisi közönségről is. Megyei vi­szonylatban is Pilisen látogat­ták legtöbben a mérkőzése­ket, nem volt ritka az ezeröt­százas nézőszám sem, a leg­többször nyolc-kilencszázan látták a hazai mérkőzéseket. Ezúttal magatartásukkal sem volt baj, sportszerűen bíztat­ták csapatukat. A sportkör nehéz anyagi helyzetbe került. A távoli köz­ségekbe való utazás sok pénzt emészt fel. A helyi üzemek, intézmények, a nagyközségi tanács igyekszik segíteni, az ÁFÉSZ azonban négy éve el­zárkózik a támogatástól. Már felsőbb fórumokon is szó esett a szövetkezet magatartásáról, de vajon mikor születik döntés ez ügyben? A játékosértekezlet után megtartották az első edzést. Szorgalmas munkával szeret­nék elérni a kitűzött célt, a 3. hely megszerzését. Ügy véljük, arra minden adottságuk meg­van. (gér) Átigazolások Július 14-én lezárult az MLSZ által kiírt átigazolási határidő. A monori járásban a labda­rúgók kis százaléka cserélt egyesületet. íme. a névsor: Cziffra Béla a Vecsési KSK- ból a Szegedi Építőkbe. Déri Gyula Péteriből a Kőbányai Textilbe, Fitos László a Ve­csési KSK-ból a Gyömrői TÖ- VÁL-hoz. Holánszki József a Pilisi KSK-ból az Oroszlá­nyi Bányászhoz, Nagy Aladár a Vecsési KSK-ból a Kilián FSE-hez Nagy István Nyár­egyházából a Finommechani­kához, Pénzes Viktor az Üllői TSZSK-ból a VM Egyetértés­hez, Strumf Győző a Gázmü­vekből Pilisre, Tímár István a Pilisi KSK-tól a Vecsési KSK-ba, Végh István Vecsés- ről Dányba Zöldi István Mo- norról a MALÉV SC-hez és Fekete István Versesről a Gamma SC-hez kérte átigazo­lását. A Járási Sportfelügyelő­séghez, természetesen, még érkezhetnek átigazolások, a későbbiekben azokról is hírt adunk majd. te.) A magtárban az őszi árpa. tisztítását végezte egy tíztagú brigád. — Húsz vagon vetőmagárpa leadására kötöttünk szerző­dést a monori maggyárral — mondta Pénzes Elek. — Jó termést értünk el, hektáron­ként 32 mázsát takarítottunk be. Mi fémzároljuk a zsákokat, a gép 100—120 mázsa árpát tisztít, meg. Kézbe vettünk néhány árpa­szemet: kövérek, jó minősé­gűek, állapították meg róluk a vizsgálatok során is. A tsz tehenészete naponta 600 liter tejet ad át a Bu­dapesti Tejipari Vállalat­nak. Csak azért ilyen ke­veset, mert itt még nem tértek át az itatásos borjú­nevelésre. — Nincs módunk és lehető­ségünk annak bevezetésére — szólalt meg Farkas Sándor. — Hét és fél millió forint bevé­telt terveztünk az állatte­nyésztésből egész évre. A fő­könyvi kivonat szerint, már félévkor elértük azt, az év vé­géig meg is duplázhatjuk. Je­lentős mennyiségű hízómarhát adhatunk át az idén is az ál­latforgalminak. Az UAZ nehezen kapaszko­dott fel a dombra. Gyönyörű kukoricatábla mellett halad­tunk, lépésben. — Talán még sohasem volt ilyen szép a tengeri — jegyezte meg a ko­csiban Spenger István. — Ez jugoszláv fajta, ZPSK—6-os — mondta az el­nök, majd így folytatta: — Ve­tettünk martonvásárit is, való­színű, hogy rekordtermést érünk el. Kapor- és muskotályzsálya- tábla tárult a szemünk elé. A tsz idén is szerződést kötött a KHVK-val. Egy liter kaporola­jért 300 forintot fizet a gyár. Hatvanhat hektáron fog­lalkozik a Kossuth Tsz nagyüzemi szőlőtermelés­sel. Az idén különösen fej­lett a szőlő: látszik a gon­dos kezek munkája a tő­kéken. — Valóban szép a szülő — mondta Hajdúk Bálint iizem­ágvezető. — Huszonöt mázsás átlagtermést terveztünk, de szerintem meglesz a negyvenöt mázsa is. A csemegeszőlő már érik, szedését két hét múlva kezdhetjük. Ezután a kertészet felé igye­keztünk. Monori-erdőn, a vas­úttól 5—600 méterre, a paradi­csomtáblán jókedvű asszony­sereg szedte a termést. Egyelőre a MÉK-nek szállí­tanak, a konzervgyárba csak később indul meg az első meg­rakott gépkocsi. A brigád korelnöke állan­dóan jó kedvre derítette a tár­saságot. Persze, az öröm for­rása az is,' hogy rekordtermés ígérkezik paradicsomból. A tritikálétábla mellett men­tünk tovább. — Már csak ezt kell learat­nunk — mondta Bencze Endre. — A hónap végén már múlt időben beszélhetünk az aratásról. Búzából har­minckilenc mázsa termett hektáronként. Körsétánk végére értünk. Rögtönzött nyilatkozatok a látottakból. Farkas Sándor: — Bizakodó a tagság han­gulata, úgy érzem, hogy az ed­digi eredmények szép remé­nyekre jogosítanak fel ben­nünket. Spender István: — Nagyon szép a határ, il­lesse dicséret az új vezetést. Csak így tovább! Pénzes Elek: — Árubevételi tervünket igyekszünk túlteljesíteni az év második felében is. Az eddi­giek sok jóval biztatnak. G. J. Az első három közöli BÍZTAK A SIKERÉBEN Lepsényben rendezte meg a Vetőmagtermeltető és -Érté­kesítő Vállalat a villástargon­ca-vezetők országos versenyét. Monorról ketten indultak. Az igen rangos versenyen Szente István, a monori magtisztító üzem villástargoncása második helyezést ért el, amely 1500 fo­rint jutalommal járt. ★ A magas, szőke, fiatal férfi szívesen emlékezett vissza a versenyre. — Hányán indultak? — Huszonnégyen, az ország különböző helyeiről. — Miből állt a verseny? — Gyakorlati munkafázisok sokaságából, de legfőképpen ügyességi feladatok végrehaj­tásából. — Például? — A kijelölt utakon kellett haladnunk, vagonkirakást, árumozgatást kellett végez­nünk időre, gondosan. — Mióta villástargoncás? — 1970 óta. — Hány pont kellett volna az első helyezéshez? — Csak egyetlenegy. Apró hibáért vontak le egy pontot. Nekem azonban a második helyezés is nagy siker. Hogy elértem, abban a telephelye­men végzett munka értékelé­sének is nagy szerepe volt. ★ Az üzemvezetőt kérdezem: — Számított Szente István előkelő helyezésére? — Igen, mert ügyes és meg­fontolt. Érti a dolgát. Hörömpő Jenő wrsoR MOZIK Gyömrő: A család őrangya­la. Maglód: Kezed melegével. Mende: Charly. Monor: Az utolsó völgy. Nyáregyháza: A család őrangyala. Pilis: Vi­szontlátásra a pokolban. Üllő: A munkásosztály a paradi­csomba megy. Vecsés: Az utolsó mozielőadás. — Giziké, ara­nyos — fordul egy fehér hajú nagy­mama a könyvtá­rosnő felé —, az unokámnak kelle­ne valamilyen jó könyv, de olyan... — Most éppen bent van Astrid Lindgréntől Az ifjú mesterdetek- tív. — Jaj, ne is mondd! Születés­napjára vette meg az anyja. Kétszer is elolvasta, és azóta állandóan nyomoz. Feldúlja a szobát, minden­ki gyanús. Az ék­szertolvajt keresi. És cirkuszt is akar rendezni A szomszédunktól, aki, tudod, kőmű­ves, kölcsönkérte a bakokat és a padlódeszkákat, A könyvtárban mert abból lesz a színpad __ A tsz­el nököt pedig ál­landóan a kapu­ban lesi, ló kelle­ne neki, mert az is van a könyv­ben., — Gárdonyitól olvasta már az Egri csillagokat? — Hagyd el! A nagyapja az utol­só percben kapta rajta... A pad­lásra cipelt egy fazék forró vizet. A kutyát és a macskát pedig a létrához kötötte, képzeld, le akarta forrázni őket. neki azok a törökök. — És a Nagy In­dián Könyv? — Még a hajam is az égnek áll, ha rágondolok. Az apja baltájával mind lekaszabol­ta a szőlőlugast, mert, amint mondta, az volt az őserdő. — Akkor mit adjak neki, Maris néni? — fordul a könyvespolcok felé tanácstalanul a könyvtárosnő. A néni elneveti magút: — Tudod mit, Gizikém? Valami olyasfélét, amit a férjemnek szoktál. Ha elkezdi olvas­ni a gyerek, hadd aludjon el ő is rajta. — Jó, jó, Maris néni, de akkor tessék majd negy­ven év múlva jön­ni. Kovács György REMENYEK ES GONDOK Egy délelőtt Úriban Űri kétezer-hatszáz lakosú község. Csaknem ezren ingáz­nak naponta a fővárosba, s ma már kétszáz körülire tehető a helyben dolgozók száma. Csendes délelőtt, alig múlt kilenc óra. A párás hőség már most szinte elviselhetetlen. Sötét esőfelhők közelednek Monor felől. — Bizony, nem kis gondot okoz az időjárás. Kellett az eső, így, megkésve is aranyat ér ... Most viszont száraz me­leg, napfény kellene minden mennyiségben — mondja Ho- rinka József, a Béke Terme­lőszövetkezet elnöke. — Hol tart az aratás? — Jelenleg az árpa és a repce betakarítása folyik. E munkával néhány napon belül végzünk, ha ... — folytatná az elnök, miközben az ablak­hoz lép. — Sajnos, ahogy lá­tom, az eső igencsak közbe­szól megint. — S a búza? — Több mint négyszáz hek­tárnyi a vetésterülete. Még a mai napon kimegyünk, szétné­zünk a határban, hogy eldönt­sük, mikor állhatnak a táb­lákba a kombájnok. — Előreláthatóan milyen termésátlagok várhatók a ga­bonafélékből? — Végleges adataink nin­csenek még, de a tervezett hektáronkéntiek meglesznek. Árpából valamivel több is. Ót SZK 4-es kombájn dol­gozik a földeken, közülük ket­tő vadonatúj szerzemény. Ez évben először a kombájnok nyomában bálázók is halad­nak. © A megfelelő húsellátás biz­tosítása országosan is gond, Úriban különösebb panasz még sincs rá. Bori Antal, a húsbolt veze­tője: — Háromszázötven kiló ser­tés-, 100 kiló marhahús a heti keretmennyiség, továbbá meg­felelő választékú-mennyiségű töltelékárut és csirkeaprólékot is kapok. — Mennyi hús fogyott el ma délelőtt? — A kapott mennyiséget igyekszem jól beosztani. A mai napon 60 kiló sertés- és húsz kiló marhahúst adtam el. S hogy valóban jó az ellátás, arról nemcsak a hűtőkamra készlete, hanem Balázs Já- nosné meg az üzletben tartóz­kodók dicsérő mondatai győz­nek meg. Egy panaszt azért szóvá tesz az üzletvezető: — Az olcsóbb, 28 forintos lecsókolbász, sajnos, hiány­cikk. Tavaly óta végképp nem kapok, pedig egyre inkább ke­resik a háziasszonyok. © — Melyek azok az ügyek, amelyekkel leginkább felkere­sik önt az emberek? — kér­dezzük hivatali helyiségében Czövek István tanácstitkárt. — Az anyakönyvi, a külön­böző építési, az ingatlan- és ipari, a sokféle birtokháborí- tási, szabálysértési ügyek a leggyakoribbak. A ma reggeli postával érkezett Budapestről a kerületileg illetékes rendőr- kapitányság szabálysértési fel­jelentése úri lakosok ellen, parkrongálás, illetve szemete­lés miatt. , — Mit tesz ilyen esetekben a tanácstitkár? — Igen sok apró-cseprű ügyünk akad, amivel foglal­koznunk kell naponta, gyak­ran a fontosabb dolgoktól el­rabolva az időt. Hogy ez eset­ben mit teszek?... Sokolda­lúan mérlegelek, például, hogy a szabálysértés miatt feljelentett személyek koráb­ban részesültek-e már figyel­meztetésben, büntetésben és a lakóhelyi viselkedésük is mérvadó, én csak ezek isme­retében döntök a büntetés mértékéről. Megtudtuk még: a fűtési idény beállta előtt egy fűtő- olajkút épül és kerül átadás­ra, javában tart az óvoda bel­ső felújítása, a művelődési ház tatarozása. E munkála­tokra 100—100 ezer forintot költ a tanács. Úgyszintén jó hír: a PVCS építői elkezdték a csaknem 14 kilométernyi törpevízmű-hálózat megépí­tését, amely munka igen jól halad. Az ipar- és műszaki cikke­ket árusító bolt gazdag áru- választékáról ismert. Pillanat­nyilag nincs vevő, így Borbás Antal üzletvezető szussza­násnyi szabad idejét mi ra­boljuk el. — A héten fejező­dött be a kedvezményes vá­sár, amelyet szövetkezeti tag­jaink részére rendeztünk — mondja, s hozzáteszi: — har­mincszázalékos árengedményt adtunk különféle műszaki cik­kekre. Egyebek között 50 olajkályha, 8—8 tea-, illetve asztali tűzhely, több Pannónia motorkerékpár talált gazdá­ra. Idős férfi lép az üzletbe: — Antikám, permetező kel­lene. — Már lejár a permete­zés szezonja, János bátyám — válaszol kedélyesen az üz­letvezető, miközben a polcra mutat: — Ilyen van. — De nekem rézpermetező kellene! — Olyant sehol sem kap ma már. Különben is, a cél­nak teljesen megfelelnek ezek a műanyagból készültek is, nem is drágák — érvel türel­mesen az eladó. — Aztán mibe kerülnek? — Hatszáztizennyolc, illetve ötszáznyolc forintba. S az ember választ — a drágábból. — Legalább ötven perme­tezőt adtam el az idén. De szabadjon egy panaszt is szó­vá tennem — mondja vége­zetül a boltvezető: — Nagyon kereseti cikk az 1180 forintos, villanyhajtású kukoricadaráló, amelyet szin­te lehetetlen beszerezni. Há­rom helyen is rendeltem, míg végül az AGROKER mind­össze hat darab szállítását igazolta vissza ez évre, pe­dig legalább ötvenre lenne igény. Jandó István

Next

/
Thumbnails
Contents