Pest Megyi Hírlap, 1973. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

VÁC I WAPLÖ atoaiM^^iimiiiiijijt—niuBBTiw—hiibiii—i m iimwinwimmma ” Jl m » mr~*\ —«i—i—in ■ ^■i»i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1973. JŰLIUS 22., VASÁRNAP Négy váci gyárban Hogyan alakul a gazdaságtalan termékek aránya? Forte: röntgenfilm - HAGY: fénycsófojtó - TAURUS: gumiabroncs-hulladék Kötöttáru: gyermek tréningruha Hét hónapig legelőn Az új gazdaságirányítási rendszer egyik ellentmondásá­nak tűnik, hogy egyes gyárak még ma is gazdaságtalan, rá­fizetéses termékek gyártásával foglalkoznak, holott minden esélyük megvan arra, hogy azok gyártásának megszünte­tése után a felszabaduló kapa­citást nyereséges áruk előállí­tására csoportosítsák át. Az el- lentmondáíS azonban csak lát­szólagos, azaz szoros összefüg­gésben van életszínvonal-poli- titkánkkal, valamint a KGST- országok gazdasági integráció­jával, s nem egy esetben a tő­késpiac megtartásának kény­szere idézi elő a kedvezőtlen, de egyelőre elkerülhetetlen ál­lapotot. Négy váci gyárban — a FORTÉ-ban, a Híradás- technikai Anyagok Gyárá­ban, a TAURUS Gumiipa- ri Vállalat váci gyárában jjl és a Váci Kötöttárugyár­ban — behatóan megvizs- [ gálták, hogy 1970-hez vi­li szonyítva, tavaly és ta­valyelőtt hogyan alakult a gazdaságtalan termékek aránya? Az előbb említett szempon­tok figyelembevételével mi­lyen lehetőségek nyíltak a gaz­daságtalan termékcsoportok számának, vagy az általuk képviselt termelési értéit nagyságának csökkentésére. A váci FORTÉ-ban pél­dául a belföldre gyártott röntgenfilm foglal el veze­tő helyet a gazdaságtalan termékek listáján, melyen jelenleg 18 különböző cikk szerepel. Ez a cikklista az összes ter­melési érték 47,55 százalékát jelentette 1970-ben. Azóta a gazdaságtalanul gyártott ter­mékek volumene 45,25 száza­lékra csökkent. Az okokat vizsgálva, meg­A műteremsarok jelen eset­ben csak képletesen értendő, mert valójában alaposan kitá­gult: egyik fala a Naszály markolók vájta, gyutacsrob­bantotta oldala, a másik pe­dig a Patak-völgy zöldbe bo­rult háta: mögöttünk a gom- bási szőlők, gyümölcsösök szalagja kígyózik a szelíd lan­kákra, s' a távolban inkább sejlik, mint látszik a deákvári lakótelep .néhány épülete. Szelid táj A gombási művésztelepnél szálltunk le a városi buszról. Cs. Nagy András, felesége és két kisgyermeke itt éli élete nagy részét. E szelíd táj, mely­be éppúgy beletartozik a csil­lék zúgása, mint a riadt fácá­nok röpte, szolgáltat örök té­mát a művésznek. — Azt mondják, hogy ked­velem, keresem a magányt — mondja, szinte nem is nekem, hanem magának —, pedig e táj ihlető csendje közösségi gondolataimat érleli. Azért dolgozom itt, hogy nyugodt környezetben fogalmazzam meg a lüktető életről, az örök változásról, a keletkezés és el­múlás ritmusáról, a körülöt­tem épülő világról, az alakuló természetről formálódó mon­danivalómat. állapítható, hogy a hazai röntgenfilm termelése akkor vált gazdaságtalanná, amikor a kereskedelem a gyártól a szakásostól jóval kevesebb filmet rendelt. A megoldás ké­zenfekvő, csak a megvalósulás vesz még éveket igénybe, hogy a röntgenfilmet törölhesse a gyár terméklistájáról. Gazda­sági számítások igazolják, hogy a lengyel vagy osztrák importból biztosítandó rönt­genfilm a hazai gyártásnál jobb eredményekkel kecseg­tet. Az egészségügy ellátására külföldi röntgenfilmmel azon­ban előreláthatólag csak 1976- ban kerülhet sor. A FORTÉ-ban intézkedési terv készült a viszonylag nagy számú, gazdaságtala­nul gyártott termék csök­kentésére. E terv elsősor­ban úgy valósítható meg, ha a jelenleg még tőkés­országokból vásárolt pa­píralapanyagot demokra­tikus országokból szerzik be. A Híradástechnikai Anyagok gyárában 1971-ben még 5 ter­mékcsoport készült ráfizetés­sel vagy minimális nyereség­gel. 1972-ben ez a szám egy­ötödére csökkent. Ä számotte­vő javulás elsősorban az auto­matizálásnak s a gyártmány­fejlesztésnek köszönhető. Fél­automata berendezéssel ké­szül egyebek között a híradás- technikai transzformátor, s tovább fejlesztették a fénycső­fojtó típusát. A TAURUS Gumiipari Vállalat váci gyárában 1971-hez képest nem lett kisebb a gazdaságtalanul gyártott termékek száma, jelenleg is 13. Az összes termelésen belül az ará­Dűlőúton ballagunk műhe­lye felé. Mellettünk kapáló asszonyok maradnak el. Szé­pen művelt kukoricatábla, gondozott barackos között visz útunk. A kis faház egyszerre kínál hűvös hellyel s a feltá­ruló képek melegségével. Csaknem tíz éve Cs. Nagy András a Duna- műhely augusztus 20-i, váci kiállítására és a budapesti Derkovits-teremben, október­ben nyíló önálló tárlatára ké­szül. — A Duna-műhely alapító tagjai közül való vagyok, hi­szen immár csaknem tíz éve váci lakosként veszek részt a tárlatokon — mondja. — Hálás vagyok a városnak, vezetőinek. Mindent megadtak nekem ah­hoz, hogy zavartalanul dolgoz­hassam. Lakás, műterem, megrendelések: csak rajtam múlik, hogy alkotásaimmal megháláljam a vendégszere te­tet. — Honnan került városunk­ba? — Hajdúsági vagyok, Pesten tanultam, Miskolcon kezdtem művészi pályámat. Miskolc és Nyíregyháza után, harmadik önálló bemutatkozás. Közben térül-fordul, s a kis szoba sarkaiból sorra elém ke­nyük viszont az 1971. évi 12,1 százalékról 11,8 száza­lékra csökkent abszolút számban, ennek ellenére e termékek 3 millió forintos növekedése következett be. Az eredményrontó hatást a gumigyárban a hulladék gu­miabroncsok feldolgozása hoz­za, ezt a tevékenységet azon­ban mindaddig folytatniuk kell, amíg a hulladékőrlő be­rendezéseket ki nem selejtez­hetik. A Váci Kötöttárugyárban nem csökkent, hanem tovább nőtt a gazdaságtalanul előállí­tott termékek aránya. A vállalat ugyanis olyan olcsó, tömegigényt kielégí­tő árukat készít, amelyek­nek egyedüli gazdája az or­szágban. Ezek a termékek, mint például a gyermek tréningruha, a rögzített ár­formába tartoznak, s az alapanyagok áremelkedé­sét a vállalat a késztermék árába nem kalkulálhatja be. A gyermek tréningruhák je­lenleg 1,1 százalékos jövedel­mezőséggel készülnek. A szo­cialista országokba irányuló exporttal is hasonló a helyzet, azonban a vállalat exportjá­ban állami dotációt élvez: Kedvezőbb lenne az olcsóbb cikkek jövedelmezősége, ha a darabszám jelentősen emel­kedne, emelésére azonban a jelenlegi igények ismeretében nem lehet számítani. Az olcsó alsóruházati, illetve sportruhá­zati cikkeket mégis gyártania kell: a termelés gazdaságosab­bá tétele egyes gyártmányeso- portok megszüntetésével nem oldható meg. Bognár János rülnek festményei. Fák, dom­bok, faluvég, virágerdő és hó­takaró között kanyargó, falu­si utak. szekér, fejkendős né- nék, poroszkáló lovacskák, s jegenyék, jegenyék. — Gyermekkorom emlékei, de már a naszályi táj jelleg­zetes környezetében — ma­gyarázza. — Dombok közé bujt házikó: ez a műhely is lehetne. Lombos fák közt ka­nyargó patak: a szemközti domb ölén futó erecske. E hegyhát íve a Naszály vona­lát idézi. Nem natúralisztikus, fényképezés igényű ábrázolás­ban: csak a motívumok élnek téli hideg vagy nyári meleg színeikben. Színgazdagság Üj képek kerülnek a régiek elé. Oldott fényű nyári virág­zás bomlik ki az egyikről, jól példázva Cs. Nagy színgazdag­ságát. — Igen, a színek — kapcso­lódik gondolataimhoz. — Az foglalkoztat, hogy a modern kifejezési formák kizárják-e a táj egységéből az embert? Rendkívül nehéz művészi probléma, hogy az új harmó- niájú, új színvilágú tájképek­be szervesen illesszük bele az embert, az emberi munkát. Ezért szeretem a Naszály „seb­Az Alagi Állami Tangazdaság szakosított szarvasmarhatelepén 190—210 napig a sza­badban tartják a holland lapályfajta álló mányt. Barta felvétele Üzemeink éleiéből Tűzrendészen tanácskozás Új premizálás — Brigádvezetők értekezlete A Taurus Gumigyárban ezen a héten értékelték a tűzren­dészet! munkát. A váci' üzem tűzoltói szép sikereket értek el az elmúlt hónapokban. A gumiiparon belül ren­dezett szakági versenyen második helyre kerültek. Gödöllőn rendezték meg a Fest megyei gyárak tűz­rendészeinek versenyét, melyen kilencven csapat vett részt, s az országos tűzoltóparancsnok jelen­létében, erős küzdelem­ben elsők lettek. , Ezt megelőzte a járási viada­lon kivívott vezető hely. Dicséretet kapott a tanács­kozáson Zachár János üzemi tűzrendészet! alhadnagy, aki 27 éve vesz részt ebben a munkában. Bottlik Józsefi szakaszvezető példamutató fe­gyelmezettségéért, s a verse* j nyék jó előkészítéséért kapott dicséretet. Megemlítették még Lengyel György, Varjú Gyu­la és Neubrandt János nevét. ★ A Pamutfonóipari Válla­lat váci gyárában egy hó­nappal ezelőtt — a tisztí­tótól a gyűrűsfonóig — megváltoztatták a premi­zálás feltételeit, a fizikai dolgozók részére. helyes” arcát: a kőbánya képi megformálása az ember jelen­létét is mutatja. Egy nagy lemezen érdekes kompozíció vázlata tűnik elém. — Mintha a város... Elmosolyodik. — Erről most ne többet: a 900. születésnapját megérő vá­ros ünnepi pályázatára készül, s csak annyit, hogy benne a természet és a fejlődő techni­ka egységét, a múltat és a jö­vőt próbálom szimbolikusan megfogalmazni. Végh Ferenc Ezzel azt akarták elérni, hogy a gyár felé kitűzött mi­nőségjavító feltételekkel job­ban szinkronban legyenek a prémiumelőírások. Hallinger Béláné munka­ügyi vezető tájékoztatása sze­rint a változtatás minden­képpen jelentős előrelépés az előző feltételekhez képest, mert most a legrosszabb hi­baszám esetében is körülbelül annyi pluszt kap a dolgozó farint/óra prémium címén, amennyit ezelőtt a legjobb kaphatott. A cérnázóban is, újdon­ságként, bevezették az clőmunkásnők és a se­gédművezetők premizálá­sát. Ök, a feltételek tel­jesítése esetén, alapfizeté­sük öt százalékát kaphat­ják meg, ami körülbelül 50 fillér pluszt jelenthet óránként. E premizálásokra az adott le­hetőséget, hogy a Vám utcai gyár termelékenységi mutató­ja ebben az évben nagyon jó, tehát a relatív bérgazdálkodá­si alapból megvan a kellő anyagi fedezet. ★ Érdekes „újítás”: a Híradás- technikai Anyagok Gyára leg­utóbb Vácott tartott brigád- vezetői értekezletére meghív­ták a romhányi üzem képvi­selőit is. Szóba került egyebek kö­zött az üzem új csarnoká­nak üzembeállítása. A csarnokban ipari szerelé­sek folynak, s hamarosan sor kerül a belső berende­zésre is. A jobb, korsze­rűbb munkakörülménye­ket — padok helyett — szalagrendszerrel oldják meg. Az új csarnokban — várha­tóan — augusztusban indul meg a termelés. A brigádvezetők segítséget ígértek a mielőbbi munkakez­déshez. (papp) Orvosi ügyelet Hétfőtől kezdve az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a Köztársaság úti rendelőben. (A 11—199-es te­lefonszámon hívhatók.) Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Bucsek Tibor, csü­törtökön: dr. Ertekes Tibor, pénteken: dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap: dr. Bucsek Tibor. A beosztás hét közben meg­változhat. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 4—5, a fejes ká­poszta 3, a kelkáposzta 5—6, a salátának vailó uborka 4, a kovászosnak való 5, az apró 6—8 forintba került kilón­ként. A paprika és paradi­csom ára még mindig magas. A paprikát 18 és 26, a para­dicsomot 10—12 forintért le­hetett kapni. A. tök kilóját 1,50—2, a babét 10, a juliska- babét 14, a zöldborsóét 12—14 forintra tartották. Sóskát és spenótot 7 forintért láttunk. A zöldség és sárgarépa cso­mója 3—4, vegyesen 2,50—4 forint volt. A sárgabarackot 5—7, az őszit 5—10 (nagyságtól füg­gően), a körtét 5—7, az al­mát 3—5, a pirosribizlit 12, az egrest 7—8 forintra tartották. A görögdinnye kilójáért 14, a sárgadinnyéért 10 forintot kértek. A ringlószilva kilóját Lehetőleg technikumi vagy gimnáziumi érettségivel rendelkező KUTATÁSI SEGÉDERŐT FELVESZÜNK MTA Botanikai Kutató Intézete VácrátóL I 5—8, a meggyét 14 forintra I tartották. A rókagomba kilóját 40, a pöfetegét 50 forintért kínál­ták. Sok hal volt. Nagyság­tól függően, 8—20 forint kö­zött lehetett venni. A termelőszövetkezeti áru- dákban 28 és 30 forintért mérték a csirke kilóját. A to­jás ára 1,60. A Váci Városgazdálkodási Vállalat FELVESZ magasnyomású, gázüzemű kazánokhoz VIZSGÁZOTT KAZANKEZELÖKET KAZÁNGÉPÉSZEKET. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Vác, Áurilis 4. tér 28. MARABU IX. típusú, üzemképes KAZÁNT könyvjóváíróssal vagy térítés ellenében ÁTVESZÜNK. Botanikai Kutató Intézet gazdasági osztálya Vácrátót. Műteremsarok Látogatás Cs. Nagy András festőművésznél

Next

/
Thumbnails
Contents